Kövess minket!

Médiapiac

Hírek hátterében

Kialakult egy olyan réteg, amely egyáltalán nem fogyaszt valóságos híreket, a média számon kérő funkciója megszűnt, és nem lehet valódi, kiegyensúlyozott, közéleti újságírást folytatni – véli Kert Attila, az Euronews igazgatója, aki ritkán osztja meg a gondolatait, ám ezúttal nemcsak a televíziós hírműsorokról, de a sporthoz és a rockzenéhez fűződő viszonyáról is képet kaphatunk.

Változott-e az utóbbi időben a televíziós híradó funkciója?

Közmondásos, hogy a háború utáni generáció tagjai körében szinte mindenki tudta, hol volt és mit csinált éppen, amikor értesült a Kennedy-gyilkosságról. Többségük a rádióból vagy másnap az újságokból tudta meg a hírt. Egy jóval későbbi generáció életében ugyanezt jelenti 2001. szeptember 11., amiről tízből kilencen televízióból szereztek tudomást. A három évvel ezelőtti párizsi merényletekről a legtöbben már egy applikáció által küldött push alertből értesültek. A mai hírfogyasztó a számítógépén vagy a telefonján kapja a legfrissebb hírt, és ha az fontos neki, akkor kapcsolja be a hírcsatornákat. És aztán azon a csatornán marad, ahol a legtöbb hírrel szolgálnak. A hétköznapokban, vagyis amikor nincs breaking news, a napi hírtömeg után egy összefoglalót kaphat a tévénéző, ahol szerkesztett formában láthatja a több ezer hírből azt a néhányat, amit fontosnak talál az a szerkesztőség, amelyikben megbízik. Egyre többen vannak, akik csak a saját véleményük megerősítést várják, és a mai kínálat kiszolgálja őket is – nekik is van bőven televíziós tartalom, ezek közül sajnos elég sokat megtévesztően hírműsornak neveznek. Egyébként is: olyan világban élünk, ahol egy 160 karakteres tweet ugyanakkora erővel és értékkel bír a kommunikációs térben, mint egy The New York Times-cikk, amelyen adott esetben több újságíró hónapokig dolgozott. Ha megnézzük, hogy Tibi atyának több mint egymillió, Lady Gagának pedig közel hatvanmillió követője van a Facebookon, világos, hogy a szerkesztett és a felhasználók által generált tartalmak közel azonos hatást képesek elérni; a celebek – legyenek akár közéletiek – posztjai pedig gyakran több emberhez jutnak el, mint a szerkesztett hírek.

Műfajon belül még mindig a televízió a hitelesség elsőszámú forrása?

Embere és országa válogatja, Magyarországon még mindig a televízió az első számú hírforrás. De ez nem is annyira hitelességi, mint emberi kérdés. A televíziós híradó erőssége továbbra is az, hogy választ ad arra a sokakban meglévő igényre, hogy egy hitelesnek tartott forrástól minden nap kapjon egy összefoglalót a nap történéseiből, ahol elválasztják a fontosat a nem fontostól, a fontosat az érdekestől. Varázsa a mozgó képben és a személyességben van. Abban, hogy egykoron Walter Cronkite, vagy ma mondjuk, Anderson Cooper mondják el nekünk a híreket. Ez egyfajta bizalmat, „familiáris” hangulatot teremt. Az online sajtó ezt az azonosulást a sajátos stílusával, az olvasói által is használt egyéni nyelvhasználatával éri el. Azt mondják ezzel magukról, hogy nem egy távoli elefántcsonttoronyból mondják meg a megfellebbezhetetlen igazságot, hanem pontosan olyanok, mint a közönségük.

Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)
Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)

Milyen kihívást jelent a magyar médiapiac folyamatos átalakulása?

Nehéz piaci körülményekről beszélni egy olyan helyzetben, ahol a piacnak lassan a döntő többségét egy tulajdonosi kör befolyásolja, és ahol a hirdetések meghatározó része is egy helyről, ráadásul az államtól érkezik. Ha a fogyasztói piacot vesszük, azt látom, hogy egyre nagyobb az igény a higgadt, kiegyensúlyozott híradókra.

Mennyivel nehezebb ma a nyilvánosságot tájékoztatni, mint korábban?

A tények helyett sokan jobban elvannak a véleményekkel. Ez egyébként világszerte erősödő jelenség. Idehaza egy, a nyugati demokratikus világban példátlan helyzet állt elő, ami tovább erősíti ezt a hatást. A lényege a politikai status quóban gyökerezik: a kormányzó politikai erők stratégiája az őket támogató két-két és fél millió választó megtartására irányul, őket kondicionálják, mivel a jelen helyzetben ha ők rájuk szavaznak, megnyerik a választást. Ehhez elég csak ehhez a csoporthoz eljuttatni az üzeneteiket, a kommunikációjuk kizárólag nekik szól.

Mivel ma már az általuk felügyelt, ellenőrzött, illetve tulajdonolt – sőt, a KESMA létrejöttével, az „önkéntes” felajánlások után immár jogilag is, elismerten közösen birtokolt, központilag irányított és felügyelt – médiával ez a réteg maradéktalanul elérhető, megtehetik, hogy a többi orgánumot ignorálják.

Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)
Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)

Ennek három súlyos következménye van. Egyrészt kialakult egy olyan nem is kicsi réteg, amely egyáltalán nem fogyaszt valóságos híreket, csupán a politikailag megtervezett tájékoztatást kapja. Másrészt megszűnt a média számon kérő funkciója. Bár sajtószabadság van, hiszen mindent le lehet írni, a választott vagy kinevezett politikai vezetők csak a saját befolyásuk alatt lévő orgánumokkal állnak szóba – mint láttuk, gyakran a kérdéseket is maguk írják –, így nem lehet valódi interjúban, élő adásban szembesíteni őket a tényekkel, korábbi állításaikkal.

Rádióriporterként sok parlamenti tudósítást készítettem, több választási kampányt csináltam végig. Emlékszem 1994-re, amikor Orbán Viktornak az volt az egyik legtöbbet ismételt mondata, hogy a kommunisták, akiken ő az MSZMP utódpártját, az MSZP-t értette, kötelékben repülnek. Azzal érvelt, hogy azért kell legyőzni őket, hogy ne legyen megint olyan világ, amilyenben ő is felnőtt, amikor az előrejutásban nem a képességek, hanem a kapcsolatok döntenek: ahol nem az számít, ki milyen szorgalmas és tehetséges, hanem az, hogy kivel van jóban. 2019-ben a Forbes magazin számításai szerint Magyarország leggazdagabb embere egy olyan személy (Mészáros Lőrinc – a szerk.), aki soha nem vett részt piaci versenyben, viszont közismerten a miniszterelnök gyerekkori jóbarátja, és egyetlen év alatt több mint 250 milliárd forint közbeszerzést nyert. Egy szabad médiahelyzetben egy ilyen ellentmondásra rákérdeznek a riporterek. Ugyanígy a migrációs politikára: ha egyetlen külföldit sem fogadunk be, mert azok terroristák, miért fogadunk be pénzért letelepedési kötvényt vásárolókat, vagy jogerősen elítélt politikusokat; ha az ország elutasítja a menekültek elosztásának európai kvótáját, miért követelt az ENSZ közgyűlésen a miniszterelnök kötelező világkvótát. Ezeket a kérdéseket egy szabad országban felteszik, és a politikusok válaszolnak, mert egyrészt ez a kötelességük, másrészt ez a „dolgok rendje”. És nyilván folytathatnám tovább a sort.

A helyzet harmadik következménye pedig az, hogy mivel a döntéshozók megtehetik, hogy ignorálják a független médiumokat, ezeknél sem lehet valóban kiegyensúlyozott közéleti újságírást folytatni, hiszen el vannak zárva információktól és forrásoktól.

Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)
Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)

A médiumok egy része a központi propaganda szempontjai szerint készül, a másik fele pedig objektív okokból nem tud kiegyensúlyozott lenni. Két lehetőséged van, vagy migránsozó propagandaműsort készítesz, vagy hisztihíradót. Egyiket sem gondolom normális, higgadt, tényszerű hírszolgáltatásnak.

Egy ilyen környezetben az Euronews kit és hogyan szólít meg?

Tudomásul kell vennünk, ez jelen pillanatban egy rétegcsatorna. Azokat célozzuk, akiket nemcsak az általuk vallott nézetrendszer megerősítése, hanem a valóságos információk és a nemzetközi összefüggések érdekelnek. Az adásunk nem könnyen emészthető; zéró bulvár, zéró belpolitika: nem kell minden pillanatban fenékmutogató celebbel vagy pofozkodó politikussal szembesülni.

Feltételezések szerint ott kezdtek el helyi nyelven sugározni, ahol gondok vannak az európai értékek elfogadásával, képviselésével. Milyen okok vezettek odáig, hogy 2012-ben a görög, 2013-ban pedig a magyar Euronews is elindult?

Nem titok, hogy mindkét országnak voltak vitái az Európai Unióval. A döntéshozók úgy ítélték meg, ezekben a tagállamokban kevés az európai értékeket megjelenítő médium. Az Európai Bizottság – a közkeletű tévedéssel ellentétben – nem tulajdonosa az Euronewsnak. Bár támogat minket, de nem a műsort, a hírkészítést, hanem azt, hogy a már meglévő európai tartalom magyar nyelven is hozzáférhető legyen. Lényegében kiterjeszti az elérést.

Sikerült elérni az induláskor megfogalmazott célt, miszerint meg kívánjátok előzni a nagy, nemzetközi hírcsatornákat, például a CNN-t vagy a BBC-t?

Az Euronews Európa legnézettebb hírcsatornája. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden egyes országban a helyi Euronews a legnézettebb, de Európa egészét tekintve ezt a hírtelevíziót nézik a legtöbben. Nem is csoda, ha belegondolunk, hogy nincs még egy olyan szerkesztőség a világon, ahol egy időben tizenhárom nyelven készítenek online és tévés tartalmakat.

A nézők értékelik az igyekezetet, ezt támasztja alá egy friss kutatásunk is, amelyben az RTL Híradója után az Euronewst nevezték meg legtöbben mint szerintük leginkább tárgyilagos hírforrást. Pedig a mi műsorunk körülbelül egyharmad annyi háztartásban érhet csak el, mint a többi, híreket sugárzó csatornáé.

2013-ban az indulás kapcsán tudatformáló hatást vártál az adótól. Hol tart a folyamat?

Borzasztó nehéz objektíven mérni, mennyit változott a közönség tájékozottsága. Az biztos, hogy ma sokkal tájékozottabbak az emberek a nemzetközi történésekben, mint öt évvel ezelőtt. Ez persze a nemzetközi trendeknek, illetve annak is a következménye, hogy a kormánypártok kommunikációja belpolitikává tette a külpolitikát. De azért remélem, hogy az Euronewsnak is szerepe van abban, hogy többet tudunk a világról.

Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)
Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)

Hogyan fogalmaznád meg az Euronews szerepét a magyar hírcsatornák között?

A nemzetközi hírek magyar nyelvű tálalása, továbbá az európai értékek megjelenítése. A világ szerencsésebb nemzetei már régen hozzászoktak, hogy a világ történéseiről naprakész tájékoztatást kapjanak, hogy 0–24 órában elérjék a világ legfontosabb híreit anyanyelvükön. Ilyen Magyarországon nem volt az Euronews elindulásáig.

Egyre inkább megfigyelhető, hogy a hírcsatornák is szélesítik a programkínálatukat. Terveztek hasonló lépéseket?

Több műsorterven dolgozunk, és ezek közül néhányat nemsokára a nézőink is láthatnak: az Euronews történetében májusban először kerülnek képernyőre olyan saját fejlesztésű, magyar gyártású műsorok, amelyek kifejezetten a magyar nézőknek készülnek, így egyelőre csak magyar nyelven, a magyar csatornán lesznek láthatóak. Maradunk a „zéró belpolitika-zéró bulvár” koncepciónál, olyan magazin típusú műsorokon dolgozunk, amelyekben a mi nézőink számára közérthetően lehet olyan, valóban fontos dolgokról beszélni, amelyekről másutt a bulvár és a belpolitika zajában nem.

A jövőről, a robotizációról, a technológia társadalmi hatásairól, a gazdaságról, a migrációról, az éghajlatváltozásról, az energia jövőjéről, arról, hogyan alakulnak át a szövetségi rendszerek, és számos egyéb valódi „sorskérdésről”. Ezt egyfajta kísérletnek szánjuk, meglátjuk, a nézőink és a piac hogyan fogadják ezeket a tartalmakat.

Ha pozitív lesz a fogadtatás, valamint közönség- és piaci igény is mutatkozik irántuk, ősztől megjelennek hasonló műsorok a magyar Euronews kínálatában; úgy is mondhatnám, belépünk a magyarországi non-fiction aktuális- és magazinműsorok nem létező piacára.

Egészen fiatal korod óta újságírónak készülsz. Szerelem volt első látásra?

Mindig újságíró akartam lenni, már kisgyerekkoromban is írtam, tinédzserkoromban pedig, amikor az iskolarádiót vagy az iskolai újságot szerkesztettem, azt terveztem, hogy majd egyszer újságíró és rádióriporter leszek.

Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)
Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)

Emlékszem, az volt a vágyam, hogy majd valamikor a Kossuth rádióban mondjak híreket. Nagyon szerencsésnek tartom magam, hogy 21 évesen már a Krónikában dolgoztam.

Mi motivál?

News junkie vagyok, a hírekből élek, szenvedélyem a híradózás. A Newsroom című amerikai sorozatban mondja az elképzelt hírcsatorna műsorvezetője, hogy volt idő, amikor az újságírás nem szakma, hanem hivatás volt. Nekem máig az. Még akkor is, ha látom, hogy itthon sokan betanított munkásként űzik, egyesek egyenesen „katonai” feladatnak tekintik.

Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)
Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)

Ritkán adsz interjút, keveset lehet tudni rólad, de ha körbenézünk az irodádban, egyértelmű, hogy bensőséges a kapcsolatod a sporttal és a rockzenével.

Elég sokat sportolok, volt olyan év, amikor négy maratont is futottam. A zene szinte egyfolytában szól, sokszor még hírszerkesztés közben is. Robert Smith (a The Cure énekese – a szerk.) a múlt héten volt 60 éves, így minden kollégám kénytelen volt őt hallgatni. A kedvenc zenekaraimat, ha csak tehetem, igyekszem élőben is megnézni.

Tegyük fel, kapsz egy lehetőséget, hogy interjút készíts Donald Trumppal vagy Mick Jagerrel. Melyiküket választanád?

(Nevet.) Most azt próbálod elérni, hogy válasszak a hivatásom és a hobbim között?

Azt gondoltam, egyértelműen Jaggert fogod mondani.

Legszívesebben Orbán Viktort mondanám. De hogy visszatérjünk a realitások talajára, bár mindkettő izgalmas lenne, talán inkább valaki olyat választanék, akinek van mondanivalója a világról, nem fél akár megosztó politikai állásfoglalásokat tenni, és mint zenészt is szeretek. Azt hiszem, Bono (a U2 énekese – a szerk.) jó lenne.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2019/1. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom