Kövess minket!

Médiapiac

Gyorsan változó divat: lecsengőben a kütyümánia

Az okostelefonokkal gyakorlatilag minden más okoseszközt helyettesíteni lehet, habár ez a piac is némileg szűkült. Ugyanakkor kijelenthető, hogy az online kereskedelem még mindig leülteti a számítógépek elé a fogyasztókat.

Elhangzott a Digitália 2017/Digitális üzlet-digitális marketing konferencián. A konferenicánkat támogatták:

„Előfeltételei van annak, hogy valaki az online kereskedelemben vásárlóként részt tudjon venni.” – nyitotta meg „Digitális üzlet, digitális fogyasztás” névre hallgató előadását lapunk november 17-i Digitália konferenciáján Bacher János a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója, aki egyben a cég médiakutatás-, illetve szolgáltatáskutatás-vezetője is.

„A 15-59 éves internetezők körében lassan teljes körű lesz az okostelefonok elterjedtsége. Gyakorlatilag a direkt ellenállók vannak a többségben, azok körében, akik nem használnak ilyen eszközöket, nem pedig azok, akik nem engedhetik ezt meg maguknak – mondta a szakember a Digitálián a GfK kutatási adatait prezentálva. Szerinte ahhoz, hogy az e-kereskedelembe vásárlóként bekapcsolódjunk, eszközháttérrel kell rendelkeznünk. Hozzátette, manapság a digitalizáció a mobileszközök irányába halad.

Az előadásából kiderült, hogy a táblagép penetráció stagnál, amely egyfajta digitális zsákutcának tekinthető, mert az okostelefonok egyértelműen átveszik a helyüket. Ugyanakkor az okostelevízió piac egy nagyobb robbanás előtt áll a következő években.

„Nemcsak az eszközök elterjedtségének az aránya növekszik, hanem azoké is, akik az internethasználatukat a mobileszközükre helyezik át. Jelenleg a felhasználóknak a fele már okostelefont használ erre a célra, elenyésző azoknak az aránya, akik az asztali eszközöket (PC-t, notebook-ot) részesítik előnyben”.

A butatévének annyi

Bacher érdekes témaként megemlítette a mozgóképfogyasztás tendenciáját, amely a leginkább „adatfogyasztó” tevékenység, ráadásul ez köti le leginkább a felhasználókat. Ebben a tekintetben egyértelműen a fiatal generációt (15-29 évesek) érdemes megvizsgálni.

„Az látszik, hogy a tévén keresztül történő mozgóképfogyasztás marginalizálódni kezd. Az említett korosztály 40 percnyi aktív televíziófogyasztást vall be, ehhez képest rendkívüli mértékben nő a mobileszközökön történő tartalom megtekintés.”

Elmondása szerint gyakorlatilag a mobiltelefonok diadalmenetének korát éljük. Ezen eszközök eladásainak az aránya – nem nagy meglepetésre – karácsonykor csúcsosodik ki, ugyanakkor 2017 második negyedévében az egy évvel azelőtti időszakhoz képest kevesebbet költöttek a magyarok erre a célra. Ennek hátterében az áll, hogy megjelentek olyan olcsóbb eszközök, amelyek aránylag jól tudják helyettesíteni a legdrágább készülékeket. Másfelől kevés új feature látott napvilágot a prémium kategóriás telefonok esetében, amely bevonzotta volna a fogyasztókat. „Egy új készülék vagy technológia bármikor változtathat ezen a tendencián, de jelenlegi ismereteink szerint inkább egy flat piacról beszélhetünk.” – tette hozzá Bacher.

Lecsengőben a kütyümánia

Úgy látszik, hogy a fogyasztók egy része amúgy sem törekszik arra, hogy a legújabb technológia birtokában legyen, egyre nagyobb arányban fordulnak elő két évesnél régebbi készülékek a felhasználóknál. „»A minél újabb kütyübb legyen mánia «, lecsengőben van.”

Mindemellet a nagyon aktív alkalmazásletöltő célcsoport is eltűnőben van: 2014-ben az okostelefon használók 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy gyakorlatilag heti szinten töltenek le új alkalmazásokat, ez az arány 8 százalékra esett vissza.

„Szinte már mindenki átesett a tűzkeresztségen, az internetezők 90 százaléka vásárolt online. Továbbá ezen polgároknak az egyharmada az, aki havi rendszerességgel vesz termékeket az interneten.” Az átlagos vásárlási darabszám három körül mozog, az átlagos havi költés pedig 20 000 forint környékén, amelyből lehet következtetni a vélt hazai e-kereskedelem méretéről. 2016 és 2017 összevetésében szinte minden online tevékenység igénybe vevőinek az aránya emelkedett, ugyanakkor jelentős bővülés tapasztalható a már említett e-kereskedelemben, illetve az e-bankolásban is. Előbbi döntő többségében és manapság szinte egyedülállóan még fix eszközön és nem mobiltelefonon keresztül történik.

Médiapiac

Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik

A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.

Közzétéve:

Borítóképünkön Soros György amerikai milliárdos, fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan

A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.

“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”

fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.

A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.

A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.

Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.

Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).

A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.

A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.

A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom