Kövess minket!

Médiapiac

Herman Péter: „Tartalomkészítők, eljött a kánaán!”

Az RTL Magyarországnak a saját gyártású műsorok többségéért felelős kreatívigazgatója a magyar médiapiac igazi árnyjátékosa, akinek munkáit millióan, gondolatait viszont kevesen ismerik. Herman Péter „Pierre” őszintén beszél az utolsó nagy tévés álmáról, a csatorna sorozatkészítési terveiről, de azt is elárulja, milyen mértékben kell kompromisszumokat kötnie az üzleti eredményekért.

Mit jelent számodra a kreativitás?

A dolgokhoz való hozzáállást, a változtatni, a jobbá tenni akarás energiáját, ami kis és nagy dolgokban egyaránt jelen van és fontos. Azt gondolom ugyanakkor, a kreativitás megfogalmazhatatlan, éppen ezért lehet úgy kezelni, mint egy műszót. Nehéz erre jól válaszolni. Ha emocionálisan kezeljük, akkor van tartalma.

Milyen tartalommal bír egy televíziós társaság életében?

Ez leginkább annak kapcsán szokott felmerülni az emberekben, ha egy már kitalált formátumot vásárolunk. Ezzel többnyire egyet is értek, hiszen például az X-Faktor mindenhol ugyanaz a műsor a világon. Az, hogy az adott országban mitől fog működni, mitől fogják a nézők szeretni, annak a kreatív, és meglepően sok órát igénylő munkának köszönhető, amely során elgondolkodunk olyan apró dolgokon, mint a zsűri összetétele vagy a mentorház átalakítása. Nagy és klasszikus kreatív műhelyből fakadó munka pedig, amikor mi magunk kifejlesztünk az első betűtől az utolsóig egy sorozatot.

Ami, ha jól tudom, már az előkészítő fázisban tart.

A szakmámban, ahol ugyanúgy meg lehet fogalmazni álmokat, mint más területeken, a sorozatkészítés az egyik legizgalmasabb dolog. Amit ezzel kapcsolatban én álomnak tekintek az az, hogy egy olyan sorozatot mutassunk be, amelyet mi írunk, saját koncepció alapján, és a nézők körében is sikeres. Ha ez valóra válik, mindent megcsináltam a televíziózásban, amit a jelenlegi tudásom szerint meg lehetett. Néha elbizonytalanodom, szükség van-e erre, de ez olyan dolog, mint a kisgyereknek a maci. Ez a skalp még hiányzik, de nagyon hiszek benne.

A kezemben van egy kiérlelt forgatókönyv, amelyet, ha minden jól megy, májusban elkezdünk megvalósítani.

Hol helyezkedik el a sorozatgyártás piacán az RTL?

Minden csatorna, a közszolgálati és a konkurens is készített már ilyen vagy olyan, hetente jelentkező sorozatot, de ezek jellemezően nem voltak különösebben sikeresek. Még nem is azon logika és dramaturgia szerint készültek, mint amelyeket a jelen trendek diktálnak. Ha a mostani „sorozat-bummot” leválasztjuk az előzőektől, az RTL mindenképpen élharcos, megadtuk az ívet. Elsőként döntöttük el a Válótársakkal, hogy nyitunk ebbe az irányba.

Egy vásárolt formátum miben jelent kihívást?

Úgy álltunk a feladathoz, mint egy rendező, aki Shakespeare-t állít színpadra. A Rómeó és Júlia – függetlenül attól, miért és mikor írták – ma is csodálatosan aktuális. A dramedy műfajú sorozat eredeti formátuma nálunk is érvényesülhetett nagyvonalakban, hiszen a fő téma a párkapcsolatok, amely a keresztény kultúrkörben többé-kevésbé hasonlóan érint minket.

Herman Péter
Herman Péter

Vélemények szerint a Válótársak egy álomvilágot testesít meg, a TV2-n futó Korhatáros szerelem ezzel szemben a realitást tükrözi.

Ha ezt a kijelentést elfogadnám, akkor a nézettségi eredményeknek fordítottnak kellene lenniük. A faktum, hogy a Válótársak kifejezetten sikeres, a másik sorozat nem. Innentől kezdve lehet elemezgetni és véleményezni.

Nagy Ervin a főszereplésével készülő A Tanár kapcsán elmondta, hogy sok fajsúlyos témát hoztok majd felszínre a sorozatban.

A német testvércsatornánkon jól teljesítő, és reményeink szerint nálunk is sikert arató sorozat egy olyan karaktert helyez középpontba, amelyre mindannyian vágytunk egyszer. Mindenkinek van tanár-élménye. Az iskola sok mindennek a terepe. Nincs olyan ember, akinek az életében ne játszott volna fontos szerepet az oktatási intézmény. Emellett ott van a vágyunk egy tanár iránt, aki szülő helyett szülő, aki jófej, laza, menő, és aki bármi történjék, kiáll értünk. Az epizódok meglehetősen hétköznapiak, de olyasfajta konfliktusokat dolgoznak fel, amelyeket – különösen manapság – meglehetősen rosszul kezelnek a tanárok, akik lassan nem mernek kiállni a diákjaikért. Jó, hogy készült egy sorozat, amely megmutatja, lehetne másképpen is. A terhes-ügytől a szerelmi háromszögön át a mostanában felmerülő bevándorló-kérdésig sok minden előkerül.

Mi inspirál?

Világ életemben sportoltam, motorversenyeztem, kenuztam, szeretek tehát győzni, van bennem egy nagyon erős versenykutya szellem. Bármennyire kellemetlen, bevallom, mert ez engem igenis motivál. A másik szintén nagyon erős motivációm az emberi cselekvés mechanizmusnak a megértése. Ez alapvetően szórakoztat engem. Az összes tévéműsor attól lehet jó, ha tudjuk, mit szeretnek a nézők, hogyan gondolkodnak, működnek.

Ahogy körbenézek az irodádban, velem szemben Fritz Lang Metropolis plakátja, David LaChapelle albuma, és olyan neveket említesz inspirációforrásként, mint Tarr Béla, Lars von Trier és Helmut Newton. Ők mindannyian kísérletezőek voltak.

Abszolút!

Hol vannak a tévés piacon a kísérleti megoldások?

Az embereknek nem dolguk ezekre odafigyelni, de sok helyen ott van. Kitaláltunk egy olyan műsort, amiről tudtuk előre, hogy nem lesz sok nézője, mert túl értelmiségi, ráadásul olyan embereket és témákat szerepeltettünk, ami nem feltétlenül mainstream. Ez volt az RTL II-n futó Szelfi. Nagyon izgalmas volt a realityhez való percepció egy olyan új formáját felfedezni, amelyet már majdnem minden valóságshowban használunk. Hülye példa, de ez olyan, mint amikor a Forma-1-ben kitalálnak valamit, amely működik, majd bekerül a polgári autókba.

Herman Péter
Herman Péter

Kreatívigazgatóként mennyire kell kompromisszumot kötnöd az üzleti eredményekért?

A kérdést fordítva is fel lehetne tenni: mennyi kreativitás kell ahhoz, hogy minél inkább legyenek üzleti eredmények? A kereskedelmi televízió mint organizmus profitra teremtődött. Normál közgazdasági keretek között csak addig működőképes, amíg profitábilis. Az, hogy hogyan monetizálhatsz egy kreatív ötletet, legalább annyira érdekes, mint a kreatív feladat maga. A digitalizáció mint új forradalmi irány jól mutatja, hogy milyen széles lehetőség van még ebben.

Ha már a digitalizációt említed, jövőkutatással is foglalkozol: mi fogja felváltani a hagyományos televíziózást, és hogyan zajlik majd ez a folyamat?

Ez az a terület, amiről igazából még senki sem tudja tűpontosan, hogyan kellene csinálni. Abban azonban biztos vagyok, hogy hihetetlen dolgok fognak történni.

Nincs tuti recepted?

Nincs, de a változás elkerülhetetlen. Ha Magyarország nem lenne ennyire bezárkózó, sokkal gyorsabban zajlana a folyamat. Dermesztő, de kifejező példa, hogy az itthon jóformán nem létező Netflix Hollandiában tökéletesen felborítva a piacot. Mi a két ország között a különbség? Hollandiában mindenki beszél angolul, Magyarországon senki. Innentől kezdve, csak egy porszemnyi fantázia szükséges ahhoz, hogy elképzeljük, mi történne, ha megszólalna magyarul. Mi aprócska, jelentéktelen piac vagyunk, de az angol nyelv mellett elérhető a német, a román, perceken belül érkezik a lengyel, vele a nagy kelet-európai piacok, de nyilván ott lesz a spanyol és a francia is. Egy dolgot biztosra veszek, eredeti magyar tartalmat ezek a külföldi multik nem csinálnak. A magyar piac lágysága miatt, vicces módon, még sok évig mi találhatjuk meg a nézőinket szórakoztató tartalmakkal. Teljesen másfajta gondolkodást igényel majd, hogy mikor megtörténnek a nagy „bummok”, tudjuk, hogy és miként legyen jelen a vállalkozásunk ahhoz, hogy továbbra is működőképes és rentábilis legyen.

Milyen trendek figyelhetők meg a tartalomfogyasztást illetően?

Szerencsém van, hogy a kreatívterülettel foglalkozom, mert egy dolgot biztosan kijelenthetek: az emberek nemhogy kevesebb, de valójában több tartalmat fogyasztanak.

Herman Péter
Herman Péter

A tartalom továbbra is szent, hiszen a Netflix sem csinál mást, mint tartalmat állít elő, a különbség, hogy másképpen terjeszti. De említhetem a Facebook is, ahol a legkedveltebb dolgok jellemzően tartalomhoz kapcsolódnak, még ha olykor elég kellemetlen is az a tartalom. Megnyugodhatunk, tartalomra mindig szükség lesz, ráadásul egyre nagyobb mennyiségben. Tartalomkészítők, eljött a kánaán!

Ez az egyik oldal, az üzleti modellek ugyanakkor elavulnak.

Bizony, változtatnunk kell! Egy teljesen más gondolkodásmódú, decentralizált a jelenlegi rendszer, ahol sok felületen érheted el az embereket. Itt nem arról van szó, hogy nem kell, amit csinálunk, hanem arról, hogy a jelenlegi modellt megújítsuk. Ugyanez a forradalom zajlik a zenében is, ahol a régi üzleti modell, amely abból állt, hogy a kiadó megtalálja a zenekart, felveszik a lemezt, majd eladja, megszűnt. Így lettek a zeneiparban is fontosabbak a kontentek.

A közösségi média térnyerése milyen változásokat hozott?

Bármilyen szomorú is, ma már fontosabb, hogy mi rohan át az ember ujja alatt. Jellemzően azon kell elgondolkodnunk, hogyan tudjuk ezeken az oldalakon jól szórni a tartalmainkat, illetve felhívni rájuk a figyelmet. Az én olvasatomban a közösségi platformok olyan felületek, ahol általában és tömegével érhetők el az emberek. Ez egy pr-marketing terület, ahol ugyancsak másképpen kell tervezni, mint eddig.

Mennyire jellemző itthon, hogy egy-egy műsort azért néznek meg, hogy utána csevegjenek róla a közösségi médiában?

Van két olyan produkció, amely ezt félig-meddig igazolja. Az egyik az X-Faktor, ahol nagyon tudatosan és széleskörűen építjük a műsor közösségi média részét. Mivel egy trendi termékről van szó, így a Facebook, Instagram, RTL Most és az RTL.hu-s jelenléten túl, vannak online cikkeink, különböző divatösszeállítások, egyéb megjelenések. Mindezen tartalmakból kétszer annyit állítottunk elő legutóbb, mint korábban. Nem beszélve az első X-Faktorról, ahol még semmi ilyen nem volt. Ezek apróságok, de jól mutatják a változás folyamatát. A másik a Pumpedék (VIACOM produkció – a szerk.), amely number one volt az összes illegális fájlletöltő oldalon. Ezzel még bajban vagyunk, mert a nézők ott érik el, ahol akarják, ezért mi nem tudjuk kiszedni belőle azt a pénzt, amit ki kellene.

Herman Péter
Herman Péter

Ha mindenki tévét néz majd, a reklámok alatt pedig az okoseszközét nyomkodja, mire kell felkészülniük a marketingeseknek?

A televízió mindig is azt a jelen idejű közösségi élményt adta, ami utána a beszédtémát szolgáltatta. Amit mondasz, az az ideális állapot, amelyet mindenki el szeretne érni. Nagyon leegyszerűsítve, egy tehetségkutató műsort a Csillag születiktől a Ki mit tud?-ig mindenki nézett, és az abban látottak jelentették a témát napokig. Ez ma is így van, de már nem kell várni. A tévében ugyanakkor nemcsak egyidejű dolgok vannak, hanem sok olyan is, amit az internet kivált. Például egy focivébémeccset ugyan még nem vált ki, de már telefonon, a kényelmes fotelből gólörömözünk a haverokkal. A Survivor esetében viszont már döntés kérdése, hol nézik meg. Az RTL szempontjából a legnagyobb kérdés, hogy hol lenne jobb, ha nézné.

Mi a helyzet azokkal a termékekkel, amelyeket kivált?

Ilyen a hír, hiszen ha bármilyen információt megkapok online, nem biztos, hogy megnézem a híradásokat a tévében, de valahol kiváltja a „hogyan készíts karácsonyfát?” és a „hogyan etesd a békádat?” tartalmakat is. A híradónak olyan exkluzivitást kell találnia, amely az interneten nem lelhető fel. Ettől bonyolult a mátrix. Mindenre van megoldás, de gondolkodni kell, kreatívan kell hozzáállni, tudomásul kell venni, hogy nem múzeum vagyunk, nem ezer éve megfestett, soha nem változó festményeket árulunk. Gyakorlatilag azon a szeren vagyunk, ahol tudni kell kapkodni a lábunk.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2018/1-2. számában jelent meg.)

Médiapiac

Minden ötödik tévénéző a Duna Televíziót választotta a pápa miséjekor

A Ferenc pápa által celebrált zárómise iránt volt a legnagyobb az érdeklődés a közmédia 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) kapcsán közvetített tartalmai közül – derült ki az MTVA nézettségi adataiból.

Közzétéve:

MTI/Máthé Zoltán

Augusztus 20-tól sugározta az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódó tartalmait a közmédia, amelynek első csúcspontja a szeptember 5-i nyitómise volt, amelyet a Duna Televízió élőben közvetített nézőinek. A beszámoló alatt több mint 600 ezren kapcsoltak a nemzeti főadóra. Hétköznap esténként a csatorna MindekiNEK címmel összefoglalta a nap eseményeit, amelyet a Duna World másnap reggel megismételt. A 10 összefoglalóba 408 ezer fő kapcsolódott be legalább egy percre.

A szeptember 11-i közvetítéssorozat a körmenet végével zárult, ebbe a műsorfolyamba 740 ezren kapcsolódtak bele. Vasárnap az eseménysorozat zárónapján élő közvetítés segítségével kísérhették figyelemmel a közmédia nézői a történéseket, amely iránt a Duna Televízió képernyőjén keresztül több mint 1 millió fő érdeklődött.

A Ferenc pápa által celebrált zárómise iránt volt a legnagyobb az érdeklődés: az egy percre jutó átlagos nézettsége 435 ezer fő lett, de a legnézettebb időszakában, az utolsó félórában, 500 ezer fölötti nézője volt.

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

Az egész közvetítés közönségaránya 16,7% lett, amivel országosan messze a legnézettebb csatorna lett ebben a műsorsávban. A zárómise részesedése még nagyobb, 21,3% volt, vagyis minden ötödik tévénéző a Duna csatornát választotta a pápai mise idejében.

A nyolc nap alatt a négy csatorna valamelyikén a NEK-kel kapcsolatos közvetítésekbe, műsorokba ajánlókba a népesség harmada, 2 millió 840 ezer néző kapcsolódott bele. A négy csatornán, a felvezető műsoroktól az esemény végéig több mint 3,6 fő a népesség 42%-a kapcsolódott bele valamelyik NEK-kel kapcsolatos közvetítésbe, műsorba vagy ajánlóba. Élőben a Mediaklikk.hu weboldalon szintén a zárómisét nézték a legtöbben.

Borítókép: Ferenc pápa (középen) az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjén a Hősök terén 2021. szeptember 12-én

Tovább olvasom

Médiapiac

A jobboldalt kárhoztatta a baloldali sajtó 2006 őszén

Erősen elfogultan, sőt önmagának is ellentmondva sietett a baloldali sajtó és az értelmiségi holdudvar Gyurcsány Ferenc védelmére az őszödi beszéd kiszivárgását követő napokban.

Közzétéve:

MTI/Szigetváry Zsolt

Miután 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került – és hatalmas tiltakozáshullámot váltott ki – Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, amelyben a kabinetje folyamatos hazugságairól és a cselekvésképtelenségükről értekezett, a baloldali sajtó és a holdudvarhoz tartozó értelmiség szinte azonnal védelmébe vette a szocialista miniszterelnököt – emlékeztet a Magyar Nemzet.

Némelyikük teljesen képtelen, nyakatekert érveléssel mentegette Gyurcsány beismerését kormánya hazugságairól, illetve bizonygatta, hogy az MSZP-s kormányfőnek fontos a helyén maradnia.

Zavaros védőbeszédek

A leginkább önellentmondó írást talán Aczél Endre jegyezte, aki a Népszabadságban 2006. szeptember 21-én megjelent cikkében Gyurcsányt egy elhivatott, a saját pártját és politikai közösségét megreformálni szándékozó figuraként említi, akit ráadásul ebben a tekintetben Tony Blair akkori brit kormányfőhöz hasonlított.

„Gyurcsány a legnagyobb tehertételnek a saját, szocialista örökségét érzi, s (…) a pártot, amely (…) jól eldagonyázna még, ha nem ébresztené rá valaki a modern világ kihívásaira

– fogalmazott a publicista. Figyelemre méltó, hogy úgy vélte, Gyurcsánynak éppen a bűnbánatra képtelen egyénisége fogja meg a magyarországi helyzet külföldi szemlélőit, akik szerinte nem a jó erkölcsöt, hanem a határozottság képviselőjét látják benne.

A Magyar Hírlap 2006. szeptember 26-i számában olyan – meg nem nevezett – szocialista parlamenti képviselőket és megyei pártvezetőket idézett, akik szerint Gyurcsányt csak erősítették az ellene irányuló támadások. Sőt a névtelen MSZP-s prominensek úgy vélték, hogy a kialakult helyzetben akár pártelnökké is választhatják Gyurcsányt, holott szerintük erre a beszéd kiszivárgása előtt kevés esély volt.

Nádas Péter író egyenesen a retorika csúcsának nevezte az őszödi beszédet, az abban elhangzott nem szalonképes kifejezések szerinte a helyükön vannak, és sem obszcénnak, sem pedig trágárnak nem tekinthetők.

Hozzátette: semmiféle olyan jogi vagy alkotmányos lehetőséget nem lát, hogy Gyurcsánynak mennie kéne. Úgy vélte továbbá, hogy Gyurcsánynak van realitásérzéke, Orbánnak nincs.

„A Fidesz a hibás”

A Magyar Krónika 2006. október 11-i számában szintén Gyurcsány narratívájának adtak teret. Arról számoltak be, hogy a szocialista miniszterelnök a beszédstílusa miatt kért bocsánatot, valamint azért, amiért nem mondták ki, hogy a gondok csak áldozatok útján oldódnak meg, a költségvetés egyensúlya pedig felborult.

Azt már nem kérték számon a kormányfőn, hogy miért nem vállalja a felelősséget azért, hogy hazudtak reggel, délben és este, valamint hogy trükkök százait bevetve tévesztették meg a választókat és a nemzetközi közvéleményt.

Mindemellett Gyurcsány azon kijelentését is idézték, amellyel némileg burkoltan az akkor ellenzékben lévő pártokra, köztük a Fideszre igyekezett hárítani a felelősséget az őszödi beszéd kiszivárgását követően kirobbant zavargásokért. Az MSZP-s miniszterelnök úgy fogalmazott: sajnálja, hogy a beszéd lehetőséget teremtett a harmadik Magyar Köztársaság alkotmányos rendje elleni ellenzéki támadáshoz.

A jobboldalt hibáztatta a kialakult helyzetért Kállai R. Gábor filozófus is, aki 2006. október 5-én arról értekezett a Népszabadságban, hogy „a hatalomból kiszorult párt és vezére a vigaszágon mindenáron, akár az alkotmányos rend felforgatásával is vissza akar kerülni a hatalomba”, s úgy vélte, hogy a jobboldaliság ma nem társadalmi-politikai alternatíva, hanem hatalomtechnikai eszköz.

Szerinte a Gyurcsány-kormány lemondatása a társadalmi párbeszédet lehetetlenítette volna el.

Németh Péter, a Népszava főszerkesztője a Fidesz-elnök Orbán Viktor és Sólyom László köztársasági elnök felelősségéről értekezett a lapjában 2006. szeptember 20-án, s Gyurcsánynak mindössze azt rótta fel, hogy „nem számolt azzal, hogy azok a mondatok, amelyek ki-ragadva szövegkörnyezetükből éppen az ellenkezőjét jelentik annak, mint amit ő szándékozott mondani”. Ez Németh értelmezésében (ahogy Gyurcsányéban is) azt jelentette, hogy „elég a magyar politikai elit hazudozásaiból”.

Kuncze kioktat

Kuncze Gábor, a baloldali koalíciós kormány kisebbik pártjának, az SZDSZ-nek az elnöke a Zalai Hírlap 2006. szeptember 26-i számában kelt Gyurcsány védelmére. Azt hangoztatta, hogy „Gyurcsánynak igaza van a politika önáltatása, őszintétlensége tekintetében”, emellett kioktató hangon beszélt arról, hogy

„még hátravan a társadalom egyes rétegeiben a tanulási folyamat arról, hol van a határ a szabad véleménynyilvánítás és a bűncselekmény között”.

Ugyancsak magasztalta az őszödi beszédet a Beszélő nevű liberális periodika, amelynek a 2006. októberi számában a maga idején és helyén kitűnő retorikai képességekről árulkodó szónoki teljesítménynek nevezték az ominózus Gyurcsány-szónoklatot. Azt emelték ki, hogy a beszédnek jelentős szerepe volt abban, hogy az MSZP-frakció egységesen támogatta a Gyurcsány-csomagként elhíresült megszorításokat és egyéb intézkedéseket. Úgy vélték, hogy a kormányfő politikájának elfogadtatásához hozzájárult „a nyers beszédmodorral is hangsúlyozott őszinteség”.

Némi kritika megfogalmazása ellenére nem győzték hangsúlyozni, hogy kiállnak Gyurcsány mellett.

Bár a szerző úgy vélte, hogy a miniszterelnök magatartása éppen a saját maga által felállított mércének nem felelt meg, s a következmények nélküli Magyarország modelljét tartósítja, továbbá Gyurcsány szeptember 17. és október 6. között mutatott magatartása komoly aggodalomra ad okot, mégis azzal zárta az írását, hogy továbbra is neki drukkolnak.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnök-frakcióvezetője

Tovább olvasom

Médiapiac

Elferdítette a szentatya szavait a baloldali média

Az Orbán-kormány elleni lejárató hadjárattal próbálkozott a baloldali média Ferenc pápa látogatása kapcsán, hiába. A katolikus egyházfő üdvözölte a magyar kabinet családpolitikai intézkedéseit.

Közzétéve:

MTI/Miniszterelnökség/Botár Gergely

A baloldali politikusok és médiamunkásaik megnyilvánulásai egyértelműen azt mutatják, hogy a liberális fősodor szeretné a maga értelmezése szerint bemutatni Ferenc pápa személyét és szavait. A balliberális megmondóemberek és a sajtójuk egyértelmű politikai üzenetként igyekeztek értelmezni a pápa magyarországi látogatásának rövid idejét, és még arra is kísérletet tettek, hogy a szentatyának a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén elhangzott prédikációját az Orbán-kormányhoz intézett kritikaként tálalják – számol be róla a Magyar Nemzet.

A liberális propaganda szócsövei, például Sárosi Péter emberi jogi aktivista is azon élcelődött a 444.hu-nak, hogy a kormány alig bírta Budapestre csábítani Ferenc pápát. Eközben a Mandiner összefoglalója szerint

a valóság az, hogy a pápát Erdő Péter bíboros hívta meg az eucharisztikus kongresszus záróeseményére, az állami meghívás pedig csak ezt követte. Kiemelték azt is, hogy a katolikus egyházfő azért töltött ilyen rövid időt Budapesten, mert ennyi időre szólt a meghívás. A portál megjegyezte: az eddigi ötvenkét eucharisztikus kongresszusból csupán néhányon volt jelen a katolikus egyházfő.

Az a közlésük is álhírnek bizonyult, hogy a pápa nem hajlandó találkozni a magyar állami vezetőkkel, és hogy bármiféle konfliktus lenne a kormány és az egyházfő között.

Ferenc pápa ezzel szemben találkozott Áder János köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is, a szentszék szóvivője pedig megcáfolta a baloldali hazugságokat.

A találkozóról elmondta, hogy a felek a teremtett világ megóvásáról, a családok védelméről és a támogatásáról, valamint az egyház szerepéről beszéltek. A magyar családpolitikát egyébként üdvözölte is a katolikus egyházfő.

A baloldali portálok arról is elfelejtettek beszámolni, hogy nem sokkal a pápa látogatása előtt, augusztus végén a magyar családpolitika elismeréseképpen Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert Szent Mórus Tamás-díjjal tüntette ki a Nemzetközi Katolikus Törvényhozói Testület Rómában.

A zárómisét fokozott érdeklődéssel követő keresztényellenes sajtó Ferenc pápa prédikációját is igyekezett politikai kampánycélokra felhasználni.

Értelmezésük szerint az egyházfő elfogadásról szóló szavai a kormány migrációs politikáját kritizálta. Ahogyan azonban a Mandiner.hu rámutatott:

Ferenc pápa lelki beszéde a keresztényi elfogadásról szólt, és nem szólított fel sem megengedőbb migránspolitikára, sem hazai egyházreformra, nem bírálta a magyar kormányt és nem mondott burkolt véleményt a magyar demokráciáról sem.

Arra is emlékeztettek, hogy a migráció kapcsán Ferenc pápa eddig is azon az állásponton volt, hogy a bevándorlóknak el kell fogadniuk a befogadó országok kultúráját, és a befogadó országok maguk dönthetik el, mennyi embert bírnak befogadni, és egyáltalán milyen migránspolitikát folytatnak.

A kongresszus annyira megihlette a egyházellenes tábort, hogy még Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és a Demokratikus Koalíció elnöke is átszellemülten posztolta közösségi oldalára Ferenc pápa szavainak átértelmezését. A baloldali összefogás vezére úgy fogalmazott: „A hit megvallása nem magamutogatás, a hit nem érv, az Isten ajándék és küzdelem. Jóságod, emberséged nem hited oka, hiányát nem menti a vallásos buzgóság. Ha jól értem Ferenc pápa gondolatait. Értem és szeretem.” A DK-vezér szavai most is egybecsengenek a korábbi egyházellenes kijelentéseivel. 2013-ban egy parlamenti felszólalásában ő hangsúlyozta, hogy a vallás magánügy, és a Demokratikus Koalíció kezdeményezni fogja, hogy az állam szüntesse meg az összes „egyházi privilégiumot”, és szüntesse meg az egyházaknak nyújtott hitéleti támogatást.

Nem lógott ki a baloldali hadrendből a nemzetközi sajtó sem. Miközben a katolikus egyházfő a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsával és a zsidó közösségek képviseletével tartott vasárnapi találkozón a keresztény és a zsidó közösségek testvéri kapcsolatát hangsúlyozta, és az Európában egyre fokozódó antiszemitizmus elleni fellépésre szólított fel, a BBC teljesen másképp értelmezte a pápa szavait. A nemzetközi baloldal zászlóvivői úgy kommentálták az eseményt, hogy Ferenc pápa találkozott „a populista Orbánnal”, aki teljesen eltérő nézeteket vall a bevándorlásról és a menekültekről.

Ennél nagyobb tévedést már csak a New York Times vétett: ismét összekeverték a magyar fővárost Bukaresttel.

Varga Judit igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott a közösségi oldalán: ha bárkinek a jövőben kedve támadna hiteles hírforrásként hivatkozni a New York Timesra, akkor jusson eszébe, hogy az újság 17 millió követővel rendelkező Facebook-oldala szerint Ferenc pápa Romániában töltötte a vasárnapot.

Borítókép: Ferenc pápa távozik Budapestről a Liszt Ferenc-repülőtéren 2021. szeptember 12-én

Tovább olvasom