Kövess minket!

Médiapiac

Gyalázta-e a kereszténységet a HVG? Az Alkotmánybíróság eldöntheti

|

Nem mindennapi ügyet vesz napirendjére kedden az Alkotmánybíróság (AB). A testületnek tulajdonképpen a HVG című újság egyik címlapját kell alaposan szemügyre vennie.

Az ügy előzményei egészen 2014 karácsonyáig nyúlnak vissza. A hetilap akkori, december 20-i számának címlapján Gerard Von Honthorst A pásztorok imádása című, 1622-es festményét szerepeltette, kissé átalakított formában.

Az eredeti szereplők helyére magyar politikusok, közéleti szereplők arcképét tették, s ezzel a címmel látták el: Nagy Harácsony. A címlap miatt személyiségi jogi per indult, a bíróságok azonban nem találtak kivetnivalót az újság illusztrációjában.

 

Az ügy – alkotmányjogi panasz révén – ezután került az Alkotmánybíróság elé, mégpedig kereken négy esztendővel ezelőtt.

A 2017-es indítvány először is azt idézi fel, hogy az átalakított képen Szűz Mária helyére Vida Ildikó akkori adóhivatali elnököt helyezte a lap. Szent József arcát Rogán Antaléra cserélték ki, a pásztorok helyett Habony Árpád, Szijjártó Péter és Lázár János képmása szerepelt, a gyermek Jézust pedig egy rakás aranypénz helyettesítette.

– A címlap minden újságosbódén, hirdetőoszlopokon és az újság honlapján is látható volt. Mindezt adventi időszakban, amikor a vallásos – valamint a nem vallásos, de a keresztény kultúrát magukénak valló – emberek karácsony ünnepére készültek – olvasható a beadványban, amely megemlítette azt is: a címlap a keresztény szimbólumokat a vallásos érzületet sértő, indokolatlanul bántó módon a harácsolás és a pénzimádat jelképeiként beállítva ábrázolta.

 

Ez pedig – folytatódott az érvelés – lényegében a keresztény jelképek kigúnyolása és gyűlöletkeltés.

Az indítvány kitért a bíróságok álláspontjára is. Eszerint az elsőfokon ítélkező Fővárosi Törvényszék úgy döntött: a perbeli címlap tárgya a vezető politikusok magatartása, a pénzhez való viszonyulása volt, s az, hogy a lap a negatív értékítéletét egy korabeli, vallási tárgyú festmény jelképrendszerének felhasználásával jelenítette meg, nem sértheti az adott vallást, vallási közösséget.

A másodfokon döntés hozó Fővárosi Ítélőtábla egyebek mellett arra jutott, hogy az újság célja a politikusok, és nem a vallás, illetve a vallási szimbólumok kifigurázása volt.

A Kúria, mint felülvizsgálati fórum pedig – az indítvány szerint – azt rögzítette: a vitatott címlap alapvetően az ott ábrázolt közéleti szereplők, politikusok személyére, tevékenységére vonatkozó éles véleménynyilvánítás volt, amelyet az érintettek közszereplőként tűrni kötelesek.

A kérdéses címlap ugyanis a Kúria szerint alapvetően azt fejezi ki: a szerzők véleménye szerint az ábrázolt személyek olyan magatartást tanúsítottak, amely úgy is értékelhető, hogy már-már vallásos áhítattal viseltetnek az anyagi gyarapodás, a vagyonszerzés és annak különböző lehetőségei iránt.

A beadvány szerint az ügyben sérült a vallásszabadság, a vallás szimbólumainak és liturgiájának tiszteletben tartását, közösségi térben való háborítatlan gyakorlását garantáló alapvető jog, mégpedig amiatt, mert a Kúria, és az alsóbb fokú bíróságok elfogadták a lap érvelését, miszerint a címlapkép az érintett politikusok kritikájául szolgált, s nem volt vallásellenes célzata.

Most az Alkotmánybíróságon a sor, hogy döntést hozzon az ügyben. A kérdés leginkább úgy fogható fel, miképpen viszonyul a véleménynyilvánítás szabadsága a vallásszabadsághoz.

Médiapiac

A streaming-szolgáltatók által közzétett tartalmakat is korhatárkarikákkal kell ellátni

Ettől az évtől már a streaming-szolgáltatók médiatartalmait is el kell látni a televíziós műsorokhoz hasonló korhatár-besorolással – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Tájékoztatásuk szerint a médiatörvény módosítása nyomán az audiovizuális lekérhető médiaszolgáltatásokon (azaz a streaming-szolgáltatásokon) elérhető médiatartalmaknál a korhatár-kategóriát a műsor elején vagy a műsorkínálat felületén kell jelezni.

A korábbi szabályozás csak a tizennyolc éven aluliaknak nem ajánlott, vagy a pornográf, esetleg szélsőségesen erőszakos tartalmak besorolására kötelezte a szolgáltatókat

– írták, hozzátéve, hogy a módosításra azért volt szükség, mert a közönség egyre nagyobb arányban választja a streaming-szolgáltatásokat, azok társadalmi, médiapiaci jelentősége folyamatosan erősödik, így a Médiatanács indokoltnak látta a gyermekek és kiskorúak védelmének biztosítását a televízióknál alkalmazott eszközök felhasználásával.

Megjegyezték,

ahogyan eddig is, úgy ezentúl is életben marad az az előírás, hogy hatékony műszaki megoldásokkal kell blokkolni, akadályozni a kiskorúak hozzáférését a felnőtteknek szóló, valamint a pornográf és különös kegyetlenségeket ábrázoló, öncélú erőszakos tartalmakhoz.

A közleményben szóltak arról is, hogy a Médiatanács az M1 szolgáltatóját megbírságolta, a Szeged Televízió szolgáltatóját pedig figyelmeztette.

A köztévé 100 ezer forint bírságot kapott, mert burkolt kereskedelmi közleményt tett közzé a Magyar gazda című műsorának szeptember 30-án délután vetített epizódjában. A műsorban a méhészet aktualitásairól szóló műsorblokkban méhészeteket mutattak be, a vágóképeken pedig jól láthatóan megjelent a vállalkozások elérhetősége a mézesüvegek címkéin, ami reklámértékű információnak minősül – közölte az NMHH.

A Szeged Televízióval kapcsolatban azt írták, hogy a körzeti kereskedelmi tévé október 10-16. közötti adáshetén túllépte a képújság maximális idejét, a napi híradás mértéke egy napon nem érte el a vállalt minimális műsoridőt, valamint a saját gyártású műsorokra vonatkozó vállalását sem teljesítette. A Médiatanács ezért figyelmeztette a televízió szolgáltatóját és felszólította a jogkövető magatartásra.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Főszerkesztő: genderpártiságot sulykol az osztrák és a német fősodratú média

A fősodratú média Ausztriában és Németországban azt sulykolja az embereknek, hogy legyenek woke- és genderpártiak, valamint támogassák a bevándorlást – emelte ki előadásában Richard Schmitt, az osztrák Exxpress AT főszerkesztője és társtulajdonosa csütörtökön Budapesten, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) médiapiac helyzetével foglalkozó nemzetközi konferenciájának második napján.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Soós Lajos

Richard Schmitt azt hangoztatta, hogy a mai fősodratú média Ausztriában és Németországban általános iskolásoknak tekinti az olvasókat, amit ők nem szeretnek.

Azt sulykolják az embereknek, hogy legyenek woke- és genderpártiak, és támogassák a bevándorlást; azt is megmondják az embereknek, hogy mit gondoljanak a koronavírus-járványról – fűzte hozzá.

Richard Schmitt a bulvármédiát a demokrácia fontos pillérének nevezte. Ugyanakkor hangsúlyozta: nehéz a helyzetük, mert bár kritikusnak kell lenniük a politikusok tevékenységével kapcsolatban, ezzel párhuzamosan partnerként is kell viselkedniük, mivel sok pénzt kapnak a politika világából.

Megjegyezte, Németországban és az Egyesült Államokban nem így néz ki a piac, ő az osztrák helyzetről beszél. Kijelentette, hogy ők mindig az igazat mondják, ami nagyon fontos manapság. Noha szerinte a bulvármédia nem a társadalom megrontója, hanem a demokrácia pillére, azért nagyon veszélyes is.

Fontos a tények komoly ellenőrzése a gyors munkavégzés közepette. Sok helyütt csökkentik az erre fordított költségeket, ami nem jó irány – vélekedett Richard Schmitt.

Jacek Karnowski, a lengyel Sieci hetilap főszerkesztője hangsúlyozta: különböző időszakokban más-más tartalmakat gyártanak. Lengyelországban a bulvársajtó hol komolyabb, hol komolytalanabb témákkal foglalkozik – mutatott rá.

A magát hagyományos megközelítésűnek tartó Jacek Karnowski megjegyezte: ha minden médium a kattintásvadász bulvár irányába mozdulna el, akkor egyes sajtótermékek elveszítenék a hírnevüket bizonyos ideológia képviselőjeként. Megjegyezte, az emberek sokszor egyáltalán nem értik, hogy miről írnak a komolyabb újságokban.

A bűncselekmények ugyanakkor nagyon érdeklik a társadalmat: az ilyen jellegű témák egyre több olvasót hoznak. Jacek Karnowski úgy vélekedett, hogy szoros a kapcsolat a bulvársajtó és a televízió között, ugyanis a bulvársajtó is erősen vizuális élményt ad. Ilyen értelemben a bulvármédiumok közelebb állnak a tévékhez, mint az úgynevezett hagyományos sajtótermékekhez – tette hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Oroszországban nemkívánatosnak minősítették a Meduza hírportált

Az orosz főügyészség felvette csütörtökön a Meduza független híportált a nemkívánatos szervezetek listájára. A szervezet munkatársai, valamint támogatói ezután akár börtönbüntetéssel is sújthatók – jelentette az Interfax hírügynökség.

Közzétéve:

Borítókép: A Kreml épülete Moszkvában. Forrás: Pixabay

Az egyik legismertebb orosz médiumot, a Meduzát 2014-ben alapították Rigában a Lenta.ru hírportál korábbi munkatársai, akik felmondtak miután a portál tulajdonosa, Alekszandr Mamut úgy döntött, hogy kirúgja Galina Timcsenko főszerkesztőt.

A Meduzát az orosz igazságügyi minisztérium már 2021-ben “külföldi ügynöknek” minősítette.

A főügyészség mostani véleménye szerint a Meduza tevékenysége fenyegetést jelent az Oroszországi Föderáció alkotmányos rendjének alapjaira és biztonságára.

A mostani döntést követően a szervezetnek be kell szüntetnie minden oroszországi tevékenységét, és a hatóságok zárolhatják a szervezet Oroszországban lévő pénzeszközeit és vagyonát, továbbá a vele együttműködő orosz állampolgárokat büntetőjogilag felelősségre lehet vonni. Pénzügyi támogatásáért akár öt év börtön is kiszabható. Ezenkívül a szervezet által közzétett anyagok terjesztése vagy a rájuk hivatkozás is bűncselekménynek minősül.

Tovább olvasom