Kövess minket!

Médiapiac

Hasznos dolog a pr-es

Az újságírók negyede szerint az ügynökségi, hatoduk szerint a céges tájékoztatók a hasznosabbak, a többség szerint nincs különbség a kettő között. Egyebek mellett ez derül ki a Sakkom interaktív pt-ügynökség és a KutatóCentrum közös felméréséből, amelynek során közel másfélszáz újságírót megszólaltató, hangsúlyozottan nem reprezentatív felmérésének eredményeiből.

A Sakkom honlapján publikált összegzés szerint Az újságírók 97 százaléka számára a hírérték a meghatározó, amikor egy sajtóanyag feldolgozásáról dönt, ugyanakkor éppen ezen a területen kell fejlődniük a vállalatoknak – derül ki a Sakkom Interaktív pr ügynökség és a KutatóCentrum közös kutatásából. A felmérés arra is rávilágított, hogy – bár sokat hallani a két szakma közötti ellentétekről – az újságírók úgy gondolják, hogy a pr-esek inkább segítik a munkájukat.

Egy magyar újságíró jellemzően 6-10 sajtóközleményt kap naponta, melyeket többnyire nem olvas végig, hanem a feladó és a bevezető alapján szelektálja a számára érdekeseket – derült ki a Sakkom Interaktív marketingkommunikációs és pr ügynökség megbízásából a KutatóCentrum által készített sajtókutatásból. „Amikor egy újságíró egy hír közléséről dönt, a két legfontosabb szempont számára a hírérték, valamint az, hogy a sajtóanyag kapcsolódjon a szakterületéhez. Ez jellemzően már a bevezetőből és a tárgyból is kiderül” – foglalta össze az eredményeket Kozarek Andrea, a Sakkom szakmai vezetője.

Bár az újságírók többsége szerint a pr-esek inkább segítik, mint akadályozzák a munkájukat, a kutatás 132 résztvevőjének 55 százaléka olyan tulajdonságot is megemlített, amelyet nem kedvel a pr-esekben. A legjellemzőbb vélemény, hogy a kommunikációs szakma képviselői túl agresszívek, rámenősek, de a válaszadók 20 százaléka a helyesírási készséget is hiányolta. A Sakkom sajtókutatása szerint egyébként a pr ügynökségektől érkező anyagok jobban megfelelnek a sajtó által támasztott elvárásoknak, mint a vállalatoktól kapott közlemények.

„Az újságírók kétharmada tartja fontosnak a közleményt a vállalatok és a média közötti kapcsolattartásban, ezért nem érdemes lemondani erről az eszközről, mindössze meg kell érteni, mire van szüksége a sajtó munkatársainak” – idéziki Kozarek Andreát, a Sakkom szakmai vezetőt. A kutatás szerint az újságírók jellemzően tárgyilagosnak és korrektnek tartják a sajtóanyagokat, ugyanakkor úgy látják, hogy a kreativitás és a hírérték nem mindig jellemzi a kapott cikkeket.

A megfogalmazás mellett a hírek kiküldésére is kiemelt figyelmet kell fordítani. Az újságírók egynegyede ugyanis azonnal törli a sajtóanyagot, ha az nem kapcsolódik a szakterületéhez, ugyanakkor 43 százalék továbbküldi a hírt az illetékes kollégának. Az időzítést is érdemes jól megválasztani: az újságírók elmondása szerint a cégek szeptemberben és októberben kommunikálnak a legintenzívebben, míg a legcsendesebb időszak március és november. A Sakkom Interaktív pr ügynökség 2005-ben végzett sajtókutatása alapján megállapítható az is, hogy a hírfogyasztási szokások változásával összhangban a sajtóközleményeknél is inkább a rövidebb anyagokat preferálják az újságírók. Míg 2005-ben a válaszadók 82 százaléka voksolt a 3000 karakteres vagy annál rövidebb sajtóhír hosszra, addig a 2010-es sajtókutatás esetében ez az érték már 95 százalék.

A vállalatoknak a sajtóközlemények elkészítése mellett a honlapokra is érdemes kiemelt figyelmet fordítaniuk, mivel az újságírók 94 százaléka tájékozódik ebből a forrásból, ha információkat gyűjt. Emellett fontos, hogy a vállalatoknál legyenek nyilatkozatképes szakértők. „A válaszadók 84 százaléka mondta, hogy kiegészítő információkért személyesen is megkeresi az adott céget, az interjú pedig a sajtóközlemény után a második legnépszerűbb tájékoztatási forma az újságírók körében. Az interjúalany kiválasztásánál ugyanakkor nem a pozíció fontos, hanem hogy tökéletesen ismerje az adott szakterületet” – idézik Kozarek Andrea szavait. Az újságírók egy-egy hír kapcsán szívesen keresik fel a téma független szakértőit is, de a közösségi médiát is egyre intenzívebben használják. A leggyakrabban a Facebookról szereznek be háttér-információkat.

Médiapiac

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.

A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.

A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.

A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.

Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél

Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.

Közzétéve:

Flickr

Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.

A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

A jogszabály szerint

amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.

Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.

Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.

A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban

A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.

A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására

– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.

A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.

A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért

a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.

Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.

Pályázati beszámoló

Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.

A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.

Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius

A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.

Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.

Elmarasztalták a Forrás Rádiót

Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.

A TV2 Comedy is hibázott

Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Tovább olvasom