Kövess minket!

Médiapiac

Hasznos dolog a pr-es

Az újságírók negyede szerint az ügynökségi, hatoduk szerint a céges tájékoztatók a hasznosabbak, a többség szerint nincs különbség a kettő között. Egyebek mellett ez derül ki a Sakkom interaktív pt-ügynökség és a KutatóCentrum közös felméréséből, amelynek során közel másfélszáz újságírót megszólaltató, hangsúlyozottan nem reprezentatív felmérésének eredményeiből.

A Sakkom honlapján publikált összegzés szerint Az újságírók 97 százaléka számára a hírérték a meghatározó, amikor egy sajtóanyag feldolgozásáról dönt, ugyanakkor éppen ezen a területen kell fejlődniük a vállalatoknak – derül ki a Sakkom Interaktív pr ügynökség és a KutatóCentrum közös kutatásából. A felmérés arra is rávilágított, hogy – bár sokat hallani a két szakma közötti ellentétekről – az újságírók úgy gondolják, hogy a pr-esek inkább segítik a munkájukat.

Egy magyar újságíró jellemzően 6-10 sajtóközleményt kap naponta, melyeket többnyire nem olvas végig, hanem a feladó és a bevezető alapján szelektálja a számára érdekeseket – derült ki a Sakkom Interaktív marketingkommunikációs és pr ügynökség megbízásából a KutatóCentrum által készített sajtókutatásból. „Amikor egy újságíró egy hír közléséről dönt, a két legfontosabb szempont számára a hírérték, valamint az, hogy a sajtóanyag kapcsolódjon a szakterületéhez. Ez jellemzően már a bevezetőből és a tárgyból is kiderül” – foglalta össze az eredményeket Kozarek Andrea, a Sakkom szakmai vezetője.

Bár az újságírók többsége szerint a pr-esek inkább segítik, mint akadályozzák a munkájukat, a kutatás 132 résztvevőjének 55 százaléka olyan tulajdonságot is megemlített, amelyet nem kedvel a pr-esekben. A legjellemzőbb vélemény, hogy a kommunikációs szakma képviselői túl agresszívek, rámenősek, de a válaszadók 20 százaléka a helyesírási készséget is hiányolta. A Sakkom sajtókutatása szerint egyébként a pr ügynökségektől érkező anyagok jobban megfelelnek a sajtó által támasztott elvárásoknak, mint a vállalatoktól kapott közlemények.

„Az újságírók kétharmada tartja fontosnak a közleményt a vállalatok és a média közötti kapcsolattartásban, ezért nem érdemes lemondani erről az eszközről, mindössze meg kell érteni, mire van szüksége a sajtó munkatársainak” – idéziki Kozarek Andreát, a Sakkom szakmai vezetőt. A kutatás szerint az újságírók jellemzően tárgyilagosnak és korrektnek tartják a sajtóanyagokat, ugyanakkor úgy látják, hogy a kreativitás és a hírérték nem mindig jellemzi a kapott cikkeket.

A megfogalmazás mellett a hírek kiküldésére is kiemelt figyelmet kell fordítani. Az újságírók egynegyede ugyanis azonnal törli a sajtóanyagot, ha az nem kapcsolódik a szakterületéhez, ugyanakkor 43 százalék továbbküldi a hírt az illetékes kollégának. Az időzítést is érdemes jól megválasztani: az újságírók elmondása szerint a cégek szeptemberben és októberben kommunikálnak a legintenzívebben, míg a legcsendesebb időszak március és november. A Sakkom Interaktív pr ügynökség 2005-ben végzett sajtókutatása alapján megállapítható az is, hogy a hírfogyasztási szokások változásával összhangban a sajtóközleményeknél is inkább a rövidebb anyagokat preferálják az újságírók. Míg 2005-ben a válaszadók 82 százaléka voksolt a 3000 karakteres vagy annál rövidebb sajtóhír hosszra, addig a 2010-es sajtókutatás esetében ez az érték már 95 százalék.

A vállalatoknak a sajtóközlemények elkészítése mellett a honlapokra is érdemes kiemelt figyelmet fordítaniuk, mivel az újságírók 94 százaléka tájékozódik ebből a forrásból, ha információkat gyűjt. Emellett fontos, hogy a vállalatoknál legyenek nyilatkozatképes szakértők. „A válaszadók 84 százaléka mondta, hogy kiegészítő információkért személyesen is megkeresi az adott céget, az interjú pedig a sajtóközlemény után a második legnépszerűbb tájékoztatási forma az újságírók körében. Az interjúalany kiválasztásánál ugyanakkor nem a pozíció fontos, hanem hogy tökéletesen ismerje az adott szakterületet” – idézik Kozarek Andrea szavait. Az újságírók egy-egy hír kapcsán szívesen keresik fel a téma független szakértőit is, de a közösségi médiát is egyre intenzívebben használják. A leggyakrabban a Facebookról szereznek be háttér-információkat.

Médiapiac

Gyermeknapi meglepetésekkel készül a legkisebbeknek a közmédia

A Kossuth Rádió Mesehéttel, míg az M2 Gyerekcsatorna zenés produkciókkal szórakoztatja őket.

Közzétéve:

Pixabay

Rendhagyó mesedélutánokkal lepi meg a legkisebbeket a Kossuth Rádió: május 23-tól egy teljes Mesehét indul, amelyben

minden nap 20:12-től a közmédia egy-egy műsorvezetője, munkatársa olvas mesét a legkisebb hallgatóknak.

A magyar népmesék és a Grimm testvérek klasszikusai mellett néhány kortárs hazai meseíró története is várja a gyerekeket, többek között olyan közkedvelt képernyősöktől, mint Fábry SándorNovodomszky Éva, a Duna Család-barát háziasszonya, Radványi Dorottya, a Duna Almárium háziasszonya vagy Bősze Ádám, a Bartók Rádió műsorvezetője – közölte az MTVA.

Az M2 Gyerekcsatorna május utolsó vasárnapján, gyermeknapon szintén meglepetéssel készül a lurkóknak. Olyan zenekarok énekelnek a gyerekeknek, mint a Kaláka együttes, a Rutkai Bori BandaKovácsovics Fruzsi és zenekara vagy az Apacuka zenekar. A műsorfolyamban egész nap a zenekarok legnépszerűbb gyerekdalait hallhatják majd a kis nézők, így kíván nekik boldog gyermeknapot a csatorna.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Csehországban újra hozzáférhetővé válnak az oroszpárti honlapok

Csehországban szerdától újra hozzáférhetővé válnak az oroszpárti információs honlapok, amelyeket az Ukrajna elleni orosz katonai hadművelet megindítása után, február 25-én kapcsolt ki a CZ.NIC internetes szövetség.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Ezek a honlapok már nem jelentenek veszélyt a társadalomra – jelentette ki Vilém Sládek a szövetség szóvivője kedden Prágában.

A CZ.NIC internetes szövetség nyolc információs honlapot blokkolt le, míg a mobilszolgáltatók további hatot. “Az intézkedés legfőbb célja az volt, hogy az orosz agresszió kezdetén korlátozza a hamis és félrevezető információk terjesztését az online térben. Ezek az információs honlapok igyekeztek relativizálni, megindokolni vagy egyenesen támogatni az agressziót” – magyarázta a korábbi döntés hátterét a szóvivő.

A három hónapos működési tilalom után várható, hogy ezeknek a honlapoknak a látogatottsága jelentősen lecsökken – jegyezte meg.

A CZ.NIC szabályzata szerint a társadalomra veszélyt jelentő honlapok kikapcsolása legfeljebb három hónapra engedélyezett, azt követően ilyen lépést csak a bíróságok, a rendőrség vagy más kompetens állami szerv kérhet. A szövetséghez azonban ilyen kérés nem érkezett, ezért szerdán újraindítja a honlapokat – mutatott rá Vilém Sládek.

A szövetség és a mobilszolgáltatók februári döntése az oroszpárti honlapok három hónapos kikapcsolására éles kritikát kapott a jobboldali cseh sajtóban. A politikai elemzők szerint a “hivatalossal” ellentétes vélemények elhallgattatása ellenkezik az alkotmánnyal és a szólásszabadsággal, s az egykori kommunista tájékoztatási rendszerre emlékeztetett, amely tiltotta a neki nem tetsző vélemények nyilvános terjesztését.

Tovább olvasom

Médiapiac

Nézettségi rekordot döntött a Csináljuk a fesztivált! döntője

A közmédia legnézettebb szórakoztató műsora lett a Duna zenés show-ja, amelynek nézettségét a Dunán az elmúlt 2,5 évben csak a Forma-1 és a tűzijáték közvetítése előzte meg. A produkció szombati döntőjét az 50 év feletti korosztály mellett sok fiatal választotta szombat este.

Közzétéve:

MTI/Máthé Zoltán

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján csaknem félmillió embert ültetett a képernyő elé a Csináljuk a fesztivált! döntője­, amelyben eldőlt, ebben az évadban melyik magyar dal lett az évszázad slágere.

A Duna showműsorának 10 adása közül – 6 elődöntő, 3 középdöntő és a finálé – a legnézettebb, 462 532 nézővel az utolsó forduló volt. Ezzel az eredménnyel a Duna legnézettebb produkciója idén a Csináljuk a fesztivált! záróadása volt,

valamint a szórakoztató programok kategóriájában – a sportközvetítéseken kívül – a közmédia legnézettebb műsora egyben. 2020-tól a saját gyártású produkciók közül a legkiemelkedőbb eredményt érte el a showműsor, a Duna csatornán csak a Forma-1 Magyar Nagydíjának közvetítését és az augusztus 20-i tűzijátékot nézték többen.

A teljes hazai televíziós portfóliót nézve szombaton a Duna a második legnézettebb csatorna volt, teljes napon és főműsoridőben is a teljes népesség körében. A nézettségi rekordot koronázza, hogy a fiatalok is csatlakoztak a nézőközönséghez; a showműsor megszólította az 50 év alattiakat, így korosztályuk aránya jelentősen nőtt a Duna átlagos közönségéhez viszonyítva.

Borítókép: Fodor Imre és Rókusfalvy Lili, műsorvezetők, valamint Balázs Andrea, zsűritag, a győztes Peter Sramek, illetve Boros Csaba, Nagy Bogi, Korda György és Balázs Klári, zsűritagok a Csináljuk a fesztivált! című nagyszabású show-műsor sajtónyilvános döntőjének felvételén a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai stúdiójában 2022. április 5-én

Tovább olvasom