Kövess minket!

Médiapiac

Georg Spöttle: a Deutsche Welle riportja olyan, mint a Sargentini-jelentés

Az elemző szerint Németországban már nincs valódi sajtópluralizmus.

Borítókép: A Palota és az újjáépített Lovarda épülete a budai Várban a Gellért-hegy irányából, fotó: MTVA / MTI / Bizományosi: Jászai Csaba

A német közszolgálati televízió Magyarországot lejárató riportfilmje olyan, mint a Sargentini-jelentés, hiszen – akárcsak Judith Sargentini holland liberális európai parlamenti képviselő magyarországi látogatása alkalmával – a Deutsche Welle is kizárólag balliberális megszólalók közreműködésével készített beszámolót – így reagált a Magyar Nemzetnek a német állami médium videójában elhangzott vádakra vonatkozó kérdésére Georg Spöttle.

A Nézőpont Intézet elemzője a lap kérdésére hangsúlyozta:

Németországban már rég nem lehet valódi sajtópluralizmusról beszélni, ugyanis szinte mindegyik sajtóorgánum ugyanazt a narratívát hangoztatja, valamint azokat az országokat és vezetőket igyekszik befeketíteni, akik a normalitást képviselik.

Georg Spöttle emlékeztetett: amióta Magyarország sikeresen megállította a migrációs hullámot, felépítette az ideiglenes határzárat, és nemet mondott az elosztási kvótára, továbbá azt az álláspontot képviseli, hogy a segítséget oda kell vinni, ahol a baj van, Németország részéről hazánk folyamatos támadásoknak van kitéve. Elmondása szerint a német sajtóorgánumokban Magyarország kapcsán az elmúlt öt évben egyetlen pozitív jellegű cikk látott napvilágot, amelyben elismerték, hogy hazánk élen jár az oltásban. Ezen kívül viszont folyamatosan populistának, kirekesztőnek és nacionalistának nevezik Orbán Viktor kormányát, valamint azt sugallják – mint ahogyan a német közszolgálati televízió riportfilmje is – hogy Magyarországon erős az antiszemitizmus.

– De nem a Deutsche Welle által készített riportfilm az első eset – folytatta – amelyben hazánkat antiszemita vádakkal illetik.

Tavaly novemberben például Martin Schulz német parlamenti képviselő azt hangoztatta a Deutschlandfunk nevű rádióban, hogy a CEU-t antiszemita kampánnyal űzték ki Magyarországról, mivel nem tetszett a magyar miniszterelnöknek, amit az egyetemen tanítottak. – Ennek ellenére – tette hozzá – a Soros-egyetem még mindig Magyarországon van. Emellett pedig emlékezetes eset a német–francia Arte tévécsatorna tavaly karácsonykor bemutatott Hallo, Herr Diktator című másfél órás dokumentumfilmje is, amelyben egyebek mellett Paul Lendvai, Hadházy Ákos, Karácsony Gergely és Lukács Csaba közreműködésével alkotnak képet Magyarországról.

Georg Spöttle szerint szinte valamennyi németországi sajtóorgánum azokat az országokat és vezetőket igyekszik befeketíteni, akik a normalitást képviselik. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az antiszemita vádakra reagálva Georg Spöttle a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta:

Magyarországon az elmúlt évtizedekben egyetlen antiszemita támadás sem történt, ellenben Németország, Franciaország vagy Belgium esetében – ahol radikális szalafista muszlimok rendszeresen támadnak meg zsidó vallású embereket – ugyanez már nem mondaható el.

– Azt sem szabad elfelejteni – fűzte hozzá Georg Spöttle – hogy Magyarországon van Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége, az Orbán-kormány pedig zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben.

A Nézőpont Intézet elemzője végül megjegyezte: ha Magyarország kapcsán antiszemitizmusról esik szó, akkor elsősorban inkább a baloldalt kellene megvizsgálni, hiszen Európa egyetlen zsidó televíziójának a kilakoltatásáért is Niedermüller Péter, a VII. kerület balliberális polgármestere a felelős.

Médiapiac

Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik

A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.

Közzétéve:

Borítóképünkön Soros György amerikai milliárdos, fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan

A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.

“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”

fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.

A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.

A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.

Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.

Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).

A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.

A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.

A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom