Médiapiac
Helyére kerülhet a mobil
Több változás is történt a digitális közönségmérés körül az elmúlt időszakban, erről és a várható újabb fejlesztési irányokról kérdeztük Darvas Pétert, a Digitális Közönségmérési Tanács (DKT) szakmai bizottságának vezetőjét és Varga Zoltánt, a gemiusAudience menedzserét.
Június elejétől önállóan folytatja a Gemius Hungary a digitális közönségmérést a DKT elnevezésű JIC megbízása alapján. 2012-ben az Ipsosszal közösen nyerte meg a kutatócég a tendert, a korábbi partner őszig még tanácsadóként segíti az átállást, derül ki Varga Zoltán szavaiból, aki éppen e változással összefüggésben érkezett ügyféloldalról a Gemiushoz. Ez a felállás egyébként nem ismeretlen a Gemius számára, amely a magyarral együtt huszonhárom piacon végzi a digitális közönségmérést önállóan. A szakember elmondása szerint azt remélik a változástól, hogy a kommunikáció felgyorsul, és a fejlesztésekre is nagyobb figyelem juthat. „Az olajozottabb kommunikáció ebben az időszakban különösen fontos, mivel a háttérben sok fejlesztés folyik, és szerencsésebb, ha ezeket egy kézből irányíthatjuk” – teszi hozzá.
 |
| Fotó: Varga Zoltán |
A fejlesztések közül az első, hogy júliustól a DKT előfizetői napi frissüléssel érhetik el a mobilos oldalak, hálózatok és alkalmazások forgalmi adatait. Ez azt jelenti, hogy a mobilfelületekre vonatkozó eredmények két helyen válnak hozzáférhetővé a DKT felületein. Ezek egyike az OLA (ola.dkt.hu), ahol a mobiloldalak és -hálózatok eredményei között számos, a mobiltartalmakat érintő forgalmi mutatót lehet megtekinteni, illetve elemezni lehet a desktopoldalakra érkező mobilos találatok arányát is. Emellett a gemiusExplorer közönségelemző szoftverben megjelenő havi adatbázisban elérhetőek a mobiloldalak és -hálózatok közönségeredményei, a forgalmi statisztikák pedig lekérhetőek különböző célcsoportokra.
 | Varga Zoltán. Nézze meg Varga Zoltán. teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
A mobilos számok a közönségelemző szoftverben már 2014 januárja óta hozzáférhetőek voltak, ezt viszont szűkebb előfizetői kör használja, mint az OLA szolgáltatásait, így ez a lépés azt jelenti, hogy a számok szélesebb fogyasztóréteg számára válnak láthatóvá, mondja Darvas Péter. (A közönségadatokat egyébként a Gemius több mélységben vizsgálja. A Prism-kódok minden mért oldalban benne vannak, és ezek óránként frissülő, nyers forgalmi adatokat szolgáltatnak. Ennél egy fokkal nagyobb feldolgozottságot mutat az OLA felülete, amely naponta frissül, és amelyben már például különválasztják a belföldi és a külföldi forgalmat, illetve bot- és domainszűrés is zajlik. A legszűrtebb, demográfiai elemzésre alkalmas adatok pedig az Explorerben állnak rendelkezésre, havi frissítésben, 15+ korosztályra és belföldi forgalomra értve, súlyozva.) „A mobilos adatok szélesebb körben történő elérhetővé tétele azt jelenti, hogy ezeket a napi médiatervezői munkában, illetve médiaoldalon a versenytársak figyelésére is használni lehet. A fejlesztés a piaci igényeket követi, most már nem elég a mobilos adatokat havonta látni” – fűzi hozzá Varga Zoltán.
 |
| Fotó: Darvas Péter |
Miközben ily módon hozzá lehet jutni a mobilplatformot érintő adatokhoz, fontos az egységesítés. Eddig a desktop- és a mobilfelületekbe külön mérőkódot telepítettek, lehetőséget adva eközben a reszponzív oldalaknak a fent bemutatott kétféle gyakorlat közötti választásra, a multiplatform szemléletű mérés azonban elszakad e platformközpontú megkülönböztetéstől, és azt helyezi előtérbe, hogy egy domain teljes látogatottságát holisztikusan mérjék. A forgalmi és a közönségadatok egy képernyőn, eszközönkénti bontásban és egyesítve is láthatóak lesznek majd, a tényleges böngészési forrásoknak megfelelően, domainszinten. További hozadék, hogy a multiplatformmérésben összevont valósfelhasználó-számot (real user, RU) is kalkulálnak.
„Ilyen módon helyükre kerülnek a domainrangsorok, de természetesen egyszerűen szűrni lehet mobilos és desktopforgalomra is. Mivel a fejlesztésnek ez csupán az első lépése, összevont RU-mutatót egyelőre a teljes forgalomra és az egyes platformokra lehet csak vizsgálni, a különböző forgalmi források tetszőleges párosítására (például PC és tablet, mobil nélkül) nem. Azért nagy előrelépés ez, mert az eddig külön rendelkezésre állt mobilos és webes adatokat nem lehet egyszerűen összeadni a jelentős kereszthasználat miatt, a mostani fejlesztés viszont választ ad erre a módszertani problémára” – magyarázza Darvas Péter, aki szerint a hazai piac jelenlegi fejlettségéhez illeszkedik a megoldás.
A multiplatformmérés megvalósításának feltétele a Gemius által használt – az Interacton idén IAB Europe Research Award díjat nyert – BPS (Behavioral Panel Synthesis) modell, amely deduplikációs eljárást alkalmaz, hogy meg lehessen állapítani, pontosan mennyi és milyen felhasználó érkezik a különböző eszközökről. Magyarországon jelenleg három panel működik a digitális közönségméréshez kapcsolódóan: egy cookie-panel, egy szoftveres panel, illetve egy külön mobilpanel, ezeknek az adatait fésülik össze. Ezen túlmenően, a multiplatformmérésre való felkészülés részeként most zárul a mérésben részt vevő site-ok browser ID kódokkal való felkódolása is, ami egy a cookie-alapú technológiát váltó generációs ugrást jelent.
E változtatások egyik célja, hogy a mobilról jövő forgalmat a helyén kezelve, egységesen jeleníthessük meg a közönségmérési felületeken minden oldal tekintetében. Ez a szakemberek szerint annál is inkább fontos, mert a piacon időről időre felmerül a kérdés, hogy miért adnak a különböző mérések és analitikák eltérő értékeket a látogatókra vonatkozóan. „Gyakori, hogy a valós felhasználókról képet adó real user mutatót vetik össze a webanalitikai rendszerek unique cookie mutatójával. Ez azonban sok szempontból nem nyújt pontos képet. A unique cookie mutató értéke nagyon magas lehet, mert például adatvédelmi vagy egyéb okokból a felhasználók törlik a cookie-kat a böngészőben. Ide tartozik azonban az iOS azon specialitása is, hogy alapértelmezetten nem engedi a cookie-k elfogadását, így ha egy site-nak nagyszámú iOS-es látogatója van, a cookie-alapú mérésből származó és a közönségmérési adatok között jelentős, akár 40-50 százalékos eltérés is lehet” – mondja Varga Zoltán, aki szerint nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a különböző módszertanok mást mérnek, másra alkalmasak.
A szakemberek úgy vélik, nagy a piaci érdeklődés a fejlesztések iránt, most az átállás technológiai feltételeinek megteremtése zajlik (új kódok beépítése stb.). A multiplatformmérésre való átállás a Gemius által mért piacok közül Dániában és Csehországban már megtörtént, a magyar piacon pedig 2016 elején élesedhet az új szemléletű mérés.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én