Kövess minket!

Médiapiac

HD-mizéria a magyar piacon

Gyakorlatilag 30 éves szabványról beszélünk, mint nagy ígéretről, közben már itt vannak az újabb varázsszavak. Lehet, hogy nem is jó az irány? A HWSW üzleti reggelijén jártunk, ahol tartalomtulajdonosok, gyártók, terjesztők beszélgettek a HD-helyzetről.

Több évtizedes múltja van a HD-nek, mégis még mindig erről beszélünk – mondta el vitaindítójában Záprel Zsolt, a UPC marketingigazgatója a HWSW üzleti reggelijén. Eközben már itt van a nyakunkon az ultra HD, a 4K. Pedig a HD-vel kapcsolatban sem minden tiszta, például egyáltalán nem biztos, hogy az HD, amit annak gondol a fogyasztó. Szerinte a tartalomgyártóknak és a televíziós szolgáltatóknak együtt kellene előrelépniük, hogy a HD a helyére kerüljön a piacon és a fogyasztók fejében is.

Hozzátette: az amerikai piacon kb. 800 csatornából 200 HD, míg itthon 200-ból kb. 30 az. A kérdés üzleti oldalról az, mikor éri el a piac az inflexiós pontot, mikor lesz elég lokális tartalom ahhoz, hogy a növekedés felgyorsuljon. A UPC szerint egyébként közel járunk ehhez a ponthoz, így mostmár minden ügyfél HD-boxot kap.

Müller Mihály, az Invitel tartalombeszezési vezetője szerint többek között azért is problémás az amerikai analógia, mert ott rosszabb minőségű az SD, így az SD-HD váltás az ügyfél számára látványosabb. Azaz könnyebben kialakul a tévénézőben az a tudat, hogy ő most HD-adást néz. Ráadásul eléggé slendriánul nagyjából azt nevezi a piac HD-nek, ami “nem SD”, amivel kapcsolatban elmondta: “az ügyfél erre varrjon gombot”.

A szakember szerint a HD hajtóerejét a készülékgyártók jelentik, így az is kérdés, kinek a feladata elsődlegesen a tévénézők edukációja: ezt valóban a terjesztőknek és a tartalomgyártóknak kell felvállalniuk, vagy az elektronikai áruházak kaphatnak döntő szerepet a HD-tudatosság felépítésében?

Laczkó Endre, a TV2 kereskedelmi és üzletfejlesztési igazgatója a HD-váltást kicsit ahhoz hasonlítja, amit a Warner Entertainment home üzletágánál dolgozva megélt korábban. Akkor épp a VHS-ről DVD-re átállás volt napirenden. A lökés akkor is elsőként a készülékgyártók oldaláról érkezett, ám addig nem történt áttörés, amíg a nagy stúdiók, azaz a tartalomtulajdonosok nem álltak bele a helyzetbe. Szerinte most is nagymértékben a tartalmak gyártóin múlik, hogy mikor robban be a piac.

Megyeri Tibor, a Magyar Telekom termékmenedzsment és innovációs igazgatóságának irányítója szerint nagyon fontos kérdés, hogy az ügyfél, azaz a néző képes lesz-e meglátni a különbséget a hagyományos és a HD-minőség között. Ha ugyanis nem lesz egyértelműen érzékelhető számára, akkor végül teljesen mindegy, hogy pl. hogyan jelölik a csatornák, és másképp jelölik-e a natív és a felkonvertált HD-t, mert a piac máshol tart, és “köröznek még egy ideig”.

A HD-beruházás ugyanis drága, és mint Laczó Endre hozzátette: nemcsak szolgáltatói, tartalomgyártói oldalról, hanem a háztartások részéről is, hiszen egy új tévé beszerzése nem két fillér. Magyarországon egyébként Záprel Zsolt közlése szerint olyan 30% a HD-képes tévék aránya.

Vigh Zoltán, az MTVA digitális átállás koordinátora szerint annyira azért nem drága a HD-gyártás, ugyanakkor vannak nehézségek. Elég akaratosnak kell lenni a beszállítókkal szemben, akik értelemszerűen nem akarják idő előtt lecserélni az eszközeiket. Az MTVA ugyanakkor elhatározta, hogy 2013. december 31. után nem fogad be  SD-tartalmat. Van olyan eset is, amikor nem a tartalomszolgáltatón múlik a siker, például a Warnernél sokáig egyszerűen nem kaptak HD-minősítést, hiába akartak. Szerencsére azonban a gyártók részéről egyre jobban érzékelhető a nyomás a váltásra. Szűcs László, a UPC kommunikációs vezetője hozzátette: bárhogy is döntenek a tartalomgyártók a saját tartalmaikat illetően, ahhoz a terjesztőknek igazodniuk kell, és ez például utóbbi piac kisebb szereplőinek nem egyszerű.

Egy ponton felmerült a digitális átállás is a beszélgetésben, de ezt Szabó Tamás, a Toshiba képviselője elintézte annyival, hogy ugyan minek beszélünk erről, miközben a háztartások 85 százalékát egyáltalán nem érinti ez a kérdés. Hozzátette: a technológia kész van, a HD piaci sikere nem a gyártókon múlik, amivel igazából senki nem vitatkozott.

Előkerült viszont ismét az a kérdés, hogy egyáltalán érzékeli-e a fogyasztó a minőségi ugrást, és ha igen, mikor fog váltani. A stúdióeszközök ciklusideje 7-10 év körül van, hangzott el, ami a tartalomgyártókat befolyásolhatja, de ilyen típusú ciklusidő a háztartások oldaláról is fenn áll. Ha nincsen edukáció, nem alakul ki tudatosság, hogy HD-re kellene váltani, hangzott el.

Vigh Zoltán szerint minden esetre a HD-t nem szabad mostanra prémiumnak tekinteni, kb. 10 éve volt az áttörés szakmai oldalról, ekkor vált a HD tömegtermékké, idén pedig a 4K nyomul a szakmai eseményeken, vásárokon. Ennek kell tehát valamiképp összhangolódnia a különböző ciklusidőkkel, és persze az üzleti modell megtalálásával…

Megyeri Tibor szerint ugyanis az okoz “feszültséget”, hogy a technológia megvan, kész van, de nagy beruházási igény áll szemben az üzleti modell hiányával, bizonytalanságával. Mint elmondta, a legfejlettebb amerikai piacon sincsen 100 százalékosan működő üzleti modell. Feltette tehát a kérdést: reális-e abban gondolkodni, hogy minden lineáris tartalom legyen elérhető HD-ben vagy épp 4K-ban, mikor közben a piac a VoD, azaz a nem-lineáris fogyasztás felé tolódik. E szempontból logikus a felvetés: miért nem onnét indul az edukáció, hogy, ha az ügyfél tartalmat akar valamely platformon fogyasztani, akkor ahhoz a környezethez illeszkedő legjobb minőséget válassza. Ez pedig nem minden esetben kell, hogy HD legyen. Egyszerre van tehát jelen a minőségi és a “bárhol, akadás mentesen” drive fogyasztói oldalról.

A beszélgetés vége felé előkerült a 3D is, ami a résztvevők szerint megmarad a mozinak, a tévé esetében ez zsákutcának tűnik,egyelőre milliónyi technológiai és fogyasztási kérdéssel, a fejfájástól a szemüvegbeszerzésen át addig, hogy mozdulatlanul kellene tévézni, mert különben a kép nem olyan, amilyennek lennie kellene.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom