Kövess minket!

Médiapiac

Gyorsan változó divat: lecsengőben a kütyümánia

Az okostelefonokkal gyakorlatilag minden más okoseszközt helyettesíteni lehet, habár ez a piac is némileg szűkült. Ugyanakkor kijelenthető, hogy az online kereskedelem még mindig leülteti a számítógépek elé a fogyasztókat.

Elhangzott a Digitália 2017/Digitális üzlet-digitális marketing konferencián. A konferenicánkat támogatták:

„Előfeltételei van annak, hogy valaki az online kereskedelemben vásárlóként részt tudjon venni.” – nyitotta meg „Digitális üzlet, digitális fogyasztás” névre hallgató előadását lapunk november 17-i Digitália konferenciáján Bacher János a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója, aki egyben a cég médiakutatás-, illetve szolgáltatáskutatás-vezetője is.

„A 15-59 éves internetezők körében lassan teljes körű lesz az okostelefonok elterjedtsége. Gyakorlatilag a direkt ellenállók vannak a többségben, azok körében, akik nem használnak ilyen eszközöket, nem pedig azok, akik nem engedhetik ezt meg maguknak – mondta a szakember a Digitálián a GfK kutatási adatait prezentálva. Szerinte ahhoz, hogy az e-kereskedelembe vásárlóként bekapcsolódjunk, eszközháttérrel kell rendelkeznünk. Hozzátette, manapság a digitalizáció a mobileszközök irányába halad.

Az előadásából kiderült, hogy a táblagép penetráció stagnál, amely egyfajta digitális zsákutcának tekinthető, mert az okostelefonok egyértelműen átveszik a helyüket. Ugyanakkor az okostelevízió piac egy nagyobb robbanás előtt áll a következő években.

„Nemcsak az eszközök elterjedtségének az aránya növekszik, hanem azoké is, akik az internethasználatukat a mobileszközükre helyezik át. Jelenleg a felhasználóknak a fele már okostelefont használ erre a célra, elenyésző azoknak az aránya, akik az asztali eszközöket (PC-t, notebook-ot) részesítik előnyben”.

A butatévének annyi

Bacher érdekes témaként megemlítette a mozgóképfogyasztás tendenciáját, amely a leginkább „adatfogyasztó” tevékenység, ráadásul ez köti le leginkább a felhasználókat. Ebben a tekintetben egyértelműen a fiatal generációt (15-29 évesek) érdemes megvizsgálni.

„Az látszik, hogy a tévén keresztül történő mozgóképfogyasztás marginalizálódni kezd. Az említett korosztály 40 percnyi aktív televíziófogyasztást vall be, ehhez képest rendkívüli mértékben nő a mobileszközökön történő tartalom megtekintés.”

Elmondása szerint gyakorlatilag a mobiltelefonok diadalmenetének korát éljük. Ezen eszközök eladásainak az aránya – nem nagy meglepetésre – karácsonykor csúcsosodik ki, ugyanakkor 2017 második negyedévében az egy évvel azelőtti időszakhoz képest kevesebbet költöttek a magyarok erre a célra. Ennek hátterében az áll, hogy megjelentek olyan olcsóbb eszközök, amelyek aránylag jól tudják helyettesíteni a legdrágább készülékeket. Másfelől kevés új feature látott napvilágot a prémium kategóriás telefonok esetében, amely bevonzotta volna a fogyasztókat. „Egy új készülék vagy technológia bármikor változtathat ezen a tendencián, de jelenlegi ismereteink szerint inkább egy flat piacról beszélhetünk.” – tette hozzá Bacher.

Lecsengőben a kütyümánia

Úgy látszik, hogy a fogyasztók egy része amúgy sem törekszik arra, hogy a legújabb technológia birtokában legyen, egyre nagyobb arányban fordulnak elő két évesnél régebbi készülékek a felhasználóknál. „»A minél újabb kütyübb legyen mánia «, lecsengőben van.”

Mindemellet a nagyon aktív alkalmazásletöltő célcsoport is eltűnőben van: 2014-ben az okostelefon használók 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy gyakorlatilag heti szinten töltenek le új alkalmazásokat, ez az arány 8 százalékra esett vissza.

„Szinte már mindenki átesett a tűzkeresztségen, az internetezők 90 százaléka vásárolt online. Továbbá ezen polgároknak az egyharmada az, aki havi rendszerességgel vesz termékeket az interneten.” Az átlagos vásárlási darabszám három körül mozog, az átlagos havi költés pedig 20 000 forint környékén, amelyből lehet következtetni a vélt hazai e-kereskedelem méretéről. 2016 és 2017 összevetésében szinte minden online tevékenység igénybe vevőinek az aránya emelkedett, ugyanakkor jelentős bővülés tapasztalható a már említett e-kereskedelemben, illetve az e-bankolásban is. Előbbi döntő többségében és manapság szinte egyedülállóan még fix eszközön és nem mobiltelefonon keresztül történik.

Médiapiac

Elhunyt Szabó Ferenc, a Vatikáni Rádió magyar adásainak szerkesztője

A jezsuita szerzetes, író, költő, műfordító, teológus 92 éves volt – közölte a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya hétfőn az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítókép: Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, a Parma fidei - Hit pajzsa díj idei kitüntetettje a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott ünnepségen a Jezsuita Rend Párbeszéd Házának dísztermében 2019. február 23-án, fotó: MTI/Kovács Tamás

Szabó Ferenc a Zala megyei Kálócfán született 1931-ben paraszti családban. 1950-ben érettségizett, majd egy-egy évet tanult az egri és a szombathelyi papi szemináriumban. A jezsuita rendbe a szerzetesrendek 1950-es feloszlatása után, már az illegalitásban lépett be 1953-ban.

Budapesten francia és magyar irodalmat tanult az Idegen Nyelvek Főiskoláján, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán.

Az 1956-os forradalom leverése után, novemberben elöljárója kérésére távozott az országból. Rendi tanulmányait a belgiumi Eegenhoven jezsuita főiskoláján végezte 1957 és 1963 között, közben 1962-ben Brüsszelben pappá szentelték. 1966-ban teológiai doktorátust szerzett a párizsi Institut Catholique-on, disszertációját Szent Ambrus krisztológiájából készítette.

1967-től a Vatikáni Rádió magyar műsorának szerkesztője, majd 1972-től vezetője lett. Római évei alatt filozófiai, teológiai és irodalmi ihletettségű munkáival a nyugati szakirodalomtól elzárt magyarországi hallgatók és olvasók számára hozzáférhetővé tette a kortárs szellemi élet legértékesebb irányzatait. Emellett nagy szerepe volt abban, hogy a II. vatikáni zsinat tanítása eljusson Magyarországra – írták.

Húszéves rádiószerkesztői, kultúraszervezői munkája során valóságos intézménnyé vált az emigráns és az Olaszországba látogató magyarság körében.

Több pápával személyesen találkozott, tolmácsa volt a Vatikánba érkező magyar politikai vezetőknek, és 1991-es magyarországi látogatása előtt ő segítette II. János Pált a magyar kiejtés elsajátításában.

1992-es hazatérése után a Távlatok című jezsuita folyóirat főszerkesztője lett. 1993-1994-ben a Magyar Rádió felügyelőbizottságának, 1994-től pedig a Magyar Katolikus Püspöki Kar médiabizottságának tagja volt. 2000 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció szakán óraadó tanárként adott elő, 2011-ig a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán tanított.

Rendkívül termékeny író volt, számtalan filozófiai, teológiai, irodalomkritikai tanulmány, monográfia, műfordítás és költemény fűződik nevéhez.

Kiemelkednek közülük a Pázmány Péterről és Prohászka Ottokárról, a francia egzisztencialistákról írt művei, verseskötetei, valamint a magyar, köztük üldözött jezsuiták életéről szóló Anima Una-könyvsorozata.

1991-ben Pro Cultura Hungarica emlékplakettet kapott, 1996-ban a Magyar Pen Club Illyés Gyula-díjjal tüntette ki műfordítói munkásságáért. Irodalmi tevékenységét 2001-ben Stephanus-díjjal, újságírói pályafutását 2002-ben Táncsics Mihály-díjjal ismerték el. 2007-ben a Széchenyi Társaság díját, egy évre rá Pro Cultura Christiana-díjat, 2011-ben  Magyar Örökség Díjat, 2012-ben Mindszenty-emlékérmet és Prokop Péter-díjat, 2016-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét, 2019-ben a Hit Pajzsa-díjat, 2020-ban pedig Fraknói Vilmos-díjat kapott.

Szabó Ferenc augusztus 6-án ünnepelte pappá szentelésének 60. évfordulóját.

Temetésének időpontját a rendtartomány később közli.

Tovább olvasom

Médiapiac

Bezárnak harmincöt fővárosi postát

Alacsony forgalmú egységekről van szó – közölte a Magyar Posta pénteken.

Közzétéve:

A bezárandó posták utolsó nyitvatartási napja október 7-e, péntek.

A Magyar Posta Zrt. hangsúlyozta: a jogszabályi kötelezettség alapján előírt 66 posta helyett a bezárást követően is 112 posta áll az ügyfelek rendelkezésére Budapesten.

A mostani szankciók okozta európai energiaválságban mindenkinek, a lakosságnak, az állami és nem állami fenntartású intézményeknek, munkahelyeknek is fontos energiatakarékosságban tudatosabban gondolkodnia, cselekednie

– fogalmaztak.

A közlemény szerint a vállalat számára továbbra is elsődleges szempont a szolgáltatások elérhetősége. Éppen ezért az elmúlt időszakban számos olyan fejlesztés valósult meg, amelyekkel a postai szolgáltatások már nem csak személyesen, hanem digitális úton is elérhetők. Emellett a postai szolgáltatások a rendelkezésre álló szolgáltatási helyeken a változások után is magas színvonalon maradnak elérhetőek a budapesti ügyfelek számára – írta a Magyar Posta.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új szereplővel bővül a közmédia tartalomgyártása a Petőfi-emlékév kapcsán

A jövőben a közmédia megrendelésére a Petőfi Media Group gyártja a Petőfi-platformok tartalmait.

Közzétéve:

Borítóképünkön Petőfi Sándor portréja Orlai Petrich Soma festményén, forrás: Wikipedia

A korábbinál is szorosabb együttműködésre lépett a közmédia, valamint a Petőfi-emlékév megvalósításában kiemelt szerepet vállaló Petőfi Media Group (PMG) – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel pénteken.

Tavaly márciusban, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára indított közös projektet a közmédia, valamint a bicentenárium koordinálásáért felelős szervezetek. Közös irányítás alá került a Petőfi Rádió és a Petőfi TV, továbbá a hozzájuk kapcsolódó online felületek. A másfél éve megkötött együttműködés tartalma október 1-től tovább bővül:

a jövőben a közmédia megrendelésére a Petőfi Media Group gyártja a Petőfi-platformok tartalmait

– írták a közleményben.

“A közmédia célja, hogy az együttműködésnek köszönhetően a Petőfi-emlékév eseményei a leghatékonyabb tartalom-előállítási módok alkalmazásával a fiatalok legszélesebb körét elérjék” – áll a közleményben.

“A klasszikus tartalom-előállítási módok mellett ma már elengedhetetlen az új eszközök, platformok teljes körű használata. A két szervezet közötti stratégiai partnerség lehetőséget biztosít a közmédia számára, hogy ezeket a megoldásokat a lehető leghatékonyabban vonja be a tartalomkészítésébe amellett, hogy a műsorok továbbra is képviselik a közmédia által támasztott magas elvárásoknak megfelelő minőséget”

– emelte ki a közleményben Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója.

Lóczi János, a Petőfi Media Group Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: a Petőfi-bicentenárium méltó megünneplése jegyében az MTVA és a PMG közötti együttműködés közös célja, hogy a kulturális élet meghatározó szereplőinek, alkotóművészeinek olyan adáskoncepciókban biztosítsanak megjelenési lehetőséget, amely szélesebb célcsoportokhoz juttat el kulturális edukációt.

A PMG kiemelt és elsődleges célja a gyártás során, hogy a nemzeti kulturális minőség megtartása mellett olyan hibrid adáskoncepciókat alkosson meg, amely speciális formanyelvi eszköztára mellett elősegíti a megjelenések online térbe való beágyazását, promotálását – közölte a közmédia.

Tovább olvasom