Kövess minket!

Médiapiac

Hegedű és lájk virtuóz, avagy miért vesz valaki követőket?

A GVH egyre intenzívebben foglalkozik a véleményvezérek tevékenységével. Mága Zoltán hegedűművész hirtelen megnövekedett követőtáborának, és az ezzel kapcsolatban folyó GVH-s vizsgálatnak a híre számos kérdést felvet a véleményvezérek közösségi médiában kifejtett magatartásával kapcsolatban.

Manapság a közösségi médiában, elsősorban a Facebookon és az Instagramon, egyre elterjedtebb követőket és kedveléseket venni. A vállalatok, akik a véleményvezérek segítségével szeretnék reklámozni termékeiket, azokkal lépnek üzleti kapcsolatba, akiknek jelentős számú követőjük van, így az általuk közvetített reklám is minél több fogyasztót képes elérni. Az azonban kifejezetten feltűnő lehet, ha valakinek nagyszámú követőtábora van, de képeit alig kedvelik, ezért a like és követő vásárlás is részévé vált ennek az üzleti modellnek.

A kedvelések vásárlása sokféleképpen működhet, vannak rá applikációk és weboldalak is. Ilyenkor felhasználókat generál egy program és az csatlakozik a megrendelő profiljához, kedveli a megrendelő bejegyzéseit. A módszer működhet valós profilokkal is, ilyenkor a létező felhasználó másokat kezd el követni, tartalmakat kedvelni, mindezt pedig beváltja arra, hogy őt is kövessék és kedveljék. A piaci igény kialakította az úgy nevezett „kattintó farmokat”, ahol iparszerűen történik a kedvelések és követések előállítása.

A „kattintó farmok” többnyire a fejlődő világban találhatóak, például Indiában, Indonéziában, Bangladesben és a Fülöp-szigeteken. A dolgozók átlagosan napi 150 új profilt hoznak létre, melyeknek darabját 70 centért értékesítik. A „prémium profilok”, melyek a lecsupaszított életrajzi adatoknál többet tartalmaznak, akár 1,5 dollárba is kerülhetnek. A Fülöp-szigeteken a minimálbér havi 34 dollár, kattintgatással viszont 150 dollárt is meg lehet keresni.

Habár feltűnő, ha valakinek sokkal több követője van, mint kedvelője, ez sem jelenthet teljes bizonyosságot, ugyanis a közösségi oldalak egyre több olyan algoritmust használnak, aminek következtében nem a legfrissebb tartalmak, posztok ugranak fel a követők előtt. Tehát lehet, hogy egy valós követő figyelmét is elkerülné az adott poszt

– emeli ki a CHSH szakértője.

Érdekes eset Mága Zoltán példája: tavaly ősszel konkrét adatok kerültek nyilvánosságra a hirtelen kialakult, több mint félmilliós dél-ázsiai (Pakisztán, Banglades, Inda) követőtáborról. Többeknek gyanús lett, hogy a Magyarországon, elsősorban magyar zenét játszó hegedűművész nem lehet ennyire ismert ezekben az országokban. További furcsa körülmény, hogy a rajongótábort rendkívül rövid idő alatt sikerült kiépíteni, úgy, hogy nem tartott bangladesi, vagy pakisztáni turnét a művész.

A novemberi „like-boom” a GVH-nak is feltűnt, májusban került a média érdeklődésének köszönhetően nyilvánosságra, hogy jelenleg vizsgálat folyik a kedvelések eredetének tisztázására. Természetesen az eljárás folytatása még nem jelenti, hogy a jogsértés meg is valósult, a cél éppen ennek tisztázása.

Ha a Mága Zoltán előadói tevékenységét szervező, népszerűsítő eljárás alá vont vállalkozások valódi kedvelések, valódi fogyasztói tetszésnyilvánítás nélkül, ellenszolgáltatás fejében jutottak ezen új kedvelésekhez és követésekhez, akkor az alkalmas lehet arra, hogy a művész hírnevével, népszerűségével, a fogyasztók valódi tapasztalatain alapuló pozitív értékelésével kapcsolatban megtévessze mind a fogyasztókat, mind az üzletfeleiket

– közölte a GVH közleménye alapján a 444.

Mi köze ennek a versenyjoghoz?

Azzal, hogy valaki magának látszólagos népszerűséget vásárol magáncélra, nincsen semmi baj. A joggal akkor kerülhet ez a tevékenység összeütközésbe, amikor cégek felkeresik a véleményvezért, hogy reklámozza a termékeiket. Az üzletfelek ugyanis abban bíznak, hogy így sok magyar, illetve az adott piacon releváns fogyasztó fogja látni a – sokszor egyébként saját tartalomnak álcázott – hirdetésüket. Ha tehát a követők nem valósak, vagy valósak ugyan, de teljesen más érdeklődési és kultúrkörből származnak, a hirdetés nem fogja elérni a célját. Az influencer erről tudomással bír, hiszen ő maga vásárolta követőit, magatartása egyértelműen rosszhiszemű az üzletfelekkel és a fogyasztókkal szemben, kimondottan megtévesztésükre irányul – írják.

Fentiek okán a követők és a kedvelések vásárlása esetén felmerülhet a fogyasztóvédelmi aspektus is. Azzal, hogy egy hirdetett posztot sokan kedvelnek, a véleményvezér a fogyasztókat is félre vezeti, ugyanis a sok like láttán okkal lehet arra következtetni, hogy az a promótálni kívánt termék minőségének szól. Ezzel pedig a vásárlók (jelen esetben a hirdetők) megtévesztése is megvalósulhat.

Összefoglalóan megállapítható tehát, hogy a kedvelés és követővásárlás csak a véleményvezérek esetében tűnik aggályosnak. Maga a tény szembetűnő, hogy valakinek indokolatlanul sok követője van harmadik országokból, azonban annak a bizonyítása, hogy ezeket a követőket úgy vásárolták új kihívások elé állítja a hatóságokat. Ugyanakkor az is valószínűsíthető, hogy amint a GVH esetjoga egyre kiforrottabb lesz, a véleményvezérekkel szembeni türelmi idő is lejár, és a hatóság tényleges bírságokat fog kiszabni a megtévesztő módon viselkedő influencerekre.

Mindenesetre az influencerek részéről nem árt a fokozott óvatosság, illetve a szakértőkkel, ügyvédekkel való konzultáció egy-egy promóciós akció megkezdése előtt, ugyanis később nehezebb már orvosolni a megtörtént fogyasztóvédelmi jogba ütköző magatartásokat

– foglalja össze dr. Kocsis Márton, aki a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértőjeként segített eligazodni..

Médiapiac

Kémkedés gyanújával fogtak el egy orosz újságírót

Kémkedés gyanújával őrizetbe vettek egy orosz újságírót a koszovói határon – jelentette be helyi idő szerint szombaton a koszovói belügyminiszter.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Xhelal Sevcla közleményben tájékoztatott, hogy a Daria Aszlamova nevű újságíróról „több országban bebizonyosodott, hogy az orosz hadsereg és hírszerzés számára végez kémtevékenységet”. A Komszomolszkaja Pravda című orosz lap később Aszlamovára hivatkozva azt közölte, hogy az alkalmazásukban álló újságíró azóta kiszabadult, és jelenleg a szerbiai Raska városában tartózkodik. Aszlamova és a lap nem tértek ki a hatóságok által említett kémkedés gyanújára.

A múlt héten ismét fellángolt a feszültség Koszovó és Szerbia között. Moszkva a héten támogatásáról biztosította Belgrádot a koszovói konfliktusban, amely azt követően lángolt fel, hogy a koszovói kormány szombaton bejelentette: augusztus 1-jétől azok, akik szerbiai dokumentumokkal akarnak belépni Koszovóba, kilépési és belépési igazolást kapnak az átkelőknél, valamint a szerb rendszámtáblájukat is le kell cserélniük a belépésnél ideiglenes koszovói táblára – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kihagyta hírügynökségi cégét Kálmán Olga a vagyonnyilatkozatából

A DK politikusa is kitöltötte vagyonnyilatkozatát, nem is akárhogy.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Mohai Balázs

A DK országgyűlési képviselője, Kálmán Olga élt az új vagyonnyilatkozati rendszer nyújtotta lehetőséggel, s rögtön kihagyta a vagyonnyilatkozatból a hírügynökségi cégét 

– hívta fel a figyelmet a Mandiner

A Magyar Nemzet által szemlézett cikk kiemelte, hogy Kálmán Olga korábbi vagyonnyilatkozatában a szabályozásnak megfelelően minden gazdasági érdekeltségéről, így a K.O. Press Hírszolgáltató Bt.-ről is beszámolt, legfrissebb vagyonnyilatkozatából viszont – vélhetően az új vagyonnyilatkozati rendszer nyújtotta lehetőséggel élve – a Gyurcsány-párt képviselője immár kihagyta hírügynökségi cégét. 

A Mandiner részletezi, hogy Kálmán Olga cége egyébként többek között hírügynökségi tevékenységgel, könyvkiadással, napilapkiadással, egyéb időszaki kiadványok kiadásával, világhálóportál-szolgáltatással, vezetési tanácsadással és kommunikációval foglalkozik. 

Ez a tevékenységi kör egyébként bizonyos esetekben a jelenlegi szabályozás szerint határterületnek is minősülhet, hiszen ha például politikai kommunikációs tanácsadást vagy közéleti, politikai tematikájú napilapot, könyvet, kiadványt ad ki a cég, az akár bele is eshet azon bevallani köteles gazdasági társaságok körébe, amelyek befolyást gyakorolhatnak a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre

– hangsúlyozta a Mandiner cikke.

Hozzáteszik: kérdés az is, hogy ha a Gyurcsány-párt képviselője is él az új vagyonnyilatkozati rendszer nyújtotta lehetőséggel, mennyire hiteles a baloldali pártok és média eddigi narratívája, amely igencsak szájhúzva fogadta az új vagyonnyilatkozati rendszer bevezetését.

Tovább olvasom

Médiapiac

Elérhetetlenné vált a jellegzetes ellenzéki Facebook-oldal

Az előadó Youtube-csatornájáról is törölte korábbi politikai tartalmú videóit.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A sajátos ellenzéki előadó, a kormányellenes tüntetések jól Ismert arca, Antsi, Vasárnap még azt írta közösségi oldalán, hogy:„Nem látok jövőt a jelenlegi ellenzékben”.

Csalódottságát az okozta, hogy a szombat délutánra, a Kossuth térre hirdetett Márki-Zay Péter nevével is fémjelzett tüntetés a szervezők szerint is kudarcba fulladt. Bár a Facebook-eseménynél több mint 2500-an jelezték a részvételüket, a rendezvényen egyes becslések szerint mindössze 100 ember jelent meg.

Törölte több korábbi videóját is

Alig pár órával a bejegyzés megjelenése után azonban elérhetetlenné vált Antsi Facebook-oldala. Ugyanakkor a Youtube-csatornája még elérhető, viszont időközben arról is lekerültek a korábbi, kormánykritikus szerzeményei. Így már csak 16 videó érhető el nála – számolt be róla a Mandiner.

Tovább olvasom