Kövess minket!

Médiapiac

Hasít a technológiai szektor, gondban a telekommunikációs és a médiaipar

A technológiai cégek értéke folyamatosan nő, miközben a telekommunikációs és médiaipari szektorban még mindig nem látszik a fény az alagút végén.

A telekommunikációs, média- és technológiai cégek (TMT) november elején vizsgált pénzügyi eredményei, illetve tőzsdei értékelései vegyes képet mutatnak, de néhány trend kiolvasható belőlük. A kilátásokat nagyban befolyásolják a COVID-19 elleni hatásos oltóanyagokról szóló hírek.

Az Amazonnak kapóra jöttek a kijárási korlátozások és az e-kereskedelem szárnyalása: a cég bevételei a harmadik negyedévben 37 százalékot növekedtek, nyereségét pedig megháromszorozta.

Ahhoz, hogy ki tudja szolgálni a megnövekedett keresletet, 100.000 szezonális munkással növelnie kellett munkavállalóinak számát. A vállalat felhőszolgáltatásokkal foglalkozó egysége (AWS) is 29 százalékos bevételnövekedést könyvelhetett el, így a cég erős pozícióval vág neki a karácsonyi szezonnak – ismerteti elemzésében a Deloitte.

Az Apple is a vártnál erősebb pénzügyi eredményekről számolt be. Igaz, az iPhone 12 készülék megjelenése csúszott, így a tavalyi év azonos időszakához képest 21 százalékkal kevesebb bevétele származott az okostelefonok eladásaiból. A csúszást azonban ellensúlyozta, hogy

a Mac számítógépek és iPad-ek iránt az otthoni munkavégzés miatt megnőtt a kereslet.

Ezzel szemben a Samsung 50 százalékkal növelte eladásait az okostelefon szegmensben, bár az elkövetkező időszakban ismét visszaesésre számít.

A vártnál jobb eredményeket bejelentő cégekben közös, hogy felhőszolgáltatásokat is kínálnak (az Amazon mellett a Microsoft és a Google anyacége, az Alphabet), vagy játékkonzolokat, játékokat és kiegészítőket gyártanak vagy forgalmaznak (mind a Sony, mind a Microsoft legújabb konzolja nemrégiben került a boltok polcaira), azonban változó, hogy ezek a szegmensek mennyire tudják ellensúlyozni a más szegmensekben tapasztalható visszaeséseket.

A Magyarországon is ismert médiaszolgáltató cégek közül a Netflix ugyan globálisan növelte 2,2 millió fővel az előfizetői számát, azonban ez a várt növekedéstől, és a múltbéli számoktól is elmaradt (15,8, illetve 10,1 millió fő az első két negyedévben). A zeneszolgáltató Spotify ugyancsak növelte felhasználói számait, az ingyenes (299-ről 320 millióra) és a fizetős szegmensben is (138-ról 144 millió főre). Ezzel párhuzamosan a bevételek is növekedtek 14 százalékot a negyedévben.

A technológiai cégekkel szemben az amerikai tőzsdén jegyzett legnagyobb telekom szolgáltatók esetén elég vegyes a kép.

Van, ahol a roaming díjak és bevételek csökkenése, valamint az eszközeladások elmaradása miatt romlott a pénzügyi teljesítmény, míg más szolgáltatók az üzleti szolgáltatási szegmensekben növelni tudták a bevételeiket.

“A harmadik negyedéves adatok egy dologban biztos nem okoznak meglepetést azoknak, akik egész évben követték a TMT szektor teljesítményét: a technológiai cégek teljesítménye, és ennek következményeként tőzsdei értékelése messze meghaladja a másik két szegmensét. Ha a három szegmens 10-10 legnagyobb vállalatainak egymáshoz mért értékét vizsgáljuk, nagyságrendi különbségeket látunk: a legértékesebb technológiai vállalatok majdnem tízszer annyit érnek, mint média és telekommunikációs versenytársaik” – mondta Simonyi Dénes, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Az előbbi szegmens legnagyobb tíz szereplője összesen több mint 9 billió dollárt ért, míg a másik kettő „csak” 900, illetve 1000 milliárd dollárt.

A különbség már a válság előtt is nagy volt: egy éve a tíz legértékesebb technológiai cég a TMT szektor top 30 vállalat összértékének 76 százalékát adta, ami 2020 november elejére már 82 százalékra nőtt. Az olló további nyílásában nagy szerepet játszott, hogy míg a technológiai cégek ledolgozták a márciusi veszteségeket, és 32 százalékkal növelték értéküket január óta, addig a telekommunikációs és média cégek értéke még mindig 9-10 százalékkal a januári csúcsok alatt van.

“Több, egymással összefüggő oka is lehet ennek a jelenségnek. A technológiai cégek jellemzően olyan megoldásokat kínáltak vagy kínálnak, melyek támogatták a munkaerő számottevő részét érintő otthoni munkavégzést, akár vállalati, akár fogyasztói oldalról. Ezzel szemben a médiapiacon több bevételi forrást teljesen ellehetetlenítettek a lezárások (gondoljunk csak a mozik helyzetére, vagy a filmek és sorozatok forgatásának nehézségeire), más fogyasztói kiadások pedig luxussá váltak egy olyan világban, ahol egyre többen veszítették el munkájukat” – emelte ki Simonyi Dénes.

Szerinte a technológiai cégek, kiemelve a felhőszolgáltatókat, olyan megoldásokat és ezt támogató infrastruktúrát kínáltak a vállalatoknak és fogyasztóknak egyaránt, amelyek sok helyen még fejletlen állapotban voltak, így alacsony bázisról magas növekedési potenciállal rendelkeznek. A telekommunikációs cégeknek ezzel szemben azzal kellett szembesülniük, hogy már fejlett, telített piacokon dolgoznak, ahol a szolgáltatásaik nem jelentenek újdonságot: a fogyasztók elvárják a stabil internetkapcsolatot az otthoni munkához.

“Az első Covid-hullám tapasztalatait figyelembe véve még mindig nehéz megjósolni a jövőbeli trendeket. A legtöbb elemző egyetért abban, hogy a technológiai vállalatok túlértékeltek, az ekkora mértékű növekedésüket nem mindig támasztja alá a (még így is erős) teljesítményük. Mi sem illusztrálja ezt jobban, mint a Zoom esete: a telekonferencia megoldásokat kínáló cég értékelése az egekbe szökött, az év elejétől számítva az októberi csúcsig több mint 700 százalékot nőtt, majd a november elején bejelentett pozitív vakcina hírek hatására egy nap alatt több mint 17 százalékot esett” – hoz egy konkrét példát a szakértő. Ám hozzáteszi: amíg ténylegesen nem kezdődik meg a lakosság beoltása egy sikeresen tesztelt, tömeggyártásra alkalmas vakcinával, addig várhatóan nem kell aggódniuk a technológiai cégeknek – a világnak továbbra is szüksége lesz a megoldásaikra.

 

Borítókép: illusztráció

Médiapiac

Elhunyt Sződy Szilárd rendező, dramaturg

Vasárnap, hosszú betegség után, családja körében halt meg.

Közzétéve:

Elhunyt 81 éves korában Sződy Szilárd rendező, dramaturg, tanár, a Magyar Rádió Rádiószínházának egykori dramaturgja – közölte a család hétfőn.

Sződy Szilárd 1940. július 16-án született Budapesten. 1963-ban az ELTE Bölcsészettudományi karán magyar-történelem szakon diplomázott. Ezután Pécsen egy technikumban, majd a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán tanított, ahol adjunktusi címet szerzett. 1970-ben doktorált historiográfiából.
1963-tól rendszeresen foglalkozott versmondókkal, vezette a Városi Színpadot, ahol több ősbemutatót és saját dramatizálást mutatott be. Több amatőr színházi fesztiválon nyert fő és egyéb díjakat. Éveken át megyei színjátszó szakreferensként dolgozott.

1979 és 1982 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet szakát. Az 1980-as években országos jelentőségű versmondóműhelyt vezetett a Fővárosi Művelődési Házban. 1982-től az akkori Művelődési Minisztérium Színházi Osztályára került, ahol főelőadóként dolgozott. Többek között részt vett a Játékszín és a Rock Színház megalapításában.

Az 1980-as évektől a Dunaújvárosi Bemutatószínpadnál, a székesfehérvári Vörösmarty Színháznál, a győri Kisfaludy Színháznál és a tatabányai Jászai Mari Színháznál dolgozott külsős dramaturgként. Az 1970-80-as években több elemző kritikája jelent meg a Színház című folyóiratban. 1987-től 2002-ig a Magyar Rádió Rádiószínházánál dolgozott, különböző drámákat alkalmazott a rádióra, hangjátékok dramaturgja és rendezője volt. 1992 és 1997 között megszakításokkal a Nemzeti Színház Színiakadémiáján dramaturgiát és műelemzést tanított, évekig vezette is az akadémiát.
2005-ben Csokonai Vitéz Mihály alkotói díjjal jutalmazták.

Az elmúlt években a Budaörsi Játékszínben és többnyire saját társulattal nem rendelkező színházakban dolgozott. Budaörsi Játékszín 1998-2008 címmel jelent meg könyve 2008-ban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vastag Tamás válaszolt Vágó István vádjaira

A médiatudatosság erősítésének érdekében Vastag Tamás kávézásra hívta Vágó Istvánt.

