Kövess minket!

Médiapiac

GVH-elnök: a kormány jogszerűen járt el a Vodafone-ügyben

Rigó Csaba Balázs a Médiapiacnak arról beszélt, most is több techcég kereskedelmi gyakorlatát vizsgálja a magyar versenyhatóság, amely tavasszal tovább növeli az eljárások csapásszámát ezen a területen.

MTI/Szigetváry Zsolt

A digitális óriásvállalatok közül több ellen is folytat eljárást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a magyar hatóság a TikTok, a Viber és a Google bizonyos megoldásait, gyakorlatát vizsgálja jelenleg. – Akár a gazdaság egészének működésére is káros lehet, ha a fogyasztók azt hiszik, hogy mindenféle ellenszolgáltatás nélkül használhatnak globális szolgáltatásokat – mondta a Médiapiac.com-nak a GVH elnöke. Rigó Csaba Balázs megjegyezte: a hivatal hamarosan fokozza a csapásszámot, a tavasszal életbe lépő uniós előírások ugyanis új feladatokat adnak a versenyhatóságnak a techcégek esetleges jogsértő megoldásainak kivizsgálásában. Az elnök beszélt a Vodafone Magyarország megvásárlásáról is. Ennek kapcsán felidézte a nemzetközi gyakorlatot, a magyar alkotmányos szabályokat, ezek alapján pedig leszögezte: a kormány jogszerűen járt el.

Az elmúlt években a kereskedelem, a szórakoztatóipar számottevő része a digitális térbe költözött és immár ilyen platformokon kínálja szolgáltatásait, árucikkeit. A helyzet nyilvánvalóan a hatóságoktól is megfelelő reakciót kíván. Jó – és a fogyasztók szempontjából – kulcskérdés például, hogy a digitális platformok, a legnagyobb techcégek, a globálisan elérhető közösségi oldalak üzemeltetői betartják-e a versenyjog előírásait. A felvetésre a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, Rigó Csaba Balázs adott válaszokat a Médiapiacnak.

Techcégek: Kérem a következőt!

A nemzeti versenyhatóság vezetője azzal kezdte, hogy a digitális piacok, illetve az online tér nagy platformjainak működése már több éve a GVH fogyasztóvédelmi vizsgálatainak fókuszában van. A versenyhivatal számos eljárást lefolytatott a piacvezető óriáscégeknél, így született már magyar határozat a PayPal, az Apple, a Google és a Facebook bizonyos piaci gyakorlata kapcsán, de ide sorolható a Booking.com ügye is: a holland szállásfoglaló cég többek között agresszív, pszichés nyomásgyakorlással késztette a felhasználókat mihamarabbi foglalásra.

Az eljárások sora ugyanakkor messze nem ért véget. Miként arról a Médiapiac korábban beszámolt, a GVH vizsgálatot indított a digitális piac több globális szereplője, így például a Viber ügyében, ahol – a Facebook-hoz hasonlóan – az a kérdés, hogy adataikkal fizetnek-e a felhasználók a szolgáltatásokért.

A kínai tulajdonú, Amerikában bejegyzett TikTok gyakorlatát is elemzi a magyar versenyhatóság, felmerült ugyanis, hogy a különösen a fiatalok körében népszerű videómegosztó valószínűleg nem tájékoztat megfelelően a működésére vonatkozó lényeges információkról, így például a kezelt adatok köréről és azok felhasználásáról. Emellett a reklámok ügyében is megfogalmazódtak kételyek.

Ha Google, akkor erőfölénnyel visszaélés?

Vizsgálódik a GVH a Google-nél is. A fő kérdés itt lényegében az, hogy a cég visszaélt-e erőfölényével az úgynevezett dalszövegkártya alkalmazásával kapcsolatban. A vizsgálat annak tisztázásáért indult, hogy a Google jogsértő módon befolyásolja-e a dalszöveg közzétételével foglalkozó piaci szereplők közötti versenyt azzal, hogy a többi honlap linkjei előtt a saját dalszöveg-megjelenítési szolgáltatását helyezi el, amikor a felhasználók a Google keresőprogramjával keresnek dalokat, dalszövegeket az interneten. A dalszövegkártya ugyanis – különösen mobiltelefonoknál – alkalmas arra, hogy kitakarja a keresőmotor által sorrendbe állított további találatokat, miközben népszerűsíti a Google saját szolgáltatását, a YouTube-ot is.

– Az eljárások jelenleg is folyamatban vannak, azok részleteiről így sokat nem mondhatok. Bizonyos általános megállapítások azonban a hatósági ügyektől függetlenül is megfogalmazhatók – jelentette ki Rigó Csaba Balázs. Az elnök a hivatali tapasztalatokra utalva úgy fogalmazott:

számos fogyasztó nincs tisztában az általa átadott adatok terjedelmével, s különösen azok értékével, ahogy sokan az online platformok – jellemzően szöveges – általános szerződési feltételeit sem olvassák el. Pedig a személyes adatok értéke adott esetben messze meghaladhatja egy-egy átlagos értékű előfizetési díj nagyságát.

– Meggyőződésem, hogy rövidebb és hosszabb távon is káros az ügyleti döntésekre, és gazdasági folyamatokra nézve is, ha a fogyasztók azt hiszik, hogy vannak olyan, sokak által igénybe vett szolgáltatások, amelyeket ellentételezés nélkül, kockázatmentesen használhatnak – fogalmazott az elnök.

Nő a csapásszám

Rigó Csaba Balázs felhívta a figyelmet rá, hogy a GVH tavasztól tovább növeli a csapásszámot, már ami a digitális szolgáltatók ellenőrzését illeti. A magyar versenyhatóság ugyanis új jogköröket kapott a november elseje óta hatályos, de 2023. május 2-tól alkalmazandó digitális piacokról szóló uniós jogszabály (röviden DMA) érvényesítése kapcsán. A versenytörvény alapján a GVH versenyfelügyeleti eljárást indíthat annak megállapításáért, hogy a jelentős piaci hatású digitális platformszolgáltatók – vagyis az úgynevezett kapuőrök – megfelelnek-e az uniós jogszabályban foglalt kötelezettségeiknek.

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, miután átvette a kinevezési okmányát Áder János köztársasági elnöktől a Sándor-palotában 2020. április 6-án (MTI/Szigetváry Zsolt)

Vizsgálatának eredményeiről a versenyhatóság jelentést tesz a kötelezettségek érvényesítéséért felelős Európai Bizottságnak.

A feladat jelentős, de felkészültünk rá, megvan a kellő tudásunk, kompetenciánk, és legalább olyan alapossággal végezzük majd el, ahogy az eddigi feladatainkat. Nem engedünk teret a piac befolyásolásának, a folyamatok torzításának. A magyar emberek és vállalkozások számíthatnak a GVH-ra a digitális világban is

– fogalmazott Rigó Csaba Balázs elnök.

Terítéken a távközlési cégek is

– A telekommunikációs szektor is folyamatosan a nemzeti versenyhatóság figyelmének középpontjában áll, mivel a magyar fogyasztók milliói állnak kapcsolatban ezekkel a cégekkel. Ezen a területen is védelemre szorulnak a fogyasztók – emelte ki Rigó Csaba Balázs, majd így folytatta: a büntetés, a bírság kiszabása önmagában nem cél, ugyanakkor erős visszatartó eszköz. A hatóság mindent elkövet, hogy a telekommunikációs piacon is rászorítsa a szolgálatókat a jogszerű működésre és tényszerű ügyféltájékoztatásra.

A GVH elnöke felidézte, hogy 2022-ben a Yettel 1,3 milliárd forint, az Alza 450 millió forint, a Vodafone pedig 245 millió forint fogyasztói jóvátételt vállalt a GVH eljárásának eredményként. A fogyasztói jóvátételi programok együttműködési lehetőséget nyújtanak azokban az esetekben, ha egy cég kész önkéntesen orvosolni a felmerülő versenyaggályokat. Az ilyen programok előnye, hogy olyan, a fogyasztók számára közvetlenül kedvező vállalásokat is tartalmazhatnak, amelyet a versenyhatóság egyébként nem tudna kikényszeríteni.

– Röviden: közvetlen hasznot hajtunk a fogyasztóknak – húzta alá Rigó Csaba Balázs. Jelenleg egyébként a telekommunikációs piac legnagyobb szereplőivel, a Magyar Telekommal és a Vodafone Magyarországgal szemben is van folyamatban versenyfelügyeleti eljárás.

Vodafone: jogszerű az eljárás

Itt érdemes kitérni arra, hogy a Vodafone hamarosan magyar tulajdonba kerül: a hónap elején jelentették be, hogy a társaságot megveszi a 4iG Nyrt. leányvállatataként működő Antenna Hungária, illetve a magyar állam képviseletében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. Előbbi a magyar Vodafone 51, utóbbi a 49 százalékát szerzi meg. A 660 milliárd forintos tranzakciót nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a kormány, így pedig a felvásárlást nem vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal. Az ügyletről megkérdeztük a versenyhatóság vezetőjét.

Rigó Csaba Balázs mindenekelőtt leszögezte: a magyar kormány jogszerűen járt el. Az elnök felhívta a figyelmet rá, hogy a versenyhivatali eljárás alóli mentesítés jogintézménye széles körben elterjedt szerte a világban.

Az Európai Unió 27 tagállamából is számos országban (így például hazánkon kívül Cipruson, Németországban, Spanyolországban, Hollandiában, Olaszországban, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Svédországban, Finnországban és Franciaországban) a jogrend kifejezetten lehetőséget ad arra, hogy a versenyszempontokon túlmutató közérdeket a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során figyelembe vegyék. A magyar megoldáshoz hasonló jogszabályi környezet, illetve jogalkalmazás található például Kanadában és Izraelben is.

Alkotmányos megoldás

– Mindezek alapján abszolút félrevezető azt hangoztatni vagy sugallni, hogy a magyar kormány a tranzakció során bármiben eltért volna a nemzetközi joggyakorlattól – mondta Rigó Csaba Balázs, majd felidézte: az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában világosan leszögezte, annak megítélése, hogy egy konkrét beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelten közérdekűnek minősül-e, alapvetően gazdaságpolitikai döntésnek tekinthető, ami elsődlegesen a kormány politikai felelősség körébe tartozik.

– Önmagában az összefonódás is lehet közérdek, és egy új, erősebb piaci szereplő megjelenése pedig éppen hogy erősítheti is a versenyt a telekommunikációs szektorban, ami a fogyasztók javára válhat – világított rá a versenyhatóság elnöke.

Az Európai Unió számos tagállamában van egyébként állami részesedés olyan telekom cégben, ahol az adott társaság a piac jelentős szereplője. Például Németországban az államé a Deutsche Telekom 32 százaléka, a cég piac harmadát birtokolja. Belgiumban 53 százalékos az állami részesedés a Belgacomban, melynek 38 százalékos piaca van. Szlovéniában az állam 72 százalékban tulajdonolja a Telekom Slovenijét, amelyik majdben a piac felét a magának mondhatja. De megemlíthető a Telekom Austria is, amelyben az államnak 28 százaléka van, a cég pedig 49 százalékkal részesedik az osztrák telekom piacból.


Google: Bukás Luxembourgban

Nem csak idehaza övezi erős kétely a Google erőfölényes helyzetét. A brüsszeli Európai Bizottság az utóbbi időben versenyjogi szabálytalanságok miatt háromszor bírságolta meg a világcéget, a büntetések együttes összege 8,25 milliárd eurót, vagyis átszámítva több mint háromezer milliárd forintot tett ki.

Mindhárom ügy az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságára került, kettőben már az ítélet is megszületett. Az első perben az uniós bírák egyetértettek a bizottsággal, s a 2,42 millió eurós bírság összegének fenntartása mellett megerősítették: a Google visszaélt erőfölényével, amikor jogsértő módon hozta előnyösebb helyzetbe saját ár-összehasonlító szolgáltatását a versenytársakéval szemben, ezzel pedig akadályozta a fogyasztókért folyó versenyt. A második eljárás amiatt indult, mert a bizottság 4,34 milliárd eurós bírsággal sújtotta a techcéget az Android mobileszközökkel kapcsolatos, a Google-keresőmotor erőfölényének megerősítését szolgáló megoldások miatt. Az uniós bíróság idén szeptemberben határozott az ügyben, nagyrészt elutasítva a Google keresetét, ugyanakkor mintegy 200 millió euróval csökkentette a cégre kiszabott bírságot. A harmadik perben, amely egy hozzávetőleg másfél milliárd eurós bírság miatt vette kezdetét, idén születhet ítélet. Itt az a kérdés, hogy visszaélésszerűek-e azok a módszerek, amelyeket a Google az online reklámtevékenységeknél alkalmazott. Az óriáscég gyakorlata miatt az uniós bíróság előtt kialakult ügydömping más pereket is magában foglal, ezek állását ebben az írásunkban részleteztük.

Borítókép: Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke

Jakubász Tamás

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom