Kövess minket!

Médiapiac

GVH-elnök: a kormány jogszerűen járt el a Vodafone-ügyben

Rigó Csaba Balázs a Médiapiacnak arról beszélt, most is több techcég kereskedelmi gyakorlatát vizsgálja a magyar versenyhatóság, amely tavasszal tovább növeli az eljárások csapásszámát ezen a területen.

MTI/Szigetváry Zsolt

A digitális óriásvállalatok közül több ellen is folytat eljárást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a magyar hatóság a TikTok, a Viber és a Google bizonyos megoldásait, gyakorlatát vizsgálja jelenleg. – Akár a gazdaság egészének működésére is káros lehet, ha a fogyasztók azt hiszik, hogy mindenféle ellenszolgáltatás nélkül használhatnak globális szolgáltatásokat – mondta a Médiapiac.com-nak a GVH elnöke. Rigó Csaba Balázs megjegyezte: a hivatal hamarosan fokozza a csapásszámot, a tavasszal életbe lépő uniós előírások ugyanis új feladatokat adnak a versenyhatóságnak a techcégek esetleges jogsértő megoldásainak kivizsgálásában. Az elnök beszélt a Vodafone Magyarország megvásárlásáról is. Ennek kapcsán felidézte a nemzetközi gyakorlatot, a magyar alkotmányos szabályokat, ezek alapján pedig leszögezte: a kormány jogszerűen járt el.

Az elmúlt években a kereskedelem, a szórakoztatóipar számottevő része a digitális térbe költözött és immár ilyen platformokon kínálja szolgáltatásait, árucikkeit. A helyzet nyilvánvalóan a hatóságoktól is megfelelő reakciót kíván. Jó – és a fogyasztók szempontjából – kulcskérdés például, hogy a digitális platformok, a legnagyobb techcégek, a globálisan elérhető közösségi oldalak üzemeltetői betartják-e a versenyjog előírásait. A felvetésre a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, Rigó Csaba Balázs adott válaszokat a Médiapiacnak.

Techcégek: Kérem a következőt!

A nemzeti versenyhatóság vezetője azzal kezdte, hogy a digitális piacok, illetve az online tér nagy platformjainak működése már több éve a GVH fogyasztóvédelmi vizsgálatainak fókuszában van. A versenyhivatal számos eljárást lefolytatott a piacvezető óriáscégeknél, így született már magyar határozat a PayPal, az Apple, a Google és a Facebook bizonyos piaci gyakorlata kapcsán, de ide sorolható a Booking.com ügye is: a holland szállásfoglaló cég többek között agresszív, pszichés nyomásgyakorlással késztette a felhasználókat mihamarabbi foglalásra.

Az eljárások sora ugyanakkor messze nem ért véget. Miként arról a Médiapiac korábban beszámolt, a GVH vizsgálatot indított a digitális piac több globális szereplője, így például a Viber ügyében, ahol – a Facebook-hoz hasonlóan – az a kérdés, hogy adataikkal fizetnek-e a felhasználók a szolgáltatásokért.

A kínai tulajdonú, Amerikában bejegyzett TikTok gyakorlatát is elemzi a magyar versenyhatóság, felmerült ugyanis, hogy a különösen a fiatalok körében népszerű videómegosztó valószínűleg nem tájékoztat megfelelően a működésére vonatkozó lényeges információkról, így például a kezelt adatok köréről és azok felhasználásáról. Emellett a reklámok ügyében is megfogalmazódtak kételyek.

Ha Google, akkor erőfölénnyel visszaélés?

Vizsgálódik a GVH a Google-nél is. A fő kérdés itt lényegében az, hogy a cég visszaélt-e erőfölényével az úgynevezett dalszövegkártya alkalmazásával kapcsolatban. A vizsgálat annak tisztázásáért indult, hogy a Google jogsértő módon befolyásolja-e a dalszöveg közzétételével foglalkozó piaci szereplők közötti versenyt azzal, hogy a többi honlap linkjei előtt a saját dalszöveg-megjelenítési szolgáltatását helyezi el, amikor a felhasználók a Google keresőprogramjával keresnek dalokat, dalszövegeket az interneten. A dalszövegkártya ugyanis – különösen mobiltelefonoknál – alkalmas arra, hogy kitakarja a keresőmotor által sorrendbe állított további találatokat, miközben népszerűsíti a Google saját szolgáltatását, a YouTube-ot is.

– Az eljárások jelenleg is folyamatban vannak, azok részleteiről így sokat nem mondhatok. Bizonyos általános megállapítások azonban a hatósági ügyektől függetlenül is megfogalmazhatók – jelentette ki Rigó Csaba Balázs. Az elnök a hivatali tapasztalatokra utalva úgy fogalmazott:

számos fogyasztó nincs tisztában az általa átadott adatok terjedelmével, s különösen azok értékével, ahogy sokan az online platformok – jellemzően szöveges – általános szerződési feltételeit sem olvassák el. Pedig a személyes adatok értéke adott esetben messze meghaladhatja egy-egy átlagos értékű előfizetési díj nagyságát.

– Meggyőződésem, hogy rövidebb és hosszabb távon is káros az ügyleti döntésekre, és gazdasági folyamatokra nézve is, ha a fogyasztók azt hiszik, hogy vannak olyan, sokak által igénybe vett szolgáltatások, amelyeket ellentételezés nélkül, kockázatmentesen használhatnak – fogalmazott az elnök.

Nő a csapásszám

Rigó Csaba Balázs felhívta a figyelmet rá, hogy a GVH tavasztól tovább növeli a csapásszámot, már ami a digitális szolgáltatók ellenőrzését illeti. A magyar versenyhatóság ugyanis új jogköröket kapott a november elseje óta hatályos, de 2023. május 2-tól alkalmazandó digitális piacokról szóló uniós jogszabály (röviden DMA) érvényesítése kapcsán. A versenytörvény alapján a GVH versenyfelügyeleti eljárást indíthat annak megállapításáért, hogy a jelentős piaci hatású digitális platformszolgáltatók – vagyis az úgynevezett kapuőrök – megfelelnek-e az uniós jogszabályban foglalt kötelezettségeiknek.

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, miután átvette a kinevezési okmányát Áder János köztársasági elnöktől a Sándor-palotában 2020. április 6-án (MTI/Szigetváry Zsolt)

Vizsgálatának eredményeiről a versenyhatóság jelentést tesz a kötelezettségek érvényesítéséért felelős Európai Bizottságnak.

A feladat jelentős, de felkészültünk rá, megvan a kellő tudásunk, kompetenciánk, és legalább olyan alapossággal végezzük majd el, ahogy az eddigi feladatainkat. Nem engedünk teret a piac befolyásolásának, a folyamatok torzításának. A magyar emberek és vállalkozások számíthatnak a GVH-ra a digitális világban is

– fogalmazott Rigó Csaba Balázs elnök.

Terítéken a távközlési cégek is

– A telekommunikációs szektor is folyamatosan a nemzeti versenyhatóság figyelmének középpontjában áll, mivel a magyar fogyasztók milliói állnak kapcsolatban ezekkel a cégekkel. Ezen a területen is védelemre szorulnak a fogyasztók – emelte ki Rigó Csaba Balázs, majd így folytatta: a büntetés, a bírság kiszabása önmagában nem cél, ugyanakkor erős visszatartó eszköz. A hatóság mindent elkövet, hogy a telekommunikációs piacon is rászorítsa a szolgálatókat a jogszerű működésre és tényszerű ügyféltájékoztatásra.

A GVH elnöke felidézte, hogy 2022-ben a Yettel 1,3 milliárd forint, az Alza 450 millió forint, a Vodafone pedig 245 millió forint fogyasztói jóvátételt vállalt a GVH eljárásának eredményként. A fogyasztói jóvátételi programok együttműködési lehetőséget nyújtanak azokban az esetekben, ha egy cég kész önkéntesen orvosolni a felmerülő versenyaggályokat. Az ilyen programok előnye, hogy olyan, a fogyasztók számára közvetlenül kedvező vállalásokat is tartalmazhatnak, amelyet a versenyhatóság egyébként nem tudna kikényszeríteni.

– Röviden: közvetlen hasznot hajtunk a fogyasztóknak – húzta alá Rigó Csaba Balázs. Jelenleg egyébként a telekommunikációs piac legnagyobb szereplőivel, a Magyar Telekommal és a Vodafone Magyarországgal szemben is van folyamatban versenyfelügyeleti eljárás.

Vodafone: jogszerű az eljárás

Itt érdemes kitérni arra, hogy a Vodafone hamarosan magyar tulajdonba kerül: a hónap elején jelentették be, hogy a társaságot megveszi a 4iG Nyrt. leányvállatataként működő Antenna Hungária, illetve a magyar állam képviseletében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. Előbbi a magyar Vodafone 51, utóbbi a 49 százalékát szerzi meg. A 660 milliárd forintos tranzakciót nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a kormány, így pedig a felvásárlást nem vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal. Az ügyletről megkérdeztük a versenyhatóság vezetőjét.

Rigó Csaba Balázs mindenekelőtt leszögezte: a magyar kormány jogszerűen járt el. Az elnök felhívta a figyelmet rá, hogy a versenyhivatali eljárás alóli mentesítés jogintézménye széles körben elterjedt szerte a világban.

Az Európai Unió 27 tagállamából is számos országban (így például hazánkon kívül Cipruson, Németországban, Spanyolországban, Hollandiában, Olaszországban, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Svédországban, Finnországban és Franciaországban) a jogrend kifejezetten lehetőséget ad arra, hogy a versenyszempontokon túlmutató közérdeket a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során figyelembe vegyék. A magyar megoldáshoz hasonló jogszabályi környezet, illetve jogalkalmazás található például Kanadában és Izraelben is.

Alkotmányos megoldás

– Mindezek alapján abszolút félrevezető azt hangoztatni vagy sugallni, hogy a magyar kormány a tranzakció során bármiben eltért volna a nemzetközi joggyakorlattól – mondta Rigó Csaba Balázs, majd felidézte: az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában világosan leszögezte, annak megítélése, hogy egy konkrét beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelten közérdekűnek minősül-e, alapvetően gazdaságpolitikai döntésnek tekinthető, ami elsődlegesen a kormány politikai felelősség körébe tartozik.

– Önmagában az összefonódás is lehet közérdek, és egy új, erősebb piaci szereplő megjelenése pedig éppen hogy erősítheti is a versenyt a telekommunikációs szektorban, ami a fogyasztók javára válhat – világított rá a versenyhatóság elnöke.

Az Európai Unió számos tagállamában van egyébként állami részesedés olyan telekom cégben, ahol az adott társaság a piac jelentős szereplője. Például Németországban az államé a Deutsche Telekom 32 százaléka, a cég piac harmadát birtokolja. Belgiumban 53 százalékos az állami részesedés a Belgacomban, melynek 38 százalékos piaca van. Szlovéniában az állam 72 százalékban tulajdonolja a Telekom Slovenijét, amelyik majdben a piac felét a magának mondhatja. De megemlíthető a Telekom Austria is, amelyben az államnak 28 százaléka van, a cég pedig 49 százalékkal részesedik az osztrák telekom piacból.


Google: Bukás Luxembourgban

Nem csak idehaza övezi erős kétely a Google erőfölényes helyzetét. A brüsszeli Európai Bizottság az utóbbi időben versenyjogi szabálytalanságok miatt háromszor bírságolta meg a világcéget, a büntetések együttes összege 8,25 milliárd eurót, vagyis átszámítva több mint háromezer milliárd forintot tett ki.

Mindhárom ügy az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságára került, kettőben már az ítélet is megszületett. Az első perben az uniós bírák egyetértettek a bizottsággal, s a 2,42 millió eurós bírság összegének fenntartása mellett megerősítették: a Google visszaélt erőfölényével, amikor jogsértő módon hozta előnyösebb helyzetbe saját ár-összehasonlító szolgáltatását a versenytársakéval szemben, ezzel pedig akadályozta a fogyasztókért folyó versenyt. A második eljárás amiatt indult, mert a bizottság 4,34 milliárd eurós bírsággal sújtotta a techcéget az Android mobileszközökkel kapcsolatos, a Google-keresőmotor erőfölényének megerősítését szolgáló megoldások miatt. Az uniós bíróság idén szeptemberben határozott az ügyben, nagyrészt elutasítva a Google keresetét, ugyanakkor mintegy 200 millió euróval csökkentette a cégre kiszabott bírságot. A harmadik perben, amely egy hozzávetőleg másfél milliárd eurós bírság miatt vette kezdetét, idén születhet ítélet. Itt az a kérdés, hogy visszaélésszerűek-e azok a módszerek, amelyeket a Google az online reklámtevékenységeknél alkalmazott. Az óriáscég gyakorlata miatt az uniós bíróság előtt kialakult ügydömping más pereket is magában foglal, ezek állását ebben az írásunkban részleteztük.

Borítókép: Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke

Jakubász Tamás

Médiapiac

Elindult a Nemzeti Sportrádió

A labdarúgó Eb nyitónapjával új korszak kezdődött a magyar sportvilágban: elindult a Nemzeti Sportrádió – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája pénteken az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A sport szerelmesei Budapest vételkörzetében az FM 105.9 frekvencián, országszerte és külföldről pedig mobilalkalmazáson keresztül hallgathatják a rádiót a nap 24 órájában

– ismertették.

Az új közszolgálati sportadó a kiemelten támogatott sportágak mellett további versenysport, para- és szabadidősport eseményekről, utánpótlás mérkőzésekről is közvetít. Aki a Nemzeti Sportrádiót hallgatja, biztosan nem marad le a legnagyobb hazai és nemzetközi sporteseményekről

– tették hozzá.

A Közép-Európában is egyedülálló közszolgálati rádiós sportcsatorna által – az M4 Sport, a Nemzeti Sport, az nso.hu mellett – mostantól bárhol és bármikor tájékozódhatnak az éteren keresztül is a magyar sportrajongók a legfontosabb sporteseményekről.

Kifejtették, hogy

a rádió indulásától folyamatosan élőben tudósít a nap 24 órájában a magyar versenysport kiemelt eseményeiről: idén nyáron a labdarúgó Európa-bajnokság és az olimpia egyetlen magyar vonatkozású mozzanata sem maradhat kommentár nélkül.

A mikrofon mögött Csisztu Zsuzsa, Risztov Éva, Vass István Zoltán, Szegő Tibor várja többek között a hallgatókat. Az élő közvetítések és sporthírek mellett délutáni magazinműsor, podcastok, interjúk, elemzések várják a közönséget – írták.

Újjáéled a “körkapcsolás” hagyománya, emellett a hallgatók megismerhetik a közmédia gazdag archívumában kincsként őrzött sportanyagok legjavát.

A Nemzeti Sportrádió csatornahangja a “legszebben beszélő” magyar rádiós, a Kazinczy-díjas Novotny Zoltán lesz – közölték.

A Nemzeti Sportrádiót a 105,9-es frekvencián Budapesten lehet hallgatni, illetve az ingyenes Nemzeti Sportrádió mobilalkalmazáson vagy online az m4sport.hu vagy a nemzetisport.hu oldalon keresztül is lehet követni – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Most a román társhatóság járt el a Médiatanács jelzése nyomán

Helytelen korhatárbesorolás és kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek öncélú és sérelmes bemutatása miatt kellett intézkedni.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A román társhatóság a Médiatanács jelzésére figyelmeztetésben részesített egy, a joghatósága alá tartozó médiaszolgáltatót helytelen korhatári besorolás alkalmazása miatt – tájékoztatta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-t.

A tájékoztatás szerint nézői bejelentés alapján vizsgálta a médiahatóság a FEM3 állandó megnevezésű médiaszolgáltatáson 2024. január 26-án sugárzott Forró Nyomon című műsorszám 15 órakor és 16 óra 5 perckor közzétett epizódjait. Az első epizód hatósági vizsgálata azt állapította meg, hogy

a „12 éven aluli nézők számára szülői engedéllyel, illetve szülő felügyelete mellett ajánlott” sorozatrészt a naturalisztikus, félelemkeltő és felkavaró témafeldolgozás miatt a magyar szabályozás szerint „16 éven aluliak számára nem ajánlott” minősítéssel kellett volna ellátni, a műsorszámot pedig a IV. korhatári kategóriának megfelelően kizárólag 21 óra és 05 óra között tehette volna közzé a médiaszolgáltató,

a Romániában bejegyzett SC CEE Broadcasting co SRL.

A közleményben kitértek arra is, hogy a második epizóddal kapcsolatban az is felmerült, hogy

a műsorszám a magyar szabályozás szerint a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek öncélú és sérelmes bemutatásának tilalmába ütközik.

Minderre tekintettel az NMHH hivatala továbbította a bejelentést a joghatósággal rendelkező román társhatóság, a CNA felé.

A román társhatóság megállapította, hogy a médiaszolgáltató nem tartotta be a vonatkozó román médiaigazgatási szabályokat, ezért figyelmeztetés szankciót alkalmazott vele szemben. A médiaszolgáltató jelezte, hogy az epizódokat végleg eltávolította a műsorkínálatból – olvasható a tájékoztatásban.

Eredményes frekvenciapályázatok

A közlemény szerint a Médiatanács több rádiós frekvencia használatára kiírt pályázati eljárásban is eredményt hirdetett június 11-i ülésén. A testület ugyanezen a napon értesült a román tárhatóság döntéséről.

Mint írták, az Esztergom 98,1 MHz rádiós médiaszolgáltatási lehetőségen jelenleg a Turul Média Kft. folytat kereskedelmi jellegű médiaszolgáltatást a Tatabánya 97,8 MHz + Komárom 90,5 MHz + Esztergom 98,1 MHz médiaszolgáltatási jogosultság részeként, amelynek hatósági szerződése 12 év után 2024. július 31-én lejár. A Médiatanács pályázati felhívására, amelynek tárgya az Esztergom 98,1 MHz médiaszolgáltatási lehetőség 2024. augusztus 1. napjával kezdődő kereskedelmi jellegű használata, kizárólag a Turul Média Kft. nyújtott be pályázati ajánlatot. Tekintettel arra, hogy az egyedüli pályázó mind a törvényi, mind a pályázati követelményeknek megfelelt, a Médiatanács őt hirdette nyertesnek – közölték.

Az elmúlt években nem használt Debrecen 93,5 MHz rádiós médiaszolgáltatási lehetőség kereskedelmi jellegű használatára indított pályázati eljárás nyertese a SUNSHINE RÁDIÓ Kft. lett. A Médiatanács hozzájárult a Radio Plus Kft. azon kérelmeihez, amelyek értelmében 2024. június 16. napjától a médiaszolgáltató Keszthely 99,4 MHz + Fonyód 101,3 MHz médiaszolgáltatásának állandó megnevezése 99,4 Rádió 1-ről 99,4 és 101,3 Rádió 1-re változik, illetve a Veszprém 90,6 MHz + Siófok 92,6 MHz médiaszolgáltatás állandó megnevezése 2024. június 29. napjától 90,6 Rádió 1-ről 90,6 és 92,6 Rádió 1-re módosul – ismertette a médiatanács.

Tovább olvasom

Médiapiac

Korszakváltozás előtt áll a hírközlés területe

Korszakváltozás előtt áll a hírközlés területe, amelyre szabályozási szinten is reagálni kell – hangsúlyozta Lapsánszky András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hírközlési elnökhelyettese szerdán a hatóság Fehér Könyv – színes álmok? Válaszúton az európai hírközlés-szabályozás című szakmai konferencián, Budapesten.

Közzétéve:

MTI/Soós Lajos

Elmondta, az Európai Bizottság az év elején tette közzé a hírközlési Fehér Könyvet, amely egyebek közt javaslatot fogalmaz meg arról, hogyan lehet megfelelni Európa digitális infrastrukturális igényeinek, milyen választ lehet adni a hírközlésre erősödő nyomásra, a jelentős szolgáltatási igényre.

Felidézte, hogy

harminc év alatt a hírközlési iparágban globális verseny indult. A hírközlés a globális versenyképesség alapja lett, a gazdaság húzóágazatává és motorjává vált, áthatja a társadalmi és gazdasági viszonyokat egyaránt

– sorolta.

A Fehér Könyv is arról szól, hogy nem szabad lemaradni a versenyben, mert az visszafordíthatatlan folyamatokat eredményezne. Ha a hírközlés előtt álló kihívásokra rossz válaszok születnének, az mérhető károkat okozna – jelentette ki az NMHH elnökhelyettese. Hozzátette, a hálózatok szolgáltatások érzékenyek a piaci versenyre, a beruházások megtérülésére, a szabályozói beavatkozásokra.

Lapsánszky András rámutatott arra, hogy a hírközlés előtt álló kihívásoknak külső és belső okai vannak.
A belső okok között említette egyebek között, hogy a műszaki fejlődés felgyorsult, nehéz kiválasztani a piacképes és valóban értékes, életképes technológiákat, nem könnyű eligazodni az újítások, találmányok, műszaki fejlődés területén. Ide sorolta továbbá a hírközlésen lévő hatalmas nyomást az óriási adatigényre. A fogyasztók elvárják, hogy a megszokott adatok mindig rendelkezésre álljanak, ráadásul az adatigényük folyamatosan nő – jegyezte meg.

Az elnökhelyettes külső okként említette a járványokat, a jelenlegi világhelyzetet, a háborúkat, és fontosnak nevezte a kiberbiztonság kérdését is.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a hálózati együttműködés, és a hálózati fejlesztés a jövőben szintet lép. Szerinte nemcsak az lesz az óriási kihívás, hogy mennyibe kerül a fejlesztés, hanem az is, hogy milyen ösztönzőket lehet alkalmazni a piaci versenyben.

Lapsánszky András szerint a hírközlés olyan fejlődést ért el a piaci versenyben az elmúlt harminc évben, amelyet egyetlen más, az állami monopóliumból kikerült ágazat sem tudott teljesíteni. “Az ágazat fejlődése és jelenlegi fejlettségi szintje a Fehér Könyvben megfogalmazott kritikák ellenére elismerést érdemel hazánkban és uniós szinten is” -fogalmazott.

Lehet, hogy vannak problémák, de ez az ágazat a hálózatokkal, a piaci szereplőkkel, a fogyasztói szolgáltatások választékával óriási eredményeket ért el az elmúlt harminc évben, ténylegesen a nemzetgazdaság motorja lett, és eljutott arra a szintre, hogy az ágazatról sikertörténetként lehet beszélni – mondta Lapsánszky András.

A konferencián Somos Gábor, az Európai Bizottság munkatársa szólt arról, hogy a Fehér Könyv három pillérre épül, a technológiára, az egységes digitális piac kiépítésére, a biztonság megteremtésére. A Fehér Könyvben megfogalmazott javaslatokra a véleményeket június 30-áig várják.

Kottra Gergő, Magyarország EU melletti Állandó Képviseletén dolgozó szakdiplomatája a magyar EU-elnökség hírközlési prioritásait ismertetve többi között kiemelte a versenyképesség javítását. Jelezte, hogy december 6-án tanácsülést tartanak, továbbá jogalkotási javaslatokat készítenek, napirenden lesz a roaming-kérdés, a távközlési szabványosítás. Budapesten és Brüsszelben egyaránt lesznek hírközlési konferenciák, események az elnökség alatt – mondta a szakdiplomata.

Borítókép: Lapsánszky András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hírközlési elnökhelyettese

Tovább olvasom