Közzétéve:

Varju László, a DK alelnöke és Vágó István, a párt elnökségi tagja Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke 2016-os évértékelõ beszéde elõtt. MTI Fotó: Marjai János

Vágó István közösségi oldalán írt arról, hogy Vastag Tamás összehasonlította, hány cikk jelent meg a kormányoldalakon Cseh Katalin ügyéről, és hány a nem kormánypárti médiumokban a Pegasus-botrányról. A Demokratikus Koalíció politikusa nehezményezte Vastag Tamás elemzését, és nem is értette, „mi Cseh Katalin bűne”.

A Transzparens Újságírásért Alapítvány nevében Vastag Tamás válaszolt Vágó István vádjaira. Mint Vastag írta, Vágó bejegyzésében „több valótlan állítást tett, hamis következtetést vont le és érvelési hibát vétett”. Egy politikusnál sosem tudhatjuk, hogy ez szándékos megtévesztés vagy felületesség-e, ezért fontosnak éreztem azt, hogy ezekre reagáljak”

– fogalmazott Vastag Tamás. 

Hozzátette: Vágó állításával ellentétben „nem vontunk le olyan következtetést, miszerint minden rendben lenne”. Vastag Tamás kiemelte azt is:„mi sehol nem mondtuk azt, hogy a két ügyet azonos fajsúlyúnak tartjuk. A műsorban azt mondtam, hogy mi ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk, nem minősítjük ezeket az ügyeket”.

A médiatudatosság erősítésének érdekében Vastag Tamás a bejegyzés végén kávézásra hívta Vágó Istvánt – számolt be róla a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kamala Harrist hívták segítségül a lengyel liberális aktivisták

Nyílt levélben figyelmeztetik a lengyel aktivisták Kamala Harris amerikai alelnököt arra, hogy Lengyelországban egyelőre nem hosszabbították meg az amerikai Discovery társaság tulajdonában lévő TVN24 hírtelevízió hamarosan lejáró működési engedélyét – közölte csütörtökön a lengyel sajtó.

Közzétéve:

Marta Lempart, a Nõk Sztrájkja nevû feminista mozgalom vezetõje egy kormányellenes demonstráción Varsóban 2021. január 20-án. Fotó: MTI/EPA/PAP/Piotr Nowak

Az eredetileg a hat lengyel női aktivista, köztük Agnieszka Holland neves filmrendező, valamint a lengyelországi feminista tüntetések szervezője, Marta Lempart által jegyzett, szerdán közzétett levelet egy nap alatt több mint ötezren írták alá a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap szerint.

A magukat a demokrácia védelmezőinek nevező aláírók azt hangoztatják: fel akarják hívni Harris figyelmét arra, hogy Lengyelországban veszélyben van a szólásszabadság.

Utalnak a lengyel médiatörvénynek az alsóházba benyújtott törvénymódosítási tervezetére. Ez megváltoztatná azokat a szabályokat, melyek alapján a külföldi részesedésű médiának odaítélik a működési engedélyeket. Az új szabályzat úgy pontosítana az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban bejegyzett cégekre jelenleg is korlátozódó engedélyeztetési jogosultságon, hogy ezen alanyok nem függhetnek az EGT-n kívüli jogi személytől.

A levél szerzői szerint a módosítás célja megakadályozni a TVN24 hírtelevízió működési engedélyét. Hasonló véleményt fogalmazott meg az utóbbi napokban több lengyel ellenzéki politikus is.

Az amerikai Discovery tulajdonában lévő, de hivatalosan Hollandiában, az amsterdami Schiphol repülőtér területén bejegyzett, Polish Television Holding BV nevű cég által felügyelt TNV24 működési engedélyéről múlt héten szavazott a magán rádió- és tévécsatornák regisztrálásáról döntő és a szólásszabadság felett őrködő lengyel országos rádió- és televíziótanács (KRRiT).

A szavazás eredménye döntetlen lett, sajtóértesülések szerint a testület kétségeit éppen a TVN24 tulajdonosi viszonyai ébresztették. Az engedélyeztetési eljárást bejelentések szerint folytatni fogják. A TVN24 működési engedélye szeptember 26-án jár le, meghosszabbítását a cég tavaly februárban kérvényezte.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kedden úgy reagált a médiatörvény tervezett módosítását érő kifogásokra: a javaslat célja kivédeni azokat a kockázatokat, melyeket a lengyelországi média megszerzése jelentene például oroszországi vagy kínai cégek által.

A lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) tervezetét az ellenzék mellett nem támogatja az egyik kisebb koalíciós partner, az Egyetértés sem. A párt szerint a lengyel médiapiacot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai – ezen belül az Egyesült Államok – számára is meg kellene nyitni.

Tovább olvasom