Kövess minket!

Médiapiac

Hírek hátterében

Kialakult egy olyan réteg, amely egyáltalán nem fogyaszt valóságos híreket, a média számon kérő funkciója megszűnt, és nem lehet valódi, kiegyensúlyozott, közéleti újságírást folytatni – véli Kert Attila, az Euronews igazgatója, aki ritkán osztja meg a gondolatait, ám ezúttal nemcsak a televíziós hírműsorokról, de a sporthoz és a rockzenéhez fűződő viszonyáról is képet kaphatunk.

Változott-e az utóbbi időben a televíziós híradó funkciója?

Közmondásos, hogy a háború utáni generáció tagjai körében szinte mindenki tudta, hol volt és mit csinált éppen, amikor értesült a Kennedy-gyilkosságról. Többségük a rádióból vagy másnap az újságokból tudta meg a hírt. Egy jóval későbbi generáció életében ugyanezt jelenti 2001. szeptember 11., amiről tízből kilencen televízióból szereztek tudomást. A három évvel ezelőtti párizsi merényletekről a legtöbben már egy applikáció által küldött push alertből értesültek. A mai hírfogyasztó a számítógépén vagy a telefonján kapja a legfrissebb hírt, és ha az fontos neki, akkor kapcsolja be a hírcsatornákat. És aztán azon a csatornán marad, ahol a legtöbb hírrel szolgálnak. A hétköznapokban, vagyis amikor nincs breaking news, a napi hírtömeg után egy összefoglalót kaphat a tévénéző, ahol szerkesztett formában láthatja a több ezer hírből azt a néhányat, amit fontosnak talál az a szerkesztőség, amelyikben megbízik. Egyre többen vannak, akik csak a saját véleményük megerősítést várják, és a mai kínálat kiszolgálja őket is – nekik is van bőven televíziós tartalom, ezek közül sajnos elég sokat megtévesztően hírműsornak neveznek. Egyébként is: olyan világban élünk, ahol egy 160 karakteres tweet ugyanakkora erővel és értékkel bír a kommunikációs térben, mint egy The New York Times-cikk, amelyen adott esetben több újságíró hónapokig dolgozott. Ha megnézzük, hogy Tibi atyának több mint egymillió, Lady Gagának pedig közel hatvanmillió követője van a Facebookon, világos, hogy a szerkesztett és a felhasználók által generált tartalmak közel azonos hatást képesek elérni; a celebek – legyenek akár közéletiek – posztjai pedig gyakran több emberhez jutnak el, mint a szerkesztett hírek.

Műfajon belül még mindig a televízió a hitelesség elsőszámú forrása?

Embere és országa válogatja, Magyarországon még mindig a televízió az első számú hírforrás. De ez nem is annyira hitelességi, mint emberi kérdés. A televíziós híradó erőssége továbbra is az, hogy választ ad arra a sokakban meglévő igényre, hogy egy hitelesnek tartott forrástól minden nap kapjon egy összefoglalót a nap történéseiből, ahol elválasztják a fontosat a nem fontostól, a fontosat az érdekestől. Varázsa a mozgó képben és a személyességben van. Abban, hogy egykoron Walter Cronkite, vagy ma mondjuk, Anderson Cooper mondják el nekünk a híreket. Ez egyfajta bizalmat, „familiáris” hangulatot teremt. Az online sajtó ezt az azonosulást a sajátos stílusával, az olvasói által is használt egyéni nyelvhasználatával éri el. Azt mondják ezzel magukról, hogy nem egy távoli elefántcsonttoronyból mondják meg a megfellebbezhetetlen igazságot, hanem pontosan olyanok, mint a közönségük.

Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)
Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)

Milyen kihívást jelent a magyar médiapiac folyamatos átalakulása?

Nehéz piaci körülményekről beszélni egy olyan helyzetben, ahol a piacnak lassan a döntő többségét egy tulajdonosi kör befolyásolja, és ahol a hirdetések meghatározó része is egy helyről, ráadásul az államtól érkezik. Ha a fogyasztói piacot vesszük, azt látom, hogy egyre nagyobb az igény a higgadt, kiegyensúlyozott híradókra.

Mennyivel nehezebb ma a nyilvánosságot tájékoztatni, mint korábban?

A tények helyett sokan jobban elvannak a véleményekkel. Ez egyébként világszerte erősödő jelenség. Idehaza egy, a nyugati demokratikus világban példátlan helyzet állt elő, ami tovább erősíti ezt a hatást. A lényege a politikai status quóban gyökerezik: a kormányzó politikai erők stratégiája az őket támogató két-két és fél millió választó megtartására irányul, őket kondicionálják, mivel a jelen helyzetben ha ők rájuk szavaznak, megnyerik a választást. Ehhez elég csak ehhez a csoporthoz eljuttatni az üzeneteiket, a kommunikációjuk kizárólag nekik szól.

Mivel ma már az általuk felügyelt, ellenőrzött, illetve tulajdonolt – sőt, a KESMA létrejöttével, az „önkéntes” felajánlások után immár jogilag is, elismerten közösen birtokolt, központilag irányított és felügyelt – médiával ez a réteg maradéktalanul elérhető, megtehetik, hogy a többi orgánumot ignorálják.

Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)
Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)

Ennek három súlyos következménye van. Egyrészt kialakult egy olyan nem is kicsi réteg, amely egyáltalán nem fogyaszt valóságos híreket, csupán a politikailag megtervezett tájékoztatást kapja. Másrészt megszűnt a média számon kérő funkciója. Bár sajtószabadság van, hiszen mindent le lehet írni, a választott vagy kinevezett politikai vezetők csak a saját befolyásuk alatt lévő orgánumokkal állnak szóba – mint láttuk, gyakran a kérdéseket is maguk írják –, így nem lehet valódi interjúban, élő adásban szembesíteni őket a tényekkel, korábbi állításaikkal.

Rádióriporterként sok parlamenti tudósítást készítettem, több választási kampányt csináltam végig. Emlékszem 1994-re, amikor Orbán Viktornak az volt az egyik legtöbbet ismételt mondata, hogy a kommunisták, akiken ő az MSZMP utódpártját, az MSZP-t értette, kötelékben repülnek. Azzal érvelt, hogy azért kell legyőzni őket, hogy ne legyen megint olyan világ, amilyenben ő is felnőtt, amikor az előrejutásban nem a képességek, hanem a kapcsolatok döntenek: ahol nem az számít, ki milyen szorgalmas és tehetséges, hanem az, hogy kivel van jóban. 2019-ben a Forbes magazin számításai szerint Magyarország leggazdagabb embere egy olyan személy (Mészáros Lőrinc – a szerk.), aki soha nem vett részt piaci versenyben, viszont közismerten a miniszterelnök gyerekkori jóbarátja, és egyetlen év alatt több mint 250 milliárd forint közbeszerzést nyert. Egy szabad médiahelyzetben egy ilyen ellentmondásra rákérdeznek a riporterek. Ugyanígy a migrációs politikára: ha egyetlen külföldit sem fogadunk be, mert azok terroristák, miért fogadunk be pénzért letelepedési kötvényt vásárolókat, vagy jogerősen elítélt politikusokat; ha az ország elutasítja a menekültek elosztásának európai kvótáját, miért követelt az ENSZ közgyűlésen a miniszterelnök kötelező világkvótát. Ezeket a kérdéseket egy szabad országban felteszik, és a politikusok válaszolnak, mert egyrészt ez a kötelességük, másrészt ez a „dolgok rendje”. És nyilván folytathatnám tovább a sort.

A helyzet harmadik következménye pedig az, hogy mivel a döntéshozók megtehetik, hogy ignorálják a független médiumokat, ezeknél sem lehet valóban kiegyensúlyozott közéleti újságírást folytatni, hiszen el vannak zárva információktól és forrásoktól.

Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)
Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)

A médiumok egy része a központi propaganda szempontjai szerint készül, a másik fele pedig objektív okokból nem tud kiegyensúlyozott lenni. Két lehetőséged van, vagy migránsozó propagandaműsort készítesz, vagy hisztihíradót. Egyiket sem gondolom normális, higgadt, tényszerű hírszolgáltatásnak.

Egy ilyen környezetben az Euronews kit és hogyan szólít meg?

Tudomásul kell vennünk, ez jelen pillanatban egy rétegcsatorna. Azokat célozzuk, akiket nemcsak az általuk vallott nézetrendszer megerősítése, hanem a valóságos információk és a nemzetközi összefüggések érdekelnek. Az adásunk nem könnyen emészthető; zéró bulvár, zéró belpolitika: nem kell minden pillanatban fenékmutogató celebbel vagy pofozkodó politikussal szembesülni.

