Kövess minket!

Médiapiac

Hadas Kriszta: „Nem bratyizom senkivel”

Olyan műsorok fémjelzik a pályafutását, mint a Napló, a Keresem a családom, a Jön a baba vagy a Volt egyszer egy Vadkelet. Szerkesztő-riporterként a kezdetektől az emberi történetek és sorsok érdekelték, amelyeket esze ágában sincs stúdióból bemutatni. Hadas Kriszta a dolgok sűrűjében érzi otthon magát.

Ha találkozol egy külföldivel, akinek be kell mutatkoznod, mit mondasz?

Hadas Kriszta vagyok. Televíziós szerkesztő-riporter. Kétgyerekes anya, feleség. Ennél több nem is szeretnék lenni sem a munkában, sem a magánéletben.

Olyan szakmai mintaképeid voltak, mint Szegvári Katalin vagy Rangos Katalin. Mikor dőlt el, hogy hozzájuk hasonló karakter leszel?

A szüleim egy szem gyereke vagyok. A családunkban mindig is megszokott volt, hogy a nők – köztük az édesanyám és a nagyanyám – azon túl, hogy vezették a háztartást, és gyereket neveltek, sikeres üzletemberek voltak. Már egész kicsi koromban azt láttam, hogy az a normális, ha a nők ugyanúgy dolgoznak, mint a férfiak. Miért gondolják az emberek keménynek azt a nőt, akinek konkrét gondolatai és elképzelései vannak a hivatásáról? Ugyanúgy tudok bőgni egy kutyás filmen, mint aki elsőre érzékenyebbnek tűnik. Ha látnád, hogyan viselkedem a családommal… (Nevet.) A szakma más. Határozott elveim vannak. Pontosan tudom, mit és hogyan akarok bemutatni. Kimondom azt, amit gondolok. Szegvári Kati ugyanilyen. Ő édesanyám jó barátnője vagy ezer éve. Rangos Kati, a mesterem szintén. Ettől még tudunk együtt pityogni, ahogyan nagyokat nevetni is.

Mit szólt a pályaválasztásodhoz a nagyapád, aki a leginkább bízott benned?

A család férfi tagjai lágyabbak voltak velem. Nagyapám minden szombaton a 168 Órát hallgatta. Megfogadtam, hogy egyszer az én hangom is szól majd hozzá a készüléken keresztül. Sajnos nem élte meg. Úgy tudom, Friderikusz után én voltam a legfiatalabb, akit a nagy rádiós generáció tagjai, mint Rangos Kati, Rádai Eszter, Bölcs István, Mester Ákos, Szénási Sándor és Nej György, befogadtak maguk közé.

Hadas Kriszta (Fotó: Pozsonyi Roland)
Hadas Kriszta (Fotó: Pozsonyi Roland)

Tízéves sem voltam, amikor már tudtam, hogy riporter szeretnék lenni. Érdekeltek az emberek, szerettem volna a saját szemüvegemen keresztül bemutatni a világot, kalandokba keveredni. Gyerekként olyan álmaim voltak, mint megfékezni egy elszabadult metrószerelvényt vagy lövészárkokba ugrálni egy háborús övezet kellős közepén.

A teljesítménykényszered soha nem hátráltatott?

Tizenhét évesen már dolgoztam, majd az egyetemi évek alatt is. A lustaság a családban az első számú bűnök közé tartozik. Arra neveltek, hogy ne lébecoljam el az életem. Jó munkát végeztek, mert már attól lelkiismeret-furdalásom van, ha egy napig nem csinálok semmit. Éjszakánként is szinte csak a feladatokon jár az agyam. Persze ez teher is lehet.

Ez rímmel arra, amit Sváby András mondott nekem rólad: „A Hadas a »legmunkakutyább« újságíró, aki elviselhetetlen, amikor nincs dolga.”

(Nevet.) Na látod! A férjem meg azt szokta mondani, hogy velem csak két esetben van baj: ha van munkám, és ha nincs. Meg azt, hogy velem nem lehet csak úgy lenni, mert vagy pörgök, vagy kétségbeesem. Nagyon végletes vagyok.

Sváby örök barátom. A Magyar Rádió gyakornokaként kísértem őt a riportjaira. Már akkor rémes alak volt. Ma is percenként képesek vagyunk elküldeni egymást a francba.

Hadas Kriszta (Fotó: Pozsonyi Roland)
Hadas Kriszta (Fotó: Pozsonyi Roland)

Miután közszolgálatiról kereskedelmi médiára váltottál, Sváby és Kereszty Gábor hívtak a TV2-höz, ahol aztán úgy lettél országosan ismert, hogy alig voltál látható a képernyőn.

1997-ben hatalmas mozgolódás volt a médiapiacon. A kereskedelmi televíziózás új dolognak számított. Jókor voltunk jó helyen. Hülyék lettünk volna, ha nem váltunk. Nagyon izgalmas volt részt venni valami újban. Így lettünk mi az első generációs kereskedelmi tévések. Engem Krecz Tibor, az RTL Klub akkori hírigazgatója hívott a Híradóhoz és az Aktákhoz, de dolgoztam a Frei Dossziéban is.

András és Kereszty jól ismert a Magyar Rádió Krónikájából. Pontosan tudták, mi érdekel: a televíziós doku. Az igazi vészhelyzettel és a Gyerekkórházzal lényegében én csináltam meg Magyarországon az első ilyen típusú műsorokat. Bele is döglöttem. A stábbal fél évig együtt éltünk az orvosokkal és a nővérekkel. Kemény időszak volt.

Mindig is a dolgok sűrűjében akartam dolgozni. A műsorvezetést soha nem ambicionáltam. Abban, hogy mégis ismertté váltam, egyrészt a szerencsémnek, másrészt a munkamorálomnak volt óriási szerepe. A Naplóban sikerült megcsinálnom magam. Ugyanez a műsor második generációjának már nem feltétlenül sikerült, pedig olyan kiváló szakemberek dolgoztak a stábban, mint Korn Anita vagy Való Gábor. A mi időnkben közel kétmillióan néztek egy-egy adást. Volt egy karakteres, karcos stílusom, ráadásul én voltam az az ember, aki egy 30 másodperces jelenetért is képes volt leutazni akár az ukrán határhoz is. Soha nem a könnyebbik végét fogtam meg a dolgoknak. Emlékszem, amikor egyszer Izraelben robbantottak, kisgyerekes anyaként már másnap a repülőgépen ültem, hogy a helyszínről tudósíthassak.

A TV2-t a Napló megszűnése előtt két évvel hagytad el, mert nem jöttél ki az akkori vezetéssel, illetve nem voltál hajlandó semmilyen politikai érát kiszolgálni. Olyan ember hírében állsz, akinek a hitelesség nagyon fontos, csak lélekből vagy képes dolgozni. A közeljövőben újra ezen a csatornán fogsz feltűnni. Miért?

Tanulságos volt, amikor Lovasi Andrást felelősségre vonták, mert fellépett Tusványoson. Valami olyasmit válaszolt, hogy dudorászunk, ahol lehet. Én is megtehetném, hogy megsértődöm a világra, ülhetnék egy kisszobában, és sajnálhatnám magam. Mondhatnám azt, hogy csak bizonyos helyeken vagyok hajlandó dolgozni. De mi történne akkor, ha nem kellenék? Valaki megfogná a kezem?

Hadas Kriszta (Fotó: Pozsonyi Roland)
Hadas Kriszta (Fotó: Pozsonyi Roland)

Ugyan már, egyik oldalon sincs szolidaritás! Ebben a helyzetben mindenki túl akar élni. Az ember egy perc alatt magára marad. Nézd meg, mi történt Sándor Máriával! Fáradt vagyok ahhoz, hogy helyeskedjem. Csak dolgozni szeretnék. Miért ne tehetném ezt ott, ahova hívnak, ahol szükség van arra, amit tudok? Szabadúszó vagyok. Egyik oldalhoz sem tartozom, nem bratyizom senkivel, viszont állami támogatást sem kapok. Semmi olyan műsorban nem veszek részt, aminek köze van a politikához.

Szegvári Katalinnak mondtad egyszer egy interjúban, hogy az ő generációja felelős azért, hogy a rendszerváltás utáni politika keményen betört a médiába. Az akkori fiatalok, köztük te is, pedig végignéztétek, ahogy elszalasztották a független közszolgálati média megteremtésének lehetőségét.

Igen, és azóta a generációm náluk sokkal súlyosabb dolgokat követett el. A közszolgálati média közszolgálatisága ma már végképp elveszni látszik. Jócskán bekoszolódtunk. Sőt, sokkal szervilisebbek, sokkal megalkuvóbbak lettünk. Sokan beálltak kiszolgáló személyzetnek. Ma már nincs mit Kati szemére vetnem. Én akkor, húszévesen csak kapkodtam a fejem. Volt két asztaltársaság, nevezzük az egyiket liberálisnak, a másikat konzervatívnak, amelyeknek a tagjai a saját lövészárkaikból lőtték egymást. Engem a liberálisok fogadtak be, talán nem véletlenül.

Ha lett volna Magyarországon olyan közszolgálati médium, ahol nem szekértáborok alapján készülnek a műsorok, nekem ott lett volna a helyem. A kezdetektől közszolgálati műsorokat készítettem. Ennek ellenére „kertévés” lettem, amit olykor szitokszóként használnak a szakmában, amin jól meg tudok sértődni.

Mi a magyar dokureality műsorok sikerének a titka?

Őszinteségért őszinteséget kapsz cserébe. Ezek a produkciók igaziak. Engem például kevésbé érdekel, ha a kép remeg, az sokkal inkább, hogy amit látunk, valóságos legyen. Persze jó operatőrök, vágók és hangmérnökök nélkül nem mennénk sokra. Nem is szeretném a műsorokat sajátként beállítani. A Keresem a családomat Liluval, Máté Krisztával és Korn Anitával forgattam, a Jön a babát Kéky Kirával csinálom.

Az Újratervezés című TV2-s produkciót pedig Ördög Nórával és Stohl Andrással.

Emlékszem, a férjemmel a nyáron Olaszországban éppen egy körforgalomban vitatkoztunk, merre hajtsunk ki, amikor H. Bíró László, a HBL Produkció tulajdonosa felhívott, hogy arra gondoltak, legyek én ennek az új napi műsornak a főszerkesztője. A férjem rögtön konstatálta, hogy a család megint elveszít egy időre. Egy napig gondolkodtam. Rohadt jó feladatnak és kemény munkának ígérkezett. Megint lehet valami jót csinálni, aminek tényleg van értelme.

Olyan rászoruló emberek házait újítjuk fel, akik nem sajnáltatják magukat, hanem tesznek is azért, hogy új irányt vegyen az életük. Nemcsak a házak alakulnak át, hanem az életek is. Imádok a két műsorvezetővel dolgozni. Ördög Nóra és Stohl András személyében két alázatos és szorgalmas embert ismertem meg, akik nagyon szórakoztató egyéniségek is. Mindannyiunknak új élményt jelent a forgatás.

Hadas Kriszta (Fotó: Pozsonyi Roland)
Hadas Kriszta (Fotó: Pozsonyi Roland)

Mennyire jelent nehézséget megtalálni az egyensúlyt a látszat és a valóság, illetve a komolyság és a bulvár között?

Nézd, én egy műsor esetében szó szerint rátelepedem az alanyok életére. A műsorokban megjelenő szereplőknek, a bemutatott történeteknek effektíve igaznak kell lenniük, valós érzelmeket kell kiváltaniuk. Ez nem jelenti azt, hogy soha nem találunk ki aktivitásokat, mert rá kell segítenünk az eseményekre, de utána már minden magától történik. A Keresem a családomnál például volt, hogy nem sikerült szépen felvennünk azt a pillanatot, amikor két, egymást harminc éve nem látó testvér találkozott. Akkor úgy jártunk. Kétszer nem sírták el magukat örömükben.

A dokureality lassan kiszorul a főműsoridőből, de nincs ezzel baj. Legalább azok nézik, akiket tényleg érdekel. Nem akarok káráló öregasszony lenni, aki folyton azt hajtogatja, hogy bezzeg egykor a riportjait hárommillióan látták. Ma már nem feltétlenül szeretnék sok millió emberhez szólni.

Esetenként napi 24 órát szeretsz dolgozni, megdöglesz egy riportért – jellemeznek a munkatársaid. Ugyanaz a szenvedély hajt ma, mint egykor?

Sokan, akikkel együtt kezdtem, már régen elhagyták a szakmát, vagy vezetők lettek. Én meg még mindig ugyanazzal foglalkozom, mint egykor. Szeretem a szakmám! Nézz rám! Alig tudom nyitva tartani a szemem. De élvezem! Azzal foglalkozhatom, amivel mindig is akartam, akkor meg mi bajom lehet.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2019/6. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Médiapiac

Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt

Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.

Közzétéve:

Flickr

Az uniós bizottság közleménye szerint

az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.

Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.

Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.

Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.

A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.

Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy

az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.

A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.

Kiemelték, hogy

2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.

A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.

Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni

– írták.

Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.

Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.

Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.

Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.

A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)

– tették hozzá.

Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.

A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.

A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.

A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.

A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.

A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.

A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.

Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom