Médiapiac
Hasznos dolog a pr-es
Az újságírók negyede szerint az ügynökségi, hatoduk szerint a céges tájékoztatók a hasznosabbak, a többség szerint nincs különbség a kettő között. Egyebek mellett ez derül ki a Sakkom interaktív pt-ügynökség és a KutatóCentrum közös felméréséből, amelynek során közel másfélszáz újságírót megszólaltató, hangsúlyozottan nem reprezentatív felmérésének eredményeiből.
A Sakkom honlapján publikált összegzés szerint Az újságírók 97 százaléka számára a hírérték a meghatározó, amikor egy sajtóanyag feldolgozásáról dönt, ugyanakkor éppen ezen a területen kell fejlődniük a vállalatoknak – derül ki a Sakkom Interaktív pr ügynökség és a KutatóCentrum közös kutatásából. A felmérés arra is rávilágított, hogy – bár sokat hallani a két szakma közötti ellentétekről – az újságírók úgy gondolják, hogy a pr-esek inkább segítik a munkájukat.
Egy magyar újságíró jellemzően 6-10 sajtóközleményt kap naponta, melyeket többnyire nem olvas végig, hanem a feladó és a bevezető alapján szelektálja a számára érdekeseket – derült ki a Sakkom Interaktív marketingkommunikációs és pr ügynökség megbízásából a KutatóCentrum által készített sajtókutatásból. „Amikor egy újságíró egy hír közléséről dönt, a két legfontosabb szempont számára a hírérték, valamint az, hogy a sajtóanyag kapcsolódjon a szakterületéhez. Ez jellemzően már a bevezetőből és a tárgyból is kiderül” – foglalta össze az eredményeket Kozarek Andrea, a Sakkom szakmai vezetője.
Bár az újságírók többsége szerint a pr-esek inkább segítik, mint akadályozzák a munkájukat, a kutatás 132 résztvevőjének 55 százaléka olyan tulajdonságot is megemlített, amelyet nem kedvel a pr-esekben. A legjellemzőbb vélemény, hogy a kommunikációs szakma képviselői túl agresszívek, rámenősek, de a válaszadók 20 százaléka a helyesírási készséget is hiányolta. A Sakkom sajtókutatása szerint egyébként a pr ügynökségektől érkező anyagok jobban megfelelnek a sajtó által támasztott elvárásoknak, mint a vállalatoktól kapott közlemények.
„Az újságírók kétharmada tartja fontosnak a közleményt a vállalatok és a média közötti kapcsolattartásban, ezért nem érdemes lemondani erről az eszközről, mindössze meg kell érteni, mire van szüksége a sajtó munkatársainak” – idéziki Kozarek Andreát, a Sakkom szakmai vezetőt. A kutatás szerint az újságírók jellemzően tárgyilagosnak és korrektnek tartják a sajtóanyagokat, ugyanakkor úgy látják, hogy a kreativitás és a hírérték nem mindig jellemzi a kapott cikkeket.
A megfogalmazás mellett a hírek kiküldésére is kiemelt figyelmet kell fordítani. Az újságírók egynegyede ugyanis azonnal törli a sajtóanyagot, ha az nem kapcsolódik a szakterületéhez, ugyanakkor 43 százalék továbbküldi a hírt az illetékes kollégának. Az időzítést is érdemes jól megválasztani: az újságírók elmondása szerint a cégek szeptemberben és októberben kommunikálnak a legintenzívebben, míg a legcsendesebb időszak március és november. A Sakkom Interaktív pr ügynökség 2005-ben végzett sajtókutatása alapján megállapítható az is, hogy a hírfogyasztási szokások változásával összhangban a sajtóközleményeknél is inkább a rövidebb anyagokat preferálják az újságírók. Míg 2005-ben a válaszadók 82 százaléka voksolt a 3000 karakteres vagy annál rövidebb sajtóhír hosszra, addig a 2010-es sajtókutatás esetében ez az érték már 95 százalék.
A vállalatoknak a sajtóközlemények elkészítése mellett a honlapokra is érdemes kiemelt figyelmet fordítaniuk, mivel az újságírók 94 százaléka tájékozódik ebből a forrásból, ha információkat gyűjt. Emellett fontos, hogy a vállalatoknál legyenek nyilatkozatképes szakértők. „A válaszadók 84 százaléka mondta, hogy kiegészítő információkért személyesen is megkeresi az adott céget, az interjú pedig a sajtóközlemény után a második legnépszerűbb tájékoztatási forma az újságírók körében. Az interjúalany kiválasztásánál ugyanakkor nem a pozíció fontos, hanem hogy tökéletesen ismerje az adott szakterületet” – idézik Kozarek Andrea szavait. Az újságírók egy-egy hír kapcsán szívesen keresik fel a téma független szakértőit is, de a közösségi médiát is egyre intenzívebben használják. A leggyakrabban a Facebookról szereznek be háttér-információkat.
Médiapiac
Gyermeknapi meglepetésekkel készül a legkisebbeknek a közmédia
A Kossuth Rádió Mesehéttel, míg az M2 Gyerekcsatorna zenés produkciókkal szórakoztatja őket.
Rendhagyó mesedélutánokkal lepi meg a legkisebbeket a Kossuth Rádió: május 23-tól egy teljes Mesehét indul, amelyben
minden nap 20:12-től a közmédia egy-egy műsorvezetője, munkatársa olvas mesét a legkisebb hallgatóknak.
A magyar népmesék és a Grimm testvérek klasszikusai mellett néhány kortárs hazai meseíró története is várja a gyerekeket, többek között olyan közkedvelt képernyősöktől, mint Fábry Sándor, Novodomszky Éva, a Duna Család-barát háziasszonya, Radványi Dorottya, a Duna Almárium háziasszonya vagy Bősze Ádám, a Bartók Rádió műsorvezetője – közölte az MTVA.
Az M2 Gyerekcsatorna május utolsó vasárnapján, gyermeknapon szintén meglepetéssel készül a lurkóknak. Olyan zenekarok énekelnek a gyerekeknek, mint a Kaláka együttes, a Rutkai Bori Banda, Kovácsovics Fruzsi és zenekara vagy az Apacuka zenekar. A műsorfolyamban egész nap a zenekarok legnépszerűbb gyerekdalait hallhatják majd a kis nézők, így kíván nekik boldog gyermeknapot a csatorna.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Csehországban újra hozzáférhetővé válnak az oroszpárti honlapok
Csehországban szerdától újra hozzáférhetővé válnak az oroszpárti információs honlapok, amelyeket az Ukrajna elleni orosz katonai hadművelet megindítása után, február 25-én kapcsolt ki a CZ.NIC internetes szövetség.
Ezek a honlapok már nem jelentenek veszélyt a társadalomra – jelentette ki Vilém Sládek a szövetség szóvivője kedden Prágában.
A CZ.NIC internetes szövetség nyolc információs honlapot blokkolt le, míg a mobilszolgáltatók további hatot. “Az intézkedés legfőbb célja az volt, hogy az orosz agresszió kezdetén korlátozza a hamis és félrevezető információk terjesztését az online térben. Ezek az információs honlapok igyekeztek relativizálni, megindokolni vagy egyenesen támogatni az agressziót” – magyarázta a korábbi döntés hátterét a szóvivő.
A három hónapos működési tilalom után várható, hogy ezeknek a honlapoknak a látogatottsága jelentősen lecsökken – jegyezte meg.
A CZ.NIC szabályzata szerint a társadalomra veszélyt jelentő honlapok kikapcsolása legfeljebb három hónapra engedélyezett, azt követően ilyen lépést csak a bíróságok, a rendőrség vagy más kompetens állami szerv kérhet. A szövetséghez azonban ilyen kérés nem érkezett, ezért szerdán újraindítja a honlapokat – mutatott rá Vilém Sládek.
A szövetség és a mobilszolgáltatók februári döntése az oroszpárti honlapok három hónapos kikapcsolására éles kritikát kapott a jobboldali cseh sajtóban. A politikai elemzők szerint a “hivatalossal” ellentétes vélemények elhallgattatása ellenkezik az alkotmánnyal és a szólásszabadsággal, s az egykori kommunista tájékoztatási rendszerre emlékeztetett, amely tiltotta a neki nem tetsző vélemények nyilvános terjesztését.
Médiapiac
Nézettségi rekordot döntött a Csináljuk a fesztivált! döntője
A közmédia legnézettebb szórakoztató műsora lett a Duna zenés show-ja, amelynek nézettségét a Dunán az elmúlt 2,5 évben csak a Forma-1 és a tűzijáték közvetítése előzte meg. A produkció szombati döntőjét az 50 év feletti korosztály mellett sok fiatal választotta szombat este.
A Nielsen Közönségmérés adatai alapján csaknem félmillió embert ültetett a képernyő elé a Csináljuk a fesztivált! döntője, amelyben eldőlt, ebben az évadban melyik magyar dal lett az évszázad slágere.
A Duna showműsorának 10 adása közül – 6 elődöntő, 3 középdöntő és a finálé – a legnézettebb, 462 532 nézővel az utolsó forduló volt. Ezzel az eredménnyel a Duna legnézettebb produkciója idén a Csináljuk a fesztivált! záróadása volt,
valamint a szórakoztató programok kategóriájában – a sportközvetítéseken kívül – a közmédia legnézettebb műsora egyben. 2020-tól a saját gyártású produkciók közül a legkiemelkedőbb eredményt érte el a showműsor, a Duna csatornán csak a Forma-1 Magyar Nagydíjának közvetítését és az augusztus 20-i tűzijátékot nézték többen.
A teljes hazai televíziós portfóliót nézve szombaton a Duna a második legnézettebb csatorna volt, teljes napon és főműsoridőben is a teljes népesség körében. A nézettségi rekordot koronázza, hogy a fiatalok is csatlakoztak a nézőközönséghez; a showműsor megszólította az 50 év alattiakat, így korosztályuk aránya jelentősen nőtt a Duna átlagos közönségéhez viszonyítva.
Borítókép: Fodor Imre és Rókusfalvy Lili, műsorvezetők, valamint Balázs Andrea, zsűritag, a győztes Peter Sramek, illetve Boros Csaba, Nagy Bogi, Korda György és Balázs Klári, zsűritagok a Csináljuk a fesztivált! című nagyszabású show-műsor sajtónyilvános döntőjének felvételén a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai stúdiójában 2022. április 5-én