Kövess minket!

Médiapiac

Gulyás Gergely beperel két baloldali sajtóorgánumot

Aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt tesz feljelentést Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, és perre is megy két baloldali sajtótermékkel szemben.

Fotó: MTI/Varga György

Büntetőfeljelentést teszek és polgári pert indítok két baloldali propagandalap ellen – kezdte posztját a miniszter.

A baloldali média napról napra újabb és újabb határokat lép át a rágalmazásban. Korábban a hazugságáradat a közéleti kérdésekre korlátozódott, ma azonban a baloldal már köz- és magánélet között sem tesz különbséget.

Az ezalenyeg.hu a címben még kérdésként, a cikkben már állításként fogalmazza meg, hogy Koncz Zsófia képviselőtársam azért válik, mert velem van viszonya. Ugyanezt a “hírt” a másik baloldali propagandatermék, a Nyugati Fény tényként közli. Koncz Zsófiát mintegy tíz éve ismerem, kedvelem, az Édesapja halála utáni rendkívüli helytállásáért, az őszi időközi választáson elért győzelméért és választókerületét kiválóan szolgáló képviselői munkájáért nagyra becsülöm.

Soha viszonyunk nem volt, utoljára a tavalyi parlamenti ülésszak alatt – több mint másfél hónapja – az Országházban találkoztunk. Házasságának megromlásáról nem tudtam, válásáról a sajtóból értesültem.

A cikk minden alapot nélkülöző hazug állítása durván megsérti Koncz Zsófia és férje magánélethez való jogát, valamint az én személyiségi jogaimat is.

A baloldali sajtó hazugságözönében akár kézlegyintéssel is elintézhetnénk a még ma is ritka gátlástalanságot, de valójában a szélsőjobbot is keblére ölelő baloldal első számú online kampányújságáról van szó, amelynek csak Facebook hirdetésére 53 millió forintot költött a baloldal az önkormányzati választási kampányban.

Éppen ezért a (névtelen) cikkek szerzői ellen feljelentést teszek aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt és személyiségi jogsértés miatt pedig polgári pert indítok a két baloldali propagandalap ellen.

A bíróság által megítélendő sérelemdíjat teljes egészében jótékonysági célra ajánlom fel valamely – Koncz Zsófia képviselőtársam által megjelölt, a választókerületében működő – civil szervezet javára – írta Facebook-bejegyzésében Gulyás Gergely.

Médiapiac

Így reagált Szijjártó Péter a CNN újabb vádjaira (videó)

A gyermekvédelmi törvény és a jövő évi választások is szóba kerültek a televíziós interjú során.

Közzétéve:

Szijjártó Péter/Facebook

Régi ismerős, új vádak – a teljes CNN interjú – Szijjártó Péter így osztotta meg legutóbbi, a CNN-nek adott interjúját a közösségi oldalán.

A magyar külügyminiszter az ENSZ közgyűlésén vesz részt New Yorkban, ottjártakor adott interjút a CNN riporterének, Richard Quest-nek. Quest elsőként a gyermekvédelmi törvény kapcsán kérdezte a magyar külügyminisztert. “Miniszter úr, ön ugyanolyan jól tudja mint én, hogy én meleg vagyok, így rám is vonatkozik ez a törvény. Ön engem pedofilnak tart?” – nyitotta a beszélgetést a riporter.

Szijjártó Péter válaszul közölte, tiszteli, hogy Quest olvasta a törvényt, ugyanis a közelmúltben bárkivel vitázott róla, tudta, hogy vitapartnere sosem olvasta azt. Hangsúlyozta:

a jogszabály tiszteletben tartja minden felnőtt, 18 év feletti személy jogát, hogy olyan életmódot válasszon, amilyet élni akar.

Kiemelte:

a jogszabálynak két része van. Az egyik rész arról szól, hogy nagyon szigorúan kell büntetni minden, a pedofíliával elkövetett cselekményt. A másik rész pedig biztosítja, hogy annak érdekében, hogy megvédjük a gyermekeinket, a gyermekek szexuális orientációjával kapcsolatos nevelése kizárólagos joga a szülőké.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, a két rész teljesen elkülönül egymástól.

Ezt követően szóba került a jövő évi választások kapcsán, hogy az ellenzék egységes jelöltet állít.

A magyar külügyminiszter leszögezte,

a kérdés egyértelműen az a jövő évi választás során, hogy az emberek vissza akarnak-e térni a 2010 előtti időszakhoz – amikor az ország eladósodott, magasak voltak az adók és a munkanélküliség – vagy folytatni akarják, ami 2010 óta zajlik, hogy a gazdaság csúcsokat dönt, teljeskörű foglalkoztatás van, és a családokat támogatják.

Borítókép: Szijjártó Péter interjút ad

Tovább olvasom

Médiapiac

Nem manipulálták a bizonyítékként kezelt Portik–Gyárfás-beszélgetéseket

A Fenyő János meggyilkolása ügyében indított Gyárfás–Portik-per 4-es számú tanúja bekerült a tanúvédelmi programba, így a bíróság zárt ajtók mögött hallgatta meg.

Közzétéve:

Borítókép: Gyárfás Tamás egy korábbi tárgyalására érkezik a bíróságra, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A szakértők és a tanúk meghallgatásával folytatódott a Fenyő János megölésére való felbujtással vádolt Gyárfás Tamás és Portik Tamás pere a Fővárosi Törvényszéken. A vád 4-es számmal jelölt tanúja időközben bekerült a tanúvédelmi programba egy másik ügy kapcsán, ezért Póta Péter bíró úgy döntött, a sajtó kizárásával hallgatja meg – írja a Magyar Nemzet.

A meghallgatás után Zamecsnik Péter, Gyárfás Tamás védője a lapnak nyilatkozva leszögezte: a zárt tárgyaláson elhangzottakból semmit nem mondhat el. Kiemelte ugyanakkor, nem érzi, hogy a 4-es számú tanú vallomása rossz irányba befolyásolta volna ügyfele pozícióját.HIRDETÉS

– Az elhangzottakban ellentétes állítások voltak, így további meghallgatásokra, szembesítésekre lesz szükség – mondta Gyárfás védője.

A vád szerint Gyárfás Tamás bujtotta fel Portik Tamást Fenyő János médiavállalkozó 1998-ban történt megöletésére. Gyárfás és Fenyő között a Nap TV kapcsán pattant ki üzleti vita az 1990-es években, mivel Fenyő János a televízió megszerzésére törekedett, ami Gyárfás tulajdonában volt. Portik Tamás, az ismert olajos bűnöző, aki számos leszámolás és robbantás kitervelője, felbujtója, a Fenyő-gyilkosság után évekkel, 2003-ban és 2004-ben többször kezdeményezett találkozót Gyárfással, a kettejük közötti beszélgetéseket pedig titokban rögzítette.

A bíróság keddre két szakértőt is beidézett. Egyikük hangtechnikai szakértő, aki a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetének munkatársa, részletesen válaszolt a vád, a védelem és a bíróság kérdéseire a Portik–Gyárfás-találkozók hanganyaga kapcsán.

Ismert: az ügyészség szerint a Portik által készített hanganyagokból kitűnik, a bűnöző arra akarta rávenni Gyárfást, hogy mondja ki, ő rendelte meg Fenyő János megöletését. A felvételeken egyszer sem hallható, hogy Gyárfás beismerte volna ezt, a hanganyagok mégis a vád alapját képezik, ezért azok hitelessége kulcsfontosságú az ügy szempontjából.

A felvételeken több mint ötszáz helyen vannak hangmegszakadások. A szakértő hangsúlyozta: ezek a felvevőeszköz hibájából eredtek. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a hangszalagokon a nem hallható részek között nincs logikai összefüggés, nem valamilyen vezérelv mentén töröltek a szövegekből, ami szinten arra utalhat, hogy a hanganyagok nincsenek összevágva.

A bíróság kedden meghallgatta a pszichológus szakértőt is, akinek azonban újra meg kell jelennie egy másik tárgyalási napon, mivel egy kommunikációs hiba miatt nem tudott felkészülni elég alaposan a hanganyagra vonatkozó kérdésekre. A szakértő azonban tett néhány megállapítást.

A pszichológus szakértő elmondta: a beszélő felek kölcsönösen gyanakodtak egymásra, és mindketten manipulálni próbálták a másikat.

Ebből is adódhat, hogy a felek egyfajta titkos nyelvet használtak: olyan szóképekben beszéltek, amelyeknek nyilvánvalóan más a jelentésük, mint a szó szerinti. A nyelvészeti szakértők szerint tipikusan ilyen, amikor kidurrant kerekekről, kerékcseréről beszéltek a felek – ami a szakvélemény szerint a Fenyő-gyilkosságra való utalás volt, bár ezt mind Gyárfás, mind Portik vitatta.

Gyárfás Tamás a szakértő szerint „dörzsölt”, kontroll alatt tartotta érzelmeit, válaszai jól átgondoltak voltak, és valószínűleg sejtette, hogy felveszik a beszélgetést. A szakértő felvetette, hogy a kíváncsiság is hajthatta Gyárfást: arra akart rájönni, hogy mit akar tőle Portik, ezért sem zárta le gyorsan ezeket a beszélgetéseket egyértelmű tagadással.

A bíró azon kérdésére, hogy Portik miért ismerte el a felbujtást a felvételeken, ha esetleg mégsem ő volt az elkövető, a szakértő azt válaszolta, hogy Portik akár a saját érdekei ellen is cselekedhet racionalizált indokkal akkor, ha úgy ítéli meg: ez egy másik ügyben előnyhöz fogja juttatni. Hozzátette: Portik Tamás rejtőzködik, nem akar magáról elárulni információkat, ami már a pszichológiai vizsgálatok alatt is nehézségeket okozott.

Tovább olvasom

Médiapiac

A szaklap szerint nem kell vétójog a szülőknek

A Journal of Medical Ethics szerint a szülőknek nem szabadna beleszólást biztosítani abba, hogy ellenkező neművé műtik-e gyermeküket vagy sem.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Azt írja a Journal of Medical Ethics című szaklap egy 2020-as tanulmányában, hogy a szülőknek „el kell veszíteniük vétójogukat” a transzneműséggel kapcsolatos beavatkozások felett, azaz a lap szerzői szerint a szülőknek nem lehet beleszólása abba, hogy a gyermekük hormonterápiára megy, lányuk leveteti-e a mellét, vagy épp megpróbálja magát ellenkező neművé műttetni – írja a Mandiner

Ehhez kapcsolódik, hogy Kalifornia biztosításért felelős illetékese 2021 januárjával elrendelte, hogy a biztosítóknak gyermekkorú lányok számára is állni kell a melleltávolítás költségeit. A 2020 december 30-án kelt levél szerint a műtét inkább „helyreállító”, mintsem „kozmetikai”. 

Ricardo Lara szerint ugyanis azért, mert a nemi identitászavarral rendelkező lányok fiúnak érzik magukat, és fiúvá szeretnének válni, a mellek veleszületett rendellenességnek számítanak, legalábbis az ő esetükben „a mellek a test abnormális struktúrái” . 

Az előzmények közé tartozik, hogy 2018-ban 68 női páciens mellét távolították el egy államilag finanszírozott kutatás keretében a Children’s Hospital Los Angelesben. Mindannyian 25 évesnél fiatalabbak voltak, 33 közülük 18 év alatti.  A kutatás célja a „melldiszfória” vizsgálata volt, és a páciensek között szerepelt egy 13 és egy 14 éves is.

Mint arról korábban a Mandiner írt, Nagy-Britanniában és Amerikában transzjárvány tört ki a tinilányok körében. Azaz nem kevesebb mint 4400 százalékkal nőtt azoknak a tinédzser lányoknak az aránya az Egyesült Királyságban 2018-ban, akik „nemváltó” műtétet kívánnak igénybe venni. Amerikában 2016-17 között megnégyszereződött a nőkön végrehajtott ilyesfajta műtétek száma, s ez az összes ilyen műtét 70 százaléka volt. 

A nemváltás azonban valójában lehetetlen (mint arról itt írtak), a nemi identitászavarban szenvedő gyermekek 80-95 százalékánál a jelenség kamaszkorára magától elmúlik, és rengetegen megbánják a visszafordíthatatlan beavatkozást. 

Mandiner megírta annak a kanadai férfinak az esetét is, akit elzárásra ítélt a bíróság, amiért eredeti, női nevén szólította a magát fiúnak képzelő lányát. A bíró azt is kimondta, hogy a szülőknek „kötelessége megerősíteni a kiskorú gyermekük nemi identitását,” mert ha ezt nem teszik meg az „családon belüli erőszaknak” minősül.

Tovább olvasom