Médiapiac
GVH-elnök: a kormány jogszerűen járt el a Vodafone-ügyben
Rigó Csaba Balázs a Médiapiacnak arról beszélt, most is több techcég kereskedelmi gyakorlatát vizsgálja a magyar versenyhatóság, amely tavasszal tovább növeli az eljárások csapásszámát ezen a területen.
A digitális óriásvállalatok közül több ellen is folytat eljárást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a magyar hatóság a TikTok, a Viber és a Google bizonyos megoldásait, gyakorlatát vizsgálja jelenleg. – Akár a gazdaság egészének működésére is káros lehet, ha a fogyasztók azt hiszik, hogy mindenféle ellenszolgáltatás nélkül használhatnak globális szolgáltatásokat – mondta a Médiapiac.com-nak a GVH elnöke. Rigó Csaba Balázs megjegyezte: a hivatal hamarosan fokozza a csapásszámot, a tavasszal életbe lépő uniós előírások ugyanis új feladatokat adnak a versenyhatóságnak a techcégek esetleges jogsértő megoldásainak kivizsgálásában. Az elnök beszélt a Vodafone Magyarország megvásárlásáról is. Ennek kapcsán felidézte a nemzetközi gyakorlatot, a magyar alkotmányos szabályokat, ezek alapján pedig leszögezte: a kormány jogszerűen járt el.
Az elmúlt években a kereskedelem, a szórakoztatóipar számottevő része a digitális térbe költözött és immár ilyen platformokon kínálja szolgáltatásait, árucikkeit. A helyzet nyilvánvalóan a hatóságoktól is megfelelő reakciót kíván. Jó – és a fogyasztók szempontjából – kulcskérdés például, hogy a digitális platformok, a legnagyobb techcégek, a globálisan elérhető közösségi oldalak üzemeltetői betartják-e a versenyjog előírásait. A felvetésre a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, Rigó Csaba Balázs adott válaszokat a Médiapiacnak.
Techcégek: Kérem a következőt!
A nemzeti versenyhatóság vezetője azzal kezdte, hogy a digitális piacok, illetve az online tér nagy platformjainak működése már több éve a GVH fogyasztóvédelmi vizsgálatainak fókuszában van. A versenyhivatal számos eljárást lefolytatott a piacvezető óriáscégeknél, így született már magyar határozat a PayPal, az Apple, a Google és a Facebook bizonyos piaci gyakorlata kapcsán, de ide sorolható a Booking.com ügye is: a holland szállásfoglaló cég többek között agresszív, pszichés nyomásgyakorlással késztette a felhasználókat mihamarabbi foglalásra.
Az eljárások sora ugyanakkor messze nem ért véget. Miként arról a Médiapiac korábban beszámolt, a GVH vizsgálatot indított a digitális piac több globális szereplője, így például a Viber ügyében, ahol – a Facebook-hoz hasonlóan – az a kérdés, hogy adataikkal fizetnek-e a felhasználók a szolgáltatásokért.
A kínai tulajdonú, Amerikában bejegyzett TikTok gyakorlatát is elemzi a magyar versenyhatóság, felmerült ugyanis, hogy a különösen a fiatalok körében népszerű videómegosztó valószínűleg nem tájékoztat megfelelően a működésére vonatkozó lényeges információkról, így például a kezelt adatok köréről és azok felhasználásáról. Emellett a reklámok ügyében is megfogalmazódtak kételyek.
Ha Google, akkor erőfölénnyel visszaélés?
Vizsgálódik a GVH a Google-nél is. A fő kérdés itt lényegében az, hogy a cég visszaélt-e erőfölényével az úgynevezett dalszövegkártya alkalmazásával kapcsolatban. A vizsgálat annak tisztázásáért indult, hogy a Google jogsértő módon befolyásolja-e a dalszöveg közzétételével foglalkozó piaci szereplők közötti versenyt azzal, hogy a többi honlap linkjei előtt a saját dalszöveg-megjelenítési szolgáltatását helyezi el, amikor a felhasználók a Google keresőprogramjával keresnek dalokat, dalszövegeket az interneten. A dalszövegkártya ugyanis – különösen mobiltelefonoknál – alkalmas arra, hogy kitakarja a keresőmotor által sorrendbe állított további találatokat, miközben népszerűsíti a Google saját szolgáltatását, a YouTube-ot is.
– Az eljárások jelenleg is folyamatban vannak, azok részleteiről így sokat nem mondhatok. Bizonyos általános megállapítások azonban a hatósági ügyektől függetlenül is megfogalmazhatók – jelentette ki Rigó Csaba Balázs. Az elnök a hivatali tapasztalatokra utalva úgy fogalmazott:
számos fogyasztó nincs tisztában az általa átadott adatok terjedelmével, s különösen azok értékével, ahogy sokan az online platformok – jellemzően szöveges – általános szerződési feltételeit sem olvassák el. Pedig a személyes adatok értéke adott esetben messze meghaladhatja egy-egy átlagos értékű előfizetési díj nagyságát.
– Meggyőződésem, hogy rövidebb és hosszabb távon is káros az ügyleti döntésekre, és gazdasági folyamatokra nézve is, ha a fogyasztók azt hiszik, hogy vannak olyan, sokak által igénybe vett szolgáltatások, amelyeket ellentételezés nélkül, kockázatmentesen használhatnak – fogalmazott az elnök.
Nő a csapásszám
Rigó Csaba Balázs felhívta a figyelmet rá, hogy a GVH tavasztól tovább növeli a csapásszámot, már ami a digitális szolgáltatók ellenőrzését illeti. A magyar versenyhatóság ugyanis új jogköröket kapott a november elseje óta hatályos, de 2023. május 2-tól alkalmazandó digitális piacokról szóló uniós jogszabály (röviden DMA) érvényesítése kapcsán. A versenytörvény alapján a GVH versenyfelügyeleti eljárást indíthat annak megállapításáért, hogy a jelentős piaci hatású digitális platformszolgáltatók – vagyis az úgynevezett kapuőrök – megfelelnek-e az uniós jogszabályban foglalt kötelezettségeiknek.
Vizsgálatának eredményeiről a versenyhatóság jelentést tesz a kötelezettségek érvényesítéséért felelős Európai Bizottságnak.
A feladat jelentős, de felkészültünk rá, megvan a kellő tudásunk, kompetenciánk, és legalább olyan alapossággal végezzük majd el, ahogy az eddigi feladatainkat. Nem engedünk teret a piac befolyásolásának, a folyamatok torzításának. A magyar emberek és vállalkozások számíthatnak a GVH-ra a digitális világban is
– fogalmazott Rigó Csaba Balázs elnök.
Terítéken a távközlési cégek is
– A telekommunikációs szektor is folyamatosan a nemzeti versenyhatóság figyelmének középpontjában áll, mivel a magyar fogyasztók milliói állnak kapcsolatban ezekkel a cégekkel. Ezen a területen is védelemre szorulnak a fogyasztók – emelte ki Rigó Csaba Balázs, majd így folytatta: a büntetés, a bírság kiszabása önmagában nem cél, ugyanakkor erős visszatartó eszköz. A hatóság mindent elkövet, hogy a telekommunikációs piacon is rászorítsa a szolgálatókat a jogszerű működésre és tényszerű ügyféltájékoztatásra.
A GVH elnöke felidézte, hogy 2022-ben a Yettel 1,3 milliárd forint, az Alza 450 millió forint, a Vodafone pedig 245 millió forint fogyasztói jóvátételt vállalt a GVH eljárásának eredményként. A fogyasztói jóvátételi programok együttműködési lehetőséget nyújtanak azokban az esetekben, ha egy cég kész önkéntesen orvosolni a felmerülő versenyaggályokat. Az ilyen programok előnye, hogy olyan, a fogyasztók számára közvetlenül kedvező vállalásokat is tartalmazhatnak, amelyet a versenyhatóság egyébként nem tudna kikényszeríteni.
– Röviden: közvetlen hasznot hajtunk a fogyasztóknak – húzta alá Rigó Csaba Balázs. Jelenleg egyébként a telekommunikációs piac legnagyobb szereplőivel, a Magyar Telekommal és a Vodafone Magyarországgal szemben is van folyamatban versenyfelügyeleti eljárás.
Vodafone: jogszerű az eljárás
Itt érdemes kitérni arra, hogy a Vodafone hamarosan magyar tulajdonba kerül: a hónap elején jelentették be, hogy a társaságot megveszi a 4iG Nyrt. leányvállatataként működő Antenna Hungária, illetve a magyar állam képviseletében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. Előbbi a magyar Vodafone 51, utóbbi a 49 százalékát szerzi meg. A 660 milliárd forintos tranzakciót nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a kormány, így pedig a felvásárlást nem vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal. Az ügyletről megkérdeztük a versenyhatóság vezetőjét.
Rigó Csaba Balázs mindenekelőtt leszögezte: a magyar kormány jogszerűen járt el. Az elnök felhívta a figyelmet rá, hogy a versenyhivatali eljárás alóli mentesítés jogintézménye széles körben elterjedt szerte a világban.
Az Európai Unió 27 tagállamából is számos országban (így például hazánkon kívül Cipruson, Németországban, Spanyolországban, Hollandiában, Olaszországban, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Svédországban, Finnországban és Franciaországban) a jogrend kifejezetten lehetőséget ad arra, hogy a versenyszempontokon túlmutató közérdeket a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során figyelembe vegyék. A magyar megoldáshoz hasonló jogszabályi környezet, illetve jogalkalmazás található például Kanadában és Izraelben is.
Alkotmányos megoldás
– Mindezek alapján abszolút félrevezető azt hangoztatni vagy sugallni, hogy a magyar kormány a tranzakció során bármiben eltért volna a nemzetközi joggyakorlattól – mondta Rigó Csaba Balázs, majd felidézte: az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában világosan leszögezte, annak megítélése, hogy egy konkrét beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelten közérdekűnek minősül-e, alapvetően gazdaságpolitikai döntésnek tekinthető, ami elsődlegesen a kormány politikai felelősség körébe tartozik.
– Önmagában az összefonódás is lehet közérdek, és egy új, erősebb piaci szereplő megjelenése pedig éppen hogy erősítheti is a versenyt a telekommunikációs szektorban, ami a fogyasztók javára válhat – világított rá a versenyhatóság elnöke.
Az Európai Unió számos tagállamában van egyébként állami részesedés olyan telekom cégben, ahol az adott társaság a piac jelentős szereplője. Például Németországban az államé a Deutsche Telekom 32 százaléka, a cég piac harmadát birtokolja. Belgiumban 53 százalékos az állami részesedés a Belgacomban, melynek 38 százalékos piaca van. Szlovéniában az állam 72 százalékban tulajdonolja a Telekom Slovenijét, amelyik majdben a piac felét a magának mondhatja. De megemlíthető a Telekom Austria is, amelyben az államnak 28 százaléka van, a cég pedig 49 százalékkal részesedik az osztrák telekom piacból.
Google: Bukás Luxembourgban
Nem csak idehaza övezi erős kétely a Google erőfölényes helyzetét. A brüsszeli Európai Bizottság az utóbbi időben versenyjogi szabálytalanságok miatt háromszor bírságolta meg a világcéget, a büntetések együttes összege 8,25 milliárd eurót, vagyis átszámítva több mint háromezer milliárd forintot tett ki.
Mindhárom ügy az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságára került, kettőben már az ítélet is megszületett. Az első perben az uniós bírák egyetértettek a bizottsággal, s a 2,42 millió eurós bírság összegének fenntartása mellett megerősítették: a Google visszaélt erőfölényével, amikor jogsértő módon hozta előnyösebb helyzetbe saját ár-összehasonlító szolgáltatását a versenytársakéval szemben, ezzel pedig akadályozta a fogyasztókért folyó versenyt. A második eljárás amiatt indult, mert a bizottság 4,34 milliárd eurós bírsággal sújtotta a techcéget az Android mobileszközökkel kapcsolatos, a Google-keresőmotor erőfölényének megerősítését szolgáló megoldások miatt. Az uniós bíróság idén szeptemberben határozott az ügyben, nagyrészt elutasítva a Google keresetét, ugyanakkor mintegy 200 millió euróval csökkentette a cégre kiszabott bírságot. A harmadik perben, amely egy hozzávetőleg másfél milliárd eurós bírság miatt vette kezdetét, idén születhet ítélet. Itt az a kérdés, hogy visszaélésszerűek-e azok a módszerek, amelyeket a Google az online reklámtevékenységeknél alkalmazott. Az óriáscég gyakorlata miatt az uniós bíróság előtt kialakult ügydömping más pereket is magában foglal, ezek állását ebben az írásunkban részleteztük.
Borítókép: Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke
Jakubász Tamás
Médiapiac
Mobilra és tévére még költünk, vezetékes telefonra már kevésbé
A háztartások távközlési kiadásainak jelentős részét a mobiltelefon és az ahhoz kapcsolódó mobilinternet-szolgáltatások 11 000 forintos díja teszi ki. Ez jellemzően két előfizetés költsége. Tízből kilenc család biztos, hogy előfizet a televízióra, melynek átlagosan 4 200 Ft az előfizetői díja. Ezt követi a helyhez kötött internet, mely a háztartások háromnegyedében érhető el, átlagos díja pedig 4 500 Ft. Az otthoni telefon átlagosan 2 000 Ft-os költsége sem elhanyagolható, de ez a szám évről évre csökken – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatásából.
2022-ben egy átlagos magyar háztartás havonta 18 600 Ft-ot költött távközlési szolgáltatásokra. Beleértve ebbe az otthoni internet és telefon-, a mobiltelefon-, a mobilinternet- és a TV-szolgáltatások díjait.
Ez az összeg viszont nem tartalmazza az eszközök árát, a mobilszámlákon esetenként megjelenő készüléktörlesztési és mobilvásárlási költségeket, illetve a streamingszolgáltatóknak közvetlenül fizetett összegeket sem.
A közel 19 ezer forintos átlagos kiadás jellemzően két mobiltelefon-előfizetés, és két otthoni szolgáltatás díjából adódik össze. Ez utóbbiak leginkább a TV-szolgáltatás és az otthoni internet. A távközlési kiadások jelentős részét a háztartások szinte mindegyikében használt mobiltelefon- és ahhoz kapcsolódó mobilinternet-szolgáltatások 11 000 forintos díja teszi ki. A mobil után a televízió-előfizetés vezet, ezt követi a helyhez kötött internet és az otthoni telefon egy fix költsége, bár ez a szám évről évre csökken.
Hogy ki, mennyit hajlandó vagy tud fizetni, azt több tényező is meghatározza. A legfontosabb a háztartásméret, azaz minél többen élnek a háztartásban, annál magasabb az összköltés. A több háztartástag nyilvánvalóan több mobiltelefon-előfizetést, és ezáltal magasabb mobilkiadást eredményez. Ám ezen felül a háztartásméret az otthoni internet-, és a TV-költést is meghatározza. A több felhasználó mellett feltételezhetően nagyobb sávszélességre, többféle TV-csatornára lehet igény. Leginkább a felnőtt, azon belül a dolgozó háztartástagok száma befolyásolja a költést. Ők mobilabb és sokrétűbb felhasználók lehetnek, ráadásul jövedelmük is fedezi a nagyobb igényeket. Érdekesség még, hogy a TV-előfizetésnél a gyermekek száma, azaz a nekik szóló tartalom igénye a felnőttekéhez hasonló hatással bír.
A távközlési kiadásokat a háztartás anyagi helyzete is meghatározza. A vagyonosabb, magasabb jövedelmű, magukat is jobb anyagi helyzetűnek gondoló háztartások távközlésre is többet tudnak költeni.
Az igényeket a háztartás távközlési szolgáltatásai kapcsán a döntéshozó tagjának életkora, iskolai végzettsége is befolyásolja. A legfiatalabbak kevesebb szolgáltatást használnak, jellemzően nem fizetnek elő otthoni telefonra. Viszont a legidősebbeknek az otthoni internetre és az okostelefonban használt mobilinternetre van kevésbé szükségük. Mindezek eredménye, hogy a középkorú döntéshozóval rendelkező háztartások távközlési kiadásai a legmagasabbak. Az olyan háztartásokban, ahol a legmagasabb iskolai végzettség nyolc általános, összességében kevesebbet költenek távközlésre. A diplomás háztartásokban pedig a gyorsabb otthoni internetre is hajlandóak előfizetni.
A háztartások átlagos telekommunikációs kiadásai a kutatás alapján a 2021-es 17 800 forintról 2022-re 18 600 forintra emelkedtek. Az elemzés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság „Az elektronikus hírközlési piac fogyasztóinak vizsgálata – Háztartási felmérés” alapján készült.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A hét lemeze – Kulisszarovat a legsikeresebb zenei albumokról
Az elmúlt évtizedek legsikeresebb albumait szemlézi szombat esténként az M2 Petőfi TV Nézzünk szét! című műsorának A hét lemeze rovata. A rovat műsorvezetője, Lola az MTVA Archívumát hívja segítségül a múltidézéshez.
A novemberben indult A hét lemeze című rovat még a legnagyobb zenerajongók számára is újdonságokkal szolgál.
„A hét lemeze egy igazi szerelem projekt az életemben. Énekesnőként lehetek a műsorvezetője egy olyan rovatnak, ami azt gondolom, hogy hiánypótló jelenleg. Kirándulhatok a zenei stílusok között, és fantasztikus érzés, hogy igazi legendák mesélik el, hogyan alkottak maradandót a zenei életben. A rovat indulása óta olyan nagy múltú zenekarok tagjait láthattam vendégül, mint a KFT vagy Neoton Família, de a Junkies és az Ocho Macho is járt már nálunk” – nyilatkozta Lola a rovatról, ami a műfaji sokszínűség jegyében készül.
A műsor legizgalmasabb része, hogy sosem hallott kulisszatitkokat tár a nézők elé. A következő, április 1-jei adásból arra is fény derül, miért fordultak meg a tevék az R-GO első lemezborítójának későbbi kiadásain.
Médiapiac
MTVA: a “Gyurcsány-koalíció” újabb tagja vesztett pert az MTI-vel szemben
A DK sorozatos pervesztesége után ezúttal a Jobbik vesztett pert a közmédiával szemben – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája.
A közleményben azt írták:
a Kúria újabb döntése erősítette meg, hogy joga van az Országos Sajtószolgálatnak (OS) minden olyan közlemény kiadását megtagadni, amelyről feltételezhető, hogy az alkalmas lehet más személy személyiségi jogainak megsértésére, valamint azt is kimondta, hogy az MTI-t megilleti a szerkesztői szabadság.
Jelezték: két éve húzódó pereskedést zárt le az öttagú bírói tanács részvételével folytatott felülvizsgálati eljárás eredményeként meghozott ítéletében a Kúria. Az ítélet megfellebbezhetetlenül kimondja – írták -, hogy jogosan utasította vissza az Országos Sajtószolgálat a Jobbik Magyarországért Mozgalom egyik közleményének kiadását.
A bíróság döntése szerint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény nemzeti hírügynökségre vonatkozó rendelkezéseiből nem következik, hogy az OS-szolgáltatás keretében bárkinek joga lenne követelni egy konkrét közlemény közzétételét
– hangsúlyozták.
Emlékeztettek: korábban a Demokratikus Koalíció hét, szintén az MTI közleménykiadási gyakorlatát kifogásoló valamennyi perét veszítette el a közmédiával szemben.
A baloldali pártok annak ellenére támadták meg az Országos Sajtószolgálat közleménykiadását, hogy előzőleg írásbeli szerződésben elismerték és elfogadták a közszolgálati médiaszolgáltató mérlegelési jogosultságát
– közölték.
Hozzátették: előzőleg ugyancsak a DK által indított perben erősítette meg a Kúria, hogy maguk a szerződéses feltételek is jogszerűek.
A most meghozott végleges bírósági döntés értelmében a Jobbik köteles megfizetni az eljárási költséget a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-nek. A Kúria ítélete ellen felülvizsgálatnak nincs helye – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció