Kövess minket!

Médiapiac

Hírek hátterében

Kialakult egy olyan réteg, amely egyáltalán nem fogyaszt valóságos híreket, a média számon kérő funkciója megszűnt, és nem lehet valódi, kiegyensúlyozott, közéleti újságírást folytatni – véli Kert Attila, az Euronews igazgatója, aki ritkán osztja meg a gondolatait, ám ezúttal nemcsak a televíziós hírműsorokról, de a sporthoz és a rockzenéhez fűződő viszonyáról is képet kaphatunk.

Változott-e az utóbbi időben a televíziós híradó funkciója?

Közmondásos, hogy a háború utáni generáció tagjai körében szinte mindenki tudta, hol volt és mit csinált éppen, amikor értesült a Kennedy-gyilkosságról. Többségük a rádióból vagy másnap az újságokból tudta meg a hírt. Egy jóval későbbi generáció életében ugyanezt jelenti 2001. szeptember 11., amiről tízből kilencen televízióból szereztek tudomást. A három évvel ezelőtti párizsi merényletekről a legtöbben már egy applikáció által küldött push alertből értesültek. A mai hírfogyasztó a számítógépén vagy a telefonján kapja a legfrissebb hírt, és ha az fontos neki, akkor kapcsolja be a hírcsatornákat. És aztán azon a csatornán marad, ahol a legtöbb hírrel szolgálnak. A hétköznapokban, vagyis amikor nincs breaking news, a napi hírtömeg után egy összefoglalót kaphat a tévénéző, ahol szerkesztett formában láthatja a több ezer hírből azt a néhányat, amit fontosnak talál az a szerkesztőség, amelyikben megbízik. Egyre többen vannak, akik csak a saját véleményük megerősítést várják, és a mai kínálat kiszolgálja őket is – nekik is van bőven televíziós tartalom, ezek közül sajnos elég sokat megtévesztően hírműsornak neveznek. Egyébként is: olyan világban élünk, ahol egy 160 karakteres tweet ugyanakkora erővel és értékkel bír a kommunikációs térben, mint egy The New York Times-cikk, amelyen adott esetben több újságíró hónapokig dolgozott. Ha megnézzük, hogy Tibi atyának több mint egymillió, Lady Gagának pedig közel hatvanmillió követője van a Facebookon, világos, hogy a szerkesztett és a felhasználók által generált tartalmak közel azonos hatást képesek elérni; a celebek – legyenek akár közéletiek – posztjai pedig gyakran több emberhez jutnak el, mint a szerkesztett hírek.

Műfajon belül még mindig a televízió a hitelesség elsőszámú forrása?

Embere és országa válogatja, Magyarországon még mindig a televízió az első számú hírforrás. De ez nem is annyira hitelességi, mint emberi kérdés. A televíziós híradó erőssége továbbra is az, hogy választ ad arra a sokakban meglévő igényre, hogy egy hitelesnek tartott forrástól minden nap kapjon egy összefoglalót a nap történéseiből, ahol elválasztják a fontosat a nem fontostól, a fontosat az érdekestől. Varázsa a mozgó képben és a személyességben van. Abban, hogy egykoron Walter Cronkite, vagy ma mondjuk, Anderson Cooper mondják el nekünk a híreket. Ez egyfajta bizalmat, „familiáris” hangulatot teremt. Az online sajtó ezt az azonosulást a sajátos stílusával, az olvasói által is használt egyéni nyelvhasználatával éri el. Azt mondják ezzel magukról, hogy nem egy távoli elefántcsonttoronyból mondják meg a megfellebbezhetetlen igazságot, hanem pontosan olyanok, mint a közönségük.

Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)
Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)

Milyen kihívást jelent a magyar médiapiac folyamatos átalakulása?

Nehéz piaci körülményekről beszélni egy olyan helyzetben, ahol a piacnak lassan a döntő többségét egy tulajdonosi kör befolyásolja, és ahol a hirdetések meghatározó része is egy helyről, ráadásul az államtól érkezik. Ha a fogyasztói piacot vesszük, azt látom, hogy egyre nagyobb az igény a higgadt, kiegyensúlyozott híradókra.

Mennyivel nehezebb ma a nyilvánosságot tájékoztatni, mint korábban?

A tények helyett sokan jobban elvannak a véleményekkel. Ez egyébként világszerte erősödő jelenség. Idehaza egy, a nyugati demokratikus világban példátlan helyzet állt elő, ami tovább erősíti ezt a hatást. A lényege a politikai status quóban gyökerezik: a kormányzó politikai erők stratégiája az őket támogató két-két és fél millió választó megtartására irányul, őket kondicionálják, mivel a jelen helyzetben ha ők rájuk szavaznak, megnyerik a választást. Ehhez elég csak ehhez a csoporthoz eljuttatni az üzeneteiket, a kommunikációjuk kizárólag nekik szól.

Mivel ma már az általuk felügyelt, ellenőrzött, illetve tulajdonolt – sőt, a KESMA létrejöttével, az „önkéntes” felajánlások után immár jogilag is, elismerten közösen birtokolt, központilag irányított és felügyelt – médiával ez a réteg maradéktalanul elérhető, megtehetik, hogy a többi orgánumot ignorálják.

Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)
Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)

Ennek három súlyos következménye van. Egyrészt kialakult egy olyan nem is kicsi réteg, amely egyáltalán nem fogyaszt valóságos híreket, csupán a politikailag megtervezett tájékoztatást kapja. Másrészt megszűnt a média számon kérő funkciója. Bár sajtószabadság van, hiszen mindent le lehet írni, a választott vagy kinevezett politikai vezetők csak a saját befolyásuk alatt lévő orgánumokkal állnak szóba – mint láttuk, gyakran a kérdéseket is maguk írják –, így nem lehet valódi interjúban, élő adásban szembesíteni őket a tényekkel, korábbi állításaikkal.

Rádióriporterként sok parlamenti tudósítást készítettem, több választási kampányt csináltam végig. Emlékszem 1994-re, amikor Orbán Viktornak az volt az egyik legtöbbet ismételt mondata, hogy a kommunisták, akiken ő az MSZMP utódpártját, az MSZP-t értette, kötelékben repülnek. Azzal érvelt, hogy azért kell legyőzni őket, hogy ne legyen megint olyan világ, amilyenben ő is felnőtt, amikor az előrejutásban nem a képességek, hanem a kapcsolatok döntenek: ahol nem az számít, ki milyen szorgalmas és tehetséges, hanem az, hogy kivel van jóban. 2019-ben a Forbes magazin számításai szerint Magyarország leggazdagabb embere egy olyan személy (Mészáros Lőrinc – a szerk.), aki soha nem vett részt piaci versenyben, viszont közismerten a miniszterelnök gyerekkori jóbarátja, és egyetlen év alatt több mint 250 milliárd forint közbeszerzést nyert. Egy szabad médiahelyzetben egy ilyen ellentmondásra rákérdeznek a riporterek. Ugyanígy a migrációs politikára: ha egyetlen külföldit sem fogadunk be, mert azok terroristák, miért fogadunk be pénzért letelepedési kötvényt vásárolókat, vagy jogerősen elítélt politikusokat; ha az ország elutasítja a menekültek elosztásának európai kvótáját, miért követelt az ENSZ közgyűlésen a miniszterelnök kötelező világkvótát. Ezeket a kérdéseket egy szabad országban felteszik, és a politikusok válaszolnak, mert egyrészt ez a kötelességük, másrészt ez a „dolgok rendje”. És nyilván folytathatnám tovább a sort.

A helyzet harmadik következménye pedig az, hogy mivel a döntéshozók megtehetik, hogy ignorálják a független médiumokat, ezeknél sem lehet valóban kiegyensúlyozott közéleti újságírást folytatni, hiszen el vannak zárva információktól és forrásoktól.

Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)
Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)

A médiumok egy része a központi propaganda szempontjai szerint készül, a másik fele pedig objektív okokból nem tud kiegyensúlyozott lenni. Két lehetőséged van, vagy migránsozó propagandaműsort készítesz, vagy hisztihíradót. Egyiket sem gondolom normális, higgadt, tényszerű hírszolgáltatásnak.

Egy ilyen környezetben az Euronews kit és hogyan szólít meg?

Tudomásul kell vennünk, ez jelen pillanatban egy rétegcsatorna. Azokat célozzuk, akiket nemcsak az általuk vallott nézetrendszer megerősítése, hanem a valóságos információk és a nemzetközi összefüggések érdekelnek. Az adásunk nem könnyen emészthető; zéró bulvár, zéró belpolitika: nem kell minden pillanatban fenékmutogató celebbel vagy pofozkodó politikussal szembesülni.

Feltételezések szerint ott kezdtek el helyi nyelven sugározni, ahol gondok vannak az európai értékek elfogadásával, képviselésével. Milyen okok vezettek odáig, hogy 2012-ben a görög, 2013-ban pedig a magyar Euronews is elindult?

Nem titok, hogy mindkét országnak voltak vitái az Európai Unióval. A döntéshozók úgy ítélték meg, ezekben a tagállamokban kevés az európai értékeket megjelenítő médium. Az Európai Bizottság – a közkeletű tévedéssel ellentétben – nem tulajdonosa az Euronewsnak. Bár támogat minket, de nem a műsort, a hírkészítést, hanem azt, hogy a már meglévő európai tartalom magyar nyelven is hozzáférhető legyen. Lényegében kiterjeszti az elérést.

Sikerült elérni az induláskor megfogalmazott célt, miszerint meg kívánjátok előzni a nagy, nemzetközi hírcsatornákat, például a CNN-t vagy a BBC-t?

Az Euronews Európa legnézettebb hírcsatornája. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden egyes országban a helyi Euronews a legnézettebb, de Európa egészét tekintve ezt a hírtelevíziót nézik a legtöbben. Nem is csoda, ha belegondolunk, hogy nincs még egy olyan szerkesztőség a világon, ahol egy időben tizenhárom nyelven készítenek online és tévés tartalmakat.

A nézők értékelik az igyekezetet, ezt támasztja alá egy friss kutatásunk is, amelyben az RTL Híradója után az Euronewst nevezték meg legtöbben mint szerintük leginkább tárgyilagos hírforrást. Pedig a mi műsorunk körülbelül egyharmad annyi háztartásban érhet csak el, mint a többi, híreket sugárzó csatornáé.

2013-ban az indulás kapcsán tudatformáló hatást vártál az adótól. Hol tart a folyamat?

Borzasztó nehéz objektíven mérni, mennyit változott a közönség tájékozottsága. Az biztos, hogy ma sokkal tájékozottabbak az emberek a nemzetközi történésekben, mint öt évvel ezelőtt. Ez persze a nemzetközi trendeknek, illetve annak is a következménye, hogy a kormánypártok kommunikációja belpolitikává tette a külpolitikát. De azért remélem, hogy az Euronewsnak is szerepe van abban, hogy többet tudunk a világról.

Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)
Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)

Hogyan fogalmaznád meg az Euronews szerepét a magyar hírcsatornák között?

A nemzetközi hírek magyar nyelvű tálalása, továbbá az európai értékek megjelenítése. A világ szerencsésebb nemzetei már régen hozzászoktak, hogy a világ történéseiről naprakész tájékoztatást kapjanak, hogy 0–24 órában elérjék a világ legfontosabb híreit anyanyelvükön. Ilyen Magyarországon nem volt az Euronews elindulásáig.

Egyre inkább megfigyelhető, hogy a hírcsatornák is szélesítik a programkínálatukat. Terveztek hasonló lépéseket?

Több műsorterven dolgozunk, és ezek közül néhányat nemsokára a nézőink is láthatnak: az Euronews történetében májusban először kerülnek képernyőre olyan saját fejlesztésű, magyar gyártású műsorok, amelyek kifejezetten a magyar nézőknek készülnek, így egyelőre csak magyar nyelven, a magyar csatornán lesznek láthatóak. Maradunk a „zéró belpolitika-zéró bulvár” koncepciónál, olyan magazin típusú műsorokon dolgozunk, amelyekben a mi nézőink számára közérthetően lehet olyan, valóban fontos dolgokról beszélni, amelyekről másutt a bulvár és a belpolitika zajában nem.

A jövőről, a robotizációról, a technológia társadalmi hatásairól, a gazdaságról, a migrációról, az éghajlatváltozásról, az energia jövőjéről, arról, hogyan alakulnak át a szövetségi rendszerek, és számos egyéb valódi „sorskérdésről”. Ezt egyfajta kísérletnek szánjuk, meglátjuk, a nézőink és a piac hogyan fogadják ezeket a tartalmakat.

Ha pozitív lesz a fogadtatás, valamint közönség- és piaci igény is mutatkozik irántuk, ősztől megjelennek hasonló műsorok a magyar Euronews kínálatában; úgy is mondhatnám, belépünk a magyarországi non-fiction aktuális- és magazinműsorok nem létező piacára.

Egészen fiatal korod óta újságírónak készülsz. Szerelem volt első látásra?

Mindig újságíró akartam lenni, már kisgyerekkoromban is írtam, tinédzserkoromban pedig, amikor az iskolarádiót vagy az iskolai újságot szerkesztettem, azt terveztem, hogy majd egyszer újságíró és rádióriporter leszek.

Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)
Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)

Emlékszem, az volt a vágyam, hogy majd valamikor a Kossuth rádióban mondjak híreket. Nagyon szerencsésnek tartom magam, hogy 21 évesen már a Krónikában dolgoztam.

Mi motivál?

News junkie vagyok, a hírekből élek, szenvedélyem a híradózás. A Newsroom című amerikai sorozatban mondja az elképzelt hírcsatorna műsorvezetője, hogy volt idő, amikor az újságírás nem szakma, hanem hivatás volt. Nekem máig az. Még akkor is, ha látom, hogy itthon sokan betanított munkásként űzik, egyesek egyenesen „katonai” feladatnak tekintik.

Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)
Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)

Ritkán adsz interjút, keveset lehet tudni rólad, de ha körbenézünk az irodádban, egyértelmű, hogy bensőséges a kapcsolatod a sporttal és a rockzenével.

Elég sokat sportolok, volt olyan év, amikor négy maratont is futottam. A zene szinte egyfolytában szól, sokszor még hírszerkesztés közben is. Robert Smith (a The Cure énekese – a szerk.) a múlt héten volt 60 éves, így minden kollégám kénytelen volt őt hallgatni. A kedvenc zenekaraimat, ha csak tehetem, igyekszem élőben is megnézni.

Tegyük fel, kapsz egy lehetőséget, hogy interjút készíts Donald Trumppal vagy Mick Jagerrel. Melyiküket választanád?

(Nevet.) Most azt próbálod elérni, hogy válasszak a hivatásom és a hobbim között?

Azt gondoltam, egyértelműen Jaggert fogod mondani.

Legszívesebben Orbán Viktort mondanám. De hogy visszatérjünk a realitások talajára, bár mindkettő izgalmas lenne, talán inkább valaki olyat választanék, akinek van mondanivalója a világról, nem fél akár megosztó politikai állásfoglalásokat tenni, és mint zenészt is szeretek. Azt hiszem, Bono (a U2 énekese – a szerk.) jó lenne.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2019/1. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Médiapiac

Biden elnök trágár módon szidalmazta a Fox News tudósítóját

Joe Biden amerikai elnök bocsánatot kért Peter Doocy-tól, a Fox News televíziós csatorna tudósítójától, miután egy fehér házi sajtótájékoztató végén az elnök a még bekapcsolt mikrofonba azt mondta róla, hogy a “k..va anyját, de hülye!” – jelentette a Newsweek amerikai hetilap kedden.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Sipa USA pool/Oliver Contreras

A mérsékelt liberális magazin online tudósítása szerint Biden elnök kormányzati tisztségviselőkkel találkozott hétfő délután a Fehér Házban, hogy az Egyesült Államokat sújtó magas inflációval kapcsolatos lehetséges megoldásokról folytasson megbeszélést. A találkozón újságírók is jelen voltak a teremben, és többen kérdéseket kiabáltak az elnök felé a megbeszélés végén.

