Kövess minket!

Médiapiac

Forradalom újratöltve

Húsz évvel ezelőtt, a betárcsázós internet korában még senki sem gondolta, hogy az akkoriban vetített sci­fi, a Mátrix egyes trükkjei rövidesen valósággá válhatnak. Pedig a legóvatosabb becslések szerint is egy paraszthajszálnyira vagyunk attól, hogy a realitás és a virtuális valóság összeolvadjon radikálisan átalakítva a mindennapjainkat.

Különösen a nagy csinnadrattával beharangozott, de átütő sikert el nem ért Google-szemüveg feltűnése, majd a Magyarországot is megőrjítő Pokémon-vadászat óta egyre több szó esik egy olyan fejlesztésről, koncepcióról, amelytől már nem csak a jövőkutatók várják, hogy radikálisan átszabja a világunk.

A technológiához valamelyest értő, az új megoldásokat már kipróbált laikusok is azt gondolják ugyanis, hogy újabb fordulatot hoz a médiafogyasztási, szabadidő-eltöltési, vásárlási szokásainkban, mi több a munkavégzést is forradalmasíthatja.

Nem csak technológia

Ha a kiterjesztett valóság – illetve ennek újabb fejlődési lépcsőfoka, a kevert valóság – névvel illetett megoldások meghonosodnak, a hálózat erőssége és gyorsasága javul, a szükséges technológia fejlődik, a felhőalapú szolgáltatások elterjednek, akkor a piac várhatóan felrobban. Az egyes nemzetközi elemzők arra számítanak, hogy legalább olyan változás áll majd be a mindennapjainkban, mint ami a mobiltelefónia térhódításával bekövetkezett.

A kiterjesztett valóság nyújtotta lehetőségeket elsőként vizsgáló Rolf R. Hainich már egy 2006-ban megjelent könyvében úgy vélekedett, hogy az IT-forradalom következő szakaszában lazulni fog a hagyományos hardverhez való kötődésünk. Nem leszünk többé asztali géphez, mi több, tablethez, mobilhoz, okostévéhez kötve, hanem egyetlen eszköz fogja összekapcsolni számunka a valóságot a virtuális valósággal. Hainich már a kezdetek kezdetén egy olyan technológiában látta a megoldást, amely a fejünkre szerelhető – és leginkább egy okosszemüvegre emlékeztet. Hainich azért sem járt távol a valóságtól, mert – elsősorban – az amerikai hadsereg évtizedek óta olyan technológiát fejleszt, amely a pilóták sisakjának lehajtható szemvédőjére minden lényeges információt kivetít.

S mint köztudott, a mindennapjainkat megváltoztató technológiák jó részét – például a mikrohullámos sütőt vagy akár az internetet – a hadiipari fejlesztéseknek, kísérleteknek köszönhetjük. Ezt a logikát követte a Google Glass is, ami sok tekintetben nagy dobásnak ígérkezett, ám mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az eszközt 2012-ben mutatta be a cég: a szemüveg lencséje a látott tárgyakhoz illesztett pluszinformációkat, de túlzottan sokat „nem tudott”, ráadásul az ára (1500 dollár, hozzávetőlegesen 380 ezer forint) is borsos volt.

I’ll be back!

Lényeges, hogy a kiterjesztett vagy a kevert valóság nem pusztán technológia, hanem koncepció. A fejlett technológia a szükséges minimum, ám a szoftvergyártók, a fejlesztők lényegében már régen készen állnak arra, hogy minden területre bevezessék. Ha úgy tetszik, a dolog filozófiája már megvan

– mondta a Médiapiacnak a fejlesztésben élen járó, több országban is jelen lévő Fantastigo ügyvezetője.

Turányi-Vadnay Szabolcs szerint öt éve még akadályokat jelentett a technika: a tabletek, okostelefonok processzora még nem bírta a terhelést, de azóta évente 50 százalékkal fejlődött ezek kapacitása, így a várva várt robbanás rövidesen bekövetkezhet. A kiterjesztett és/vagy a kevert valóság sok mindent jelenthet. A valósághű 3D-s ábrázolásmódot, a videójátékok igazodását a játékos mozgásához, a kép-, illetve arcfelismerést és így tovább. A téma hazai kutatója, Szűts Zoltán a Médiakutató 2011-es őszi számában pedig így írt a kiterjesztett – az angolból vett szakkifejezéssel: augmentált – valóságról:

a tárgyi világ kontextusába a virtuális tárgyak valós időben épülnek be.

