Médiapiac
Gyárfás Tamást hét év fegyházra, Portik Tamást életfogytiglanra ítélték
Gyárfás Tamást bűnsegédként hét év, Portik Tamást felbujtóként életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Fenyő János médiavállalkozó 26 évvel ezelőtti meggyilkolása miatt indított büntetőperben csütörtökön a Fővárosi Törvényszék. A határozat nem jogerős, az ellen a vád és a védelem is fellebbezést jelentett be.
A szinte pontosan négy éve tartó per befejezése hasonlóan szigorú biztonsági intézkedések mellett zajlott, mint a kezdete, aminek oka, hogy a bizonyítási szakasz nagy részétől eltérően a tárgyaláson személyesen vett részt a másodrendű vádlott, Portik Tamás, akit a Terrorelhárítási Központ munkatársai őriztek. Portikot korábban, az eljárás jelentős részében zárt videokapcsolaton keresztül hallgatta meg a bíróság.
A Fővárosi Törvényszék fő feladata annak eldöntése volt, hogy az ügyészség által bemutatott bizonyítékok elégségesek-e az érintettek bűnösségének megállapításához. A vád alapját jelentik azok a titokban, Portik által készített hangfelvételek, amelyeken Gyárfással beszélget, az elsőrendű vádlottnak célozgat a Fenyő-gyilkosságra, és próbálja rávenni arra, hogy társa bevallja, köze volt a merénylethez. A vád fontos pillérét képezik azok a tanúvallomások is, amelyeknek egy részét a kilencvenes évek hazai alvilágának prominensei tettek, a védelem szerint viszont alaptalanok.
A 2003 környékén készített, hosszú évekig a hatóságok előtt is ismeretlen hangfelvételek nagy részéből nem lehetett a vádlottak bűnösségére következtetni, a bíróság megállapítása szerint azonban tartalmaznak olyan egyértelmű mondatokat, amelyek az 1998. február 11-én elkövetett merényletre utalnak. Ezeket a hanganyagokat a kihallgatási jegyzőkönyvekkel összevetve a Fővárosi Törvényszék arra jutott, hogy
Portik kétséget kizáróan Fenyő János megölésére céloz, Gyárfás pedig nem cáfol, nem tiltakozik.
A kihallgatási jegyzőkönyvek azt is tartalmazták, hogy a terheltek – a saját elmondásuk alapján – milyen nonverbális kommunikációt folytattak a beszélgetések idején. Póta Péter bíró indokolása szerint így már megállapítható, hogy a gyilkosság ötletgazdája Portik volt, Gyárfás pedig nem tiltakozott az ellen, hanem beleegyezett. A bíró szerint így a valódi felbujtó Portik, Gyárfás pedig bűnsegéd a történtekben.
Gyárfás Tamás esetében az ügyész a vádbeszédében felbujtóként 12 éves szabadságvesztés kiszabására tett indítványt. Póta Péter szerint az ítélet belső arányossága és a bűnsegédi magatartás lehetővé tette az enyhébb büntetést, ezért kapott Gyárfás hét év fegyházat.
A bíróság a korábbi médiavállalkozó-sportvezetőt nem zárta ki a kedvezmény lehetőségéből, így szabadságvesztése négyötödének kitöltése után szabadulhat.
Póta Péter ugyanakkor kizárta a kedvezményből Portik Tamást, aki az ítélet indokolása szerint fejlettebb kommunikációs és manipulációs technikákkal rendelkezik, mint Gyárfás. A bíró felhívta a figyelmet, hogy egy perújítás keretében a Fenyő-ügyhöz egyesítették az 1998. július 2-án elkövetett, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás aktáit, mivel utóbbi vizsgálatban is Portikot mondták ki jogerősen felbujtónak, és azt a merényletet szintén a szlovák Jozef Rohác követte el.
Fenyő János megölése miatt korábban befejeződött már egy büntetőper, azért és az Aranykéz utcában történtek miatt Rohácot mindkét ügyben jogerősen életfogytiglanra ítélték. Portik Tamást előzőleg Prisztás József 1996-os meggyilkolása, az Aranykéz utcai robbantás és Fenyő ügyében is felbujtóként marasztalták el, a vád szerint ugyancsak megbízója egy további gyilkosságnak, illetve egy emberölési kísérletnek, amelyeket másodfokon tárgyal a Fővárosi Ítélőtábla.
Póta Péter bíró indokolása szerint Portik olyan mértékben veszélyes a társadalomra, hogy esetében a Fenyő-ügyben csupán az életfogytiglan jöhetett szóba.
A Fővárosi Törvényszék részletesen kitért Tasnádi Péter vallomására is, aki azt állította, hogy Gyárfás Tamás őt is megbízta Fenyő János megölésével. Tasnádi ezért több millió forintot át is vett előlegként Gyárfástól, de a merényletet nem szervezte meg, majd amikor értesült Fenyő haláláról, a megállapodás szerinti hasonló összeget is elkérte. A bíróság szerint Tasnádi szavahihető tanúnak bizonyult ebben az ügyben. A törvényszék megállapította, hogy alaptalan Gyárfás védekezésének azon része, amely szerint a kilencvenes évek médiaháborújának idején ugyan komoly ellenfelek voltak Fenyővel, de kibékültek. Az ítélet szerint csak színlelték a békekötést, Fenyő pedig továbbra is igyekezett kiszorítani Gyárfást a médiából, ami a merénylet motivációja lehetett.
Gyárfás Tamás esetében a Fővárosi Törvényszék enyhítő körülményeket is felsorolt, ilyenek az időmúlás, a büntetlen előélet, a vádlott életkora, valamint a sportvezetőként, sportdiplomataként tett korábbi erőfeszítései. A bíróság ugyanakkor súlyosítónak találta, hogy Gyárfás elismert közszereplőként vett részt a bűncselekményben.
A csütörtöki határozat ellen az ügyész Gyárfás Tamás szabadságvesztése időtartamának emeléséért, és a felbujtókénti elmarasztalásáért jelentett be fellebbezést. Portik Tamás életfogytig tartó szabadságvesztését az ítélet szerint legkorábban húsz év múlva lehet felülvizsgálni, a vádhatóság ennek megemelésére tett javaslatot. Pappné Jenei Andrea ügyész azt is indítványozta, hogy a szökés, elrejtőzés veszélye miatt Gyárfás Tamást tartóztassa le a bíróság, Póta Péter azonban ezt nem találta indokoltnak.
Gyárfás Tamás és védője szerint a bíróság tévesen állapította meg a tényállást, illetve a felelősség kérdését, ezért fellebbezést jelentettek be. Portik Tamás és védője ugyancsak helytelen ténymegállapítás miatt elsősorban felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.
Borítókép: Gyárfás Tamás médiavállalkozó, sportvezető érkezik büntetőperére a Fővárosi Törvényszék épületében 2020. február 11-én
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás