Kövess minket!

Médiapiac

Hasít a technológiai szektor, gondban a telekommunikációs és a médiaipar

A technológiai cégek értéke folyamatosan nő, miközben a telekommunikációs és médiaipari szektorban még mindig nem látszik a fény az alagút végén.

A telekommunikációs, média- és technológiai cégek (TMT) november elején vizsgált pénzügyi eredményei, illetve tőzsdei értékelései vegyes képet mutatnak, de néhány trend kiolvasható belőlük. A kilátásokat nagyban befolyásolják a COVID-19 elleni hatásos oltóanyagokról szóló hírek.

Az Amazonnak kapóra jöttek a kijárási korlátozások és az e-kereskedelem szárnyalása: a cég bevételei a harmadik negyedévben 37 százalékot növekedtek, nyereségét pedig megháromszorozta.

Ahhoz, hogy ki tudja szolgálni a megnövekedett keresletet, 100.000 szezonális munkással növelnie kellett munkavállalóinak számát. A vállalat felhőszolgáltatásokkal foglalkozó egysége (AWS) is 29 százalékos bevételnövekedést könyvelhetett el, így a cég erős pozícióval vág neki a karácsonyi szezonnak – ismerteti elemzésében a Deloitte.

Az Apple is a vártnál erősebb pénzügyi eredményekről számolt be. Igaz, az iPhone 12 készülék megjelenése csúszott, így a tavalyi év azonos időszakához képest 21 százalékkal kevesebb bevétele származott az okostelefonok eladásaiból. A csúszást azonban ellensúlyozta, hogy

a Mac számítógépek és iPad-ek iránt az otthoni munkavégzés miatt megnőtt a kereslet.

Ezzel szemben a Samsung 50 százalékkal növelte eladásait az okostelefon szegmensben, bár az elkövetkező időszakban ismét visszaesésre számít.

A vártnál jobb eredményeket bejelentő cégekben közös, hogy felhőszolgáltatásokat is kínálnak (az Amazon mellett a Microsoft és a Google anyacége, az Alphabet), vagy játékkonzolokat, játékokat és kiegészítőket gyártanak vagy forgalmaznak (mind a Sony, mind a Microsoft legújabb konzolja nemrégiben került a boltok polcaira), azonban változó, hogy ezek a szegmensek mennyire tudják ellensúlyozni a más szegmensekben tapasztalható visszaeséseket.

A Magyarországon is ismert médiaszolgáltató cégek közül a Netflix ugyan globálisan növelte 2,2 millió fővel az előfizetői számát, azonban ez a várt növekedéstől, és a múltbéli számoktól is elmaradt (15,8, illetve 10,1 millió fő az első két negyedévben). A zeneszolgáltató Spotify ugyancsak növelte felhasználói számait, az ingyenes (299-ről 320 millióra) és a fizetős szegmensben is (138-ról 144 millió főre). Ezzel párhuzamosan a bevételek is növekedtek 14 százalékot a negyedévben.

A technológiai cégekkel szemben az amerikai tőzsdén jegyzett legnagyobb telekom szolgáltatók esetén elég vegyes a kép.

Van, ahol a roaming díjak és bevételek csökkenése, valamint az eszközeladások elmaradása miatt romlott a pénzügyi teljesítmény, míg más szolgáltatók az üzleti szolgáltatási szegmensekben növelni tudták a bevételeiket.

“A harmadik negyedéves adatok egy dologban biztos nem okoznak meglepetést azoknak, akik egész évben követték a TMT szektor teljesítményét: a technológiai cégek teljesítménye, és ennek következményeként tőzsdei értékelése messze meghaladja a másik két szegmensét. Ha a három szegmens 10-10 legnagyobb vállalatainak egymáshoz mért értékét vizsgáljuk, nagyságrendi különbségeket látunk: a legértékesebb technológiai vállalatok majdnem tízszer annyit érnek, mint média és telekommunikációs versenytársaik” – mondta Simonyi Dénes, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Az előbbi szegmens legnagyobb tíz szereplője összesen több mint 9 billió dollárt ért, míg a másik kettő „csak” 900, illetve 1000 milliárd dollárt.

A különbség már a válság előtt is nagy volt: egy éve a tíz legértékesebb technológiai cég a TMT szektor top 30 vállalat összértékének 76 százalékát adta, ami 2020 november elejére már 82 százalékra nőtt. Az olló további nyílásában nagy szerepet játszott, hogy míg a technológiai cégek ledolgozták a márciusi veszteségeket, és 32 százalékkal növelték értéküket január óta, addig a telekommunikációs és média cégek értéke még mindig 9-10 százalékkal a januári csúcsok alatt van.

“Több, egymással összefüggő oka is lehet ennek a jelenségnek. A technológiai cégek jellemzően olyan megoldásokat kínáltak vagy kínálnak, melyek támogatták a munkaerő számottevő részét érintő otthoni munkavégzést, akár vállalati, akár fogyasztói oldalról. Ezzel szemben a médiapiacon több bevételi forrást teljesen ellehetetlenítettek a lezárások (gondoljunk csak a mozik helyzetére, vagy a filmek és sorozatok forgatásának nehézségeire), más fogyasztói kiadások pedig luxussá váltak egy olyan világban, ahol egyre többen veszítették el munkájukat” – emelte ki Simonyi Dénes.

Szerinte a technológiai cégek, kiemelve a felhőszolgáltatókat, olyan megoldásokat és ezt támogató infrastruktúrát kínáltak a vállalatoknak és fogyasztóknak egyaránt, amelyek sok helyen még fejletlen állapotban voltak, így alacsony bázisról magas növekedési potenciállal rendelkeznek. A telekommunikációs cégeknek ezzel szemben azzal kellett szembesülniük, hogy már fejlett, telített piacokon dolgoznak, ahol a szolgáltatásaik nem jelentenek újdonságot: a fogyasztók elvárják a stabil internetkapcsolatot az otthoni munkához.

“Az első Covid-hullám tapasztalatait figyelembe véve még mindig nehéz megjósolni a jövőbeli trendeket. A legtöbb elemző egyetért abban, hogy a technológiai vállalatok túlértékeltek, az ekkora mértékű növekedésüket nem mindig támasztja alá a (még így is erős) teljesítményük. Mi sem illusztrálja ezt jobban, mint a Zoom esete: a telekonferencia megoldásokat kínáló cég értékelése az egekbe szökött, az év elejétől számítva az októberi csúcsig több mint 700 százalékot nőtt, majd a november elején bejelentett pozitív vakcina hírek hatására egy nap alatt több mint 17 százalékot esett” – hoz egy konkrét példát a szakértő. Ám hozzáteszi: amíg ténylegesen nem kezdődik meg a lakosság beoltása egy sikeresen tesztelt, tömeggyártásra alkalmas vakcinával, addig várhatóan nem kell aggódniuk a technológiai cégeknek – a világnak továbbra is szüksége lesz a megoldásaikra.

 

Borítókép: illusztráció

Médiapiac

A tech cégekkel szembeni kudarc után bizakodó az uniós biztos

Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte vasárnap azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/AP pool/Virginia Mayo

“Úgy vélem, hogy egy érdekes javaslat került az asztalra. Támogatjuk a pénzügyi harmonizáció miatt. Nemcsak európai szinten, hanem világszinten is” – mondta a biztos a BFM francia hírtévében.

Thierry Breton szerint “ez egy elegáns megoldás lesz” ahhoz hogy “emelt fővel jöjjünk ki” a nagy internetes vállalatokra, köztük a Google-ra, az Amazonra, a Facebookra és az Airbnbre kivetendő adóról az OECD kereteiben folyó tárgyalások kudarcából.

Franciaország 2019 júliusban egyoldalúan fogadott el, majd vezetett be új adónemet a digitális óriáscégek megadóztatására.

“A 21 százalékos adó szerintem nagyon jó, ami minket illet, nem tartjuk megbotránkoztatónak” – mondta az uniós biztos, korábbi francia gazdasági és pénzügyminiszter.

Franciaország, ahol a társasági adó kulcsa jelenleg akár a 28 százalékot is elérheti, és 2022-ben csökken 25 százalékra, az OECD keretein belül szeretett volna bevezetni egy nemzetközi adót a multinacionális vállalatokra, egy a nyereségre kivetendő legalább 12,5 százalékos globális társaságiadó-minimummal, amely a jelenleg Írországban érvényben lévő aránynak felel meg.

“Természetesen nyitottak vagyunk az összeg emelésére” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter április elején a Bloomberg TV csatornának, egy nappal azután, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter ismertette a társaságiadó-emelési terv részleteit. A terv célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új költségvetési bevételt teremtsenek elő.

Tovább olvasom

Médiapiac

A nemzeti médiaszövetség tiltakozik az állampolgárok zaklatása ellen

Visszaél egy létező gyakorlattal az MSZP-hez köthető Ezalényeg.hu portál – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. A baloldali orgánum telefonon folytat közvélemény-kutatásnak álcázottan kampánybeszélgetéseket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

„Az újságírószakmát járatja le, és gyanútlan állampolgárokat zaklat az Ezalényeg.hu portál” – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, az MSZP-hez köthető orgánum közvélemény-kutatásnak álcázva hív fel embereket, irányított kérdései azonban semmi mást nem szolgálnak, mint a baloldali kampányolást. Ráadásul a módszer nagyon erőszakos és manipulatív. Amint azt a Magyar Nemzetnek nyilatkozó ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője elmondta, a kérdező már a kérdés feltevésében is erős állításokat fogalmaz meg, tehát ha akarnánk, sem tudnánk ellentmondani a kérdező álláspontjának.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint „ezekkel a hangulatkeltő eszközökkel operáló, irányított válaszlehetőséggel a hírportál minden jel szerint az ellenzéki szavazók politikai véleménybuborékába kíván betörni, s abból a körből igyekszik egyrészt olvasókat toborozni, másrészt személyes adatokat gyűjteni”.

Mint írják, az eljárás erkölcstelen, zavarja és sérti az embereket, ráadásul rossz fényt vet a sajtónak és a médiának azokra a szakembereire, akik tisztában vannak a saját hivatásukra vonatkozó etikai és jogi szabályokkal.

Az egyik legemlékezetesebb akciója a portálnak is nehezen nevezhető álhírgyárnak az volt, amikor azzal álltak elő, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Koncz Zsófia fideszes országgyűlési képviselő viszonyt folytattak – emlékeztet a 888.hu.

„Az Ezalényeg.hu a címben még kérdésként, a cikkben már állításként fogalmazza meg, hogy Koncz Zsófia képviselőtársam azért válik, mert velem van viszonya. Ugyanezt a »hírt« a másik baloldali propagandatermék, a Nyugati Fény tényként közli”

– írta a miniszter a Facebook-oldalán, aki büntetőfeljelentést tett és polgári pert indított a két baloldali propagandalap ellen.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új magyar konzervatív folyóirat a nemzetközi médiapiacon

Hungarian Conservative néven új magyar konzervatív folyóirat indul a nemzetközi médiapiacon április 15-től.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet

Mint ahogyan azt a kiadó vezető tanácsadója, Lendvai Eszter a lap bemutatkozó közleményében kiemelte, a nemzetközi olvasókat célzó kiadvány szellemisége teljesen egyedi. Szavai szerint a Magyarországon kiadott kéthavi folyóirat célja, hogy hazánk konzervatív gondolkodóinak a hangját képviselje a nagyvilágban. A több nyugat-európai országban, valamint az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is megvásárolható periodikában elismert nemzetközi szakértők hazánkkal és a régióval kapcsolatos írásai is megtalálhatók lesznek.

A konzervatív építkezés magyar álláspontját közvetítő Hungarian Conservative elsősorban a hasonló eszmerendszert képviselő gondolkodóknak, politikai és üzleti döntéshozóknak kíván tájékozódási felületet nyújtani.

Kiss István, a Hungarian Conservative főszerkesztő-helyettese szerint az a céljuk, hogy kialakítsanak egy olyan Magyarország- és V4-központú írói bázist, szellemi műhelyt, amelynek tagjai kiválóan boldogulnak az angol nyelvi környezetben is, valamint hatékonyan képviselik és továbbítják a magyar konzervativizmus gondolatát.

– Amit leginkább szeretnénk átadni, az a magyar nemzeti értékek és a magyarság karaktere. A lapban főként hazánkkal és a régióval kapcsolatos politikai és filozófiai témájú cikkek várhatók, amelyeket elismert hazai újságírók, szakértők, valamint többek között olyan neves külföldi vendégszerzők írnak, mint például Boris Kálnoky, a Die Welt egykori tudósítója, Douglas Murray, neves brit konzervatív publicista vagy Rodrigo Ballester nemzetközi jogász – tette hozzá Kiss István.

Az új kiadvány jelentőségét méltatva Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskola vezetője így fogalmazott:

– Torzított kép él külföldön a magyar konzervatív gondolkodásról. Rasszista, antiszemita, nacionalista, diktatórikus: ezek a jellemző címkék. Ha viszont angol nyelvű, hiteles forrásból lehet találkozni a magyar konzervatív világnézettel, hamar fel lehet ismerni: sokrétű, értelmes, semmi ördögi dolog nincs benne. A Hungarian Conservative szellemisége nem hasonlítható más külföldi lapéhoz, mert még ami leginkább közel áll hozzá – az angolszász konzervativizmus – is sokkal liberálisabb. Ott az állam nem olyan nagy érték, hanem inkább az egyén és a szabadság kerül előtérbe – fogalmazott.

A közel 130 oldalas folyóirat első, április 15-én bemutatkozó száma Magyarországon jelenik meg, s a hónap végéig eljut az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália fővárosainak jelentősebb újságárusaihoz. A cikkek a hungarianconservative.com online felületen is elérhetők lesznek – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom