Médiapiac
Fotót töltöttél fel a Facebookra? Ezt jó, ha tudod!
Így használd a közösségi médiás profilodat – I. rész: A szelfi és ami mögötte van.
Szelfit megosztani a Facebookon? Mi sem egyszerűbb ennél, ma már legalább minden második ember pillanatok alatt képes erre. De vajon azt is tudja-e mindenki, hogy ki és mit tehet azzal a bizonyos szelfivel? S egyáltalán kié a kép? E felvetésekre a Médiapiac.com érdekes válaszokat kapott a médiahatóság szakemberétől.
Hétmillió. Egyes becslések szerint határainkon belül legalább ennyi ember hozott már létre profilt a közösségi médiafelületek valamelyikén. Bár a TikTok és az Instagram népszerűsége emelkedőben van, a legtöbben idehaza a Facebookot választják rendszeresen. De vajon a felhasználók tisztában vannak azzal, miként is kell használni a közösségi médiafelületeket, így a Facebookot? Köztudott, kié is pontosan mindaz a tartalom, vagyis bejegyzés, kép, komment, emoji és videó, amit egy hétköznapi felhasználó napról napra közzétesz?
A válasz nem egyszerű és különösképp nem nyilvánvaló. Erre mutatott rá a Médiapiac.com kérdésére válaszolva a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere, Fáczán Gábor. A szervezet Online Platformok Főosztályának vezetője azzal kezdte, hogy a felhasználók bizonyos megnyilvánulásait védi a szerzői jog, másokat nem. Például egy emoji posztolása semmilyen jogi oltalmat nem élvez, ahogy egy más által készített GIF közzététele sem. Más a helyzet, ha valaki videót oszt meg, live-ozik, vagy irodalmi művet hoz így nyilvánosságra, esetleg festményt, zeneszámot mutat be. – Ilyenkor eredeti alkotásokról beszélhetünk, amelyeknél a szerzői jog általános szabályai érvényesülnek. A védelmi idő a szerző élete, plusz a halálát követő 70 év – mondta a főosztályvezető, hozzátéve: akit véd a szerzői jog, az az esetek többségében megakadályozhat másokat az alkotás lemásolásában vagy terjesztésében. S alkotás alatt ebben az esetben egy szelfit, egy összetettebb, igényesebb kommentet is érthetünk.
Nem mindenhol ugyanolyan minden
– Az sem mindegy, melyik platformról van szó. A Facebook adatvédelmi tájékoztatója és felhasználási feltételei például igen részletesen rendelkeznek a szerzői jogokról, de a TikTok feltételeiről nem lehet ugyanezt elmondani – jegyezte meg Fáczán Gábor. Maradva az előbbinél: a Facebook részletes szerzői jogi tájékoztatót tett közzé szabályzatai között, amelyben több helyen felhívják a figyelmet az országok közötti szabályozási különbségekre. A Facebook egyébként részletesen meghatározza, mely alkotások részesülhetnek szerzői jogi védelemben. Ilyenek a videók, a filmek, a fényképek – így akár a szelfik vagy a családi képek is –, a zenék, a hangfelvételek vagy éppen a cikkek. A platform – összhangban a legtöbb szerzői jogi szabályozással – a védelemhez megköveteli, hogy az alkotást maga a szerző, vagyis a felhasználó készítse, és tartalmazzon minimális mértékű kreativitást. A platform példát is hoz erre: egy „+” jel, mint komment nem élvez szerzői jogi védelmet, míg egy „+” jelekből álló saját művészi alkotás vagy festmény már igen.
Aki posztol magáról egy képet a platformra, annak az esetek többségében joga van arra, hogy megakadályozzon másokat a felvétel lemásolásában, terjesztésében.
– A közszereplő helyzete ettől eltér – jegyezte meg a főosztályvezető –, egy politikus, egy nagy médiafigyelmet élvező sportoló vagy zenész például csak szigorúbb körülmények között élhet ezekkel a jogokkal.
De kié a kép?
Fáczán Gábor ugyanakkor egy fontos pontra még felhívta a figyelmet. Mégpedig arra: a Facebook a felhasználási feltételeiben kifejti, hogy a közzétett tartalmakkal a platform gyakorlatilag szabadon rendelkezhet. Idézve a feltételekből: „Konkrétan, amikor megosztasz, közzéteszel vagy feltöltesz valamilyen szellemi tulajdonjog által védett tartalmat a termékeinkben vagy velük kapcsolatban, ezzel nem kizárólagos, átruházható, allicencbe adható, jogdíjmentes és földrajzi korlátozás nélküli engedélyt adsz nekünk a tartalom tárolására, felhasználására, terjesztésére, megváltoztatására, futtatására, másolására, nyilvános előadására vagy megjelenítésére, fordítására vagy belőle származékos munkák létrehozására (az adatvédelmi és alkalmazás-beállításaiddal összhangban). Ez azt jelenti például, hogy ha megosztasz egy fényképet a Facebookon, azzal engedélyezed nekünk a tárolását, másolását és másokkal való megosztását (ebben az esetben is a beállításaiddal összhangban) …” Lényeges ugyanakkor, hogy az engedély a tartalom törlésével megszűnik.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett, sokan idejük igen jelentős részét töltik ezen a felületen. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás