Kövess minket!

Médiapiac

Gerillaharcot vív a kis magyar portál a nyugati média túlhatalma ellen

A német nyelvű Ungarnreal.de Rab Irén kultúrtörténész és sok más önkéntes munkája.

Borítóképünk illusztráció, rajta a Lánchíd ünnepi díszkivilágításban, fotó: MTI/Lakatos Péter

A weboldalak nemzetközi tengeré­ben Ungarn aus erster Hand (Magyarország első kézből) néven az Ungarnreal.de címen alig néhány hónapja német nyelven tűnt fel egy új online portál, amely iránt meglepően nagy az érdeklődés. A Budapesten szerkesztett internetes magazin elsősorban a német értelmiségieket tájékoztatja a valós magyar helyzetről – hívta fel a figyelmet az orgánumra a Magyar Nemzet.

A portált a göttingeni egyetem finnugor tanszékén magyar nyelvet és kultúrát több mint egy évtizedig oktató, nemrég hazatért kultúrtörténész, Rab Irén egymaga szerkeszti.

Minden támogatás nélkül, a civil kurázsi megnyilvánulásaként egyfajta szellemi gerillaharcot indított a nyugati média túlhatalmával szemben.

Ez a meghatározás azonban szerinte nem helytálló, inkább újságírói túlzás.

– Alapvetően békés természetű, kompromisszumot kereső ember vagyok, akitől távol áll a harc és az erőszak – szögezi le a volt egyetemi oktató, hozzátéve:

– Csupán arról van szó, hogy természetes igazságérzetemet nagyon bántja a német sajtóból folyamatosan ömlő, országunkat lejárató sok ferdítés, hazugság.

Mint mondja, reggelente nézi a német tévéadókat, és “felmegy benne a pumpa”. – Korábban ilyenkor kimentem a Margitszigetre friss levegőt szívni, hogy így nyugtassam le magam. Mostanában séta helyett inkább a klaviatúrához nyúlok, hogy hazánk torz megítélését intellektuális, tényekre alapozott írásokkal cáfoljam – magyarázza.

A portál nyitóoldala

– A cikkek egy részét magam írom, más részüket az itthon és német nyelvterületen megjelenő, elfogulatlan alternatív sajtóból válogatom. Emellett határon innen és túlról mind több régi ismerős és még több lelkes, eddig személyesen nem ismert szerző ajánlkozik, hogy írásaival hozzájáruljon Kelet-Közép-Európa ezen szegletének teljesebb megismertetéséhez. Az önkéntes segítők között vannak, akik a magyar nyelvű cikkek németre fordítását vállalják. Mint például egy Svájcban élő, Magyarországról elszármazott doktornő, aki a szövegek átültetésével igazi profi munkát végez – mondja Rab Irén.

– A visszajelzések szerint sokan szeretnék tudni, mi a helyzet Magyarországon. Magam is elcsodálkoztam

– teszi hozzá a történész –, hogy legutóbb például a parlament által elfogadott gyermekvédelmi törvénynek az ­Ungarnreal­on közzétett német nyelvű ismertetésére Európa-szerte és más földrészeken egyetlen nap alatt tizenhétezren klikkeltek rá. Mint fogalmaz, a nagyfokú érdeklődés is mutatja, hogy sokan a hivatalos német média helyett máshonnan próbálnak informálódni, keresik a tiszta forrást. – Míg a törvényt bőszen kritizáló liberális politikusok többsége – érvelésükből ítélve – el sem olvasta az új jogszabály szövegét, addig a világban zajló eseményekre nyitott hétköznapi embereket nagyon is foglalkoztatja, vajon mi váltja ki a balliberálisok összehangolt, álságos felzúdulását. A téma iránti érdeklődést az internetezők egy részénél alighanem éppen a hamisan csengő politikai érvelések keltették fel – hangsúlyozza.

A blogon a német olvasók megismerhetik Orbán Viktor szamizdatjait, nemrég pedig a trianoni évforduló apropóján például az elszakított országrészeken rekedt magyarok írták meg, miként élték, élik meg ezt a nyugati ember számára megfoghatatlan traumát. Ebben az összeállításban egyebek között egy magyar ösztöndíjjal Budapesten tanuló kárpátaljai diák osztja meg vívódását az Ungarnreal olvasóival. A kérdés az, hogy a tanulmányai elvégzése után valami jól fizető állásért elhagyja-e szülőföldjét, vagy maradjon otthon, ahol szerényebb körülmények és a katonai behívó fenyegetettsége várja. Ugyancsak a trianoni összeállításban Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész az Erdélyben pusztuló műemlék épületek omladozó falaival érzékelteti egy hajdan virágzó kultúra elenyészését.

Több ezren olvasták a Vajdaságban élő Thyssen Cirkl Zsuzsa újságíró írását is, amelyben a XVIII. században a Saar-vidékről, Elzászból a Vajdaságba települt németek utódainak a második világháborúban elszenvedett megpróbáltatásairól számol be. Egy részüket Tito emberei megölték, más részük kimenekült Amerikába, megint másokat koncentrációs táborokba hurcoltak, a német nyelv használatát betiltották. A félmilliós német közösség mára alig háromezerre apadt – ez is Trianon németeket érintő következménye.

Médiapiac

Újra lebukott a Telex

A háború kitörése óta a baloldali sajtó a konfliktusba történő beavatkozás lelkes szószólójaként, majd később az Oroszország-elleni szankciók legnagyobb híveként próbálta meg befolyásolni a magyar közvéleményt. Míg a magyar kormány árstopokkal védi meg a magyar embereket a háborús infláció következményeitől, addig a baloldali újságírók mindent megtesznek, hogy kisebbítsék ezen intézkedések hatásosságát – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

Közzétéve:

Az alábbi friss példán keresztül pedig újból bepillantást nyerhetünk a baloldali médiumok működésébe, amelyek amellett, hogy a hétköznapi emberek életének legapróbb döntéseibe is beleszólnának, a fake news-gyártásban is élen járnak – olvasható a cikket szemléző Magyar Nemzet hasábjain. 

A legutóbbi kormányinfón a 444-től a Telexhez igazolt Sarkadi Zsolt arról értekezett hosszasan, hogy a kormány miért nem kéri az embereket arra, hogy megváltoztassák fogyasztási szokásaikat/kezdjenek el spórolni/ utazzanak kevesebbet.

Ezután az újságíró azt a kérdést szegezte Gulyás Gergelynek, hogy miért nem ingyenes Magyarországon a benzin?

A miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kiemelte, hogy az emberek életére olyan nagymértékben van hatással a háborús infláció, hogy „ahol ettől meg lehet őket óvni, azt tegyük meg.” Tehát a hatóági áras üzemanyag bevezetése és fenntartása egy jó intézkedés, hiszen ennek köszönhetően nem szabadítjuk rá az egyszeri fogyasztókra a magas piaci árakat.

Ezzel itt véget is érhetne a történet, ha a Telex pár napra rá nem jelentetett volna meg egy olyan cikket, amelyben azt sugallják, hogy Gulyás Gergely ingyen adná a benzint, pedig a bolygó védelme érdekében a spórolásra kellene ösztönöznie az embereket.

„Gulyás ingyen is adná a benzint, pedig inkább az autózás visszaszorításán kellene ügyködnie” – áll a telexes cikk címében a félrevezető, Gulyás Gergelynek tulajdonított állítás.

Az alábbi videón (2:35 percnél) látható, hogy az ingyen benzin kérdését a Telex újságírója vetette fel, és nem Gulyás Gergely javasolta. Sőt, félig viccesen reagált a felvetésre, megemlítette, hogy azokban az országokban ingyenes az üzemanyag, amelyek kőolaj-nagyhatalmak.

Ez a videó és az azt követő cikk az egyik legjobb példa arra, hogy milyen elvtelen módszerekkel operál a baloldali média. 

Ha már a szankciók iránt lelkesedő baloldali médiáról beszélünk, akkor érdemes megemlítenünk azt az ominózus esetet is, amikor az egyik 444-es újságíró arról beszélt az ATV-ben, hogy az Oroszország ellen bevezetett gazdasági intézkedések nekünk, magyaroknak is kell hogy fájjanak. Meglepő módon akkor is az olajembargóról volt szó.

A 444-es Vég Márton úgy fogalmazott, hogy „jelenleg olyan szankciót nem lehet bevezetni, amely nem fájna. Szerintem egy kicsit muszáj, hogy fájjon nekünk is. (…) Nyilván Európának fájni fog és Magyarországnak is fájni fog. Gazdasági visszaesést okoz, inflációt okoz és a GDP is visszább fog esni, de morálisan ezt tartom helyesnek!”

– emlékeztetett rá a Tűzfalcsoport.

Tovább olvasom

Médiapiac

Brutálisan veszteséges a Disney+

Közel egy milliárd dollár a streamingszolgáltató vesztesége, a veszteség mértéke 50 százalékot emelkedett tavaly óta.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szerdán éjjel jött ki a Disney+ harmadik negyedéves pénzügyi jelentése. A streamingszolgáltatóhoz tartoznak a Disney, Pixar, Marvel, Star Wars valamint a 20th Century Foxhoz tartozó filmek. Az előfizetők száma 137,7 millióról 152,1 millióra növekedett, az ebből származó bevétel is nőtt 23 százalékot, viszont a nettó veszteség a tavalyi 0,6 milliárdról 0,9 milliárdra nőtt, közel 50 százalékkal.

A veszteség növekedésnek hátterében a saját gyártású produkciók számának valamint ezek gyártási költségeinek emelkedése áll.

Növekvő veszteség = Áremelés

A növekvő veszteségek miatt a Disney+ anyavállalata egy nem túl meglepő megoldást eszelt ki: árat emelnek – számolt be róla a Mandiner.

A hazánkat és Európát érintő új árakról még nincsen információ, viszont az Egyesült Államokban a korábbi $7.99-től $10.99-re emelnek valamint bevezetnek egy új, reklámokkal tarkított csomagot $7.99-ért.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tíz évre kiutasították Oroszországból a dán közmédia újságíróját

A hét elején megtagadták Matilde Kimer, a Danmarks Radio tudósítójának a belépését a moszkvai repülőtéren és azonnal ki is toloncolták az országból.

Közzétéve:

A hatóságok közlése szerint a lépésre biztonsági és védelmi okokból volt szükség. Az újságíró további magyarázatot nem kapott, aki szerint elsősorban ez azért történhetett, mert az ukrajnai háborút háborúnak nevezete tudósításaiban, ami Oroszországban illegális, továbbá többször is járt Ukrajnában, amit szintén nem néznek jó szemmel.

Kimer mellett többek között 41 brit újságírót – például a BBC, a The Guardian, a Daily Telegraph és a Sky News alkalmazottait –is nem kívánatos személynek tekintenek az országban. Idén február óta legalább 150 orosz újságíró hagyta el Oroszországot, mert megtiltották nekik, hogy szabadon tudósítsanak az ukrajnai háborúról.

Az országban maradó újságírók körülményei pedig egyre nehezednek. Az orosz hatóságok azzal fenyegetőznek, hogy feloszlatják az Orosz Újságírók Szakszervezetét, vélhetően azért, mert állást foglaltak az ukrajnai háborúról, illetve kiálltak a bebörtönzött újságírók mellett – számolt be róla a Magyar Nemzet.

„Ez egy újabb támadás az újságírás és a sajtószabadság ellen Oroszországban” – mondta el Erik Halkjaer, Riporterek Határok Nélkül elnöke a svéd köztévének. Hozzátette, ha Svédország csatlakozik a NATO-hoz, akkor tovább nő annak a kockázata, hogy Moszkva svéd újságírókat küldjön haza. 

Tovább olvasom