Kövess minket!

Médiapiac

„Ha van verseny, akkor lesz innováció”

Hauk Zoltánnal, a nemrégiben tulajdonost váltott Juventus Rádió új vezérigazgatójával beszélgettünk a rádiós piac állapotáról és esélyeiről, illetve a teljes újrapozicionálás előtt álló csatornát érintő tervekről.

Sok évet töltöttél különböző rádióknál, majd tévés kitérőt tettél, aztán a Sonitushoz mentél, ahonnan tavaly decemberben jöttél el. Mi húzott vissza ismét a rádiós piacra?

A rádió szerelem. Dolgoztam a sajtóban, tévében, belekóstoltam az online-ba is, de a szívem mindig rádiós volt. Az érzelmi kötődés, a különleges hangulat minden rádiós lelkét megmozgatja.

Erősen kutatnunk kell az emlékezetünkben, hogy van-e olyan ma is működő rádió, ahol nem fordultál meg valamilyen formában.

Közel tizenhat éve kezdtem rádiózni, tényleg nagyon sok csatornánál megfordultam már, olyanoknál is, amelyek már nem is léteznek. Ameddig jól éreztem magam egy helyen, és megbecsültek a tulajdonosok, addig ott maradtam, de van olyan helyzet, amikor az ember váltani kényszerül. Az én váltásaimat mindig az határozta meg, hogy mit láttam a piacon a jövőre vonatkozóan, és hogy megvolt-e még az az érzelmi kapocs, ami fontos számomra. Mindig az üzleti oldalon tevékenykedtem, és a saleses egy idő után kiég. Nehéz megújulni, inspirációt találni, ha az adott médium eközben nem fejlődik.

Amikor eljöttél az előző munkahelyedről, a SonitusMedia olyan értelmű közleményt adott ki, hogy beperel téged, mert a távozásod során üzleti titkokat sértettél. Mi történt azóta?

Semmi. Nem indult per elennem, nem okoztam semmilyen kárt, nem volt létjogosultsága a pernek.

A rádiós piac a frekvenciapályáztatás miatt eleve kiszolgáltatott a politikának, szerinted az utóbbi hónapokban átrendeződött viszonyok nyomán nyitottabbá vált e piac?

A rádiós iparág mindig is folyamatos változásban volt/van, az idei évben a piaci környezet és a jogi szabályozás alakulása következtében is sokkal nyitottabbá vált, például Budapesten is kiírtak két új frekvenciát. A verseny szempontjából kimondottan pozitívan értékelem a jelenlegi helyzetet. A piac állapotáról az is elmond valamit, hogy a Juventus új tulajdonoshoz került, azaz volt olyan befektető, aki potenciált látott benne. Én pedig nemrégiben kizárólagos reklámértékesítési szerződést tudtam kötni az OzoneFM elnevezésű helyi rádióval. Ez afelé mutat, hogy versenyt lehet teremteni, ami jót tesz a piacnak. Ha pedig van verseny, akkor lesz innováció, erősödhet az iparági lobbi az üzleti partnerek felé.

Hauk ZoltánNézze meg Hauk Zoltán teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Ezt a RAME keretein belül képzeled el?

Vagy a RAME keretein belül, vagy közvetlenül az ügyfelekkel. A versenyhelyzet mindenkit arra inspirál, hogy elkezdjen lobbizni. Ugyanebbe az irányba mutatnak a bónusztörvény rádiós piaci következményei is. Azt várjuk, hogy az ügynökségek motivációja csökkeni fog a tévén és az online-on kívüli médiatípusok esetében. Az ügynökségekkel folytatott beszélgetésekből ugyanis úgy látom, csupán e két médiatípus esetén tartják elérhetőnek a 15 százalékos jutalékot. A sajtót, a közterületet és a rádiót feltételezésünk szerint az ügyfelek direktben fogják vásárolni, mert ezeknél nem szükséges olyan szaktudás, mint a másik két médiatípusnál. A rádiók számára ez azt jelenti, hogy közvetlenül a hirdetők felé kell felépíteniük az üzleti kommunikációjukat. Ez jelenleg a RAME feladata, amelyen belül a Juventus egy kis szeletet képvisel csupán, így a nagyobb szereplőktől várunk javaslatokat. Ettől függetlenül mi magunk is foglalkozunk a törvény hatásaival.

A kapcsolati hálón túl új szaktudást is fel kell építeniük a rádióknak? Ha kiesik az ügynökségi hozzáadott érték, azt valakinek át kell vállalnia, és ez gyaníthatóan inkább a média lehet.

Az lenne az ideális, ha a rádiós piac kétirányú kommunikációt folytatna az ügyfelek felé. Egyfelől közös platformra kell kerülnünk, hogy együtt népszerűsítsük magát a rádiós műfajt. Másfelől maguknak a csatornáknak is meg kell keresniük az ügyfeleket.

A RAME sokévnyi huzavona után született meg, így a közös platform megvan. Ez azt jelenti, hogy elvileg jobbak a körülmények a lobbihoz, mint öt-tíz évvel ezelőtt.

Mások a piaci körülmények, mint korábban. Öt éve más típusú problémák voltak, például a párhuzamos mérések miatt. Akkor azonban nagyobb volt a választék, két országos rádió üzemelt, mindkettőnek komoly értékesítőcsapat állt rendelkezésére, amelyek versenyeztek egymással. A Class FM egyedüli országos rádióként óhatatlanul ráült a helyzetre. Ennek az erős szerepnek az előnye az, hogy akár az egész rádiós iparág számára fontos fejlesztéseket is keresztül tudnak vinni a piacon – több ilyen is megvalósult –, a hátránya viszont az, hogy nem feltétlenül érdekeltek a további innovációban, ha egyszer tele az inventory.

Ezt a politikai megrendelések kiesése nem írja át?

Ha bármely médiumnál kiesnek a politikai megrendelések, sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a piaci ügyfelek megszerzése érdekében, mint korábban. A piac azonban gyakran kevesebbet fizet a reklámmegjelenésért, mint a politikai hirdetők, így az inventory továbbra is tele lesz. Az új piaci ügyfelek megjelenése a piacon pozitív fejlemény, de arra nem elég, hogy nagyobb volumenben áramoljanak be vagy vissza a kereskedelmi ügyfelek.

Elég lesz ez arra, hogy a rádiós piac reklámbevételei nőni tudjanak?

Igen, de ennek alapfeltétele az értékesítési politikák átalakítása, beleértve annak kitalálását is, hogy az ügynökségek a bónusztörvény változása miatt miért ne hagyják ki a rádiókat a médiatervekből, az ügyfeleket pedig nyitottá kell tenni, ehhez viszont innoválni, beruházni szükséges.

A rádiós piac után nézzük a Juventust. Milyen állapotban vetted át?

Jó állapotban vettem át. Gondot okozott viszont, hogy a Juventus Rádió másodpercárai évről évre erodálódtak. Ennek következtében egyes ügyfelek úgy tekintenek ránk, mint egy budapesti csatornára, amely ugyanazt csinálja húsz éve, és ha olcsón meg tudják vásárolni a reklámidőt, akkor hirdetnek benne. Ahhoz, hogy ezen a képen változtatni lehessen, hozzá kell nyúlnunk a rádióhoz, amit szeptembertől meg is teszünk. Átalakítjuk a zenei struktúrát és a reggeli műsort. Most zajlik ehhez kapcsolódóan egy kutatás. A bevételeink növelése érdekében a minket kizárólag az olcsóságunk miatt választó ügyfeleinktől megválunk. Az ügyfelek gyakran a saját emocionális kötődésük alapján választanak rádiós partnert, ezt a kapcsolatot is magasabb árra tudjuk váltani.

Mennyi időd van arra, hogy olcsóból prémium termékké pozicionáld át a Juventust?

Az új műsorstruktúrát szeptembertől kell elindítanunk, a prémium termékké válást pedig legkésőbb az év végéig kell megoldanunk. Ez nem egyszerű feladat, de a jövő évre vonatkozó tárgyalásokat már ennek szellemében folytatjuk. Eközben erőteljesen nyitottunk a helyi rádiók felé is, mert az ügyfelek zöme országos kampányt akar. Ezért van szükségünk budapesti rádióként komplementer csatornákra.

Ez azt jelenti, hogy újra hálózatos rádió lesz a Juventus?

Jelenleg nincs ilyesmi tervben, az értékesítési együttműködésekre fókuszálunk.

Emlegetted a versenyt, amiben benne lehet az is, hogy a Class FM mellett megint lesz egy másik országos rádió. Ha adódik lehetőség, a Juventus rástartol erre?

Erre nem tudok egyelőre válaszolni. Annyi biztos, hogy a jövő év novemberében fog lejárni a frekvenciaengedély első hét éve, amikor is a Médiatanácsnak arról kell majd döntenie, hogy a Class FM hosszabbíthat-e újabb öt évre.

A Juventus új tulajdonosa, a Tematic Media Group Kft. több tévét is birtokol. Nyit ez új lehetőségeket a rádió számára?

Abszolút, főleg a Sláger TV révén alakulhatnak ki tartalmi és értékesítési szinergiák.

Milyen eredményekkel számolsz a jövő évre vonatkozóan?

Attól függ az árbevétel növekedési üteme, hogy miként tudjuk integrálni a helyi rádiókat, míg a hallgatottság az új struktúra sikerén múlik. Azzal lennék elégedett, ha a hallgatottság jelenlegi mértékét 20-30 százalékkal meg tudnánk emelni. Az árbevétel alakulását rengeteg változékony tényező alakítja, de a tulajdonos és én is 30 százalékos bővüléssel lennénk elégedettek.

Médiapiac

A közösségi média veszélyt jelent a demokráciára

A Deloitte és az Allensbach Demoszkópiai Intézet közös jelentése szerint a kibertér fejlettsége elért egy olyan szintet, amelyen a rendszerek a demokratikus folyamatokat veszélyeztethetik.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közzétette a Deloitte-tal közösen készített idei kiberbiztonsági jelentését az Allensbach Demoszkópiai Intézet. A jelentés készítői a kibertérben megjelenő valamennyi biztonsági kockázatot igyekeznek feltárni, s bár a tanulmányt kifejezetten Németországra vonatkozóan készítették el, a dokumentumból számos tanulságos következtetést le lehet vonni.

Összességében azt, hogy Németország integritását ma három tényező veszélyezteti a kibertérben: a kibervírusok, a rosszindulatú szoftverek (malware-ek) és az álhírek. Mindeközbena közösségi média platformjain rendszeresen visszaélnek a személyes adatokkal,

de jelentős számban történtek kibertámadások által megvalósított adatlopások és kritikus infrastruktúrák (pl. energiahálózat, kórházak) elleni kibertámadások is.

Nemcsak Németországra, hanem általánosságban is igaz, hogy a közösségi média kimutatható veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra nézve. A közösségi média a világ fejlett részein a mindennapi élet szerves részévé vált. Mint írják az a jelentés készítői, a vállalkozók 58 százaléka esetében a közösségi média használatából eredő előnyök meghaladják az abból adódó hátrányokat, ugyanez a szám a politikusok esetében pedig 60 százalék. 

Ha azonban a politikusok véleményét tágabb kontextusban vesszük alapul, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy – legalábbis a német – politikusoknak több mint 55 százaléka tart attól, hogya közösségi média negatívan befolyásolja a véleményformálást, amely lényegében a demokratikus folyamatok alapja.

Különösen az ilyen platformokon kifejezetten gyorsan terjedő álhírek jelentenek veszélyt.

További, az álhíreknél alattomosabb probléma a közösségi médiával kapcsolatban a platformokon formálódó véleménybuborékok kérdése: aki egy ilyenbe bekerül, jó eséllyel elzárja magától a valódi közbeszédben való részvétel lehetőségétől. Az Allensbach arra jutott, hogy felhasználók egy részét oly mélyen „kebelezi be” ez a véleménybuborék, hogy később nem is képes az azon kívül eső véleményekhez hozzáférni.

A német politikusok túlnyomó többsége úgy véli hogya véleménybuborékok jelentősen veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat. 

Hasonlóan aggasztó jelenséget tárt fel az Allensbach, amikor a gyűlöletbeszéd dömpingszerű terjedéséről értekezett. Az interneten ugyanis sokan az anonimitásuk álcája mögül csaknem tét nélkül tehetnek közzé gyűlöletkeltő tartalmakat. Németországban a vállalati szektor 15, a politikusok közösségének pedig 49 százaléka találta már magát szembe ilyen jelenséggel. Megoldást jelenthetne erre egyfelől az információs hatóság irányelveinek megerősítése, másfelől pedig az állampolgárok tudatosságának növelése e téren.

A jelentés készítői szólnak arról is, hogy az egyre növekvő és gyorsuló digitalizációhoz egyfajta kockázatos függőség is társul az olyan technológiai „nagyhatalmakkal” szemben, mint például az Egyesült Államok.

A kibertechnológia előrehaladásával ugyanis egyre szövevényesebb kapcsolat jön létre a világ különböző részei között, lehetővé téve akár az USA, akár más államok titkosszolgálatainak, hogy kihasználják a függőségi viszonyban rejlő lehetőségeket.

Éppen ezért a német ipar képviselőinek 82 százaléka,a politikusoknak pedig a 93 százaléka kívánja azt, hogy a kibertechnológia Európát érintő részét a kontinensen fejlesszék tovább. 

Az Allensbach a hatósági felvigyázás és a felhasználói tudatosságnövelés mellett a kiegyensúlyozott szabályozást is fontosnak tartja. Megjegyzendő, hogy nemrégiben került elfogadásra az Európai Unióban a világ legambiciózusabb egyúttal legszigorúbb adatvédelmi rendelete. A jogszabályról épp mostanában derült ki, hogya GDPR érvényesülését pontosan ott akadályozzák az érvényesülését, ahol erre a legnagyobb szükség lenne: Írországban.

Itt van ugyanis a legtöbb globális tech cég (például a Facebook) európai telephelye, vagyis aki Európában a Facebookot bárhogyan is el akarná számoltatni, azt legnagyobb eséllyel Írországban tudná – ha az ottani adatvédelmi hatóság ehhez asszisztálna – írja a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Sorsdöntő tárgyalás következhet Gyárfásék perében

Komoly előrelépés várható a Fenyő-gyilkosság ügyében folyamatban lévő büntetőper keddi tárgyalásán.

Közzétéve:

Borítókép: Gyárfás Tamás az egyik korábbi tárgyaláson, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A vádirat szerint Gyárfás Tamás elsőrendű vádlott először Tasnádi Pétert bízta meg üzleti riválisa megöletésével, aki ezt nem hajtotta végre – írja a Magyar Nemzet. A Nap TV egykori producere ezt követően fordult Portik Tamáshoz, az alvilág egyik meghatározó figurájához.

Az egykori olajbűnöző a szlovák Jozef Roháčot bérelte fel Fenyő János médiamogul megölésére.

Mint köztudott, 1998. február 11-én, nem sokkal este fél hat után Fenyő autójával egy piros lámpánál várakozott a budapesti Margit körút és Margit utca sarkán, amikor egy ismeretlen fegyveres férfi a mögötte haladó autóból kiugrott, és az anyósülés felőli ablakon keresztül 20-25 lövést adott le a vállalkozóra, aki a helyszínen életét vesztette.

Az ügyben indított nyomozás során az már korábban kiderült, hogy Fenyő Jánost egy szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč ölte meg. A férfit ezért 2017-ben jogerősen életfogytiglanra ítélte a bíróság. A felbujtó személy, személyek kiléte ekkor még ismeretlen volt.

Az eljárás akkor kapott újabb lendületet, amikor Gyárfás Tamást ismeretlenek 2018-ban évekkel korábban készített hangfelvételekkel megzsarolták.

A volt producer feljelentést tett, ezt követően a nyomozók a Farkasréti temetőben találták meg azokat az adathordozókat, amelyeken Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetései hallhatók.

Gyárfás és Portik egyelőre tagad, ugyanakkor a bíróság által kirendelt eseti nyelvész szakértői vélemény szerint a rendőrség által a hangfelvételek alátámasztják a vádiratban foglaltakat.

Tovább olvasom

Médiapiac

Széll Tamás a Kossuth Rádió új rovatában is ad konyhai tippeket

Átvitt étterem címmel indul a Főmenü rádiós rovata ma a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A Duna Televízió Michelin-csillagos séfje, Széll Tamás hetente háromszor osztja meg konyhai trükkjeit a hallgatókkal.

Közzétéve:

MTVA

Szeptember 18-án, szombaton nyitott ki ismét a Főmenü konyhája a Duna Televízión. A népszerű gasztroműsor második évadában Széll Tamás, Bocuse d’Or döntős séf új társsal, Böröcz Zsófiával készíti el a fogásokat.

A konyha Átvitt étteremként a Kossuth Rádióban is megnyílik, hogy hétköznap se maradjanak a hallgatók gasztroélmény nélkül. Sőt, a délelőtt hallott tippeket, trükköket hasznosítva akár már este is elkápráztathassák az otthoni vacsoraasztalnál ülőket.

Széll Tamás ugyanis a Kossuth Rádió Napközben című adásában egy héten háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken osztja meg tanácsait, fantasztikus ötleteit

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

A Főmenü házigazdája a rádió riporterének, Babucs Krisztának árulja el például, hogy miként és milyen borokat célszerű használni a főzéshez, de segít eligazodni az olajok világában is. Ezen kívül terítékre kerül rengeteg gyakorlati tipp a fokhagymapucolástól, a tökéletes sült cékla készítésén át az édesburgonya sokszínű felhasználásáig.

Tovább olvasom