Kövess minket!

Médiapiac

Folytatja az Alkotmánybíróság a HVG-ügy vizsgálatát

Két hét leforgása alatt másodszor szerepel az Alkotmánybíróság (AB)
napirendjén a HVG karácsonyi címlapjának ügye.

A borítókép illusztráció, forrás: Pixabay

A hetilap 2014-ben egy XVII.
századi festményt alakított át úgy, hogy az újszülött Jézus helyére egy kupac
aranypénzt, a Szent Család tagjai és a pásztorok arcának helyére pedig magyar
politikusok és közéleti szereplők képmását illesztette. A testület majdani döntése
már csak azért is érdekes lehet, mert könnyen megeshet, hogy a Népszava
elhíresült karikatúrája is az AB előtt köt majd ki.

Kedden újra napirendre veszi az Alkotmánybíróság (AB) a HVG 2014-es
karácsonyi címlapja miatt indult ügyet. A testület eljárása nem a legújabbak
közül való: a procedúra 2017 elején vette kezdetét, most azonban mintha mégis
felgyorsulni látszana az ügyintézés, hiszen január közepén már foglalkoztak az
alkotmánybírók a témával. Két hét alatt így már másodszor szerepel az eset a
jelenleg 14 tagú grémium teljes ülése előtt.

Átfestett festmény

Az ügy előzményei – mint azt korábban részleteiben is megírtuk – egészen
2014 karácsonyáig nyúlnak vissza. A HVG akkori, december 20-i számának
címlapján Gerard Von Honthorst A pásztorok imádása című, 1622-es festményét
szerepeltette, kissé átalakított formában, az újság ugyanis az eredeti szereplők
helyére magyar politikusok, közéleti résztvevők arcképét tette. A
megváltoztatott képen például Szűz Mária helyére Vida Ildikó akkori
adóhivatali elnök került, Szent József arcát Rogán Antaléra cserélték ki, a
pásztorokét Habony Árpád, Szijjártó Péter és Lázár János képmása váltotta fel,
miközben a gyermek Jézust egy rakás aranypénzzel helyettesítették. A cím
pedig ez volt: Nagy Harácsony.

Megsértették a nem vallásos embereket is?

A címlap miatt személyiségi jogi per indult, a bíróságok azonban nem találtak
kivetnivalót a hetilap illusztrációjában. Az ügy ezután került – alkotmányjogi
panasz nyomán – az AB elé. – A címlap minden újságosbódén,
hirdetőoszlopokon és az újság honlapján is látható volt. Mindezt adventi
időszakban, amikor a vallásos – valamint a nem vallásos, de a keresztény

kultúrát magukénak valló – emberek karácsony ünnepére készültek – érvelt a
2017-es beadvány, amely megemlítette azt is: a HVG címlapja a vallásos
érzületet sértő, indokolatlanul bántó módon ábrázolta a keresztény
szimbólumokat, azokat a harácsolás és a pénzimádat jelképeiként állítva be. Ez
pedig – folytatódott az érvelés – lényegében a keresztény jelképek kigúnyolása,
egyben gyűlöletkeltés.

A Népszava követheti a HVG-t

Könnyen megeshet, hogy nem ez lesz az AB-n az utolsó olyan ügy, amely
amiatt indul, mert valamilyen, sajtóban megjelent illusztrációt
kereszténygyalázásnak találnak érintettek, akik az igazságszolgáltatás útján
próbálnak meg elégtételhez jutni. Ilyen lehet a Népszava azóta elhíresült
karikatúrája, amelyen a feszületre tekintő Müller Cecília országos tiszti főorvost
ábrázolták ezzel a felirattal: „Alapbetegsége függőséget okozott”. A karikatúra
miatt indult perben az elsőfokú bíróság nem ítélte el az illusztrációt, ezután
több egyházi elöljáró közös nyilatkozatot fogadott el. – Az egyházi közösségek
vezetői kifejezésre juttatták, hogy nem nézhetjük tétlenül Isten kigúnyolását és
hitünk meggyalázását – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az eljárást
megindító Vejkey Imre. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési
képviselője rögzítette: fellebbezni fog az elsőfokú ítélet ellen. – A szóbeli
ítélethirdetésekor elhangzott, hogy a karikatúrát a társadalom többsége
viccesnek találhatja, ez az általános társadalmi felfogás a kérdésben. Az
egyházak közös tiltakozása nyomán azonban az érvelés megdőlt, igenis sérti a
hívő embereket a rajz – vélekedett Vejkey Imre, hozzáfűzve: szükség esetén
akár a Kúriára is elmegy, s ha kell, az Alkotmánybíróságig is elviszi az ügyet.

Médiapiac

Megbírságolta a Tilos Rádiót és vidéki rádiókat vizsgált a Médiatanács

Korhatár-besorolási büntetést kapott a fővárosi adó.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteki közleménye szerint a fővárosi Tilos Rádió szolgáltatójára 75 ezer forint bírságot rótt ki a Médiatanács, mert a 7térítő című műsorban elhangzott, következetesen trágár kifejezések ellenére nem 16-os korhatár-besorolással és nem a 21 és 5 óra közötti idősávban, hanem besorolás nélkül, reggel 7 és 9 óra között sugározta a vitatott műsort.

A grémium a szerződéses vállalások betartását vizsgálta több vidéki rádiónál. A nyíregyházi Karc FM 102,6 kevesebb magyar zenét, a dunaújvárosi Rádió 24 kevesebb hírt és közszolgálati, valamint a helyi közélettel foglalkozó, a mindennapi életet segítő műsort, míg a békéscsabai Csaba Rádió kevesebb szöveget és helyi közéleti műsort, valamint több zenét tett közzé, amiért a testület figyelmeztette a rádiók szolgáltatóit.

“A Médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét” – hangsúlyozták.

Bejelentés alapján olyan műsorokat is vizsgált a grémium, amelyeknél nem indít eljárásokat. Júniusban a TV2 Családi titkok című sorozat egyik epizódjában homoszexuális témával foglalkozó tartalmat sugároztak. A Médiatanács döntésénél elsősorban arra volt figyelemmel, hogy az elbírálásnál még a szigorúbb gyermekvédelmi szabályok nem alkalmazhatók, tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás csak később lépett hatályba.

A testület az Úgytudjuk nevű sajtótermék augusztusi számában látható “Szerelem a Gayer parkban” című tartalom kapcsán sem indít eljárást, ugyanis az a kiskorúak védelme szempontjából ártalmas elemet nem tartalmazott.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt közölték, a Médiatanács megállapította, hogy a Szeged 87,9 MHz körzeti frekvencia kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat eredménytelen, ugyanis az egyedül pályázó Radio Plus Kft. alakilag érvénytelen ajánlatot adott. A testület ugyanakkor a médiaszolgáltatási lehetőség újrapályáztatásáról döntött, és elfogadta a pályázati felhívás tervezetét. A Médiatanács emellett véglegesítette a körzeti Nyíregyháza 100,5 MHz pályázati felhívását.

A testület elvégezte a Tapolca 101,8 MHz, a Veszprém 94,6 MHz és a Tatabánya 107,0 MHz pályázati felhívásaira benyújtott egy-egy ajánlat alaki vizsgálatát: előbbi kettőnél nyilvántartásba vette a Katolikus Rádió Zrt.-t, míg utóbbinál a Karc FM Média Kft.-t.

A testület a szolgáltató kérelmére 60 napos ideiglenes hatósági szerződést köt a kisközösségi Gyöngyös 92,4 MHz használatára a Mátra Média Kulturális Egyesülettel – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Terheléses informatikai támadás az Origo ellen

Péntek reggel terheléses támadás érte az Origo weboldalát. A szerkesztőség 8 óra után nem sokkal észlelte, hogy az Origo oldala többször elérhetetlenné vált és válik mind az olvasók, mind szerkesztőség számára.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A hiba pontos okát még vizsgálják, de az elsődleges vizsgálatok alapján megállapítható, hogy külső, terheléses támadás érte a weboldalt. 

Korábban a Mandiner oldalát is támadás érte, csütörtökön pedig a Békemenetet szervező CÖF-CÖKA honlapja ellen és a Magyar Hírlap ellen indult terheléses támadás, így egy ideig mindegyik oldal elérhetetlenné vált – emlékeztetett az Origo.  

Tovább olvasom

Médiapiac

Így újul meg 2022-ben a Duna Televízió

Hamarosan átalakul a közmédia főadója: 21. századi vizuális megjelenéssel és tartalommal készülnek a nézőknek a csatorna megújulására – jelentette be Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelő aktuális számában, amelyben hangsúlyozta, az innováció a legfontosabb célkitűzés.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A 2011-ben létrejött Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap napjainkban másfélszer annyi tartalmat gyárt, mint az első évben. A tartalomgyártó vállalat célkitűzése, hogy folyamatosan magas minőséget nyújtson nézőinek, miközben a szolgáltatást olyan egyedülálló innovációkkal fejleszti, mint a megújult Időjárás-jelentés vagy az M4 Sport stúdiója. Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelőnek adott interjújában kiemelte, az átalakulás folytonos: 2022-ben két nagy projektre készül a közmédia, a Duna Televízió, valamint az M5 oktatási-kulturális csatorna megújulására.

„Az építkezés folyamatos, teljes technológiamegújítás történik az infrastruktúránkban. Hamarosan önálló stúdiót kap az M5 és Duna csatorna. Olyan eszközparkot kapott az informatikai és a műszaki rendszer, amely a legmagasabb szintű kiszolgálást biztosítja egy 21. századi médiavállalat működéséhez. Amikor külföldi szakmai vendégeket fogadunk, azt szokták mondani, hogy ez az a színvonal, amihez hozzászoktak” –

fogalmazott a vállalatvezető, aki hozzátette, hogy mind tartalmilag, mind vizuálisan újdonságokra számíthatnak jövőre a közmédia nézői, amelynek előszele volt a közelmúltban bemutatott két nagyszabású produkció, a Toldi animációs film és a Rozmaring kunyhó bábjátéksorozat.

A szakember hozzátette: a közmédia felnőtt a XXI. századhoz, sok tekintetben már a médiapiaci innováció meghatározó szereplőjévé vált.

Példaként említette a közelmúlt egyik nagy fejlesztéseként a nyári olimpia és a labdarúgó-Európa-bajnokság közvetítésére létrehozott webes lebonyolító rendszert, amellyel a hazai médiapiacon egyedüliként lehetővé vált, hogy a különböző mérkőzések párhuzamosan nyomon követhetők legyenek.

A teljes interjú Papp Dániel vezérigazgatóval a Figyelő aktuális számában olvasható.

(Borítókép: Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap /MTVA/ megbízott vezérigazgatója a Süsü, a sárkány címû bábfilmsorozat mesehõseirõl készült alkalmi bélyegblokk forgalomba bocsátásán Budapesten, az MTVA székházában 2019. szeptember 2-án.)

Tovább olvasom