Kövess minket!

Médiapiac

Georg Spöttle: a Deutsche Welle riportja olyan, mint a Sargentini-jelentés

Az elemző szerint Németországban már nincs valódi sajtópluralizmus.

Borítókép: A Palota és az újjáépített Lovarda épülete a budai Várban a Gellért-hegy irányából, fotó: MTVA / MTI / Bizományosi: Jászai Csaba

A német közszolgálati televízió Magyarországot lejárató riportfilmje olyan, mint a Sargentini-jelentés, hiszen – akárcsak Judith Sargentini holland liberális európai parlamenti képviselő magyarországi látogatása alkalmával – a Deutsche Welle is kizárólag balliberális megszólalók közreműködésével készített beszámolót – így reagált a Magyar Nemzetnek a német állami médium videójában elhangzott vádakra vonatkozó kérdésére Georg Spöttle.

A Nézőpont Intézet elemzője a lap kérdésére hangsúlyozta:

Németországban már rég nem lehet valódi sajtópluralizmusról beszélni, ugyanis szinte mindegyik sajtóorgánum ugyanazt a narratívát hangoztatja, valamint azokat az országokat és vezetőket igyekszik befeketíteni, akik a normalitást képviselik.

Georg Spöttle emlékeztetett: amióta Magyarország sikeresen megállította a migrációs hullámot, felépítette az ideiglenes határzárat, és nemet mondott az elosztási kvótára, továbbá azt az álláspontot képviseli, hogy a segítséget oda kell vinni, ahol a baj van, Németország részéről hazánk folyamatos támadásoknak van kitéve. Elmondása szerint a német sajtóorgánumokban Magyarország kapcsán az elmúlt öt évben egyetlen pozitív jellegű cikk látott napvilágot, amelyben elismerték, hogy hazánk élen jár az oltásban. Ezen kívül viszont folyamatosan populistának, kirekesztőnek és nacionalistának nevezik Orbán Viktor kormányát, valamint azt sugallják – mint ahogyan a német közszolgálati televízió riportfilmje is – hogy Magyarországon erős az antiszemitizmus.

– De nem a Deutsche Welle által készített riportfilm az első eset – folytatta – amelyben hazánkat antiszemita vádakkal illetik.

Tavaly novemberben például Martin Schulz német parlamenti képviselő azt hangoztatta a Deutschlandfunk nevű rádióban, hogy a CEU-t antiszemita kampánnyal űzték ki Magyarországról, mivel nem tetszett a magyar miniszterelnöknek, amit az egyetemen tanítottak. – Ennek ellenére – tette hozzá – a Soros-egyetem még mindig Magyarországon van. Emellett pedig emlékezetes eset a német–francia Arte tévécsatorna tavaly karácsonykor bemutatott Hallo, Herr Diktator című másfél órás dokumentumfilmje is, amelyben egyebek mellett Paul Lendvai, Hadházy Ákos, Karácsony Gergely és Lukács Csaba közreműködésével alkotnak képet Magyarországról.

Georg Spöttle szerint szinte valamennyi németországi sajtóorgánum azokat az országokat és vezetőket igyekszik befeketíteni, akik a normalitást képviselik. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az antiszemita vádakra reagálva Georg Spöttle a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta:

Magyarországon az elmúlt évtizedekben egyetlen antiszemita támadás sem történt, ellenben Németország, Franciaország vagy Belgium esetében – ahol radikális szalafista muszlimok rendszeresen támadnak meg zsidó vallású embereket – ugyanez már nem mondaható el.

– Azt sem szabad elfelejteni – fűzte hozzá Georg Spöttle – hogy Magyarországon van Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége, az Orbán-kormány pedig zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben.

A Nézőpont Intézet elemzője végül megjegyezte: ha Magyarország kapcsán antiszemitizmusról esik szó, akkor elsősorban inkább a baloldalt kellene megvizsgálni, hiszen Európa egyetlen zsidó televíziójának a kilakoltatásáért is Niedermüller Péter, a VII. kerület balliberális polgármestere a felelős.

Médiapiac

Kovács Zoltán: nevetséges történetet kreáltak a liberálisok Tucker látogatásából

Az államtitkár egy alternatív szalagcímet is felajánlott a média hazug munkatársainak.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Mint isnert, hazánkba látogatott Tucker Carlson, a világ egyik legmeghatározóbb médiaszemélyisége, aki augusztus 7-én, szombaton az MCC Feszten tart majd előadást. Carlson a Time szerint a legbefolyásosabb konzervatív gondolkodó az Egyesült Államokban, magyarországi látogatása alkalmából Orbán Viktor miniszterelnökkel is lehetősége volt találkozni, amiről a kormányfő maga is beszámolt a közösségi médiában.

Erre reagálva, a hazánkat korábban több alkalommal is becsmérlő CNN hazugsággal válaszolt, ugyanis idézték, Brian Stelter, a CNN egyik vezető tudósítójának és műsorvezetőjének Twitter-bejegyzését, amelyben arról panaszkodott, hogy Tucker Carlson egy „szélsőjobboldali” konferencián vesz részt. Ez azonban bizonyítottan nem igaz, hiszen a programot egyáltalán nem a szélsőjobboldali témák határozzák meg, a fellépők között pedig olyan emberek is szerepelnek, akik Orbán Viktor egyértelmű kritikusainak mondhatók.

Kovács Zoltán a Twitteren reagált

A liberálisok kreálmányaira válaszolt a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár hivatalos közösségi-oldalán.

A politikus különálló bejegyzésekben osztotta meg gondolatait az esetről, amit egyszerűen csak „nevetségesként” jellemzett:

  • Magyarország Kormánya 2018-ban kötött szerződést a Policy Impacttel, ami 2019-ben lejárt. Ez az adat teljes mértékben nyilvános.
  • Mi oka lenne rá a kormánynak, hogy pénzt fizessen egy interjúért? Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány tagjai is rendszeresen kapnak megkereséseket. A valamit valamiért elvnek még a feltételezése is nevetséges.

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár emellett egy alternatív szalagcímet is felajánlott a média munkatársainak:

Olyan újságírók vádolják összeesküvés-elméletekkel Tucker Carlsont, akik maguk is őrületes, jobboldali összeesküvéseket gyártanak a televíziós személyiség Magyarországi látogatása kapcsán.

Borítókép: Kovács Zoltán

Tovább olvasom

Médiapiac

Hitelesebb hírszolgáltatást tervez a Twitter

Megállapodást írt alá a Twitter az Associated Press (AP) és a Reuters hírügynökséggel, hogy azok segítsenek előmozdítani a pontos tájékoztatást a mikroblog- és közösségihálózat-szolgáltató platformján.

Közzétéve:

Pixabay

A Twitter bejelentése szerint közös projektjük kiszélesíti azt a már folyamatban lévő munkát, amely segíthet egyrészt megmagyarázni, hogy egyes témák miért válnak divatossá a Twitteren, másrészt megbízható forrásokból származó információkat, híreket szállítani és leleplezni a félrevezető tájékoztatást.

A hírügynökségek segítségével biztosítható lesz, hogy valós időben elérhetőek legyenek hiteles információk a frissen felmerülő, legfontosabb beszédtémákban. Ez különösen fontos lesz ott, ahol “tényeket vitatnak”, vagy amikor a társaság saját kurátori csapata nem rendelkezik a megfelelő szakértelemmel vagy nincs elég hozzáférése az adott témában készült megbízható jelentésekhez

– közölte a Twitter. A két hírügynökség feladata lesz az is, hogy segítsenek összefüggéseikbe helyezni a széleskörű érdeklődésre számot tartó témákat, köztük azokat, amelyek potenciálisan félretájékoztató információkhoz vezetnek – tették hozzá.

“Ez a munka a küldetésünk lényege” – mondta Tom Januszewski, az AP globális üzleti fejlesztésért felelős alelnöke egy nyilatkozatban. “Az AP régóta szorosan együttműködik a Twitterrel és más platformokkal is, a tényszerű újságírás hatókörének kiterjesztése érdekében” – fűzte hozzá Januszewski.
Hazel Baker, a Reuters felhasználók által generált tartalmak hírgyűjtéséért felelős vezetője kijelentette: “a bizalom, a pontosság és a pártatlanság áll a Reuters mindennapi tevékenységének középpontjában.”
A megállapodásba foglalt partnerség pénzügyi feltételeit a felek nem hozták nyilvánosságra. Az AP és a Reuters a Facebooknak is tényállításokat ellenőrző partnere.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Új kategóriával bővül a Televíziós Újságírók Díja

A napi sorozatokat is díjazzák a Televíziós Újságírók Díja gálaesten. Az idén bevezetett új kategóriával együtt így összesen 12 elismerést adnak át a szeptember 8-án rendezett ünnepélyes díjkiosztón. A díjra esélyesek névsorát egy hét múlva jelentik be a szervezők.

Közzétéve:

2021-ben immár nyolcadik alkalommal adják át a Televíziós Újságírók Díját. A szakma egyik legrangosabb értékmérőjének számító elismerést minden évben a tavalyi év legjobb hazai, szórakoztató műfajú televíziós teljesítményei – műsorok, sorozatok, műsorvezetők, zsűritagok és színészek – kapják.
Idén, a koronavírus járvány miatt a megszokott márciusi időpont helyett szeptember 8-án tartott ünnepélyes gálaesten 12 kategóriában hirdetnek győztest. Újdonság, hogy ezúttal a napi sorozatok legjobbját is díjazzák.

Az elmúlt évek trendje, hogy folyamatosan nő a magyar sorozatok száma, mely mostanában főleg a napi fikciónál mutatkozott meg. Tavaly már 6 napi széria került képernyőre és a következő években is évente legalább ennyi produkció várható ebben a műfajban. Ezért döntöttünk úgy, hogy mostantól külön kategóriát kapnak a napi sorozatok

– mondta Kenderessy Szabolcs, alapító, a SorozatWiki főszerkesztője.

A Televíziós Újságírók Díjának kategóriái: nagyszabású showműsor, vetélkedő, reality, talkshow, sorozat, napi sorozat, zsűritag, női műsorvezető, férfi műsorvezető, színésznő, színész, valamint mellékszereplő.
A díjat a legfontosabb szak- és hírmédiumok vezető újságíróinak szavazatai alapján ítélik oda. Idén a Televíziós Újságírók Díjának grémiumát a 24.hu, a Hír7, az Index, a Kreatív, a Marketing&Media, a Media1, a Médiapiac, az Origo, a SorozatWiki, a Színes RTV, a Telenovella-Epizód magazin, a Telex és a TVR-hét egy-egy újságírója alkotja.

Tovább olvasom