Azt, hogy a koncepció mennyire régi, Szűts Zoltán szerint az 1984-es Terminátor című film is igazolja: a néző több jelenetet is az Arnold Schwarzenegger játszotta robot „szemén”, azaz kameráján keresztül látott.

A világ a T-800 szemszögéből

A T-800-as pedig folyamatosan úgy értelmezte a valóságot, hogy a látott dolgokat az adatbázisából kinyert információk segítségével – azok látómezőbe történő kivetítésével – dolgozta fel. Bár a tuti megoldást jelentő okosszemüveg tömeges elterjedése még késik, az okostelefonok – az általuk nyújtott mobilitás révén – már képesek áthidalni a nehézségeket. Ezt igazolja két hazai példa is a közelmúltból.

Tavaly decemberben az egyik áramszolgáltató, az E.ON rénszarvasokkal lepte meg a budapestieket a négyes-hatos villamos vonalán. Persze nem valódi állatokat hozatott északról, hanem kifejlesztett egy mobilos applikációt, amelyet letöltve és az okostelefont a jármű elejére irányítva azt láthattuk a képernyőn, hogy a járművet szarvasok húzzák.

Pár hete pedig a Jobbik dobott be egy ilyen megoldást: mivel az ellenzéki pártot zavarta, hogy a Fidesz csúsztat velük kapcsolatban a plakátokon, készíttetett egy ellenreklámot, amelyet az okostelefon akkor „dobott fel”, ha a felhasználó az adott kormánypárti hirdetésre irányította. (Egyébként Nyugaton a politikusok már előszeretettel használják kampányaikban az augmented reality – AR – megoldásokat.)

Trükkös megoldások

A várva várt forradalom lényege persze az, hogy a VR- (virtual reality) és az AR-megoldások az élet minden területén megjelennek, átalakítják szokásainkat.

A lehetőségek valóban határtalanok. Nézzünk néhány példát a kultúra területéről. Egy okostelefon segítségével egy vár- vagy templomrom mellett, egy kastély egyik szobájában állva szinte minden információt megkaphatunk, amivel egy muzeológus, történész vagy akár a Wikipédia szolgálhat. Ha ráirányítjuk, a telefonunk felismeri a markert, majd önti az információkat: 3D-s csatajeleneteket dob fel, minden oldalról bemutatja a katonák páncélzatát, fegyverzetét, rávetíti a tájképre a szemben álló hadsereg elhelyezkedését. Turányi-Vadnay Szabolcs az utóbbi időben ilyen, uniós támogatású fejlesztéseken dolgozik.

A Gutenberg-galaxis megmentését segítheti, hogy egyre több könyvkiadó él az AR-lehetőségekkel. Különösen a gyerekkönyveknél gyakori, hogy a telefonunk rajzfilmeket rendel hozzá a képekhez. A Guinness-rekordok könyvét is említhetjük példaként: van már olyan kiadása, amelynek segítségével egy kanapén ülhetünk a világ legmagasabb emberével, vagy megnézhetjük, milyen lenne, ha mellettünk lenne például a legnagyobb kutya. És ezek a megoldások forradalmasíthatják a reklámipart is. Közismert, hogy a fiatalabb generációk immunisak a hagyományos hirdetésekkel szemben, a felhasználók által készített (angol szakkifejezéssel: user generated content – UCG) tartalmak viszont virális módon terjednek, csak rá kell venni a fogyasztókat, hogy maguk csináljanak reklámot egy márkának.

Erre pedig az AR-megoldások tökéletesen alkalmasak: az E.ON rénszarvasairól készített „képeket” maguk a felhasználók töltötték fel, osztották meg. Ráadásul az ilyen típusú hirdetések – bár a fejlesztés árát ki kell fizetni – mindent összevetve olcsóbbak is. Egy reklám áráért ugyanis rengeteg lehetőséget kap az adott márka: a plakáton vagy a magazinban látható kép videós reklámokhoz, a cég honlapjához, webshopjához vezethet tovább. Ez megoldhatja a printmédia válságát, hiszen a hirdetők azért kezdtek átpártolni az online-hoz, mert az ottani hirdetések interaktívak és jól lehet célozni velük. Ezt az online és a print között húzódó szakadékot az AR viszont áthidalhatja. Mi több, átalakíthatja a vásárlási szokásainkat is. Az egyik legnagyobb bútoráruház iOS-re fejlesztett szoftvere a telefon kamerájának segítségével felméri, hogy a szobánkban mekkora a tér, milyen bútor fér be oda, majd fel is dobja a webshopjuk kínálta készletet, pakolhatjuk is a kosárba.

A pápaszemre várva

Bár a Google három éve leállította a szemüvege honlapját, a cég jól érezte, hogy óriási lehetőségek vannak a projektben. Az amerikai óriás azóta elkészítette a Glass Enterprise Editiont, amellyel különféle munkafolyamatok során kísérletezhetnek mérnökök, orvosok, raktárosok, kétkezi munkások. A cél persze továbbra is a hétköznapi használat: rövidesen eljutunk oda, hogy a csapunk elromlásakor csak feltesszük az okosszemüvegünket, ami aztán „megmutatja”, mit hogyan kell megszerelnünk.

Érdemes itt felidézni egy másik popkulturális utalást: emlékeznek még arra, hogy a Mátrix Trinityje hogyan tanult meg percek alatt helikoptert vezetni? Betöltötték neki a programot. Még ha erre azért nem is számíthatunk a közeljövőben, abban biztosak lehetünk, hogy rövidesen új értelmet nyer „a betanított segédmunkás” fogalma.

Hogy miért késik mindezek ellenére a forradalom? Turányi-Vadnay szerint az egyik akadály csak átmeneti jellegű, rövidesen elhárul az útból. Köztudott, hogy a jövő a felhőalapú szolgáltatásoké, de a szükséges adatmennyiség miatt még a legtöbb AR-megoldás külön, nagy csomagú alkalmazások letöltését igényli. A felmérések pedig azt mutatják, hogy a fogyasztók csak a legszükségesebb applikációkat szeretik letölteni telefonjukra. A legnépszerűbb, felhőalapú AR-alkalmazás a Layar, ám ez csak 2D-s videókat képes kezelni, és ha nem elég erős a hálózat, akkor akadozik. A Fantastigo ügyvezetője szerint jelentős előrelépés, hogy mind az Apple, mind a Google létrehozta a maga fejlesztői környezetét (az ARKitot, illetve az AR-Code-ot) arra törekedve, hogy minél több szakembert vegyen rá: kísérletezzenek, gyártsanak minél több AR-tartalmat.

Ám szerinte továbbra is az a kérdés, hogy a közeljövőben előáll-e az IT-ipar egy olyan szemüveggel, amely elég profi és elég olcsó ahhoz, hogy évek alatt az egész Földön elterjedjen.

Médiapiac

Az MNMSZ szolidaritást vállal a Bild Zeitung távozó újságírójával

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség növekvő aggodalommal szemléli a németországi sajtóban egyre inkább elharapózó liberális véleményterrort, egyben szolidaritását fejezi ki a Bild Zeitung vezető újságírójával, aki ideológiai megfelelés kikényszerítése miatt távozik a laptól – olvasható a Magyar Nemzeti Médiaszövetségnek a Magyar Nemzethez eljuttatott közleményében.

Közzétéve:

Hangsúlyozzák: mint a Mandinernek adott interjújából kiderült, Ralf Schuler azért mondott fel kiadójánál, mert véleménye szerint bár a Springer szavakban ellenzi az ideológiának alárendelt gondolkodást, a vállalat stratégiai megfontolásai alapján viszont nyilvánvalóan a szivárványmozgalom oldalára állt.

– Német kollégánk úgy véli, egy ideje már nemcsak a szivárványos zászló lobog a kiadó székháza előtt, hanem a belső kommunikáció és a munkatársakkal történő bánásmód részeként olyan légkör alakult ki, amelynek alapján immár mindenkinek szilárdan az LMBTQ-mozgalom oldalára kell állnia – emlékeztetnek a közleményükben.

A szövetség megdöbbentőnek tartja a Schuler által elmondottakat, különösen az arra vonatkozó példákat, amikor az LMBTQ-lobbi a nemváltás ellen és a hagyományos nemek mellett érvelő szakmai egyetemi előadásokat hiúsít meg, vagy amikor egy neki nem tetsző cikk miatt üzleti hátránnyal sújt kiadóvállalatokat. Kiemelik közleményükben azt is, hogy

az MNMSZ mindig is kiállt a vélemény szabadsága mellett. Elutasítják a véleményterror minden formáját és együttéreznek annak minden áldozatával.

A Magyar Nemzethez eljuttatott közleményben ugyanakkor arról is írnak:

a szövetség kész ugyanígy szolidaritást vállalni a hazai baloldali sajtó azon munkatársaival is, akik szembe mernek szállni a szabad gondolkodást eltipró szivárványos diktatúrával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Lengyel változat készül Zelenszkij A nép szolgája című tévésorozatából

A vígjátéksorozat sikere nyomán indult el a színész politikai karrierje, és lett 2019-ben Ukrajna elnöke.

Közzétéve:

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

A Polsat lengyel tévécsatornánál azonos címmel forgatják a színész-producer Zelenszkij politikai karrierjét is elindító sorozat lengyel verzióját. A Polot Media produkciójában készülő adaptáció főszerepét Marcin Hycnar kapta, rendezője pedig Maciej Bielinski – számolt be róla a The Hollywood Reporter nyomán az MTI.

A szatirikus hangvételű eredeti szériában, amely nagy sikert aratott Ukrajnában, Zelenszkij alakította a főhőst, egy középiskolai történelemtanárt, aki véletlenül csöppen bele a politikába, és államfő lesz belőle. A vígjátéksorozat sikere nyomán a színész politikai karrierje is beindult, és 2019-ben megválasztották Ukrajna elnökévé.

Az Ukrajna ellen indított orosz háború kitörése után a Netflix, amelynek kínálatában korábban már szerepelt a sorozat, újra műsorra tűzte, de számos ország tévécsatornája is megvásárolta a sugárzási jogokat.

Mindeddig Lengyelország fogadta be a legtöbb ukrán menekültet a háború kitörése óta. A lengyel határőrség múlt héten posztolt Twitter-üzenetében azt írta, hogy az orosz katonai invázió február 24-i kezdete óta mintegy 5,4 millió ember érkezett Ukrajnából Lengyelországba.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szorítja az idő Baranyit: augusztus végéig dönteni kell a kerületi médiacég sorsáról

Korábbi szövetségesei ebben az ügyben sem állnak ki Ferencváros polgármestere mellett.

Közzétéve:

Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere, fotó: MTI/Mohai Balázs

Szorítja az idő Baranyi Krisztinát: augusztus végéig döntenie kell a ferencvárosi vezetésnek arról, hogy mi lesz a kerületi médiacég sorsa. Az erről szóló testületi ülés tegnap lett volna, de a baloldali pártok által korábban támogatott polgármester a sajtóhírek szerint nem tudott maga mellé állítani tíz képviselőt, így most sem rendeződtek a kerületi médiaháborús viszonyok – írja a Magyar Nemzet.

Mint arról már írtunk, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Ferencvárosi Média Kft. ügyvezető igazgatója, Hagymási Zoltán elbocsátotta a 9 Magazin főszerkesztőjét, Vágvölgyi B. Andrást szerződésszegés miatt. Baranyi Krisztina akkor az esetre a Facebook-oldalán úgy reagált: erről a szándékról előzetesen őt nem értesítették.

Később a baloldali képviselőknek sikerült elérniük, hogy Hoffmann György televí­ziós szakember – Kálmán Olga DK-s országgyűlési képviselő férje – kerüljön Hagymási helyére. Baranyi ugyanakkor ellenezte a Gyurcsány-párthoz kötődő médiaszakember kinevezését, így átmeneti megoldásként Bencsik Márta, a felügyelőbizottság elnöke lenne a vezetője a ferencvárosi médiacégnek. A polgármester ugyanakkor kikötötte: csak akkor hajlandó ebbe belemenni, ha az ideiglenes vezető vállalja, hogy Vágvölgyi B. Andrást 2024 ­végéig foglalkoztatja.

Az sem mellékes információ, hogy Vágvölgyi többmilliós sérelemdíjat és az elmaradt munkabér kifizetését is követeli a ferencvárosi önkormányzattól, és a hónapok óta törvénytelenül működő cég ellen cégbírósági végzés is érkezett, így sürgeti az idő Baranyi Krisztinát, hogy helyreállítsa a magazin működését.

Tovább olvasom