Feltételezések szerint ott kezdtek el helyi nyelven sugározni, ahol gondok vannak az európai értékek elfogadásával, képviselésével. Milyen okok vezettek odáig, hogy 2012-ben a görög, 2013-ban pedig a magyar Euronews is elindult?

Nem titok, hogy mindkét országnak voltak vitái az Európai Unióval. A döntéshozók úgy ítélték meg, ezekben a tagállamokban kevés az európai értékeket megjelenítő médium. Az Európai Bizottság – a közkeletű tévedéssel ellentétben – nem tulajdonosa az Euronewsnak. Bár támogat minket, de nem a műsort, a hírkészítést, hanem azt, hogy a már meglévő európai tartalom magyar nyelven is hozzáférhető legyen. Lényegében kiterjeszti az elérést.

Sikerült elérni az induláskor megfogalmazott célt, miszerint meg kívánjátok előzni a nagy, nemzetközi hírcsatornákat, például a CNN-t vagy a BBC-t?

Az Euronews Európa legnézettebb hírcsatornája. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden egyes országban a helyi Euronews a legnézettebb, de Európa egészét tekintve ezt a hírtelevíziót nézik a legtöbben. Nem is csoda, ha belegondolunk, hogy nincs még egy olyan szerkesztőség a világon, ahol egy időben tizenhárom nyelven készítenek online és tévés tartalmakat.

A nézők értékelik az igyekezetet, ezt támasztja alá egy friss kutatásunk is, amelyben az RTL Híradója után az Euronewst nevezték meg legtöbben mint szerintük leginkább tárgyilagos hírforrást. Pedig a mi műsorunk körülbelül egyharmad annyi háztartásban érhet csak el, mint a többi, híreket sugárzó csatornáé.

2013-ban az indulás kapcsán tudatformáló hatást vártál az adótól. Hol tart a folyamat?

Borzasztó nehéz objektíven mérni, mennyit változott a közönség tájékozottsága. Az biztos, hogy ma sokkal tájékozottabbak az emberek a nemzetközi történésekben, mint öt évvel ezelőtt. Ez persze a nemzetközi trendeknek, illetve annak is a következménye, hogy a kormánypártok kommunikációja belpolitikává tette a külpolitikát. De azért remélem, hogy az Euronewsnak is szerepe van abban, hogy többet tudunk a világról.

Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)
Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)

Hogyan fogalmaznád meg az Euronews szerepét a magyar hírcsatornák között?

A nemzetközi hírek magyar nyelvű tálalása, továbbá az európai értékek megjelenítése. A világ szerencsésebb nemzetei már régen hozzászoktak, hogy a világ történéseiről naprakész tájékoztatást kapjanak, hogy 0–24 órában elérjék a világ legfontosabb híreit anyanyelvükön. Ilyen Magyarországon nem volt az Euronews elindulásáig.

Egyre inkább megfigyelhető, hogy a hírcsatornák is szélesítik a programkínálatukat. Terveztek hasonló lépéseket?

Több műsorterven dolgozunk, és ezek közül néhányat nemsokára a nézőink is láthatnak: az Euronews történetében májusban először kerülnek képernyőre olyan saját fejlesztésű, magyar gyártású műsorok, amelyek kifejezetten a magyar nézőknek készülnek, így egyelőre csak magyar nyelven, a magyar csatornán lesznek láthatóak. Maradunk a „zéró belpolitika-zéró bulvár” koncepciónál, olyan magazin típusú műsorokon dolgozunk, amelyekben a mi nézőink számára közérthetően lehet olyan, valóban fontos dolgokról beszélni, amelyekről másutt a bulvár és a belpolitika zajában nem.

A jövőről, a robotizációról, a technológia társadalmi hatásairól, a gazdaságról, a migrációról, az éghajlatváltozásról, az energia jövőjéről, arról, hogyan alakulnak át a szövetségi rendszerek, és számos egyéb valódi „sorskérdésről”. Ezt egyfajta kísérletnek szánjuk, meglátjuk, a nézőink és a piac hogyan fogadják ezeket a tartalmakat.

Ha pozitív lesz a fogadtatás, valamint közönség- és piaci igény is mutatkozik irántuk, ősztől megjelennek hasonló műsorok a magyar Euronews kínálatában; úgy is mondhatnám, belépünk a magyarországi non-fiction aktuális- és magazinműsorok nem létező piacára.

Egészen fiatal korod óta újságírónak készülsz. Szerelem volt első látásra?

Mindig újságíró akartam lenni, már kisgyerekkoromban is írtam, tinédzserkoromban pedig, amikor az iskolarádiót vagy az iskolai újságot szerkesztettem, azt terveztem, hogy majd egyszer újságíró és rádióriporter leszek.

Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)
Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)

Emlékszem, az volt a vágyam, hogy majd valamikor a Kossuth rádióban mondjak híreket. Nagyon szerencsésnek tartom magam, hogy 21 évesen már a Krónikában dolgoztam.

Mi motivál?

News junkie vagyok, a hírekből élek, szenvedélyem a híradózás. A Newsroom című amerikai sorozatban mondja az elképzelt hírcsatorna műsorvezetője, hogy volt idő, amikor az újságírás nem szakma, hanem hivatás volt. Nekem máig az. Még akkor is, ha látom, hogy itthon sokan betanított munkásként űzik, egyesek egyenesen „katonai” feladatnak tekintik.

Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)
Kert Attila (Fotó: Valuska Gábor)

Ritkán adsz interjút, keveset lehet tudni rólad, de ha körbenézünk az irodádban, egyértelmű, hogy bensőséges a kapcsolatod a sporttal és a rockzenével.

Elég sokat sportolok, volt olyan év, amikor négy maratont is futottam. A zene szinte egyfolytában szól, sokszor még hírszerkesztés közben is. Robert Smith (a The Cure énekese – a szerk.) a múlt héten volt 60 éves, így minden kollégám kénytelen volt őt hallgatni. A kedvenc zenekaraimat, ha csak tehetem, igyekszem élőben is megnézni.

Tegyük fel, kapsz egy lehetőséget, hogy interjút készíts Donald Trumppal vagy Mick Jagerrel. Melyiküket választanád?

(Nevet.) Most azt próbálod elérni, hogy válasszak a hivatásom és a hobbim között?

Azt gondoltam, egyértelműen Jaggert fogod mondani.

Legszívesebben Orbán Viktort mondanám. De hogy visszatérjünk a realitások talajára, bár mindkettő izgalmas lenne, talán inkább valaki olyat választanék, akinek van mondanivalója a világról, nem fél akár megosztó politikai állásfoglalásokat tenni, és mint zenészt is szeretek. Azt hiszem, Bono (a U2 énekese – a szerk.) jó lenne.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2019/1. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Médiapiac

Vaszily: Hajdú Péternek megköszöntük a közös munkát, Szerbiába készül a TV2

A TV2 elnöke a VG-nek adott interjújában arról is beszélt, hogy augusztus elején derül ki, beléphet-e a szerb piacra a TV2, illetve hogy milyen változások történtek a Progress Media Hungary-hez tartozó Life TV és Ozone TV tévécsatornáknál.

Közzétéve:

Vémi Zoltán / VG

A TV2 elnöke a VG-nek adott interjút.

Mennyi eshet a TV2-re a 15 milliárdra tervezett reklámadóból jövőre?

A részletek még nem ismertek, de ha azonos feltételrendszerrel vetik ki, mint 2015-ben, akkor az 7,5 százalékkal terhelné meg a reklámbevételeinket. Ez komoly tétel, több mint 1,5 milliárd forint lenne 2023-ban. De egyelőre csak azt tudjuk biztosan, hogy van egy kormányzati szándék a reklámadó újbóli alkalmazására, ennek mikéntje azonban nem tisztázott, sok még a nyitott kérdés.

Egy ilyen nagyságrendű összeg meglátszana a működésben?

Mindenképp megnehezítené a helyzetünket, de kigazdálkodható. Stabilan 3 milliárd forint körüli profitszinten zárjuk a pénzügyi éveinket. Ezt figyelembe véve főleg a stratégiai növekedési céljaink teljesülését lassíthatja az adónem. Egyébként szerintem nem a reklámadó léte, vagy nem léte jelenti az alapvető problémát, hanem hogy miként lehet azt fair és arányos módon bevezetni. Én azt tapasztalom, hogy a kormányzat nyitott arra, hogy meghallgassa a szakmai álláspontokat a különböző intézkedésekkel kapcsolatban.

Mire gondol?

Az intézkedés esetleges bevezetése kapcsán érdemes figyelembe venni, hogy a fokozódó gazdasági nehézségek miatt a hirdetői kedv az év második felére megcsappanhat. Egy ilyen környezetben egy különadó bevezetése pedig tovább erősítheti a recessziós hatásokat, nem segítheti a gazdasági fellendülést. A másik kardinális kérdés a globális techóriások bevonása a közteherviselésbe: a ma már bőven 100 milliárd forint fölötti magyar reklámbevétellel rendelkező globális platformok, mint a Facebook, vagy a Google 2015 és 2019 között ugyanis nem fizettek reklámadót. Cserében később megállapodást kötöttek a kormánnyal, amely értelmében egy adott összeg megfizetésével rendezték el a kötelezettségüket. Ez a szisztéma ugyanakkor utólagos, illetve nem igazán tervezhető.

Ez megismétlődhet?

Nem vagyok biztos benne, hogy amennyiben az akkori keretek között tér vissza a reklámadó, akkor ezek a globális szolgáltatók ezúttal jogkövetően, a többiekre érvényes szabályok szerint fizetnének. Amennyiben igen, a 15 milliárdos előirányzat pikkpakk teljesülne. Sajnos attól tartok, hogy a magyar tartalmat előállító magyar média fizetni fog, a magyar tartalmon platformot biztosító, a magyar tartalmat üzletileg lefölöző techcégek pedig nem. Vagy csak legfeljebb évekkel később, egyedi megállapodást kötve.

Van valamilyen konkrét javaslata, hogyan lehetne ezt megelőzni?

Olyan megoldást el tudnék képzelni, hogy mindenki egyrészt a bevételei szerint, másrészt viszont a tartalom előállítására fordított költségei után maradó bevételeire fizessen adót. Mi magyar tartalmat gyártunk, magyar emberek tömegeinek adunk munkát, kivesszük a részünket a magyar GDP-ből. A techcégek viszont szimplán haszonélvezők. Szerintem megfontolandó, hogy a magyar tartalmat előállító szereplők – ez lehet egy újság, vagy akár a Sztárban Sztár produkció is – kaphassanak valamiféle kompenzációt. Az ehhez kapcsolódó költségeket célszerű lenne levonni, és ami marad, azt kellene befizetni az államkasszának. Nagyon fontosnak tartom, hogy a részletszabályok ne büntessék a magyar tartalom-előállítást.

A magyar reklámadó visszatérése mennyiben hat ki a régiós terjeszkedésükre?

Könnyebb a folyamat, ha nincs reklámadó, de a stratégiai racionalitást a reklámadó nem írja felül. 

Tehát a szerb piacra való belépést nem érinti?

Az egy önálló projekt, amelynek meg kell tudnia állni a saját lábán. Függetlenül attól, hogy van Magyarországon reklámadó, vagy sem.

Mit lehet erről tudni?

Négy új frekvencia nyolcéves használatára írt ki a szerb hatóság pályázatot, amire tizennégyen jelentkeztek, az egyik közülük a TV2. A pályázatunk tökéletesen illeszkedik a régiós növekedési terveinkbe. Ebbe az irányba számos lépést is tettünk már, hiszen stratégiai szinten érdekelnek bennünket a szomszédos országok. Igaz ez a tőlünk déli irányra is, amit mi előszeretettel hívunk Adria-régiónak, mások pedig Balkánnak. Itt a lineáris televíziózás kevésbé érett és lefedett piac, így teljesen természetes, hogy jelentkeztünk a szerb országos frekvenciákra. 

Mikor derül ki, hogy sikerrel-e?

Augusztus első napjaiban várható a döntés. Bizakodó vagyok, szakmailag nagyon erős, üzletileg pedig racionális lábakon álló pályázati anyagot adtunk le, szerintem jók az esélyeink. A nagyobb szerb kereskedelmi csatornákkal is versenyzünk, mint a Prva, a Pink, a Happy, vagy a B92. Alapvetően pozitív az adott piaci szabályozó számára, ha új, stabil szereplők jelennek meg. A TV2 Média Csoport ilyen, érdekes színfolt tudnánk lenni és Szlovénia után Szerbiában is készek vagyunk megjelenni. Klasszikus szórakoztató, kereskedelmi csatornát indítanánk Szerbiában, a neve is TV2 lenne.

Miért vonzó piac a szerb?

Jugoszlávia felbomlását követően ez az egyedüli, viszonylag nagynak mondható piac a térségben. Közelíti a magyart, bár vásárlóerőben alatta marad. A második teljes éve építjük Szlovéniában a Planet TV-t, vagyis rendelkezünk tapasztalattal ezen a téren, és ez a szerb piacon is kamatoztatható. Ami ráadásul nagyobb, mint a szlovén, így hamarabb lehet megfelelő méretet elérni. Számos bejáratott nemzetközi formátum jogait szereztük meg, amelyek a szerb nézők tetszését is elnyerhetik. A terjeszkedés evidens előnyökkel jár például a gyártási költségek csökkentése terén, vagy stúdió dealeknél: nem mindegy, hogy egy sorozat megvásárlásánál a magyar, a magyar-szlovén, vagy a magyar-szlovén-szerb piac kapcsán tárgyal a gyártóval az ügynökünk. Ez az alkupozíció sportjogoknál is adott lehet. 

Költségoldalon mit jelent egy zöldmezős televízió felállítása?

Forintban milliárdos büdzséjű beruházásról beszélünk. Ezért is kell üzletileg átgondolt, racionális tervet letenni az asztalra. A megtérülés masszívan a gazdasági környezet függvénye, ha többet fektetünk bele, hamarabb fordul termőre, hiszen blockbusterekkel és nagy költségvetésű show műsorokkal rövidebb idő alatt szoktathatóak egy csatornára a nézők. Ehhez komolyabb gázfröccs, kell. De ez akkor is lassú folyamat. A tévécsinálás kicsit olyan, mint a tankerhajó. Sokáig tart, míg beáll egy irányba, de aztán stabilan pályán marad. Ezt látjuk a Planet TV-nél is, amit alacsonyabb bázisról húzunk felfelé. Ehhez először a tartalomba kell invesztálni, amelyet – ha sikeres – követ a nézettség. Majd csak ezek után lehet a reklámügynökségeknél és a terjesztőknél felemelni a bevételeket az új szintre. Ez zajlik most a Planet TV-nél, ami a mintát jelenti a számunkra Szerbia kapcsán.

Vizsgálnak más piacokat is? 

Az év elején mérlegeltük az RTL Croatia felvásárlásának lehetőségét, de végül egy másik, nemzetközi cégcsoport lett a befutó. A közvetlen közeljövőben, tehát az idén más célpontot nem látok. Persze, soha nem lehet tudni, ha adódik bármi, azt mindig fontolóra vesszük. Tudják rólunk, hogy potenciális vevők vagyunk, most már szólnak is nekünk, ha eladósorba kerül valami a régióban. De nem mindenáron vásárolunk.

Mi a helyzet a belfölddel?

Eléggé beállt a piac, de bízom benne, hogy lesz mozgás. A globális szereplők sokkal inkább a streaming felé mozdulnak, egyes kisebb lineáris érdekeltségeiket esetenként felszámolják, vagy eladják és kivonulnak. Nekünk bármelyik szcenárió apropót teremthet egy esetleges akvizícióra.

A streaming előretörése nem fenyegeti a TV2-t?

Kétségkívül, főleg a fiatal korosztályban erős elszívóerő. Ugyanakkor bizonyos tévés műsorok abszolút pariban vannak vele. Nálunk az Exatlon ilyen, amit lehet, hogy 40 év fölöttiek kevésbé néznek, de a tinédzserek körében meglepően ismert. Ez azt üzeni, hogy a fiatalok ugyanúgy kíváncsiak a tévés tartalomra, de meg kell találni, hogy pontosan mire. Az idei Sztárban Sztár legsikeresebb előadója Marics Peti volt, akinek a produkciói a videómegosztó felületeken is milliós eléréseket generáltak. Ha ilyen karaktereket tudunk beemelni, az adott műsort is nézni fogják.

Van egy vita arról, hogy kereskedelmi szempontból, melyik korcsoport a hangsúlyos. 

Az RTL a fiatalabb társadalmi rétegeket célozza, ezért a 18-49 évre vonatkozó közönségarányt hangsúlyozza. A TV2 a 18-59 közötti sávot tekinti mérvadónak. Egyébként is sokkal erősebb a pozíciónk a középkorú és az idősebb korosztálynál az RTL-hez képest, az 50-59-et tekintve kifejezetten markáns a fölényünk. Ezt tartanánk is, mert szerintünk ez jó. A 18-49 szerintem nonszensz és értelmezhetetlen. Jövőre leszek 49 éves, tehát az RTL szerint még egy évem van fogyasztói szempontból. Holott a mai Magyarországon jellemzően éppen ebben az életkorban ér a csúcsára a fogyasztóképes állapot. A 18-59 sávot is szűknek tartom, mert fölötte is érdemi fogyasztás történik, pláne a Covid tükrében. Vegyük csak a pharma hirdetéseket, amiket látványosan dinamizált a járvány. Ennek egyértelműen a 60 év fölötti korosztály a célcsoportja.

Hosszabb távon is versenyképes a hagyományos televíziózás?

A lineáris televíziózásnak még évtizedei vannak hátra. Persze, nekünk is van streaming szolgáltatásunk, a TV2 Play, amit erősen fejlesztünk. De a Covid alatt elképesztő mértékben megugrott a tévé előtt eltöltött idő, ami még mindig nem ment vissza a 2019-es szintre. Tehát az az állítás, hogy lassan itt a vége a lineáris televíziózásnak, nem igaz. Arról nem beszélve, hogy vannak olyan események, amelyek műfajukból fakadóan szinte csak élő követés mellett érdekesek, mint mondjuk a sport. Az angol-magyar focimeccset vajon hányan nézték streamelve? De a saját gyártású sorozatokra, vagy vetélkedőkre ugyanúgy igaz a versenyelőny. Ezek szabnak karaktert egy csatornának, ami szerintem a streamingről hiányzik. Egyszerűen másfajta üzleti modell alapján épül fel, így inkább egymás mellett fognak létezni a televíziózással. Ez persze nem feltétlenül igaz a kisebb, jellemzően nemzetközi formátumokra épülő csatornákra, számukra valóban fojtogató kihívást jelenthet a streaming.

A hirdetési piac el fogja tudni tartani a kettőt együtt? 

A televíziós reklámtorta dinamikusan nőtt 2021-ben. Egyelőre a streaming nem futtat reklámokat, igaz, a Netflix változtatni tervez ezen. Hogy eredményesen-e, ez ügyben vannak kételyeim. Nem érzem, hogy tévé állna vesztésre. Szerintem egy nem prémium minőségű tartalom reklámblokkokkal teletűzdelve nem fogja felvenni a versenyt a mi lokálisan érdekes, saját gyártású tartalmainkkal, sem pedig a minőségi, reklámmentes HBO Max, vagy Disney+ kínálatával. Így könnyen két szék között a pad alá eshetnek. De ezen gondolkozzanak ők. A TV2 két fő, egyenrangú bevételi lábon áll: a reklámok az egyik és a kábelszolgáltatók díjai a másik. Mindkettő kiszámítható növekedési pályát fut. A Digi tulajdonosváltásával a kábelszolgáltatói piac még inkább stabilizálódott.

Az előfizetői díjakban lecsapódik majd a drágulás? 

Erről a kábelcégeket kell kérdezni. Én azt tudom mondani, hogy megítélésem szerint magas profittal működnek ahhoz, hogy elbírják a rendkívüli adóikat.

A TV2 már érzi a háborús válságot?

Még éppen nem, az első félév erősen alakult. Ha az orosz-ukrán fegyveres konfliktus elhúzódik, az nyilvánvaló nehézségeket okozhat a hirdetési piacon. Ez megfejelve az inflációval, a forint árfolyammal és még a reklámadóval azt valószínűsíti, hogy a következő másfél év jóval göröngyösebb lesz, ahogy egyébként más ágazatokban szintén. Oda kell figyelni, mert a piaci részesedésünket tartani kívánjuk, vagy kínálkozó lehetőség esetén még növelni is szeretnénk. A pandémia alatt is kiderült, hogy a válság időszaka a nagyok és a kicsik közötti ollót nyitja szélesebbre. Azok járhatnak igazán rosszul, akiknek eddig is billegett a működése, náluk tartósan negatív tendencia következhet be.

Ez a leírás illik a Life és az Ozone tévékre, amelyekben tulajdonosként érintett. 

Ezeket a tematikus televíziókat a Media Vivantis Zrt. működteti és ez a jövőben is így marad. Ugyanakkor az imént vázolt gazdasági kilátásokat figyelembe véve konszolidációra van szükség és racionalizáltabb keretekre. A helyi gyártású tartalom lecsökken, ezzel párhuzamosan pedig az ebben front szerepet betöltő és sikereket felmutató vezérigazgatónak, Hajdú Péternek megköszöntük a közös munkát. A Life és az Ozone TV működik tovább, csak költséghatékonyabban és a méreteiknek megfelelő kábelcsatornás profilra kalibrálva.

A TV2-nél lesznek megszorítások?

A TV2 Csoport működése évek óta racionális, hatékony és eredményes módon zajlik, amiben komoly szerepet játszott a cégcsoportnál a korábbi években végrehajtott költséghatékonysági intézkedéssorozat. Mivel stabilan, nyereségesen működünk évek óta, megfelelő tartalékokat tudtunk képezni. Nálunk a nehezített külső körülmények ellenére sincs szükség megszorításokra, leépítésekre. Kisebb korrekciók természetesen előfordulhatnak, de alapvetően nem hiszem, hogy ez lenne előttünk az út. Nem a büdzsén kell spórolni, hanem eredményesebben költeni. Mi a külső környezet nehézségei mellett is piaci pozíciónk további erősítésén dolgozunk nap mint nap.

A teljes interjú IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Vaszily Miklós (fotó: Vémi Zoltán / VG)

Tovább olvasom

Médiapiac

A Financial Times-nak nyilatkozott a miniszterelnök politikai igazgatója

Orbán Balázs szerint a Putyin elleni háború válságba sodorja a kontinenst. Orbán Viktor politikai igazgatója éppen ezért úgy gondolja, hogy az uniós partnereinknek fel kellene hagyniuk ezzel stratégiával – számolt be róla a Mandiner.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Illyés Tibor

A már négy hónapja húzódó háborúban az azonnali tűzszünet Európa egyetlen esélye a gazdaságot bénító recesszió elkerülésére – jelentette ki Orbán Balázs, aki a Financial Times-nak elmondta, Magyarország elítéli az orosz inváziót, de nem ért egyet azokkal az uniós államokkal, amelyek a béke helyett a háború folytatására törekednek.

Ezzel ugyanis az egész kontinenst válságba sodorják. Az emelkedő energiaárak és rezsiköltségek, a politikai destabilizáció és a középosztályra nehezedő nyomás egy elhúzódó háború esetén mindennapos problémává válnak. Ennek realitását pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Itt az ideje tehát, hogy minden erőfeszítésünkkel a tárgyalások mielőbbi megkezdésére, az azonnali tűzszünetre és a béke helyreállítására törekedjünk – foglalta össze interjúját Facebook-oldalán Orbán Viktor politikai igazgatója.

A teljes, angol nyelvű interjút ITT olvashatják.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vaszily Miklós tanácsadójaként folytatja Hajdú Péter

Feladatait Szabó Péter veszi át a Life TV-t és Ozone TV-t üzemeltető vállalatnál.

Közzétéve:

A Bors is beszámolt arról, hogy átalakítja szervezeti felépítését a Media Vivantis Zrt.

Távozik a médiavállalattól Hajdú Péter vezérigazgató, aki a TV2 Csoport elnökének, Vaszily Miklósnak tanácsadójaként folytatja munkáját. Ezzel egyidőben Szabó Péter korábbi terjesztési igazgató veszi át a Life TV-t és Ozone TV-t üzemeltető vállalat vezetését operatív vezetőként

– ismertették.

A portál emlékeztetett arra, hogy Hajdú Péter irányítása alatt a Media Vivantis Zrt. a hazai televíziós piac legdinamikusabban növekvő vállalatává vált. A Life TV-vel két év alatt 414%-os növekedést produkált, azaz megnégyszerezte piaci részesedését és 39 helyet lépett előre a televíziós sikerlistán.

Hajdú műsorvezetőként is hozzájárult a Media Vivantis Zrt. növekedéséhez a Life TV-n futó Frizbi és Összezárva Hajdú Péterrel című műsoraival.

Létszámleépítés és műsorstruktúra átalakítás

A Bors kitért arra is, hogy Hajdú távozását követően a Media Vivantis Zrt. jelentősen átalakítja működését. A kedvezőtlen gazdasági környezet miatt csökkenti munkavállalóinak számát, valamint átalakítja a portfoliójába tartozó csatornák műsorstruktúráját.

Borítókép: Hajdú Péter/képernyőfotó

Tovább olvasom