Kövess minket!

Médiapiac

Hogyan lehet jobbá tenni az internetet, és hogyan segíthet ebben az állam?

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete – korábbi szakértői anyagaik alapján – kilenc pontban foglalta össze a legfontosabb közpolitikai célokat.

Az internet önmagában se nem jó, se nem rossz, és nem választható el az interneten kívüli világtól. Az internet is lehetőséget ad a tanulásra, kapcsolatépítésre, tájékozódásra, szórakozásra – és visszaélésekre, bűncselekményekre, megtévesztésre egyaránt. Az interneten kívüli világgal és az internettel foglalkozó közpolitika céljai ezért ugyanazok: a társadalmilag hasznos folyamatok és kezdeményezések támogatása, és a káros tendenciák visszaszorítása. Az internet akkor a leghasznosabb a közösség számára, ha szabad, mindenki által könnyen hozzáférhető, piaci alapokon működő, biztonságos hálózat.

Az állam ezt akkor segíti elő a leghatékonyabban, ha elsősorban alapvető struktúrák szintjén, a minden szereplőre érvényes feltételrendszer kialakításában, és a bűnüldözésben vesz részt. És ha mindezt úgy teszi, hogy a szabadságot, a könnyű hozzáférést, a vállalkozások, civil és egyéni kezdeményezések minél egyszerűbb és olcsóbb működését segíti elő.

Mit érdemes tenni ma Magyarországon annak érdekében, hogy az internet a lehető legjobb hely legyen?

  1. Hozzáférést adni az embereknek. Magyarország lakosságának jelenleg valamivel több, mint a kétharmada fér hozzá az internethez. Ez alatta van az EU és az OECD átlagának egyaránt. Egy egyre jobban behálózott világban nagyon fontos az internethez való, minél szélesebb körű hozzáférés biztosításának segítése. Az államnak arra kell törekednie, hogy a hozzáférést nyújtó társaságok a további beruházásokban legyenek érdekeltek. Az internetpenetráció növelése és a digitális szakadék betemetése a szélessávú hálózat fejlesztésével, az eszközökhöz való könnyebb hozzáférés biztosítása által – akár célzott szociális programokkal –, fontos eszköz lehet a munkanélküliség és a szegénység felszámolásában. Ahogy az is, hogy mindenki jó minőségű, olcsó internethez jusson, és hogy mindenki azonos feltételekkel férhessen hozzá minden online tartalomhoz. Azok a kezdeményezések, amelyek különadót vetnének ki az internethasználatra – mint például az internetadó –, éppen ellenkező hatást váltanának ki.
  2. Biztosítani az internet szabadságát. Az interneten is bárki szabadon kimondhassa azt, amit gondol, cenzúra vagy öncenzúra nélkül, kizárólag az általánosan érvényes polgári és büntetőjogi normák által korlátozottan. Az interneten áramló adatfolyamot ne kontrollálják se állami, se gazdasági szereplők. Ha közérdek fűződik a rendészeti jellegű beavatkozáshoz – mint a gyermekpornográfia elleni küzdelem esetében –, azt az államnak körültekintő és átlátható módon kell megoldania.
  3. Elősegíteni a fair piaci versenyt. Az internet-hozzáférés és az online tartalmak minőségének biztosítéka, ha a hozzáférés-szolgáltatók és a tartalomszolgáltatók piaci viszonyok között működhetnek. Ha a piaci szereplők által viselt közterhek mellett különadót is kell fizetniük az online médiacégeknek – ilyen a reklámadó –, az hátrányos helyzetbe hozza a hazai internetes tartalomipart. Nem csak a minőség fenntartását lehetetleníti el, de versenyhátrányba is hozza őket a külföldi székhelyekről működő globális online vállalatokkal (mint a Google vagy a Facebook) szemben is.
  4. Az internetre költöztetni azt, ami az interneten hatékonyabban működik. A papíralapú ügyintézésnél jóval egyszerűbb és gazdaságosabb a digitális bürokrácia. Rengeteg időt és pénzt lehetne megtakarítani azáltal, ha az állampolgárok egyre több ügyet el tudnának intézni az interneten. Ehhez nem csak az infrastruktúra fejlesztése szükséges, hanem a jogi környezet harmonizálása is. Ezen a téren az elmúlt évek jelentős, pozitív változásokat hoztak, de számos további lehetőség egyelőre kiaknázatlan. Hasonlóan fontos ügy a kulturális örökség digitalizálása és mindenki számára elérhetővé tétele az interneten. Az archívumok, könyvtárak és múzeumok anyagainak internetre költöztetése segíti a közoktatást, a tudományos kutatást és a felhasználók tájékozódását, informálódását is.
  5. Támogatni a magánszféra és a személyes adatok védelmét. Amikor egyre több adatunk és információnk van távoli szervereken, egyre fontosabbá válik, mi történik velük a felhőben. Biztosítani kell, hogy ne lehessen visszaélni az adatainkkal, és a felhasználók számára a lehető legvilágosabb módon kell jelezni, milyen adatvédelmi opciók és beállítások közül választhatnak.
  6. Teret adni az önszabályozásnak. Az online tartalom minőségbiztosításának az egyik leghatékonyabb módja, ha a médiavállalatok szakmai szervezetei szigorú etikai kódexet követve egyeztetnek a fogyasztókkal, ha panasz merül fel. Az önszabályozás, amellett, hogy közelebb hozza egymáshoz az olvasókat és a tartalmat előállító szerkesztőségeket, csökkenti a bürokráciát, költséghatékony és elősegíti a valós fogyasztói igényeknek való jobb megfelelést. Olyan jogi környezet kialakítására van szükség, ami a szolgáltatókat érdekeltté teszi az önszabályozásban.
  7. Ösztönözni az online kereskedelmet és erősíteni a fogyasztóvédelmet. A virtuális polcokról árulás lehetősége és az online kereskedelem sok piacon és iparágban kitörési pontot jelenthet a cégek, vállalkozók számára. Egyaránt fontos a legjobb feltételeket megteremteni az online kereskedőknek, tudatosítani az üzleti etikai jó gyakorlatokat és fejleszteni a fogyasztóvédelmet.
  8. Alkalmazkodni az internet áthatotta világ realitásaihoz. Az internet gyorsan változik, a szabályozás pedig – még ha követni is próbálja a változásokat – lassabban. Az ebből eredő feszültségeket enyhítheti, és megkönnyítheti az átmenetet, ha a jogalkotás és a jogalkalmazás figyelembe veszi a változásokat, és reagál a technológia, az internet változó szerepére. Az internet lehetővé tette, hogy minden eddiginél többen éljenek a szólásszabadság jogával, ami egyértelműen pozitív jelenség, még akkor is, ha a felhasználók által generált tartalmak gyakran visszatetszőek. A vonatkozó jogi környezet alakításakor arra kell törekedni, hogy az a moderálási és más közösségi-kulturális kezdeményezéseket bátorítsa.
  9. Fejleszteni a felhasználói készségeket és segíteni a gyermekek biztonságos internethasználatát. A digitális szakadék betemetése és az e-bürokrácia hatékony működése elképzelhetetlen széleskörű digitális írástudás nélkül. A tudatos médiafogyasztásra, online kommunikációra, digitális ügyintézésre minél korábban érdemes megtanítani a felhasználókat, különösen azokat, akik közvetlen környezetüktől nem kaphatnak segítséget. Az iparág szereplőinek bevonásával kell elkészíteni azokat az életszerű tananyagokat, amelyek a különböző társadalmi hátterű, különböző felkészültségű felhasználókat a gyakorlatban használható módon ismertetik meg az internet lehetőségeivel és veszélyeivel. A legnagyobb segítséget az internettel ismerkedő gyermekek a szüleiktől kaphatják meg. Ahhoz, hogy a szülők jól tudják szűrni a gyermekek által hozzáférhető tartalmat és később a tudatos médiahasználatra nevelhessék gyermekeiket, szükségük van a megfelelő programokra és a tudásra egyaránt.

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom