Kövess minket!

Médiapiac

Forradalom újratöltve

Húsz évvel ezelőtt, a betárcsázós internet korában még senki sem gondolta, hogy az akkoriban vetített sci­fi, a Mátrix egyes trükkjei rövidesen valósággá válhatnak. Pedig a legóvatosabb becslések szerint is egy paraszthajszálnyira vagyunk attól, hogy a realitás és a virtuális valóság összeolvadjon radikálisan átalakítva a mindennapjainkat.

Különösen a nagy csinnadrattával beharangozott, de átütő sikert el nem ért Google-szemüveg feltűnése, majd a Magyarországot is megőrjítő Pokémon-vadászat óta egyre több szó esik egy olyan fejlesztésről, koncepcióról, amelytől már nem csak a jövőkutatók várják, hogy radikálisan átszabja a világunk.

A technológiához valamelyest értő, az új megoldásokat már kipróbált laikusok is azt gondolják ugyanis, hogy újabb fordulatot hoz a médiafogyasztási, szabadidő-eltöltési, vásárlási szokásainkban, mi több a munkavégzést is forradalmasíthatja.

Nem csak technológia

Ha a kiterjesztett valóság – illetve ennek újabb fejlődési lépcsőfoka, a kevert valóság – névvel illetett megoldások meghonosodnak, a hálózat erőssége és gyorsasága javul, a szükséges technológia fejlődik, a felhőalapú szolgáltatások elterjednek, akkor a piac várhatóan felrobban. Az egyes nemzetközi elemzők arra számítanak, hogy legalább olyan változás áll majd be a mindennapjainkban, mint ami a mobiltelefónia térhódításával bekövetkezett.

A kiterjesztett valóság nyújtotta lehetőségeket elsőként vizsgáló Rolf R. Hainich már egy 2006-ban megjelent könyvében úgy vélekedett, hogy az IT-forradalom következő szakaszában lazulni fog a hagyományos hardverhez való kötődésünk. Nem leszünk többé asztali géphez, mi több, tablethez, mobilhoz, okostévéhez kötve, hanem egyetlen eszköz fogja összekapcsolni számunka a valóságot a virtuális valósággal. Hainich már a kezdetek kezdetén egy olyan technológiában látta a megoldást, amely a fejünkre szerelhető – és leginkább egy okosszemüvegre emlékeztet. Hainich azért sem járt távol a valóságtól, mert – elsősorban – az amerikai hadsereg évtizedek óta olyan technológiát fejleszt, amely a pilóták sisakjának lehajtható szemvédőjére minden lényeges információt kivetít.

S mint köztudott, a mindennapjainkat megváltoztató technológiák jó részét – például a mikrohullámos sütőt vagy akár az internetet – a hadiipari fejlesztéseknek, kísérleteknek köszönhetjük. Ezt a logikát követte a Google Glass is, ami sok tekintetben nagy dobásnak ígérkezett, ám mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az eszközt 2012-ben mutatta be a cég: a szemüveg lencséje a látott tárgyakhoz illesztett pluszinformációkat, de túlzottan sokat „nem tudott”, ráadásul az ára (1500 dollár, hozzávetőlegesen 380 ezer forint) is borsos volt.

I’ll be back!

Lényeges, hogy a kiterjesztett vagy a kevert valóság nem pusztán technológia, hanem koncepció. A fejlett technológia a szükséges minimum, ám a szoftvergyártók, a fejlesztők lényegében már régen készen állnak arra, hogy minden területre bevezessék. Ha úgy tetszik, a dolog filozófiája már megvan

– mondta a Médiapiacnak a fejlesztésben élen járó, több országban is jelen lévő Fantastigo ügyvezetője.

Turányi-Vadnay Szabolcs szerint öt éve még akadályokat jelentett a technika: a tabletek, okostelefonok processzora még nem bírta a terhelést, de azóta évente 50 százalékkal fejlődött ezek kapacitása, így a várva várt robbanás rövidesen bekövetkezhet. A kiterjesztett és/vagy a kevert valóság sok mindent jelenthet. A valósághű 3D-s ábrázolásmódot, a videójátékok igazodását a játékos mozgásához, a kép-, illetve arcfelismerést és így tovább. A téma hazai kutatója, Szűts Zoltán a Médiakutató 2011-es őszi számában pedig így írt a kiterjesztett – az angolból vett szakkifejezéssel: augmentált – valóságról:

a tárgyi világ kontextusába a virtuális tárgyak valós időben épülnek be.

Azt, hogy a koncepció mennyire régi, Szűts Zoltán szerint az 1984-es Terminátor című film is igazolja: a néző több jelenetet is az Arnold Schwarzenegger játszotta robot „szemén”, azaz kameráján keresztül látott.

A világ a T-800 szemszögéből

A T-800-as pedig folyamatosan úgy értelmezte a valóságot, hogy a látott dolgokat az adatbázisából kinyert információk segítségével – azok látómezőbe történő kivetítésével – dolgozta fel. Bár a tuti megoldást jelentő okosszemüveg tömeges elterjedése még késik, az okostelefonok – az általuk nyújtott mobilitás révén – már képesek áthidalni a nehézségeket. Ezt igazolja két hazai példa is a közelmúltból.

Tavaly decemberben az egyik áramszolgáltató, az E.ON rénszarvasokkal lepte meg a budapestieket a négyes-hatos villamos vonalán. Persze nem valódi állatokat hozatott északról, hanem kifejlesztett egy mobilos applikációt, amelyet letöltve és az okostelefont a jármű elejére irányítva azt láthattuk a képernyőn, hogy a járművet szarvasok húzzák.

Pár hete pedig a Jobbik dobott be egy ilyen megoldást: mivel az ellenzéki pártot zavarta, hogy a Fidesz csúsztat velük kapcsolatban a plakátokon, készíttetett egy ellenreklámot, amelyet az okostelefon akkor „dobott fel”, ha a felhasználó az adott kormánypárti hirdetésre irányította. (Egyébként Nyugaton a politikusok már előszeretettel használják kampányaikban az augmented reality – AR – megoldásokat.)

Trükkös megoldások

A várva várt forradalom lényege persze az, hogy a VR- (virtual reality) és az AR-megoldások az élet minden területén megjelennek, átalakítják szokásainkat.

A lehetőségek valóban határtalanok. Nézzünk néhány példát a kultúra területéről. Egy okostelefon segítségével egy vár- vagy templomrom mellett, egy kastély egyik szobájában állva szinte minden információt megkaphatunk, amivel egy muzeológus, történész vagy akár a Wikipédia szolgálhat. Ha ráirányítjuk, a telefonunk felismeri a markert, majd önti az információkat: 3D-s csatajeleneteket dob fel, minden oldalról bemutatja a katonák páncélzatát, fegyverzetét, rávetíti a tájképre a szemben álló hadsereg elhelyezkedését. Turányi-Vadnay Szabolcs az utóbbi időben ilyen, uniós támogatású fejlesztéseken dolgozik.

A Gutenberg-galaxis megmentését segítheti, hogy egyre több könyvkiadó él az AR-lehetőségekkel. Különösen a gyerekkönyveknél gyakori, hogy a telefonunk rajzfilmeket rendel hozzá a képekhez. A Guinness-rekordok könyvét is említhetjük példaként: van már olyan kiadása, amelynek segítségével egy kanapén ülhetünk a világ legmagasabb emberével, vagy megnézhetjük, milyen lenne, ha mellettünk lenne például a legnagyobb kutya. És ezek a megoldások forradalmasíthatják a reklámipart is. Közismert, hogy a fiatalabb generációk immunisak a hagyományos hirdetésekkel szemben, a felhasználók által készített (angol szakkifejezéssel: user generated content – UCG) tartalmak viszont virális módon terjednek, csak rá kell venni a fogyasztókat, hogy maguk csináljanak reklámot egy márkának.

Erre pedig az AR-megoldások tökéletesen alkalmasak: az E.ON rénszarvasairól készített „képeket” maguk a felhasználók töltötték fel, osztották meg. Ráadásul az ilyen típusú hirdetések – bár a fejlesztés árát ki kell fizetni – mindent összevetve olcsóbbak is. Egy reklám áráért ugyanis rengeteg lehetőséget kap az adott márka: a plakáton vagy a magazinban látható kép videós reklámokhoz, a cég honlapjához, webshopjához vezethet tovább. Ez megoldhatja a printmédia válságát, hiszen a hirdetők azért kezdtek átpártolni az online-hoz, mert az ottani hirdetések interaktívak és jól lehet célozni velük. Ezt az online és a print között húzódó szakadékot az AR viszont áthidalhatja. Mi több, átalakíthatja a vásárlási szokásainkat is. Az egyik legnagyobb bútoráruház iOS-re fejlesztett szoftvere a telefon kamerájának segítségével felméri, hogy a szobánkban mekkora a tér, milyen bútor fér be oda, majd fel is dobja a webshopjuk kínálta készletet, pakolhatjuk is a kosárba.

A pápaszemre várva

Bár a Google három éve leállította a szemüvege honlapját, a cég jól érezte, hogy óriási lehetőségek vannak a projektben. Az amerikai óriás azóta elkészítette a Glass Enterprise Editiont, amellyel különféle munkafolyamatok során kísérletezhetnek mérnökök, orvosok, raktárosok, kétkezi munkások. A cél persze továbbra is a hétköznapi használat: rövidesen eljutunk oda, hogy a csapunk elromlásakor csak feltesszük az okosszemüvegünket, ami aztán „megmutatja”, mit hogyan kell megszerelnünk.

Érdemes itt felidézni egy másik popkulturális utalást: emlékeznek még arra, hogy a Mátrix Trinityje hogyan tanult meg percek alatt helikoptert vezetni? Betöltötték neki a programot. Még ha erre azért nem is számíthatunk a közeljövőben, abban biztosak lehetünk, hogy rövidesen új értelmet nyer „a betanított segédmunkás” fogalma.

Hogy miért késik mindezek ellenére a forradalom? Turányi-Vadnay szerint az egyik akadály csak átmeneti jellegű, rövidesen elhárul az útból. Köztudott, hogy a jövő a felhőalapú szolgáltatásoké, de a szükséges adatmennyiség miatt még a legtöbb AR-megoldás külön, nagy csomagú alkalmazások letöltését igényli. A felmérések pedig azt mutatják, hogy a fogyasztók csak a legszükségesebb applikációkat szeretik letölteni telefonjukra. A legnépszerűbb, felhőalapú AR-alkalmazás a Layar, ám ez csak 2D-s videókat képes kezelni, és ha nem elég erős a hálózat, akkor akadozik. A Fantastigo ügyvezetője szerint jelentős előrelépés, hogy mind az Apple, mind a Google létrehozta a maga fejlesztői környezetét (az ARKitot, illetve az AR-Code-ot) arra törekedve, hogy minél több szakembert vegyen rá: kísérletezzenek, gyártsanak minél több AR-tartalmat.

Ám szerinte továbbra is az a kérdés, hogy a közeljövőben előáll-e az IT-ipar egy olyan szemüveggel, amely elég profi és elég olcsó ahhoz, hogy évek alatt az egész Földön elterjedjen.

Médiapiac

A Dal 2022 – Szombaton lesz az első válogató adás

Az első válogató adással szombaton indul A Dal 2022. A közmédia dalválasztó élő showműsora új műsorvezető párossal, megújult zsűrivel és rendhagyó zenei koncepcióval várja a nézőket a Dunán.

Közzétéve:

MTI/Cseke Csilla

Az MTVA közleménye szerint ismét a magyar zenéké lesz a főszerep, és a zsűri ez alkalommal is a közönséggel együtt keresi az év dalát. Idén is negyven produkció versenyez, a dalok minden adásban élőben hangzanak el, és a döntősök szimfonikus változatban lesznek hallhatók a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának kíséretében.

A Dal első válogató adása január 29-én, szombaton 19 óra 35 perctől lesz látható és hallható a megújult Dunán. A műsorban tíz versenydal hangzik el: fellép Erdős Fruzsi (dalának címe: Azt beszélik), a Kies (Nem félek), Kijube (Holnap majd elhiszem), Majoros Csenge (Földöntúli szerelem), a Pankastic! (Hosszú volt a nyár), a Prove (Karambol), a Ruby Harlem & Roy (Még ma este), Sándor Szofi (21 gramm), az Easy Babies (Szerelem) és Ya Ou (Zsákutca).

A Dal 2022-ben újra helyet foglal a zsűriben Wolf Kati énekesnő, aki 2012-ben már volt zsűritag, majd 2015-ben és 2020-ban versenyzőként szerepelt a műsorban. Mező Misi, a Magna Cum Laude énekese negyedik alkalommal lesz benne a zsűriben, Ferenczi György, az 1ső Pesti Rackák frontembere, szájharmonikása, hegedűse másodszor vesz részt a dalválasztásban, a negyedik zsűritag, Egri Péter, a rockabilly magyar nagykövete pedig korábban zenekarával, a Mystery Ganggel állt A Dal színpadán.

A dalverseny új műsorvezető párosa Rókusfalvy Lili és Király Viktor. Előbbi A Dal 2020-ban már volt házigazda, utóbbi versenyzőként szerepelt többször a műsorban: 2012-ben testvéreivel, 2014-ben és 2018-ban szólóprodukcióval jutott a döntőig.

A négy válogatóból adásonként öt, összesen húsz dal jut tovább a két elődöntőbe: négy produkció a zsűri pontjai alapján, az ötödik a közönség szavazataival. Az elődöntőkből négy-négy dal kerül a fináléba, így nyolc dalt hallhatnak újra a nézők, amelyek közül márciusban kiderül, melyik lesz Magyarország slágere 2022-ben. A végső győztesről idén is a közönség dönt.

A győztes dal előadója Az Év Dala 2022, egyben a Petőfi Zenei Díj Év dala 2022 elismerésben részesül, emellett tízmillió forintot kap produkciója fejlesztésére, valamint egy tízdalos stúdiólemezt és az egyik felvételhez videoklipet készíthet. A döntőbe jutott nyolc dal minden előadója gazdagodik zenei pályájára fordítható nyereménnyel. Idén is odaítélik a legjobb dalszövegért járó díjat, valamint az Akusztik Dalverseny fődíját.

Részletes információk A Dal Facebook- és Instagram-oldalán, a műsorvezetők közösségimédia-felületein, az adal.hu-n, valamint a műsor hivatalos YouTube-csatornáján találhatók.

Borítókép: Az év férfi előadója díj átadója, Wolf Kati énekesnő, a Dal 2022 zsűritagja a Petőfi Zenei Díjak átadásán az MTVA óbudai gyártóbázisának stúdiójában 2022. január 20-án

Tovább olvasom

Médiapiac

Dzsihádra felszólító weboldalt tiltott be a francia belügyminiszter

A francia belügyminiszter vasárnap az M6 televízió képernyőjén jelentette be, hogy elrendelte a 2012-ben létrehozott és az Egyenes út névre keresztelt szalafista weboldal felszámolását.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az online felület évek óta a francia hatóságok megfigyelése alatt áll, Gérald Darmanin elmondása szerint a portálnak jelentős szerepe volt a radikális iszlamista tanok terjesztésében, a gyűlöletkeltésben és a dzsihád hirdetésében. A belügyminiszter szerint a portál egyfajta online kiadóként funkcionált, amely a francia titkosszolgálatok által is megfigyelt radikális imámok prédikációiról készült felvételeket is sugározta.

A weboldal egyik ilyen állandó prédikátora volt a pantin-i mecset volt imámja, Ibrahim Abou Talha is, akit a francia történelemtanár, Samuel Paty lefejezése után eltávolítottak a mecset éléről, mert megosztotta a hívek között azt a videót, amelyben az egyik diák apja a muszlim diákok elleni diszkriminációval vádolta a tanárt, és amely az oktató lefejezéséhez vezetett.

Ugyancsak az Egyenes út weboldal radikális prédikátorai között szerepelt az a Youssef Abou Anas is, aki az Ecquevilly településen bezárt mecset egykori, szalafista imámjaként tartanak azóta is számon a francia hatóságok. Abou Anas rendszeresen szólította fel híveit a nők, a zsidók és a keresztények elleni erőszakra – írta a Magyar Nemzet

Tovább olvasom

Médiapiac

2021 legnézettebb gyerekcsatornája lett a JimJam

A csatorna közönségaránya 2021-ben a 18-49 éves lakosság körében a Nielsen Közönségmérés adatai szerint 1,06 százalékot ért el, így megelőzve valamennyi hazánkban sugárzott gyermekcsatornát ebben a célcsoportban.

Közzétéve:

Az említett célcsoportban előkelő első helyre került a JimJam a gyerekcsatornák között nem csak az év elején, hanem egész 2021 folyamán. 

Nagyon örülünk a JimJam eredményének, hogy a ráfordított figyelem és következetes befektetések révén a kisgyermekes családoknak egy igazán értékes csatornát kínálhatunk. Boldogan tapasztaljuk a kiugró érdeklődést a tartalmaink iránt, köszönjük a gyerekek lelkesedését és a szülők bizalmát” – mondta Radóczy Katalin, az AMCNI programigazgatója.

A JimJam 2006-os indulása óta mára több, mint 100 országban van jelen. Elsősorban a legfiatalabb, vagyis 2-5 éves korosztály igényei szerint készül mind a programstruktúra, mind a csatorna arculata. Népszerűsége annak köszönhető, hogy a bájos és szerethető karakterek – mint például az ovisok ikonikus kedvencei a Bing nyuszi vagy Tesz-Vesz város hősei – észrevétlenül tanítják a gyerekeket, és segítenek felfedezni, megérteni a körülöttünk lévő világot a legkisebbeknek is. A mesék lassabb tempójúak és kevésbé vibrálók, emellett teljes mértékben agresszió mentesek, így abszolút biztonságos környezetet biztosítanak, csak úgy, ahogy a csatornán látható családi filmek, melyek mind reklámmegszakítások nélkül élvezhetők.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom