Kövess minket!

Médiapiac

Hallgat a baloldali sajtó a durva fehérellenes rasszizmusról

Nehéz jobb példával előállni az elit intézmények „haladó” (értesd: radikális baloldali) szellemiségének totalitárius jellegére, mint a Yale Egyetem Orvostudományi Iskolájának előadása, amelyet egy indiai migráns hátterű pszichiáter, Aruna Khilanani tartott ,,A fehér elme pszichopátiás problémái” címmel.

A borítókép forrása: TikTok

Rod Dreher, a Danube Institute vendégkutatója, a The American Conservative magazin főszerkesztője, Bari Weiss amerikai véleményíró és szerkesztő honlapján talált rá a felvételre és írta meg gondolatait a fehérellenes rasszista incidensről – hívja fel rá a figyelmet szemléjében a Danube Institute. Bari Weiss, aki dolgozott már a The Wall Street Journal újságnál, a New York Times magazinnál, és jelenleg a német Die Welt-en publikál, kiemelte Aruna Khilanani beszédének a legvérlázítóbb pontjait.

  • A fehér emberekkel való beszélgetés időpazarlás. A saját életeddel fizetsz érte, hiszen kiszívják minden energiádat. A fehér emberektől felforr a vérem – mondta a pszichiáter.
  • Azon gondolkodtam, milyen fantasztikus lenne revolvert fogni minden fehér ember fejéhez, aki utamba kerül, eltemetni a testüket, megtörölni véres kezeimet, majd bármiféle bűnös érzés nélkül továbblépni. Azzal az érzéssel, mintha egy rohadt nagy szívességet tettem volna a világnak.
  • A fehér embereknek már jó ideje elment az eszük.
  • A fehér emberek megfélemlítve érzik magukat, amikor a fajok kérdését hozzuk fel. Úgy érzik, köszönetet kell mondanunk nekik mindazért, amit értünk tettek. Összezavarodtak, és mi is. Folyamatosan elfelejtjük, hogy a fajokról való közvetlen beszélgetés a lélegzetünk pazarlása. Arra kérünk egy elmebeteg, erőszakos ragadozót, aki azt hiszi, hogy szent vagy szuperhős, hogy vállaljon felelősséget. Nem fog megtörténni. Öt lyuk van az agyukban. Konkrétan olyan, mintha egy téglafalnak csapkodnád a fejed. Nem a legjobb ötlet.
  • Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy felesleges a fajokról való beszélgetés a fehér emberekkel, mert rossz helyről közelítik meg a témát. A rasszizmus kezelése feltételezi, hogy a fehér emberek képesek látni és feldolgozni mindazt, amiről beszélünk. Hát nem teszik. Ezért is hangoznak olyan bután. Nem is tudják, hogy álarcot viselnek. A fehér emberek azt gondolják, hogy ez a tényleges arcuk.

A Danube Institute vendégkutatója felteszi a kérdést:El tudják képzelni, hogy ezen erőszakos, rasszista beszédet maga a nagymúltú Yale Egyetem szponzorálta? A plakátról is megbizonyosodhattunk róla.

Meghökkentő látni az elit gondolkodásmódját – írja Rod Dreher. A fehérellenes rasszizmust hangoztatják és ezt pozitív hozzáállásnak könyvelik el.

EGY PSZICHIÁTER, AKIT YALE FELKÉRT, HOGY BESZÉLJEN A FEHÉR EMBEREKRŐL, MINT PSZICHOPATÁKRÓL, NYÍLTAN FANTÁZIÁL A FEHÉR EMBEREK MEGGYILKOLÁSÁRÓL A BŐRÜK SZÍNE MIATT. ÉS A VILÁG NEM HÁBORODOTT FEL.

A New York Times nem reagált. A Washington Post nem ellenezte. A baloldali, demokrata kötődésű sajtó tehát hallgatott…

Az a tény, hogy az indiai migráns hátterű pszichiáter, Aruna Khilanani gátlások nélkül tudott ilyen beszédet mondani, a következményektől való mindennemű félelem nélkül, sokat elárul arról, hogy hol tart az emberiség – olvasható az Origo.hu-n.

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom