Kövess minket!

Médiapiac

Gyárfás Tamás négy napon át vallhat a törvényszéken

Előre kitervelten elkövetett emberölés miatt kell bíróság elé állnia, felbujtóként.

MTI/Koszticsák Szilárd

Továbbra is Portik Tamással való kapcsolatáról, a Fenyő Jánossal való összetűzéséről kell majd beszélnie Gyárfás Tamásnak, akinek a vádban szereplő, emberölésre való felbujtás körülményeiről is elő kell majd adnia a védekezését – írja a Magyar Nemzet.

Póta Péter bíró négy tárgyalási napot tűzött ki hétfőtől csütörtökig a Fenyő János meggyilkolása ügyében a Fővárosi Törvényszéken 2019-től zajló büntetőperben. Továbbra is a felbujtással vádolt Gyárfás Tamás a főszereplő, a vádhatóság képviselője, és saját, illetve vádlott-társa, Portik Tamás védője fogja kérdezni a vádiratban szereplő bűncselekményekről.

Gyárfás Tamásnak előre kitervelten elkövetett emberölés miatt kell bíróság elé állnia, felbujtóként.

A vád lényege szerint az egykori médiatulajdonos előbb Tasnádi Pétert bízta meg üzleti ellenfele megöletésével, Tasnádi ezt el is vállalta, de nem hajtotta végre a megbízást. Ezért később Gyárfás Portik Tamást bujtotta fel Fenyő János meggyilkoltatására. Portik a szlovák bérgyilkossal, Jozef Roháccsal el is végeztette a feladatot. Rohác ezért és a négy áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásért kapott jogerősen életfogytiglani fegyházbüntetést. Portik az Aranykéz utcában szintén meghalt Boros Tamás megöletése miatt 13 év fegyházat kapott. Így, amikor újabb bizonyítékok kerültek elő a Fenyő-gyilkosság ügyében, Portik esetében csak perújításnak volt helye. A perújítását a Fővárosi Törvényszéken egyesítették a volt sportvezető perével.

Gyárfás Tamás a 2019-es perelőkészítő ülésen tagadta, okiratokkal és különböző összefüggésekre rámutatva pedig cáfolni kívánta a vádakat. Tavaly februárban háromnapos, összefüggően előadott vádlotti vallomásában pedig már tételesen végigment a vádiraton.

Vallomása lényege, hogy szavai szerint nem adott utasítást senkinek Fenyő János meggyilkolására, senkit nem tudna megöletni,

továbbá, hogy a Fenyő Jánossal kétségtelenül meglévő üzleti ellentéte pedig megoldódott a gyilkosság előtti évben. A bíróság annak idején neki adott igazat a közte és Fenyő között a Nap TV körül kirobbant üzleti vitában, így állítása szerint nem állt érdekében egy esetleges gyilkosság.

A bíró a múlt évben több tárgyalási napon át faggatta a vádlottat a vádiratban foglaltakról, valamint a Tasnádihoz és Portikhoz fűződő viszonyáról, annak okairól. A volt médiaproducer és sportvezető többször is belezavarodott mondandójába, amikor spontán módon próbált válaszolni a kényes kérdésekre is, aztán a november 17-i tárgyalásra összeszedte magát és felolvasta előre megírt, valóban átgondolt, a nyomozati iratokkal is összevetett „önvallomását” a korábbi félreérthető mondandóját is korrigálva.

Gyárfás kiemelte, hogy nem „védi” Portikot, mint azt a korábbi tárgyalási napon a bíró felvetette, hanem azért nem hozta szóba a hatóságok előtt, valamint azért ment bele a vele való találkozásokba, mert nem akarta magára haragítani, nem akart „ütközni vele”, mint ahogy Tasnádi Péterrel is el akarta kerülni a háborúskodást. Attól tartott ugyanis, hogy Portik elmegy a rendőrségre, és ott valótlan állításokat tesz vele kapcsolatban. Leszögezte, bár találkozott Portikkal és beszélgettek, soha egyetlen kérését sem teljesítette. Márpedig az egykori olajos vállalkozónak voltak kérései:

bírókkal, ügyészekkel, rendőrökkel, politikusokkal (köztük Gyurcsány Ferenc akkori szocialista miniszterelnökkel) akart találkozni Gyárfás segítségével, valamint kért pénzt, lakást, fiktív szerződést adóelfedéshez is a vádlottól, ám ezek állítólag sosem teljesültek.

Gyárfás a Portikkal való 2004-es ingatlancseréről azt mondta, minimum háromszázmillió forintot keresett a cserén, és ezért ment bele, utólag azonban már nem üzletelne Portikkal, ám számára nem lett volna életszerű, ha lemond egy több százmilliós haszonról. “Mohó voltam […] Úgy éreztem, ha nem megyek bele […] magamra haragítom; így viszont nyertem háromszázmilliót, és nem haragítottam magamra” – indokolt Gyárfás, aki szerint, ha ő megbízta volna bármivel is Portikot, tartozott volna neki, akkor aligha jöhetett volna létre egy olyan üzlet, amelyben ő jár jól, ráadásul ennyivel.

Gyárfás „önvallomásának” egyik hangsúlyos része volt egy félreérthető beszélgetés. A sportmenedzser és Portik Tamás közötti egyik – utóbbi által titokban felvett – beszélgetésben többek között ilyen mondatok is szerepeltek:

Portik: “Én mutattam, és kérdeztem tőled, hogy mi legyen az emberrel? Szétb…sszuk? Erre te mondtad, hogy igen.”

Ebből a párbeszédből hosszan idézett a bíró és Gyárfás Tamás is, a kettejük párbeszédéből pedig kirajzolódott, hogy ez egy olyan pontja lehet a hangfelvételeknek, amelyen olyan értelmű beszélgetés is folyhatott a felek között, mintha az a Fenyő-gyilkosságra való felbujtásról szólna.

Gyárfás úgy magyarázta a szöveg ezen részét: míg Portik itt vélhetően a Fenyő-gyilkosságba próbálta belehúzni, ő maga az 1996-os kaposvári büntetőügyéről beszélt.

Lényegében elbeszéltek egymás mellett. Gyárfás kiemelte: az ominózus idézetben Portik helyette válaszolt a kérdésre, amely többször is előfordult a hangfelvételeken.

(Gyárfás Tamás ellen 1996-ban Kaposvárott, a megyei rendőr-főkapitányságon indult nyomozás áfacsalás gyanúja miatt az Angol utcai NapTV-központ építkezése kapcsán. A médiaproducert meggyanúsították, ám az ügy végül bűncselekmény hiányában lezárult.)

Borítókép: Gyárfás Tamás volt úszószövetségi elnök, médiavállalkozó (b) és ügyvédje, Bánáti János (j) nyilatkozik a tárgyalás után a Budai Központi Kerületi Bíróság folyosóján 2018. április 20-án

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom