Kövess minket!

Médiapiac

Folytatja az Alkotmánybíróság a HVG-ügy vizsgálatát

Két hét leforgása alatt másodszor szerepel az Alkotmánybíróság (AB)
napirendjén a HVG karácsonyi címlapjának ügye.

A borítókép illusztráció, forrás: Pixabay

A hetilap 2014-ben egy XVII.
századi festményt alakított át úgy, hogy az újszülött Jézus helyére egy kupac
aranypénzt, a Szent Család tagjai és a pásztorok arcának helyére pedig magyar
politikusok és közéleti szereplők képmását illesztette. A testület majdani döntése
már csak azért is érdekes lehet, mert könnyen megeshet, hogy a Népszava
elhíresült karikatúrája is az AB előtt köt majd ki.

Kedden újra napirendre veszi az Alkotmánybíróság (AB) a HVG 2014-es
karácsonyi címlapja miatt indult ügyet. A testület eljárása nem a legújabbak
közül való: a procedúra 2017 elején vette kezdetét, most azonban mintha mégis
felgyorsulni látszana az ügyintézés, hiszen január közepén már foglalkoztak az
alkotmánybírók a témával. Két hét alatt így már másodszor szerepel az eset a
jelenleg 14 tagú grémium teljes ülése előtt.

Átfestett festmény

Az ügy előzményei – mint azt korábban részleteiben is megírtuk – egészen
2014 karácsonyáig nyúlnak vissza. A HVG akkori, december 20-i számának
címlapján Gerard Von Honthorst A pásztorok imádása című, 1622-es festményét
szerepeltette, kissé átalakított formában, az újság ugyanis az eredeti szereplők
helyére magyar politikusok, közéleti résztvevők arcképét tette. A
megváltoztatott képen például Szűz Mária helyére Vida Ildikó akkori
adóhivatali elnök került, Szent József arcát Rogán Antaléra cserélték ki, a
pásztorokét Habony Árpád, Szijjártó Péter és Lázár János képmása váltotta fel,
miközben a gyermek Jézust egy rakás aranypénzzel helyettesítették. A cím
pedig ez volt: Nagy Harácsony.

Megsértették a nem vallásos embereket is?

A címlap miatt személyiségi jogi per indult, a bíróságok azonban nem találtak
kivetnivalót a hetilap illusztrációjában. Az ügy ezután került – alkotmányjogi
panasz nyomán – az AB elé. – A címlap minden újságosbódén,
hirdetőoszlopokon és az újság honlapján is látható volt. Mindezt adventi
időszakban, amikor a vallásos – valamint a nem vallásos, de a keresztény

kultúrát magukénak valló – emberek karácsony ünnepére készültek – érvelt a
2017-es beadvány, amely megemlítette azt is: a HVG címlapja a vallásos
érzületet sértő, indokolatlanul bántó módon ábrázolta a keresztény
szimbólumokat, azokat a harácsolás és a pénzimádat jelképeiként állítva be. Ez
pedig – folytatódott az érvelés – lényegében a keresztény jelképek kigúnyolása,
egyben gyűlöletkeltés.

A Népszava követheti a HVG-t

Könnyen megeshet, hogy nem ez lesz az AB-n az utolsó olyan ügy, amely
amiatt indul, mert valamilyen, sajtóban megjelent illusztrációt
kereszténygyalázásnak találnak érintettek, akik az igazságszolgáltatás útján
próbálnak meg elégtételhez jutni. Ilyen lehet a Népszava azóta elhíresült
karikatúrája, amelyen a feszületre tekintő Müller Cecília országos tiszti főorvost
ábrázolták ezzel a felirattal: „Alapbetegsége függőséget okozott”. A karikatúra
miatt indult perben az elsőfokú bíróság nem ítélte el az illusztrációt, ezután
több egyházi elöljáró közös nyilatkozatot fogadott el. – Az egyházi közösségek
vezetői kifejezésre juttatták, hogy nem nézhetjük tétlenül Isten kigúnyolását és
hitünk meggyalázását – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az eljárást
megindító Vejkey Imre. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési
képviselője rögzítette: fellebbezni fog az elsőfokú ítélet ellen. – A szóbeli
ítélethirdetésekor elhangzott, hogy a karikatúrát a társadalom többsége
viccesnek találhatja, ez az általános társadalmi felfogás a kérdésben. Az
egyházak közös tiltakozása nyomán azonban az érvelés megdőlt, igenis sérti a
hívő embereket a rajz – vélekedett Vejkey Imre, hozzáfűzve: szükség esetén
akár a Kúriára is elmegy, s ha kell, az Alkotmánybíróságig is elviszi az ügyet.

Médiapiac

Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik

A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.

Közzétéve:

Borítóképünkön Soros György amerikai milliárdos, fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan

A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.

“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”

fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.

A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.

A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.

Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.

Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).

A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.

A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.

A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom