Kövess minket!

Médiapiac

Hobbi és profizmus

A „legnagyobb női blogmozgalom”, a Cafeblog kiemelt szerzőit a tulajdonos Central Médiacsoport kitüntetett figyelemmel kezeli. Ennek egyik megnyilvánulása a kiemelt, úgynevezett VIP-es bloggereknek szervezett rendezvénysorozat is, amelynek keretében az online média trendjeiről és a sikeres blogok titkairól kaphatnak szakmai információkat. A legutóbbi élő eseményen több tucatnyi szerző vett részt, míg a többiek egy zárt csoportban streamen tudták követni az előadásokat.

Az interaktív esemény bemutatkozással kezdődött. A megjelent bloggerek szinte mindegyike „tipikus” női témákban alkot, azonban a hagyományosnak gondolható divat- vagy gasztrovonalat kevesen képviselik. Jellemzőbbek az anyasággal, gyerekneveléssel, kreatív hobbikkal, spirituális kérdésekkel, szabadidővel foglalkozó felületek, illetve az olyan, speciális témák, mint például a különböző ételallergiával élőknek szóló receptek.

Bognár Bálint, a Central Digitális Médiacsoport Kft. női portfólió vezetője a digitális média előtt 2016-ban tornyosuló kihívásokat foglalta össze. Míg tíz éve a jó tartalmat automatikusan megtalálták a felhasználók, ma már meg kell küzdeni a figyelmükért. Ebben a követőtábor aktivizálásának és a keresőmarketingnek is fontos szerep jut. Utóbbi fronton az egyre népszerűbbé váló – és a Facebook, Google által is favorizált – videós tartalmak is sokat segíthetnek. Mára a legfontosabb platform a mobil lett, annak ellenére, hogy a felhasználók zöme applikációkon keresztül használja ezt a felületet. Minden gondolatunkkal erre kell koncentrálni, mert mára fontosabb felület lett, mint a desktop. Az üzleti oldalt érintve megemlítette továbbá a reklámblokkolás jelentette egyre fokozódó kihívást, valamint a natív hirdetések és a márkázott tartalom körüli bizonytalanságokat is.

Pácsonyi Daniella, a Nők Lapja Café főszerkesztője elsőként az online újságírók munkáját és a bloggerek tevékenységét hasonlította össze. Előbbiek élete „online darálás”, míg utóbbiak megválaszthatják, miről írnak és nem kell trendeknek megfelelniük. Ráadásul hozzájuk ragaszkodnak is az olvasóik, míg egy online zsurnalisztáról ez ritkán mondható el.

Ennek ellenére, ha valaki úgy dönt, hogy sikeres szeretne lenni a blogoszférában és sok olvasóra vágyik, érdemes megfogadnia néhány iránymutatást. Bár a Cafeblog bloggerei – az újságírókkal szemben – nincsenek hozzászokva, hogy szerkesztik őket, a főoldalra, ajánlókba kikerülő anyagok esetében érdemes lehet ezt elfogadniuk. Szintén fontos lehet a trendek követése. Ebben a Facebook felkapott témáinak figyelése és a Google Trends mellett az egyébként etikátlannak tartott, máshonnan lopott tartalmakat a közösségi médiában pörgető oldalak, mint a Mindenegyben vagy a Szeretlekmagyarország követése is segíthet.

 

A jó tartalom szórakoztató, egyedi, hiteles, informatív, de a lényeg, hogy két perc boldogságot adjon az olvasónak. Mivel már mindent megírtak háromszor-négyszer, az önazonosság, a jó címadás, az egyéni megközelítésmód lehet a nyerő. Nem kell feltétlenül hosszú írásokban gondolkodni, érdemes többféle technikát is kipróbálni. A szoftverekkel előállítható infografikák, mémek, videók, gifek, kvízek is jól működhetnek.

 

Emellett fontos, hogy a blogger minden létező platformon népszerűsítse a munkáit: tudni kell, milyen tartalmak működnek jól az egyes disztribúciós csatornákon (Facebook, Facebook csoport, Instagram, Pinterest…), valamint érdemes odafigyelni a SEO-szempontokra is (linkek, kulcsszavak). A kommentelőket célszerű partnerként kezelni: akár még a trolloktól is lehet tanulni, a hozzászólók között kialakuló „homokozói balhé” pedig kifejezetten jól működik forgalmi szempontból.

Ahhoz, hogy valaki az NLCafé főoldalra kikerülhessen, meg kell találni és jó minőségben ki kell tölteni a réseket a napi 120 saját tartalom között. Ahogy arra Pácsonyi Daniella és a streamen bejelentkező Mlinkovics Ildikó is felhívta a figyelmet, a szerkesztés nem szociális alapon történik: azokat a témákat és megvalósításokat emelik ki, amelyek a tapasztalatok szerint forgalmat generálnak. Gyakran pedig azért van szükség a kattintásvadász tartalmakra, hogy azok mellett elférjen az „értelmiségi bulvár” is. A századik divat- vagy gasztroposzt az elsők között esik az aktuális tartalmak áldozatául, viszont a márkaneveket is említő cikkekkel önmagukban nincs probléma, amíg a tartalom felülmúlja a marketingértéket.

A megjelent bloggerek nem csupán a tartalommenedzsment-felületet véleményezték, de többségük üzleti szempontból is roppant tudatosnak bizonyult: sorra tették fel a kérdéseket a PR-cikkekről, a bannerzónák értékesítéséről, de még akár azok sorrendjéről is.

Mlinkovics Ildikó azzal zárta a rendezvényt, hogy a design még sok lehetőséget kínál a fejlődésre, így lehet, hogy a következő workshopnak éppen ez lesz a témája.

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom