Médiapiac
Hasznos dolog a pr-es
Az újságírók negyede szerint az ügynökségi, hatoduk szerint a céges tájékoztatók a hasznosabbak, a többség szerint nincs különbség a kettő között. Egyebek mellett ez derül ki a Sakkom interaktív pt-ügynökség és a KutatóCentrum közös felméréséből, amelynek során közel másfélszáz újságírót megszólaltató, hangsúlyozottan nem reprezentatív felmérésének eredményeiből.
A Sakkom honlapján publikált összegzés szerint Az újságírók 97 százaléka számára a hírérték a meghatározó, amikor egy sajtóanyag feldolgozásáról dönt, ugyanakkor éppen ezen a területen kell fejlődniük a vállalatoknak – derül ki a Sakkom Interaktív pr ügynökség és a KutatóCentrum közös kutatásából. A felmérés arra is rávilágított, hogy – bár sokat hallani a két szakma közötti ellentétekről – az újságírók úgy gondolják, hogy a pr-esek inkább segítik a munkájukat.
Egy magyar újságíró jellemzően 6-10 sajtóközleményt kap naponta, melyeket többnyire nem olvas végig, hanem a feladó és a bevezető alapján szelektálja a számára érdekeseket – derült ki a Sakkom Interaktív marketingkommunikációs és pr ügynökség megbízásából a KutatóCentrum által készített sajtókutatásból. „Amikor egy újságíró egy hír közléséről dönt, a két legfontosabb szempont számára a hírérték, valamint az, hogy a sajtóanyag kapcsolódjon a szakterületéhez. Ez jellemzően már a bevezetőből és a tárgyból is kiderül” – foglalta össze az eredményeket Kozarek Andrea, a Sakkom szakmai vezetője.
Bár az újságírók többsége szerint a pr-esek inkább segítik, mint akadályozzák a munkájukat, a kutatás 132 résztvevőjének 55 százaléka olyan tulajdonságot is megemlített, amelyet nem kedvel a pr-esekben. A legjellemzőbb vélemény, hogy a kommunikációs szakma képviselői túl agresszívek, rámenősek, de a válaszadók 20 százaléka a helyesírási készséget is hiányolta. A Sakkom sajtókutatása szerint egyébként a pr ügynökségektől érkező anyagok jobban megfelelnek a sajtó által támasztott elvárásoknak, mint a vállalatoktól kapott közlemények.
„Az újságírók kétharmada tartja fontosnak a közleményt a vállalatok és a média közötti kapcsolattartásban, ezért nem érdemes lemondani erről az eszközről, mindössze meg kell érteni, mire van szüksége a sajtó munkatársainak” – idéziki Kozarek Andreát, a Sakkom szakmai vezetőt. A kutatás szerint az újságírók jellemzően tárgyilagosnak és korrektnek tartják a sajtóanyagokat, ugyanakkor úgy látják, hogy a kreativitás és a hírérték nem mindig jellemzi a kapott cikkeket.
A megfogalmazás mellett a hírek kiküldésére is kiemelt figyelmet kell fordítani. Az újságírók egynegyede ugyanis azonnal törli a sajtóanyagot, ha az nem kapcsolódik a szakterületéhez, ugyanakkor 43 százalék továbbküldi a hírt az illetékes kollégának. Az időzítést is érdemes jól megválasztani: az újságírók elmondása szerint a cégek szeptemberben és októberben kommunikálnak a legintenzívebben, míg a legcsendesebb időszak március és november. A Sakkom Interaktív pr ügynökség 2005-ben végzett sajtókutatása alapján megállapítható az is, hogy a hírfogyasztási szokások változásával összhangban a sajtóközleményeknél is inkább a rövidebb anyagokat preferálják az újságírók. Míg 2005-ben a válaszadók 82 százaléka voksolt a 3000 karakteres vagy annál rövidebb sajtóhír hosszra, addig a 2010-es sajtókutatás esetében ez az érték már 95 százalék.
A vállalatoknak a sajtóközlemények elkészítése mellett a honlapokra is érdemes kiemelt figyelmet fordítaniuk, mivel az újságírók 94 százaléka tájékozódik ebből a forrásból, ha információkat gyűjt. Emellett fontos, hogy a vállalatoknál legyenek nyilatkozatképes szakértők. „A válaszadók 84 százaléka mondta, hogy kiegészítő információkért személyesen is megkeresi az adott céget, az interjú pedig a sajtóközlemény után a második legnépszerűbb tájékoztatási forma az újságírók körében. Az interjúalany kiválasztásánál ugyanakkor nem a pozíció fontos, hanem hogy tökéletesen ismerje az adott szakterületet” – idézik Kozarek Andrea szavait. Az újságírók egy-egy hír kapcsán szívesen keresik fel a téma független szakértőit is, de a közösségi médiát is egyre intenzívebben használják. A leggyakrabban a Facebookról szereznek be háttér-információkat.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én
Médiapiac
Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat
Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.
Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.
A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.
A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.
Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.
Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.
Médiapiac
A Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás – bár néha olyannak tűnik
Így használd a közösségi médiás profilodat – II. rész: Sokkal többet szabad annak, aki kritizál vagy parodizál.
Sokan sok mindent közzétesznek a közösségi médiában, ám a megjelenő tartalmakat nem mindig lehet szabadon elvinni, átvenni. A Facebook és a többi információs közösségi médiafelület tehát nem olyan, mint az utcai lomtalanítás, onnan nem lehet mindent hazavinni, ami csak tetszik. Bizonyos esetekben azonban mégis. Hogy mikor, arról a médiahatóság adott útmutatást.
Mind többször hallani, hogy a közösségi média egyre inkább az álhírek, a hitvány információk és performanszok gyűjtőhelyévé silányul. Ennek ellentmond, hogy megannyi olyan tartalom lelhető fel a különféle platformokon, amelyeket utóbb – bármilyen céllal – idéznénk. De milyen szabályok kötik azt, aki részben vagy egészben átvenné mások bejegyzését? A kérdést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberének, Fáczán Gábornak tette fel a Médiapiac.com.
Előnyben a humorista
A szervezet Online Platformok Főosztályának vezetője azzal kezdte: attól függ, milyen minőségű tartalomról van szó. Ha szerzői alkotásról, vagyis például zenéről, videóról, irodalmi műről, úgy a szerzői jog szabályai alapján feltételezni lehetne, hogy minden esetben engedélyt kellene kérni az eredeti alkotás szerzőjétől, hogy posztolni lehessen a tartalmakat. – Ugyanakkor – mutatott rá a főosztályvezető – akadnak bizonyos kivételek.
A felhasználók mások posztjait engedély nélkül is felhasználhatják, ha kritikát fogalmaznának meg azzal kapcsolatban, ha paródiát készítenének, de akkor is, ha véleményüket fejeznék ki vagy tudósítanak, beszámolnak róla. A kutatás is olyan eset lehet, amikor nem kell beszerezni a bejegyzés eredeti szerzőjének engedélyét.
A főosztályvezető megemlítette, a kérdés kapcsán maga a Facebook is ad iránymutatást arról, miként érhető el, hogy a felhasználó által közzétett tartalom ne sértsen szerzői jogot. Eszerint attól, hogy egy tartalmat megvásárolt az adott felhasználó, vagy az interneten talált egy képet, amit posztolni szeretne, még megsértheti a szerzői jogot. A platform ezért azt tanácsolja, hogy védett tartalom megosztása előtt általában véve tanácsos írásos engedélyt kérni a szerzőtől. – Egy ismert sportolóról készült kép közzététele előtt érdemes tájékozódni, hogy az adott felvétel élvez-e szerzői jogi védelmet. Ha igen, engedélyt kell kérni a fotó eredeti posztolójától – húzta alá Fáczán Gábor.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett, sokan idejük igen jelentős részét töltik ezen a felületen. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, fénykép.
Jakubász Tamás