Már távozás közben Peter Doocy azt kérdezte Joe Bidentől, hogy szerinte az infláció “politikai teher lesz-e a novemberi időközi választásokon”, mire az elnök – aki láthatóan nem tudta, hogy mikrofonja még be van kapcsolva – szó szerint azt mondta: “Nagy előnyt jelent – a magasabb infláció. A k..va anyját, de hülye!”  

A CNN amerikai hírtelevízió szerint Biden elnök később felhívta Doocy-t, és bocsánatot kért tőle a megjegyzésért, amelyet Doocy is megerősített a Fox News csatornának, elmondva, hogy az elnök a telefonban azt mondta neki: “személyesen semmi bajom nincs veled”.

Az eset után Joe Biden számos bírálatot kapott republikánus közszereplőktől. Charlie Kirk konzervatív kommentátor Twitter- üzenetében azt írta: “emlékszem még azokra az időkre, amikor [Donald] Trump valami hasonlót csinált, akkor egy hétig ez uralta a hírfolyamot, és végtelen számú, önmagukat felmagasztaló véleménycikkek és tárcák jelentek meg ‘az újságírók elleni értelmetlen támadásokról’ a publicisták tollából”.

Mások azonban védelmükbe vették az elnököt. Tommy Vietor politikai kommentátor azt írta a Twitteren: “nézzétek. mielőtt végtelen zsolozsmázásba és a kulturált hangvételhez történő visszatérés fontosságának hangsúlyozásába kezdenénk, nem lehetne, hogy őszintén elismerjük, hogy itt mindenki nyert? Biden kiereszthette a gőzt. A demokraták jót nevettek. Doocy végtelen hosszúságú élő adásban játszhatja el az áldozat szerepét. Senki sem kér bocsánatot. Nevessetek egyet, aztán haladjunk tovább!”.

Nem ez volt Biden elnök első esete a bekapcsolt mikrofonnal. 2010-ben, miután Barack Obama akkori elnök aláírta az egészségügy reformjáról szóló törvényt, Joe Biden akkori alelnök egy bekapcsolt mikrofon szerint azt súgta az elnök fülébe, hogy ez egy “kib.ott nagy jelentőségű megállapodás”.

Tovább olvasom

Médiapiac

A Dal 2022 – Szombaton lesz az első válogató adás

Az első válogató adással szombaton indul A Dal 2022. A közmédia dalválasztó élő showműsora új műsorvezető párossal, megújult zsűrivel és rendhagyó zenei koncepcióval várja a nézőket a Dunán.

Közzétéve:

MTI/Cseke Csilla

Az MTVA közleménye szerint ismét a magyar zenéké lesz a főszerep, és a zsűri ez alkalommal is a közönséggel együtt keresi az év dalát. Idén is negyven produkció versenyez, a dalok minden adásban élőben hangzanak el, és a döntősök szimfonikus változatban lesznek hallhatók a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának kíséretében.

A Dal első válogató adása január 29-én, szombaton 19 óra 35 perctől lesz látható és hallható a megújult Dunán. A műsorban tíz versenydal hangzik el: fellép Erdős Fruzsi (dalának címe: Azt beszélik), a Kies (Nem félek), Kijube (Holnap majd elhiszem), Majoros Csenge (Földöntúli szerelem), a Pankastic! (Hosszú volt a nyár), a Prove (Karambol), a Ruby Harlem & Roy (Még ma este), Sándor Szofi (21 gramm), az Easy Babies (Szerelem) és Ya Ou (Zsákutca).

A Dal 2022-ben újra helyet foglal a zsűriben Wolf Kati énekesnő, aki 2012-ben már volt zsűritag, majd 2015-ben és 2020-ban versenyzőként szerepelt a műsorban. Mező Misi, a Magna Cum Laude énekese negyedik alkalommal lesz benne a zsűriben, Ferenczi György, az 1ső Pesti Rackák frontembere, szájharmonikása, hegedűse másodszor vesz részt a dalválasztásban, a negyedik zsűritag, Egri Péter, a rockabilly magyar nagykövete pedig korábban zenekarával, a Mystery Ganggel állt A Dal színpadán.

A dalverseny új műsorvezető párosa Rókusfalvy Lili és Király Viktor. Előbbi A Dal 2020-ban már volt házigazda, utóbbi versenyzőként szerepelt többször a műsorban: 2012-ben testvéreivel, 2014-ben és 2018-ban szólóprodukcióval jutott a döntőig.

A négy válogatóból adásonként öt, összesen húsz dal jut tovább a két elődöntőbe: négy produkció a zsűri pontjai alapján, az ötödik a közönség szavazataival. Az elődöntőkből négy-négy dal kerül a fináléba, így nyolc dalt hallhatnak újra a nézők, amelyek közül márciusban kiderül, melyik lesz Magyarország slágere 2022-ben. A végső győztesről idén is a közönség dönt.

A győztes dal előadója Az Év Dala 2022, egyben a Petőfi Zenei Díj Év dala 2022 elismerésben részesül, emellett tízmillió forintot kap produkciója fejlesztésére, valamint egy tízdalos stúdiólemezt és az egyik felvételhez videoklipet készíthet. A döntőbe jutott nyolc dal minden előadója gazdagodik zenei pályájára fordítható nyereménnyel. Idén is odaítélik a legjobb dalszövegért járó díjat, valamint az Akusztik Dalverseny fődíját.

Részletes információk A Dal Facebook- és Instagram-oldalán, a műsorvezetők közösségimédia-felületein, az adal.hu-n, valamint a műsor hivatalos YouTube-csatornáján találhatók.

Borítókép: Az év férfi előadója díj átadója, Wolf Kati énekesnő, a Dal 2022 zsűritagja a Petőfi Zenei Díjak átadásán az MTVA óbudai gyártóbázisának stúdiójában 2022. január 20-án

Tovább olvasom

Médiapiac

Dzsihádra felszólító weboldalt tiltott be a francia belügyminiszter

A francia belügyminiszter vasárnap az M6 televízió képernyőjén jelentette be, hogy elrendelte a 2012-ben létrehozott és az Egyenes út névre keresztelt szalafista weboldal felszámolását.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az online felület évek óta a francia hatóságok megfigyelése alatt áll, Gérald Darmanin elmondása szerint a portálnak jelentős szerepe volt a radikális iszlamista tanok terjesztésében, a gyűlöletkeltésben és a dzsihád hirdetésében. A belügyminiszter szerint a portál egyfajta online kiadóként funkcionált, amely a francia titkosszolgálatok által is megfigyelt radikális imámok prédikációiról készült felvételeket is sugározta.

A weboldal egyik ilyen állandó prédikátora volt a pantin-i mecset volt imámja, Ibrahim Abou Talha is, akit a francia történelemtanár, Samuel Paty lefejezése után eltávolítottak a mecset éléről, mert megosztotta a hívek között azt a videót, amelyben az egyik diák apja a muszlim diákok elleni diszkriminációval vádolta a tanárt, és amely az oktató lefejezéséhez vezetett.

Ugyancsak az Egyenes út weboldal radikális prédikátorai között szerepelt az a Youssef Abou Anas is, aki az Ecquevilly településen bezárt mecset egykori, szalafista imámjaként tartanak azóta is számon a francia hatóságok. Abou Anas rendszeresen szólította fel híveit a nők, a zsidók és a keresztények elleni erőszakra – írta a Magyar Nemzet

Tovább olvasom