Kövess minket!

Médiapiac

Gajdics Ottó: a földi sugárzásnak olyan 15-20 év múlva befellegzik

Tavaly óriási lépésekkel haladt a Karc FM afelé, hogy olyan rádióvá váljon, amelyet az egész ország területén fogni lehet. Hogyan folytatódik a terjeszkedés? Hogyan indult a Karc FM a G-nap után? A televízió vagy a rádió a nehezebb műfaj? Hogyan alakul a rádiózás jövője? Minderről és még sok másról Gajdics Ottóval, a Karc FM ügyvezető-főszerkesztőjével beszélgettünk a rádióban. Tegezős interjú.

Februárban lesz 5 éves a Karc FM. A rádió 2016 februárjában indult, amikor földindulásszerű változások voltak a médiatérben. Hogyan élted, éltétek meg ezt az időszakot?

Az úgynevezett G-napot mi úgy éltük meg rádiózás szempontjából, hogy az a politikai közösség, amely – ne kerteljünk – Orbán Viktor szavazóbázisának kemény magja, és rajongásig szerette a Lánchíd Rádiót, egyszer csak elveszítette kedvenc adóját. Ezért elemi érdekünk, vágyunk volt, hogy ezt visszaadjuk a közösségnek. Nagy szerencsénkre akkor, amikor a Magyar Idők elindult – a Napi Gazdaság kiadójának bázisán – a kiadónak volt egy nyertes pályázata erre a frekvenciára, amin most szólunk, de per alatt állt. Régebben itt a Gazdasági Rádió szólt, amely beperelte a Médiahatóságot, mert nem nyert. Bennünk viszont megszületett az ötlet, hogy el kell indítani legalább Budapesten egy rádiót, amivel a fővárosiak és az internetezők visszakapják azt a rádiós éthoszt, amit a Lánchíd Rádió jelentett a G-nap előtt.

A Karc FM a te ötleted volt, vagy Liszkay Gáboré?

Mindenről az a kis csapat döntött, amely a G-napon felállt, és utána is együtt maradt. Ebbe beletartozott természetesen Liszkay Gábor is. Úgy oldotta fel a peres szituációt a Médiahatóság, hogy a gazdasági rádió kapott egy másik frekvenciát – azon szól most a Trend FM. 2016. február 15-én pedig elindult a Karc FM egy kis budapesti adóként. A csapat régi lánchidasokból, közmédiásokból jött össze, de jöttek olyanok is, akik korábban kereskedelmi rádióknál dolgoztak. Heterogén társaság volt, de az alapállás, a filozófia, az értékrend ami alapján a műsorok készültek, az ugyanaz volt, mint a G-nap előtti Lánchíd Rádióban, magyarul egy vállaltan kormánypárti, keresztény-konzervatív értékek mentén szerkesztő adót indítottunk el. A kezdeti állapot egészen 2018 őszéig tartott, amikor is Simicska Lajos bezárta a Lánchíd Rádiót. Ez nekünk egy új perspektívát nyitott, azonnal meg is kerestük a megfelelő jogászokat, hogy adjanak tanácsot, hogyan tudnánk átvenni azt a hálózatot, amit országszerte felépítettünk annak idején. Szerencsére a Médiahatóság engedélyezte ezt a folyamatot.

Ez hány települést jelentett?

Ettől kezdve sugározhattunk Tatabányán, Zalaegerszegen, Székesfehérváron, Balatonfüreden, Győrben, Kaposváron, Szombathelyen, Pécsen, Siklóson, Dunaújvárosban és Szigetváron is.

A Lánchíd Rádió elvesztése, a G-nap ügyvezető-főszerkesztői pozícióban ért. Hogyan élted ezt meg?

Ez derült égből a villámcsapás esete volt. Minimális idő állt rendelkezésre, hogy mérlegeljek. Úgy döntöttem, hogy ha Liszkay Gábor feláll az egész rendszer éléről, akkor én is felállok a rádió éléről. Mindegyik kollegámnak, aki akkor fölhívott és akivel beszéltem, azt mondtam, hogy nyugodjatok meg, maradjatok a helyeteken, mert nekem gőzöm nincs, hogy mi lesz. A rádió fontos az embereknek, mindenki tegye a dolgát a továbbiakban is, velem nem kell törődni. Gyakorlatilag egy sötét homályba ugrottam be és oda nem akartam magammal rántani senkit: nem hívtam, nem köteleztem, nem zsaroltam senkit, hogy jöjjön velem. A legközvetlenebb helyettesemnek is azt mondtam: maradj és segíts a többieknek.

A Lánchíd Rádió után végső soron logikus, hogy rád bízták a Karc FM vezetését. Vagy esetleg konkurálnod kellett valakivel?

Ebben a rendszerben, amiről beszéltünk: Hír TV-Magyar Nemzet-Lánchíd Rádió én mindig is ilyen – így mondják ezt a szakmában – fregoli szerkesztő voltam, akit mindig le lehetett akasztani a szögről és oda lehetett tenni, ahol a legnagyobb szükség van rá. Nyilvánvaló, hogy amikor a rádió ötlet szintjén felvetődött, nem volt kérdés, hogy ez az én dolgom lesz. Én szerveztem meg a csapatot, majd közösen készítettük el a műsorstruktúrát, ez evidencia volt.

Emellett van rádiós végzettséged és a ’90-es években is rádióztál…

Kiskunfélegyházán, ahol csináltunk egy helyi adót Szíriusz Rádió néven, komoly tapasztalatokat szereztem arról, hogy mit jelent egy rádió felépítése, elindítása, üzemeltetése. A mai napig szól, de most már a Rádió 1 hálózatába tartozik. Ott tanultuk meg, hogy micsoda felelősséggel jár mindez és milyen irtózatos munka pusztán a hangoddal hatást elérni a hallgatóság körében. Ez egy nagyon jó tanulási lehetőség volt és ezt a tapasztalatot sikerült elmélyíteni elméleti szinten az ELTE Szociológiai Intézetében, ahol akkoriban indult egy posztgraduális médiaképzés. Ezt végeztem el rádiós szakon. Volt olyan időszak, amikor egyszerre tanultam és csináltam a rádiót és volt olyan is, amikor munkanélküli voltam a tanulás mellett. Ez egy bonyolult szituáció volt, akkoriban jöttek-mentek a médiumok, az ember hirtelen mindenen kívül találhatta magát, különösen, ha jobboldali, konzervatív volt. Akkoriban még a médiaegyensúlyt úgy definiálták, hogy csak baloldali orgánumok létezhetnek – amelyek függetlennek mondják magukat. Ezen sokat élcelődtem akkoriban is, de 2000 után a helyzet sokat javult, akkoriban a Magyar Nemzet-Hír TV-Lánchíd Rádió hármas létrejötte már nagyon jelentős médiaerőteret jelentett. Ha nem is tudtuk teljesen ellensúlyozni a baloldali fölényt, de az, ami ma számszerűen már kiegyensúlyozódott, akkor indult el. Ezt akartuk folytatni és ebben a folyamatban, valamint a Karc FM életében is egy óriási lépés volt, amikor a korábban kialakított országos hálózatot végre visszakaptuk – visszakapták a hallgatók. Nem álltunk meg itt. A lényeg, hogy még az idén beindítjuk a kecskeméti, nagykanizsai adóinkat. A soproni Karc FM decemberben startolt. Már nem maradt más feladatunk, mint a gyöngyösi frekvenciának a beüzemelése, és akkor 20 helyen fogunk szólni az országban.

Ez akkor országos lefedettséget jelent, hiszen észak-dél viszonylatban Budapesten és Szegeden is szól a Karc FM, kelet-nyugat szempontjából pedig lehet fogni Debrecenben és Sopronban is.

Úgy mondanám, hogy kvázi országos, de megyünk tovább. Három nagyon fontos megyeszékhely van, ahova szeretnénk eljutni idén: Salgótarján, Szolnok és Békéscsaba, ezeken a helyeken van a térképen még egy fehér sáv, ahol nem vagyunk jelen. Ezt mindenképpen pótolni szeretnénk. Ha ezek megvannak, még akkor is lesznek olyan területek, ahol a vétel minőségének javítása érdekében, ha a hatóság ír ki pályázatot, akkor pályázni fogunk. Fontos, hogy az elnyert frekvenciák közösségi frekvenciák, ami azt jelenti, hogy nem kell fizetni frekvenciahasználati díjat, mint a kereskedelmi rádióknak, ebből fakadóan könnyebb ezeknek az üzemeltetése, viszont elvárja a hatóság – joggal –, hogy a műsoraink kétharmada legyen közszolgálati jellegű.

Ez mit jelent pontosan, mi ennek a kritériuma?

Ez azt jelenti, hogy az emberek hétköznapi életével kapcsolatos, az ő sorsukat alapvetően meghatározó kérdésekről készüljenek rendre nagy műsoridőben műsorszámok. Azzal foglalkozzunk, ami az embereket a döntéseiben segíti, az életüket, a mindennapjaikat meghatározza. Ebből fakadóan ez egy talk rádió, nálunk elsősorban beszélgetések hallgathatók, a zene az csak szünetkitöltő elem. De vannak kifejezetten speciális, közszolgálati jellegű zenei műsoraink is, amik olyan népzenei vagy egyéb irányzatokat, előadókat mutatnak be, amit sehol máshol a rádiózásban. Vagy jazz-szel foglalkozunk, vagy olyan feltörekvő ifjú tehetségekkel, akik megpróbálják bontogatni a szárnyaikat. Ők jellemzően nemcsak a zenéjükkel nyűgözhetik le a hallgatókat, hanem Bizse Ferivel, Lentulai Krisztiánnal, Gáspár Károllyal beszélgethetnek, és elmondják az elképzeléseiket a világról, amit a zenéjükkel is ki akarnak fejezni. Az eredeti szándékunk szerint a tájékoztatás mellett mi elsősorban egy olyan háttérrádió szeretnénk lenni, ami segít eligazodni a hírek világában, segíti a hallgatót abban, hogy megértse, mi a lényeges üzenete ezeknek a híreknek. Elsősorban elemzések, kommentárok és az erről szóló viták azok, amit mi szeretnénk bemutatni. Ez utóbbival van egy kis probléma, mert a magyar rádióhallgató azt szereti hallani, amit ő is gondol. Így aztán nem nagyon tűri az ellenvéleményt, de ebben mi egyfajta pedagógiai jelleggel megpróbáljuk őket edukálni, rávenni arra, hogy az a jó, ha vita van. Erre van is egy külön műsorunk, a Paláver, ami a Karc FM fő terméke. Itt minimálisra szorul a szerkesztő szerepe, csak rendet tart a betelefonálók között és a műsoridő hallgatóké. Elmondhatják, hogy mit gondolnak mindarról, ami a világban zajlik. Ez a rádió küldetése, hogy egymást is tanítva, győzködve, meg odafigyelve, hogy mi történik körülöttünk, próbáljunk helyes döntéseket hozni.

A tavalyi évben számos újabb helyen nyertetek el frekvenciát és sugárzási jogot. Pécsen, Kaposváron, Miskolcon, Debrecenben és Sopronban, Siklóson és Szigetváron, Kecskeméten, Nagykanizsán, Gyöngyösön és Szegeden. Hogyan zajlik a felkészülés egy vidéki adó elindítására?

Kétfajta terjeszkedési mód van, amit a médiatörvény és a médiahatóság lehetővé tesz. Az egyik a vételkörzet bővítés. Ennek megvannak a pontos törvényi feltételei. Ebben az esetben megszólal a rádiónak ugyanaz a műsora egy másik frekvencián, így van hozzánk kapcsolva Székesfehérvár, Tatabánya, Győr és még sok a régi lánchidas időkből. Az általad felsoroltak között olyan is van, amit meg kellett pályázni a Lánchídtól átvett frekvenciák közül is, mert azokat csak ideiglenesen kaptuk meg. Kiírta a hatóság a pályázatot és megpályáztuk, megnyertük, innentől kezdve alanyi jogon szólunk ezeken a frekvenciákon. A másik terjeszkedési mód a hálózatos kapcsolódás: kiírnak egy pályázatot, azt mi megpályázzuk, és a törvény előírja, hogy ott napi két óra helyi műsort kell szolgáltatnunk. Ennek alapvető tulajdonsága, hogy másnak kell szólnia, mint ami a központi főadón megy. Ebben az időszakban helyi híreket, tartalmakat, közéleti műsorokat kell sugározni. A „kell” szót idézőjelbe tenném, hiszen a rádió így tudja a helyi hallgatókat megnyerni a másik 22 órának is. Ha a helyi tartalom róla szól, és a hallgató szereti rádiót, akkor jó eséllyel meghallgatja a többit is. A Karc FM esetében vegyes a kép: 5-6 helyen vételkörzet bővítés történt, ahol az a törvényi feltétel, hogy a sugárzás lefedettségi területe fizikailag összeérjen. A Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen vonalon viszont a hálózatos terjeszkedést választottuk.

Volt több olyan város, ahol haladékot kapott a Karc FM, hogy elindítsa adását. Minek köszönhető a késés?

Amikor a pályázatot elnyertük, akkor kaptunk 180 napot arra, hogy fölépítsük az adót antennástól és megszólaljon rajta a műsor. Igen ám, csak ennek a 180 napnak az eltelte kalandos. Azért, mert nagyon sok rádió üzemel Magyarországon, nagyon sok rádiófrekvenciával üzemelő egyéb szolgáltatás is van: telefon, internet, stb. Ezért korlátozottak azok a lehetőségek, ahova ilyen adót antennával telepíteni lehet. Amikor odamegy az ember egy ideálisnak tűnő helyre, akkor azt tapasztalja, hogy ott már van 27 másik szolgáltató. Ennek a helynek van tulajdonosa is és egyenként meg kell egyezni velük, hogy hozzájáruljanak, mi is odamenjünk. Aztán statikust kell hívni, aki megnézi, hogy a mi adónk is ráfér-e még, elbírja-e. Ha például megrozsdásodott a szerkezet, amire felszerelnék az adót, akkor azt meg kell javítani. Amikor mindennek a végére ér az ember, még akkor is szűkösen fér bele a 180 napba, ha mindenki partner és segíti ezt a tevékenységet. Sajnos el kell, hogy mondjam, hogy találkoztunk már olyan helyzettel is, amikor például a tulajdonos egészen más politikai nézeteket vallva, mint amit a rádió képvisel, kifejezetten akadályozta ezt a folyamatot. Így aztán többször kértünk, és szerencsére kaptunk is hosszabbítást.

Szerepeltél és irányítottad is magas pozícióban a Hír TV-t, valamint vezetted a Lánchíd Rádiót és a Karc FM-et. Egy laikus szemével talán ez a két műfaj, a televízió és a rádiózás nagyon közel van egymáshoz, nagyon hasonló képességekre van szükség ahhoz, hogy valaki jól csinálja. De ez valóban így van?

A Hír TV-ben a műsorokért felelős vezérigazgató-helyettes voltam, tulajdonképpen ugyanazt csináltam, mint most itt a rádióban: azokat a szerkesztő kollégákat koordináltam, segítettem, akik a műsorokat létrehozták. Ami óriási különbség az a kép. Az, hogy a televízióban egy jó operatőr, ha jó helyen van, akkor többet el tud mondani a látvánnyal, mint három káposztafej két órás elemző műsor során. Ez hiányzik a rádióból és ebből fakadóan azt mondhatnánk – de ezt nagyon tegyük zárójelbe -, hogy a rádió gyengébb médium. De az igazság ennél bonyolultabb, ugyanis, ha jó a rádió szerkesztője és műsorvezetője, akkor ezt a hiányt eleve bekalkulálja és úgy irányítja a beszélgetést, olyan kérdést tesz föl, amire úgy tud válaszolni a megkérdezett, hogy a beszéd megidézze a hallgató fejében a hiányzó képet. Ebből a szempontból a rádiót erősebb műfajnak tartom. Rádiózás közben sok mindent lehet csinálni, a tévé nagyon leköti a figyelmünket, mindemellett a rádiózás során feldolgozott információ sokkal mélyebben elraktározódik, sokkal immanensebbé válik. Bármennyire is lenyomja az internet a médiát, a rádiózás iránti kereslet töretlen. Egy korosztály kivétel ez alól: a negyven alattiak, akik már csak digitálisan hajlandóak hangzó anyagokat is fogyasztani. Ezzel kapcsolatban az a feladatunk, hogy számukra digitális formában, például podcast formátumban juttassuk el a hangzó anyagokat. A földi sugárzásnak valószínűleg olyan 15-20 év múlva befellegzik, mert mindenki digitálisan fog hozzáférni a rádiós tartalmakhoz, de addig van értelme a Karc FM esetében is látott országos terjeszkedésnek, mert a negyven fölötti korosztály hagyományos eszközön szeret rádiót hallgatni.

A két műfaj közötti különbséget tovább boncolgatva: találkoztál-e azzal a jelenséggel, hogy valaki a televíziós műfajból csöppent bele a rádiózásba, és míg a tévében a rutinjával könnyen boldogult, addig a rádióban ez jelenség, amit mondtál, hogy sokkal jobban körül kell írni a témát, problémát okozott?

Több ilyen is volt és azért találkoztam gyakrabban ezzel a jelenséggel, mert a Hír TV-nek voltam az egyik vezetője, amikor indult a Lánchíd Rádió. Ekkor nagyon sokan „kétlakiakká” váltak: csinálták a tévét és átjártak a rádióba is műsort vezetni. A két műfaj, a tévé és a rádió többnyire azért kompatibilis egymással. Arra kell csak ügyelni, hogy másképp kell beszélni. Egyes kollégák akár rádióznak, akár tévéznek, akár publicisztikákat írnak – mint mondjuk Bayer Zsolt, aki mindhármat csinálja – : ugyanazt adják a közönségnek. Amit beszélünk, írunk és mutatunk az önazonos és egységes. Ezért is tudjuk hitelesen csinálni, ezért fogadják el a hallgatók és a nézők.

Talán már kötelező kérdés lett a hasonló interjúkban: a koronavírus hogyan érintette a Karc FM-et?

Eléggé faramuci helyzetet teremtett: ami a lényeg lenne, azt nagymértékben ellehetetlenítette, ugyanis a kollégákat is kímélnünk kell és a megszólított vendégekre is vigyázni kell. Amikor a korlátozásokat elrendelték, kiadtam az utasítást, hogy ide nem jöhet vendég. Vagy telefonon kell beszélni, vagy olyan helyen találkozni, ahol biztonságosnak érzi a beszélgetést. Így aztán nagyon kevés face-to-face beszélgetés van, ami nagy mértékben rontja azt a lehetőséget, hogy úgy beszéljünk, hogy a kép megjelenjen a hallgatók fejében. Telefonon nagyon nehéz, mivel nem látják egymást a beszélgető partnerek: telefonon felkérdezés folyik, nem beszélgetés, ebből fakadóan nehezebb a kollégák dolga. Éppen ezért nagyon szeretném megköszönni mindenkinek a helytállását, derekasan küzdenek. Nem lett olyan minőségromlás, mint ami lehetett volna egy ilyen helyzetben. Mindenki a maximumot nyújtja, vagy akár azon is túl: többet készülnek, több dolognak járnak utána a kollégák, hogy megfelelően tudjanak kérdezni.

A rádiózás szempontjából volt lehetőség home office-ra a Karc FM dolgozóinak? Egy-egy stúdiót belülről nézve az lehet az ember érzése, hogy ez a technikai felszereltség nem vihető haza.

Olyat fejlődött a technika, hogy nem lehetetlen. Ma már olyan elképesztően fejlett mikrofonok vannak: hiába vagy egy olyan helységben, ahol lehetetlen lenne broadcast-minőségű hangot előállítani, az eszköz úgy kiszűr minden zajt és olyan módon szolgálja ki a felhasználót, hogy meg tudtuk engedni az otthoni munkát. Nyilván nem lesz stúdióminőségű a hang, de olyan minőségű, amit már adásba lehet tenni. A home office kapcsán elrendeltem, hogy mindenki aki tud, dolgozzon otthonról. A szerkesztőségbe akkor jöjjön be egy kolléga, ha nem tud elvégezni feladatot az itteni infrastruktúra nélkül, de 6 embernél sosem lehet több bent. Az élő műsorok vezetőinél nincs mese: nekik be kell jönni.

A járvány megviselte a médiumokat, jelentős reklámbevétel kiesésekkel kellett számolni. A rádiók tekintetében is ilyen rossz az összkép?

Sajnos ez a teljes médiát érintő jelenség. A rádióval van még egy nagy probléma a reklámozás tekintetében: miközben én arról beszéltem, hogy a rádiózás összvolumene nem csökkent, de ehhez képest a rádiók reklámbevétele évek óta zuhan. Hallottam egy értelmezést, ami megdöbbentő. Volt egy szakmai napja a Helyi Rádiósok Országos Egyesületének, ahová meghívták egy multinacionális reklámakvizitor cég vezetőjét. Ő elmondta, hiába rendeli el a huszonéves kolléganőinél, kollégáinál, hogy az általuk értékesített csomagba vegyék figyelembe a rádiókat is, a fiatalok azt se tudják, mi az a rádió. Radetzky András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, kiváló rádiós szakember készített egy felmérést a fiatalok rádiózási szokásairól, amiből az derült ki, hogy a fiatalok java része azt sem tudta, mi az a rádió. Ezért az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a műsoraink, vagy azok egy része hozzáférhető legyen podcast formában is azért, hogy ezt a korosztályt visszaszerezzük. Mert kiderült, hogy nagyon sok podcast-ot hallgatnak, mi meg ugyanazt gyártjuk szakmányban, csak nem juttatjuk el hozzájuk.

A közösségi média előretörésével nagyon megnőtt a szerepe a vizualitásnak…

Így van, éppen ezért kameráztuk be a stúdiókat, amivel fokozottabb lesz a jelenlétünk a Youtube-on és a Facebook-on is. Amerikában például a rádiós tartalmak 70 százalékát a Facebookon osztják meg. Itt még nincsenek ilyen arányok, de erre kell felkészülni. És ha nem állunk erre készen, és nem ebbe az irányba visszük tovább a rádiózást, akkor az szép lassan kimúlik. Ezekre a platformokra be kell hatolni.

Amikor legutóbb nyilatkoztál a Médiapiacnak, akkor a Klubrádió frekvenciája volt a téma, amiről azt mondtad, hogy a Karc FM-nek is pályáznia kell majd ismét a frekvenciájára. Lehet-e már tudni, hogy meddig kell benyújtanotok a pályázatot?

Jelenleg öt évre adják a frekvenciaengedélyt, a mienk 2021-ben lejár. Ekkor van lehetősége a Médiatanácsnak, hogy mérlegeljen, és pályázat nélkül meghosszabbítsa az engedélyt. Mivel a Karc FM sem felel meg a törvényi feltételeknek, mert elkövetett egy súlyosnak minősített szabályszegést, ezért a hatóság nem tudja automatikusan meghosszabbítani az engedélyt. Így kiírják a frekvenciára a pályázatot. A határidők kapcsán úgy szokták megoldani a dolgot, hogy folyamatos legyen az üzem, ne kelljen szünetet tartani, tehát jóval hamarabb elindul a pályáztatási folyamat, mint ahogy végleg lejárna az engedélyünk. De semmi vész, a műsor megy tovább.

Médiapiac

Megbírságolta a Tilos Rádiót és vidéki rádiókat vizsgált a Médiatanács

Korhatár-besorolási büntetést kapott a fővárosi adó.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteki közleménye szerint a fővárosi Tilos Rádió szolgáltatójára 75 ezer forint bírságot rótt ki a Médiatanács, mert a 7térítő című műsorban elhangzott, következetesen trágár kifejezések ellenére nem 16-os korhatár-besorolással és nem a 21 és 5 óra közötti idősávban, hanem besorolás nélkül, reggel 7 és 9 óra között sugározta a vitatott műsort.

A grémium a szerződéses vállalások betartását vizsgálta több vidéki rádiónál. A nyíregyházi Karc FM 102,6 kevesebb magyar zenét, a dunaújvárosi Rádió 24 kevesebb hírt és közszolgálati, valamint a helyi közélettel foglalkozó, a mindennapi életet segítő műsort, míg a békéscsabai Csaba Rádió kevesebb szöveget és helyi közéleti műsort, valamint több zenét tett közzé, amiért a testület figyelmeztette a rádiók szolgáltatóit.

“A Médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét” – hangsúlyozták.

Bejelentés alapján olyan műsorokat is vizsgált a grémium, amelyeknél nem indít eljárásokat. Júniusban a TV2 Családi titkok című sorozat egyik epizódjában homoszexuális témával foglalkozó tartalmat sugároztak. A Médiatanács döntésénél elsősorban arra volt figyelemmel, hogy az elbírálásnál még a szigorúbb gyermekvédelmi szabályok nem alkalmazhatók, tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás csak később lépett hatályba.

A testület az Úgytudjuk nevű sajtótermék augusztusi számában látható “Szerelem a Gayer parkban” című tartalom kapcsán sem indít eljárást, ugyanis az a kiskorúak védelme szempontjából ártalmas elemet nem tartalmazott.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt közölték, a Médiatanács megállapította, hogy a Szeged 87,9 MHz körzeti frekvencia kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat eredménytelen, ugyanis az egyedül pályázó Radio Plus Kft. alakilag érvénytelen ajánlatot adott. A testület ugyanakkor a médiaszolgáltatási lehetőség újrapályáztatásáról döntött, és elfogadta a pályázati felhívás tervezetét. A Médiatanács emellett véglegesítette a körzeti Nyíregyháza 100,5 MHz pályázati felhívását.

A testület elvégezte a Tapolca 101,8 MHz, a Veszprém 94,6 MHz és a Tatabánya 107,0 MHz pályázati felhívásaira benyújtott egy-egy ajánlat alaki vizsgálatát: előbbi kettőnél nyilvántartásba vette a Katolikus Rádió Zrt.-t, míg utóbbinál a Karc FM Média Kft.-t.

A testület a szolgáltató kérelmére 60 napos ideiglenes hatósági szerződést köt a kisközösségi Gyöngyös 92,4 MHz használatára a Mátra Média Kulturális Egyesülettel – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Terheléses informatikai támadás az Origo ellen

Péntek reggel terheléses támadás érte az Origo weboldalát. A szerkesztőség 8 óra után nem sokkal észlelte, hogy az Origo oldala többször elérhetetlenné vált és válik mind az olvasók, mind szerkesztőség számára.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A hiba pontos okát még vizsgálják, de az elsődleges vizsgálatok alapján megállapítható, hogy külső, terheléses támadás érte a weboldalt. 

Korábban a Mandiner oldalát is támadás érte, csütörtökön pedig a Békemenetet szervező CÖF-CÖKA honlapja ellen és a Magyar Hírlap ellen indult terheléses támadás, így egy ideig mindegyik oldal elérhetetlenné vált – emlékeztetett az Origo.  

Tovább olvasom

Médiapiac

Így újul meg 2022-ben a Duna Televízió

Hamarosan átalakul a közmédia főadója: 21. századi vizuális megjelenéssel és tartalommal készülnek a nézőknek a csatorna megújulására – jelentette be Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelő aktuális számában, amelyben hangsúlyozta, az innováció a legfontosabb célkitűzés.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A 2011-ben létrejött Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap napjainkban másfélszer annyi tartalmat gyárt, mint az első évben. A tartalomgyártó vállalat célkitűzése, hogy folyamatosan magas minőséget nyújtson nézőinek, miközben a szolgáltatást olyan egyedülálló innovációkkal fejleszti, mint a megújult Időjárás-jelentés vagy az M4 Sport stúdiója. Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelőnek adott interjújában kiemelte, az átalakulás folytonos: 2022-ben két nagy projektre készül a közmédia, a Duna Televízió, valamint az M5 oktatási-kulturális csatorna megújulására.

„Az építkezés folyamatos, teljes technológiamegújítás történik az infrastruktúránkban. Hamarosan önálló stúdiót kap az M5 és Duna csatorna. Olyan eszközparkot kapott az informatikai és a műszaki rendszer, amely a legmagasabb szintű kiszolgálást biztosítja egy 21. századi médiavállalat működéséhez. Amikor külföldi szakmai vendégeket fogadunk, azt szokták mondani, hogy ez az a színvonal, amihez hozzászoktak” –

fogalmazott a vállalatvezető, aki hozzátette, hogy mind tartalmilag, mind vizuálisan újdonságokra számíthatnak jövőre a közmédia nézői, amelynek előszele volt a közelmúltban bemutatott két nagyszabású produkció, a Toldi animációs film és a Rozmaring kunyhó bábjátéksorozat.

A szakember hozzátette: a közmédia felnőtt a XXI. századhoz, sok tekintetben már a médiapiaci innováció meghatározó szereplőjévé vált.

Példaként említette a közelmúlt egyik nagy fejlesztéseként a nyári olimpia és a labdarúgó-Európa-bajnokság közvetítésére létrehozott webes lebonyolító rendszert, amellyel a hazai médiapiacon egyedüliként lehetővé vált, hogy a különböző mérkőzések párhuzamosan nyomon követhetők legyenek.

A teljes interjú Papp Dániel vezérigazgatóval a Figyelő aktuális számában olvasható.

(Borítókép: Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap /MTVA/ megbízott vezérigazgatója a Süsü, a sárkány címû bábfilmsorozat mesehõseirõl készült alkalmi bélyegblokk forgalomba bocsátásán Budapesten, az MTVA székházában 2019. szeptember 2-án.)

Tovább olvasom