Kövess minket!

Médiapiac

Folytatja az Alkotmánybíróság a HVG-ügy vizsgálatát

Két hét leforgása alatt másodszor szerepel az Alkotmánybíróság (AB)
napirendjén a HVG karácsonyi címlapjának ügye.

A borítókép illusztráció, forrás: Pixabay

A hetilap 2014-ben egy XVII.
századi festményt alakított át úgy, hogy az újszülött Jézus helyére egy kupac
aranypénzt, a Szent Család tagjai és a pásztorok arcának helyére pedig magyar
politikusok és közéleti szereplők képmását illesztette. A testület majdani döntése
már csak azért is érdekes lehet, mert könnyen megeshet, hogy a Népszava
elhíresült karikatúrája is az AB előtt köt majd ki.

Kedden újra napirendre veszi az Alkotmánybíróság (AB) a HVG 2014-es
karácsonyi címlapja miatt indult ügyet. A testület eljárása nem a legújabbak
közül való: a procedúra 2017 elején vette kezdetét, most azonban mintha mégis
felgyorsulni látszana az ügyintézés, hiszen január közepén már foglalkoztak az
alkotmánybírók a témával. Két hét alatt így már másodszor szerepel az eset a
jelenleg 14 tagú grémium teljes ülése előtt.

Átfestett festmény

Az ügy előzményei – mint azt korábban részleteiben is megírtuk – egészen
2014 karácsonyáig nyúlnak vissza. A HVG akkori, december 20-i számának
címlapján Gerard Von Honthorst A pásztorok imádása című, 1622-es festményét
szerepeltette, kissé átalakított formában, az újság ugyanis az eredeti szereplők
helyére magyar politikusok, közéleti résztvevők arcképét tette. A
megváltoztatott képen például Szűz Mária helyére Vida Ildikó akkori
adóhivatali elnök került, Szent József arcát Rogán Antaléra cserélték ki, a
pásztorokét Habony Árpád, Szijjártó Péter és Lázár János képmása váltotta fel,
miközben a gyermek Jézust egy rakás aranypénzzel helyettesítették. A cím
pedig ez volt: Nagy Harácsony.

Megsértették a nem vallásos embereket is?

A címlap miatt személyiségi jogi per indult, a bíróságok azonban nem találtak
kivetnivalót a hetilap illusztrációjában. Az ügy ezután került – alkotmányjogi
panasz nyomán – az AB elé. – A címlap minden újságosbódén,
hirdetőoszlopokon és az újság honlapján is látható volt. Mindezt adventi
időszakban, amikor a vallásos – valamint a nem vallásos, de a keresztény

kultúrát magukénak valló – emberek karácsony ünnepére készültek – érvelt a
2017-es beadvány, amely megemlítette azt is: a HVG címlapja a vallásos
érzületet sértő, indokolatlanul bántó módon ábrázolta a keresztény
szimbólumokat, azokat a harácsolás és a pénzimádat jelképeiként állítva be. Ez
pedig – folytatódott az érvelés – lényegében a keresztény jelképek kigúnyolása,
egyben gyűlöletkeltés.

A Népszava követheti a HVG-t

Könnyen megeshet, hogy nem ez lesz az AB-n az utolsó olyan ügy, amely
amiatt indul, mert valamilyen, sajtóban megjelent illusztrációt
kereszténygyalázásnak találnak érintettek, akik az igazságszolgáltatás útján
próbálnak meg elégtételhez jutni. Ilyen lehet a Népszava azóta elhíresült
karikatúrája, amelyen a feszületre tekintő Müller Cecília országos tiszti főorvost
ábrázolták ezzel a felirattal: „Alapbetegsége függőséget okozott”. A karikatúra
miatt indult perben az elsőfokú bíróság nem ítélte el az illusztrációt, ezután
több egyházi elöljáró közös nyilatkozatot fogadott el. – Az egyházi közösségek
vezetői kifejezésre juttatták, hogy nem nézhetjük tétlenül Isten kigúnyolását és
hitünk meggyalázását – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az eljárást
megindító Vejkey Imre. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési
képviselője rögzítette: fellebbezni fog az elsőfokú ítélet ellen. – A szóbeli
ítélethirdetésekor elhangzott, hogy a karikatúrát a társadalom többsége
viccesnek találhatja, ez az általános társadalmi felfogás a kérdésben. Az
egyházak közös tiltakozása nyomán azonban az érvelés megdőlt, igenis sérti a
hívő embereket a rajz – vélekedett Vejkey Imre, hozzáfűzve: szükség esetén
akár a Kúriára is elmegy, s ha kell, az Alkotmánybíróságig is elviszi az ügyet.

Médiapiac

A streaming-szolgáltatók által közzétett tartalmakat is korhatárkarikákkal kell ellátni

Ettől az évtől már a streaming-szolgáltatók médiatartalmait is el kell látni a televíziós műsorokhoz hasonló korhatár-besorolással – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Tájékoztatásuk szerint a médiatörvény módosítása nyomán az audiovizuális lekérhető médiaszolgáltatásokon (azaz a streaming-szolgáltatásokon) elérhető médiatartalmaknál a korhatár-kategóriát a műsor elején vagy a műsorkínálat felületén kell jelezni.

A korábbi szabályozás csak a tizennyolc éven aluliaknak nem ajánlott, vagy a pornográf, esetleg szélsőségesen erőszakos tartalmak besorolására kötelezte a szolgáltatókat

– írták, hozzátéve, hogy a módosításra azért volt szükség, mert a közönség egyre nagyobb arányban választja a streaming-szolgáltatásokat, azok társadalmi, médiapiaci jelentősége folyamatosan erősödik, így a Médiatanács indokoltnak látta a gyermekek és kiskorúak védelmének biztosítását a televízióknál alkalmazott eszközök felhasználásával.

Megjegyezték,

ahogyan eddig is, úgy ezentúl is életben marad az az előírás, hogy hatékony műszaki megoldásokkal kell blokkolni, akadályozni a kiskorúak hozzáférését a felnőtteknek szóló, valamint a pornográf és különös kegyetlenségeket ábrázoló, öncélú erőszakos tartalmakhoz.

A közleményben szóltak arról is, hogy a Médiatanács az M1 szolgáltatóját megbírságolta, a Szeged Televízió szolgáltatóját pedig figyelmeztette.

A köztévé 100 ezer forint bírságot kapott, mert burkolt kereskedelmi közleményt tett közzé a Magyar gazda című műsorának szeptember 30-án délután vetített epizódjában. A műsorban a méhészet aktualitásairól szóló műsorblokkban méhészeteket mutattak be, a vágóképeken pedig jól láthatóan megjelent a vállalkozások elérhetősége a mézesüvegek címkéin, ami reklámértékű információnak minősül – közölte az NMHH.

A Szeged Televízióval kapcsolatban azt írták, hogy a körzeti kereskedelmi tévé október 10-16. közötti adáshetén túllépte a képújság maximális idejét, a napi híradás mértéke egy napon nem érte el a vállalt minimális műsoridőt, valamint a saját gyártású műsorokra vonatkozó vállalását sem teljesítette. A Médiatanács ezért figyelmeztette a televízió szolgáltatóját és felszólította a jogkövető magatartásra.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Főszerkesztő: genderpártiságot sulykol az osztrák és a német fősodratú média

A fősodratú média Ausztriában és Németországban azt sulykolja az embereknek, hogy legyenek woke- és genderpártiak, valamint támogassák a bevándorlást – emelte ki előadásában Richard Schmitt, az osztrák Exxpress AT főszerkesztője és társtulajdonosa csütörtökön Budapesten, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) médiapiac helyzetével foglalkozó nemzetközi konferenciájának második napján.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Soós Lajos

Richard Schmitt azt hangoztatta, hogy a mai fősodratú média Ausztriában és Németországban általános iskolásoknak tekinti az olvasókat, amit ők nem szeretnek.

Azt sulykolják az embereknek, hogy legyenek woke- és genderpártiak, és támogassák a bevándorlást; azt is megmondják az embereknek, hogy mit gondoljanak a koronavírus-járványról – fűzte hozzá.

Richard Schmitt a bulvármédiát a demokrácia fontos pillérének nevezte. Ugyanakkor hangsúlyozta: nehéz a helyzetük, mert bár kritikusnak kell lenniük a politikusok tevékenységével kapcsolatban, ezzel párhuzamosan partnerként is kell viselkedniük, mivel sok pénzt kapnak a politika világából.

Megjegyezte, Németországban és az Egyesült Államokban nem így néz ki a piac, ő az osztrák helyzetről beszél. Kijelentette, hogy ők mindig az igazat mondják, ami nagyon fontos manapság. Noha szerinte a bulvármédia nem a társadalom megrontója, hanem a demokrácia pillére, azért nagyon veszélyes is.

Fontos a tények komoly ellenőrzése a gyors munkavégzés közepette. Sok helyütt csökkentik az erre fordított költségeket, ami nem jó irány – vélekedett Richard Schmitt.

Jacek Karnowski, a lengyel Sieci hetilap főszerkesztője hangsúlyozta: különböző időszakokban más-más tartalmakat gyártanak. Lengyelországban a bulvársajtó hol komolyabb, hol komolytalanabb témákkal foglalkozik – mutatott rá.

A magát hagyományos megközelítésűnek tartó Jacek Karnowski megjegyezte: ha minden médium a kattintásvadász bulvár irányába mozdulna el, akkor egyes sajtótermékek elveszítenék a hírnevüket bizonyos ideológia képviselőjeként. Megjegyezte, az emberek sokszor egyáltalán nem értik, hogy miről írnak a komolyabb újságokban.

A bűncselekmények ugyanakkor nagyon érdeklik a társadalmat: az ilyen jellegű témák egyre több olvasót hoznak. Jacek Karnowski úgy vélekedett, hogy szoros a kapcsolat a bulvársajtó és a televízió között, ugyanis a bulvársajtó is erősen vizuális élményt ad. Ilyen értelemben a bulvármédiumok közelebb állnak a tévékhez, mint az úgynevezett hagyományos sajtótermékekhez – tette hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Oroszországban nemkívánatosnak minősítették a Meduza hírportált

Az orosz főügyészség felvette csütörtökön a Meduza független híportált a nemkívánatos szervezetek listájára. A szervezet munkatársai, valamint támogatói ezután akár börtönbüntetéssel is sújthatók – jelentette az Interfax hírügynökség.

Közzétéve:

Borítókép: A Kreml épülete Moszkvában. Forrás: Pixabay

Az egyik legismertebb orosz médiumot, a Meduzát 2014-ben alapították Rigában a Lenta.ru hírportál korábbi munkatársai, akik felmondtak miután a portál tulajdonosa, Alekszandr Mamut úgy döntött, hogy kirúgja Galina Timcsenko főszerkesztőt.

A Meduzát az orosz igazságügyi minisztérium már 2021-ben “külföldi ügynöknek” minősítette.

A főügyészség mostani véleménye szerint a Meduza tevékenysége fenyegetést jelent az Oroszországi Föderáció alkotmányos rendjének alapjaira és biztonságára.

A mostani döntést követően a szervezetnek be kell szüntetnie minden oroszországi tevékenységét, és a hatóságok zárolhatják a szervezet Oroszországban lévő pénzeszközeit és vagyonát, továbbá a vele együttműködő orosz állampolgárokat büntetőjogilag felelősségre lehet vonni. Pénzügyi támogatásáért akár öt év börtön is kiszabható. Ezenkívül a szervezet által közzétett anyagok terjesztése vagy a rájuk hivatkozás is bűncselekménynek minősül.

Tovább olvasom