Kövess minket!

Médiapiac

GVH-elnök: a kormány jogszerűen járt el a Vodafone-ügyben

Rigó Csaba Balázs a Médiapiacnak arról beszélt, most is több techcég kereskedelmi gyakorlatát vizsgálja a magyar versenyhatóság, amely tavasszal tovább növeli az eljárások csapásszámát ezen a területen.

MTI/Szigetváry Zsolt

A digitális óriásvállalatok közül több ellen is folytat eljárást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a magyar hatóság a TikTok, a Viber és a Google bizonyos megoldásait, gyakorlatát vizsgálja jelenleg. – Akár a gazdaság egészének működésére is káros lehet, ha a fogyasztók azt hiszik, hogy mindenféle ellenszolgáltatás nélkül használhatnak globális szolgáltatásokat – mondta a Médiapiac.com-nak a GVH elnöke. Rigó Csaba Balázs megjegyezte: a hivatal hamarosan fokozza a csapásszámot, a tavasszal életbe lépő uniós előírások ugyanis új feladatokat adnak a versenyhatóságnak a techcégek esetleges jogsértő megoldásainak kivizsgálásában. Az elnök beszélt a Vodafone Magyarország megvásárlásáról is. Ennek kapcsán felidézte a nemzetközi gyakorlatot, a magyar alkotmányos szabályokat, ezek alapján pedig leszögezte: a kormány jogszerűen járt el.

Az elmúlt években a kereskedelem, a szórakoztatóipar számottevő része a digitális térbe költözött és immár ilyen platformokon kínálja szolgáltatásait, árucikkeit. A helyzet nyilvánvalóan a hatóságoktól is megfelelő reakciót kíván. Jó – és a fogyasztók szempontjából – kulcskérdés például, hogy a digitális platformok, a legnagyobb techcégek, a globálisan elérhető közösségi oldalak üzemeltetői betartják-e a versenyjog előírásait. A felvetésre a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, Rigó Csaba Balázs adott válaszokat a Médiapiacnak.

Techcégek: Kérem a következőt!

A nemzeti versenyhatóság vezetője azzal kezdte, hogy a digitális piacok, illetve az online tér nagy platformjainak működése már több éve a GVH fogyasztóvédelmi vizsgálatainak fókuszában van. A versenyhivatal számos eljárást lefolytatott a piacvezető óriáscégeknél, így született már magyar határozat a PayPal, az Apple, a Google és a Facebook bizonyos piaci gyakorlata kapcsán, de ide sorolható a Booking.com ügye is: a holland szállásfoglaló cég többek között agresszív, pszichés nyomásgyakorlással késztette a felhasználókat mihamarabbi foglalásra.

Az eljárások sora ugyanakkor messze nem ért véget. Miként arról a Médiapiac korábban beszámolt, a GVH vizsgálatot indított a digitális piac több globális szereplője, így például a Viber ügyében, ahol – a Facebook-hoz hasonlóan – az a kérdés, hogy adataikkal fizetnek-e a felhasználók a szolgáltatásokért.

A kínai tulajdonú, Amerikában bejegyzett TikTok gyakorlatát is elemzi a magyar versenyhatóság, felmerült ugyanis, hogy a különösen a fiatalok körében népszerű videómegosztó valószínűleg nem tájékoztat megfelelően a működésére vonatkozó lényeges információkról, így például a kezelt adatok köréről és azok felhasználásáról. Emellett a reklámok ügyében is megfogalmazódtak kételyek.

Ha Google, akkor erőfölénnyel visszaélés?

Vizsgálódik a GVH a Google-nél is. A fő kérdés itt lényegében az, hogy a cég visszaélt-e erőfölényével az úgynevezett dalszövegkártya alkalmazásával kapcsolatban. A vizsgálat annak tisztázásáért indult, hogy a Google jogsértő módon befolyásolja-e a dalszöveg közzétételével foglalkozó piaci szereplők közötti versenyt azzal, hogy a többi honlap linkjei előtt a saját dalszöveg-megjelenítési szolgáltatását helyezi el, amikor a felhasználók a Google keresőprogramjával keresnek dalokat, dalszövegeket az interneten. A dalszövegkártya ugyanis – különösen mobiltelefonoknál – alkalmas arra, hogy kitakarja a keresőmotor által sorrendbe állított további találatokat, miközben népszerűsíti a Google saját szolgáltatását, a YouTube-ot is.

– Az eljárások jelenleg is folyamatban vannak, azok részleteiről így sokat nem mondhatok. Bizonyos általános megállapítások azonban a hatósági ügyektől függetlenül is megfogalmazhatók – jelentette ki Rigó Csaba Balázs. Az elnök a hivatali tapasztalatokra utalva úgy fogalmazott:

számos fogyasztó nincs tisztában az általa átadott adatok terjedelmével, s különösen azok értékével, ahogy sokan az online platformok – jellemzően szöveges – általános szerződési feltételeit sem olvassák el. Pedig a személyes adatok értéke adott esetben messze meghaladhatja egy-egy átlagos értékű előfizetési díj nagyságát.

– Meggyőződésem, hogy rövidebb és hosszabb távon is káros az ügyleti döntésekre, és gazdasági folyamatokra nézve is, ha a fogyasztók azt hiszik, hogy vannak olyan, sokak által igénybe vett szolgáltatások, amelyeket ellentételezés nélkül, kockázatmentesen használhatnak – fogalmazott az elnök.

Nő a csapásszám

Rigó Csaba Balázs felhívta a figyelmet rá, hogy a GVH tavasztól tovább növeli a csapásszámot, már ami a digitális szolgáltatók ellenőrzését illeti. A magyar versenyhatóság ugyanis új jogköröket kapott a november elseje óta hatályos, de 2023. május 2-tól alkalmazandó digitális piacokról szóló uniós jogszabály (röviden DMA) érvényesítése kapcsán. A versenytörvény alapján a GVH versenyfelügyeleti eljárást indíthat annak megállapításáért, hogy a jelentős piaci hatású digitális platformszolgáltatók – vagyis az úgynevezett kapuőrök – megfelelnek-e az uniós jogszabályban foglalt kötelezettségeiknek.

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, miután átvette a kinevezési okmányát Áder János köztársasági elnöktől a Sándor-palotában 2020. április 6-án (MTI/Szigetváry Zsolt)

Vizsgálatának eredményeiről a versenyhatóság jelentést tesz a kötelezettségek érvényesítéséért felelős Európai Bizottságnak.

A feladat jelentős, de felkészültünk rá, megvan a kellő tudásunk, kompetenciánk, és legalább olyan alapossággal végezzük majd el, ahogy az eddigi feladatainkat. Nem engedünk teret a piac befolyásolásának, a folyamatok torzításának. A magyar emberek és vállalkozások számíthatnak a GVH-ra a digitális világban is

– fogalmazott Rigó Csaba Balázs elnök.

Terítéken a távközlési cégek is

– A telekommunikációs szektor is folyamatosan a nemzeti versenyhatóság figyelmének középpontjában áll, mivel a magyar fogyasztók milliói állnak kapcsolatban ezekkel a cégekkel. Ezen a területen is védelemre szorulnak a fogyasztók – emelte ki Rigó Csaba Balázs, majd így folytatta: a büntetés, a bírság kiszabása önmagában nem cél, ugyanakkor erős visszatartó eszköz. A hatóság mindent elkövet, hogy a telekommunikációs piacon is rászorítsa a szolgálatókat a jogszerű működésre és tényszerű ügyféltájékoztatásra.

A GVH elnöke felidézte, hogy 2022-ben a Yettel 1,3 milliárd forint, az Alza 450 millió forint, a Vodafone pedig 245 millió forint fogyasztói jóvátételt vállalt a GVH eljárásának eredményként. A fogyasztói jóvátételi programok együttműködési lehetőséget nyújtanak azokban az esetekben, ha egy cég kész önkéntesen orvosolni a felmerülő versenyaggályokat. Az ilyen programok előnye, hogy olyan, a fogyasztók számára közvetlenül kedvező vállalásokat is tartalmazhatnak, amelyet a versenyhatóság egyébként nem tudna kikényszeríteni.

– Röviden: közvetlen hasznot hajtunk a fogyasztóknak – húzta alá Rigó Csaba Balázs. Jelenleg egyébként a telekommunikációs piac legnagyobb szereplőivel, a Magyar Telekommal és a Vodafone Magyarországgal szemben is van folyamatban versenyfelügyeleti eljárás.

Vodafone: jogszerű az eljárás

Itt érdemes kitérni arra, hogy a Vodafone hamarosan magyar tulajdonba kerül: a hónap elején jelentették be, hogy a társaságot megveszi a 4iG Nyrt. leányvállatataként működő Antenna Hungária, illetve a magyar állam képviseletében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. Előbbi a magyar Vodafone 51, utóbbi a 49 százalékát szerzi meg. A 660 milliárd forintos tranzakciót nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a kormány, így pedig a felvásárlást nem vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal. Az ügyletről megkérdeztük a versenyhatóság vezetőjét.

Rigó Csaba Balázs mindenekelőtt leszögezte: a magyar kormány jogszerűen járt el. Az elnök felhívta a figyelmet rá, hogy a versenyhivatali eljárás alóli mentesítés jogintézménye széles körben elterjedt szerte a világban.

Az Európai Unió 27 tagállamából is számos országban (így például hazánkon kívül Cipruson, Németországban, Spanyolországban, Hollandiában, Olaszországban, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Svédországban, Finnországban és Franciaországban) a jogrend kifejezetten lehetőséget ad arra, hogy a versenyszempontokon túlmutató közérdeket a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során figyelembe vegyék. A magyar megoldáshoz hasonló jogszabályi környezet, illetve jogalkalmazás található például Kanadában és Izraelben is.

Alkotmányos megoldás

– Mindezek alapján abszolút félrevezető azt hangoztatni vagy sugallni, hogy a magyar kormány a tranzakció során bármiben eltért volna a nemzetközi joggyakorlattól – mondta Rigó Csaba Balázs, majd felidézte: az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában világosan leszögezte, annak megítélése, hogy egy konkrét beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelten közérdekűnek minősül-e, alapvetően gazdaságpolitikai döntésnek tekinthető, ami elsődlegesen a kormány politikai felelősség körébe tartozik.

– Önmagában az összefonódás is lehet közérdek, és egy új, erősebb piaci szereplő megjelenése pedig éppen hogy erősítheti is a versenyt a telekommunikációs szektorban, ami a fogyasztók javára válhat – világított rá a versenyhatóság elnöke.

Az Európai Unió számos tagállamában van egyébként állami részesedés olyan telekom cégben, ahol az adott társaság a piac jelentős szereplője. Például Németországban az államé a Deutsche Telekom 32 százaléka, a cég piac harmadát birtokolja. Belgiumban 53 százalékos az állami részesedés a Belgacomban, melynek 38 százalékos piaca van. Szlovéniában az állam 72 százalékban tulajdonolja a Telekom Slovenijét, amelyik majdben a piac felét a magának mondhatja. De megemlíthető a Telekom Austria is, amelyben az államnak 28 százaléka van, a cég pedig 49 százalékkal részesedik az osztrák telekom piacból.


Google: Bukás Luxembourgban

Nem csak idehaza övezi erős kétely a Google erőfölényes helyzetét. A brüsszeli Európai Bizottság az utóbbi időben versenyjogi szabálytalanságok miatt háromszor bírságolta meg a világcéget, a büntetések együttes összege 8,25 milliárd eurót, vagyis átszámítva több mint háromezer milliárd forintot tett ki.

Mindhárom ügy az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságára került, kettőben már az ítélet is megszületett. Az első perben az uniós bírák egyetértettek a bizottsággal, s a 2,42 millió eurós bírság összegének fenntartása mellett megerősítették: a Google visszaélt erőfölényével, amikor jogsértő módon hozta előnyösebb helyzetbe saját ár-összehasonlító szolgáltatását a versenytársakéval szemben, ezzel pedig akadályozta a fogyasztókért folyó versenyt. A második eljárás amiatt indult, mert a bizottság 4,34 milliárd eurós bírsággal sújtotta a techcéget az Android mobileszközökkel kapcsolatos, a Google-keresőmotor erőfölényének megerősítését szolgáló megoldások miatt. Az uniós bíróság idén szeptemberben határozott az ügyben, nagyrészt elutasítva a Google keresetét, ugyanakkor mintegy 200 millió euróval csökkentette a cégre kiszabott bírságot. A harmadik perben, amely egy hozzávetőleg másfél milliárd eurós bírság miatt vette kezdetét, idén születhet ítélet. Itt az a kérdés, hogy visszaélésszerűek-e azok a módszerek, amelyeket a Google az online reklámtevékenységeknél alkalmazott. Az óriáscég gyakorlata miatt az uniós bíróság előtt kialakult ügydömping más pereket is magában foglal, ezek állását ebben az írásunkban részleteztük.

Borítókép: Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke

Jakubász Tamás

Médiapiac

Március 18-tól jön a Házasság első látásra

Új párkapcsolati realityt indít a TV2 március 18-án.

Közzétéve:

TV2

A Házasság első látásra sajtótájékoztatója egy váratlan bejelentéssel indult, Fischer Gábor programigazgató felkonferálta az esemény műsorvezetőjét, a TV2 Csoporthoz 10 év után visszatérő Szabó Zsófit, aki a Mokka műsorvezetője és a március 8-án induló TV2 Klub csatorna nagykövete lesz.

A világsikerű formátumot már 30 országban tűzték képernyőre Ausztráliától, Olaszországon át Norvégiáig, és közel 100 évadot élt meg.

A műsor a párkeresés egy új dimenzióját nyitja meg azoknak a magányos szíveknek, akik a tudományt hívják segítségül az igazi megtalálásához. A különleges televíziós formátumban a szereplők az ideális pár megtalálását egy szakértői csapatra bízzák.

Arra vállalkoznak, hogy teljesen vakon, a szakértői csapat által számukra ideálisnak talált partnerrel, az első találkozásukkor összeházasodnak.

A pszichológia területén elismert szaktekintélyek gondosan, tudományos alapokra támaszkodva, és a szakmában szerzett tapasztalataik alapján kutatják fel számukra a tökéletes társat. A kísérlet olyannyira valós, hogy a párok először tényleg az esküvőn találkoznak csak, ott pillantják meg egymást és miután kimondták a boldogító igent, kezdetét veszi életük legnagyobb kalandja.

Az izgalmas műsorba 6 nő és 6 férfi vágott bele, akiknek legnagyobb vágyuk az, hogy társra találjanak. 3 elismert párkapcsolati szakértő kíséri őket az úton, akik arra vállalkoztak, hogy tudományos módszerek, és személyes tapasztalatok alapján a műsorba jelentkezők közül megpróbálják azokat a szingliket megtalálni, akik tökéletes társai lehetnek egymásnak. Hogy kik ők? Gaál Viktor pszichológus, fő szakterülete az érzelmi intelligencia kutatása, Tóth Melinda pszichológus, aki kötődéssel, elköteleződéssel kapcsolatos problémák kezelésével foglalkozik, valamint Sarkadi Bálint klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szexológus tanácsadó. Ők hárman tehát tudományos módszerekkel keresik meg a tökéletes párt azoknak, akik szinte már feladták a reményt.

És hogy kik a vállalkozó szellemű szereplők? Íme!

Dávid Petra, személyi edző és influencer, TikTok-er. Szerinte egy emberben az egyik legvonzóbb dolog a kisugárzása, magát nagyon mosolygós típusnak tartja. Magabiztos, karizmatikus, sármos, de emellett legyen érzékeny – ezek pedig azok a jellemzők, amelyek számára egy férfiban a legfontosabbak.

Góbi Hilda, üzletvezető. Akaratos, vidám és céltudatos embernek tartja magát. Az utolsó kapcsolata miatt kissé megtört, és amiatt eddig nem érezte, hogy készen állna a következőre. Mindennek utánajár, előtte semmi sem maradhat titokban! Nagyon izgalmasnak tartja, hogy szakértők keresnek neki párt.

Boda Gyöngyi, szempilla stylist. Elég sok csalódás érte eddig, nagyon érzelmes típus. Volt már házas, 28 éves korában vált el a férjétől. A történtek miatt nehezen bízik meg a férfiakban, de ebbe a kísérletbe reményteli érzésekkel vágott bele.

Gál Bogi, menedzser. Saját bevallása szerint, a férfiak benne a személyiségét, a karakterét tartják a legizgalmasabbnak. Szeretik a humorát és a lazaságát. Hobbi szinten verseket ír és slam poetry előadó.

Hegedűs Kornélia, egy idősotthon vezetőjeként dolgozik. Hobbija a sport és a tánc. Volt már házas, de eddig nem sikerült megtalálni a nagy Őt. Nagyon szereti a pszichológiát, és bízik a szakértőkben.

Horváth Enikő, 
üzletvezető. Ezekkel a szavakkal jellemezte magát: határozott, domináns és nagyon energikus. Azt mondja több énje is van, és a férfitól függ, melyiket hozza ki belőle. Ki nem állja a nagyképű férfiakat.

Szandavári Gergely, üzletkötő. Szerethető, vagány és segítőkész embernek tartja magát. Nagyon szeretne már gyereket. Nem hisz abban, hogy van szerelem első látásra, de ha szerelmes, akkor számára nincsenek határok, mindent megtesz a párjáért.

Rózsavölgyi János,
 vállalkozó. Elvált. Régebben vízilabdázott, és most is fontos számára a sport. Hisz abban, hogy van szerelem első látásra. Fontos, hogy a párja legyen a társa, a barátja, és mindent el tudjanak mondani őszintén egymásnak.

Kriston Péter, személyi edző, már több, mint 10 éve. Petit az Exatlon Hungary-ből és a Ninja Warrior Hungary-ből is ismerhetik a nézők. Eddig nem volt sok komoly párkapcsolata, de nagyon vágyik már egy igazi társra és izgalmasnak tarja, hogy tudományos segítséggel milyen párt találhat maga mellé. Első blikkre szerinte a férfias kisugárzása az, ami vonzó lehet egy nő számára.

Brem László, küzdősport oktató. Határozott, gondoskodó és kreatív – ezeket emelte ki magáról. Elvált, és úgy érzi itt az idő, hogy megtalálja a nagy Őt! A legfontosabb számára az, hogy olyan energiái legyenek a nőnek, amivel egyből kapcsolódni tudnak egymáshoz.

Kabai András, DJ, producer és emellett építőmérnökként dolgozik. A műsort egy önismereti kalandnak is gondolja, és nagyon kíváncsi, hogy szakértői szemmel milyen pár az, aki tökéletes lehet számára.

Hegedűs Csaba, vállalkozó, Amerikában nőtt fel. Nagyon odaadó és hűséges egy kapcsolatban, ezt a példát otthonról hozta. Kevés komoly párkapcsolata volt, a legutolsó 10 évig tartott, és nagy csalódással ért számára véget.

Tovább olvasom

Médiapiac

A színvonalas közbeszédhez a jogi szabályozás mellett társadalmi normákra is szükség van

A szólásszabadság jogi védelme önmagában nem képes megteremteni a színvonalas közbeszédet, ezért kétségtelenül szükség van társadalmi normákra is – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Szólásszabadság című konferenciáján kedden Budapesten.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Koltay András előadásában bemutatta a szólásszabadság jogi kategóriája és valósága közötti különbségeket, és elmondta, hogy

az államnak a szólásszabadságot jogi eszközökkel kell biztosítania, a társadalomban pedig közmegegyezés alapján kulturális normák korlátozzák a szabad beszédet, ideális esetben az egymás iránti kölcsönös tisztelet elvére alapozva.

A szólásszabadság jogi védelme azonban önmagában nem képes megteremteni a színvonalas közbeszédet, kétségtelenül szükség van társadalmi normákra is, amelyek felőli közmegegyezés azonban egyre gyengül – emelte ki az NMHH elnöke.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy

manapság az interneten az győz a vitákban, aki hangosabban kiabál. Az, hogy az interneten mindenki beszélhet, egyszerre áldás és átok

– vélekedett Koltay András, hiszen – mint mondta – így sokkal több ember tud nyilvánossághoz jutni, ugyanakkor rengeteg a kevésbé értékes gondolat, vagy a rosszindulatú megszólaló is.

Úgy értékelt: a közbeszéd állapotát a jogi szabályozás csak egy bizonyos pontig tudja rendezni, és a közbeszéd színvonala, a nyilvánosság állapota egy társadalomban csaknem fontosabb kérdés, mint a szólásszabadság határainak meghúzása.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója kerekasztal-beszélgetésen vitatta meg, mi változott a szólásszabadság tekintetében az 1960-as évek óta.

Schmidt Mária azt mondta, hogy a sajtószabadság a nyilvános sajtó szabályozása, amely a nyilvánosság számára is átlátható, a szólásszabadság pedig azt jelenti, hogy a vélemények elmondhatók.

Van azonban egy “abszurd tendencia”: az állam szerepének teljes visszaszorulása, minden funkciójának kiszervezése magáncégekhez, amelyek aztán szabályozzák, mi fér bele a szólásszabadság keretébe, de ezt nem szabályok alapján teszik – hangoztatta a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Hozzátette, ezek a magáncégek nem csak azt döntik el az emberek helyett, hogy elmondhatják-e a véleményüket, hanem azt is, hogy a véleményük helyes vagy helytelen.

Schmidt Mária arról beszélt, hogy amikor Donald Trumpot, az Egyesült Államok volt elnökét letiltották a Twitterről, az megmutatta, hogy még a választott hatalom felett is áll valaki, akinek sok pénze van; és megmutatta azt is, hogy a mai világban nem esik egybe a választott és a tényleges hatalomgyakorlók köre.

A főigazgató felhívta a figyelmet még egy, szerinte veszélyes tendenciára, miszerint a média veszi át a politikacsinálás feladatát. A politikusok nagy része ötlettelen, “színtelen, szagtalan”, ezért sokszor az újságírók látják el a politikai képviseletet, és a saját meggyőződésüknek megfelelően radikalizálják a társadalmakat annak ellenére, hogy nem rendelkeznek semmilyen felhatalmazással – mondta.

Schmidt Mária szerint “nagy dolog”, hogy Magyarországon minden oldalról lehet véleményeket olvasni, ami a kiegyensúlyozottságot bizonyítja.

Demeter Szilárd arról beszélt, hogy a kultúrafogyasztó passzív, a kultúrahordozó pedig aktív cselekvő, aki részt vesz a kultúra formálásában, mára azonban az embereket “betolták” a kultúrafogyasztói állapotba.
Példaként hozta a Me too-kampányt, amikor megvádoltak embereket azzal, hogy abúzust követtek el a munkahelyükön, és ezért nyilvánosan “kivégezték” őket. Véleménye szerint ez felvet egy problémát: a jog szerint ugyanis csak azután bűnös valaki, ha egy független bíróság annak nyilvánította, ezt azonban felrúgta a Me too, mert nem volt bizonyítás, bemondás alapján ítéltek el embereket.

Ez felveti annak a kérdését, hogy a sajtó negyedik hatalmi ágként kiválthatja-e a többi hatalmi ág működését, eljárhat-e nyomozati és törvénykezési szervként. Ha igen, azzal okafogyottá válna a többi hatalmi ág, amely diktatúrát jelentene – mondta az igazgató.

Demeter Szilárd arról is beszélt, hogy akkor lehet vitatkozni, ha van egy közös premissza, ez azonban kezd eltűnni, mindenki csak kinyilatkoztatja a gondolatait, amelyek azonban nem érnek össze.

Borítókép: Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és Médiatanács elnöke előadást tart a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Szólásszabadság című konferenciáján a budapesti Várkert Bazárban 2024. február 20-án

Tovább olvasom

Médiapiac

Március 4-én debütál Szabó Zsófi a Mokkában (videó)

Ahogy azt a TV2 sajtóeseményén hétfőn bejelentették, Szabó Zsófi 10 év után visszatért anyacsatornájához. Erről és a rá váró feladatokról a Mokkában beszélt.

Közzétéve:

Szabó Zsófi/Instagram

Az infotainment műsor stúdiójában ezúttal vendégként foglalt helyet, ám hamarosan átül a műsorvezetői székbe.

„Üdvözöljük Szabó Zsófit a Mokka csapatában. Mindig törekszünk arra, hogy a lehető legszínesebb, legaktuálisabb témákat dolgozzuk fel informatív és szórakoztató módon és ehhez olyan műsorvezetői csapatunk legyen, akik felkészültségükkel és személyiségükkel is erősítik a brand-et. A nézők pedig minket igazolnak: a Mokka töretlenül az ország legnépszerűbb reggeli infotainment műsora. Szabó Zsófit először március 4-én láthatják a TV2 nézői a műsorvezetői székben, Pachmann Péter oldalán” – nyilatkozta Szalai Vivien, a TV2 Csoport hírigazgatója.

Zsófira még számos feladat vár a médiatársaságnál, mások mellett a március 8-án induló női csatorna, a TV2 Klub nagykövete is ő lesz.

Tovább olvasom