Kövess minket!

Médiapiac

Fókuszban a tematikus tévénézők

A TV2 után az Atmedia televíziós sales house is azzal az üzenettel jelentkezett, hogy nem minden az óriási nézettség. A GfK-val készített kutatás keretében a tévézési motivációkkal, a tartalom vs. csatorna fontosságával, a tartalmakkal szembeni elköteleződéssel foglalkoztak. Emellett azt is megvizsgálták, hogy mely csatornák nézői költenek a legtöbbet FMCG termékekre, s hogyan élik meg a tévézők a reklámblokkokat.

Több néző, mint pénz

A GfK-val közös kutatással jelentkezett a nemrégiben arculatot váltott Atmedia televíziós sales house, melynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mennyiségi tényezőkön túl a minőségiekre is a tévépiacon. A verseny élesedik a legnagyobb médiatípusnál is, s ennek egyik dimenziója az országos és a tematikus tévék küzdelme.

Mostanra a tévés háztartások négyötöde sokcsatornás (az ő körükben készült a felmérés is). A tematikus adók együttesen 2007-ben még csak 33 százalékkal részesedtek a 18-49 évesek körében a nézettségi tortából, ez 2010-re 48 százalékra nőtt. Az Atmediának és a többi tematikus salesesnek az jelent “gondot”, hogy a reklámbevételekből viszont csak 24 százalékkal részesednek. Igaz, ez az arány 2007-ben még csak 15% volt.

Az általa képviselt csatornák összesített kereskedelmi közönségaránya alapján harmadik Atmedia szerint ez a két, egyelőre igen csak távolálló arány akkor közelíthető jobban, ha a médiatervezők, hirdetők figyelembe vesznek bizonyos minőségi jellemzőket is, egyfelől a nézőközönség, másfelől a néző-tartalom kapcsolat szempontjából.

 

Nem mindenki bambul a képernyő előtt

A GfK három csoportot eredményező szegmentálást végzett a megkérdezett sokcsatornás nézők körében. Eszerint a magyar nézők 43 százaléka hozza a passzív tévénéző sztereotípiáját, aki leül a képernyő elé, különösebb cél nélkül kapcsolgat, a tévé nem a hobbija, inkább csak egy jó időkitöltési eszköz.

Ennél egy fokkal érdekesebbek a szintén sokat tévéző tévérajongók (30%). Ők nemcsak, hogy sokat ülnek a képernyő előtt, de igazán szeretik is azt, amit látnak. Számukra a televízió nem puszta időelütési, menekülési vagy unaloműző eszköz, hanem hobbi, olyasmi, amire jobban figyelnek, mint a passzív csoport.

A hirdetők számára igazán érdekes csoport minőségi értelemben azonban a szelektív tévénézőké lehet. E célcsoport a megkérdezettek 27 százalékát teszi ki. A szelektív nézők sokkal kevesebbet ülnek a képernyő előtt, mint a másik két csoport, s ha már leülnek, azt okkal teszik. Számukra nem a csatorna, annak imázsa számít, hanem a konkrét tartalom, ami miatt nem más szórakozási/tanulási formával töltik az idejük, hanem éppen a tévével.

Az látható, hogy az egyes műsortípusokkal szembeni érdeklődést tekintve általában eléggé hasonló mintázat érvényesül az egyes szegmensekben, vannak ugyanakkor markáns eltérések a tematikus tévék közönségében felülreprezentált szelektív tévénézők esetében. Az átlagnál messze jobban érdeklik őket a hírműsorok, a tudományos és ismeretterjesztő programok, messze átlag alatt vannak viszont a szappanoperák és a valóságshow-k esetében.

 

NatGeo nyomulás

A megkérdezett sok csatornás nézők elköteleződési listája alapján az látható, hogy nem sok hely jut az országos tévéknek. A teljes megkérdezetti tábor legnagyobb kedvence az r-time értékesítette Discovery, melyet a National Geographic két csatornája követ. Az országosok közül az első tizenötbe itt csak az RTL Klub fért be.

A tévérajongók három kedvence csak sorrendileg tér el: a NatGeo az első, a Discovery a második, és a NatGeo Wild a harmadik. Az RTL Klub itt is egyedül szerepel országosként, s ezen a listán is a kilencedik.

A passzív tévénézők szintén a NaGeo-t tették az első, a NatGeo Wildot pedig a harmadik helyre, a második helyre viszont az Atmedia értékesítette Spektrum került. E listán már két országos tévé is toplistás: az RTL Klub a 6., míg  a TV2 a 12.

A szelektív tévénézők a Discovery, Spektrum, NatGeo hármasra esküsznek. Viszont e célcsoport sajátosságából eredően a két országos kereskedelmi tévé a kanyarban sincs, az m1 viszont a 10. helyre tudott becsusszanni.

 

Dr. Csontot és Gordon Ramsay-t is nagyon szeretjük

A sorozatok toplistáján Dr. Csont (RTL Klub, Cool TV) az első, melyet a Dr. House (TV2, Viasat3, AXN) és a CSI franchise (RTL Klub, AXN, CoolTV, Viasat3) követ. Ezek tehát jellemzően olyan műsorok, amelyeket mind országos, mind tematikus tévék vetítenek. Az első olyan sorozat, amely csak tematikus tévén ment a közelmúltban, a hetedik helyen szereplő Mr. Bean (Comedy Central).

Az életstílus műsorok dobogósaiból kettőt a TV Paprika foglal el: Gordon Ramsay-é az első, Nigelláé a harmadik hely. A második pozíciót szintén főzőműsor, méghozzá a Stahl konyhája szerezte meg.

A szórakozás látványosan a nagy országosok terepe. Az első két helyet az RTL két műsora, az X-Faktor és a Csillag születik hozza el, míg a harmadik helyre egy igazi nagy öreg, a mostanság a Comedy Centralon látható Hofi futott be.

Az sem csoda, hogy a tudományos, ismeretterjesztő és utazási műsorok terén viszont a tematikusok kaszálnak. Az első hely a Hogy készült? című műsoré, melyet A túlélés törvényei és az Állati rekordok követ. Érdekes, hogy a Spektrum magyar gyártású sorozata, a számos díjat elnyert On the Spot csak a tizennegyedik. Az is igaz ugyanakkor, hogy alig van magyar alkotás e listán.

 

Az országos tévéken lassabban telik a reklámblokk

A megkérdezetteket leginkább a reklámblokkok hosszúsága zavarta (88%), ezt a több blokkban való ismétlés (81%) követte. A szponzoráció a válaszadók számára kevésbé zavaró, mint a klasszikus blokk, ezt 78% állította. Érdekes, hogy 76 százalék érzékelte úgy, hogy a két országos kertévén hosszabbak a reklámblokkok, mint a tematikus csatornákon.

Persze a hossz megítélése leginkább percepciós kérdés, hiszen a két országos tévénél sem ugyanolyan hosszúak a blokkok, ahogy a tematikus tévék is eltérő stratégiákat követhetnek a törvény adta keretek között. A blokkok számával, hosszúságával a tévék időről-időre kísérleteznek, jelentős mértékben épp reklámhatékonysági okokból.

Akár országos, akár tematikus tévékről van szó, a hosszú reklámblokk alatt a válaszadók kb. háromnegyede elkapcsol. Ebben némi különbség van a tematikusok javára, ott “mindössze” 73% vált csatornát, szemben az országosok 73 százalékával. Sokat elmond a reklámok általános eléréséről, hogy még a tematikus tévéken is csak 16% nézi meg a reklámblokkot, ha az hosszú, az országosoknál még kisebb, mindössze 10% az arány.

A rövid blokkoknak jóval nagyobb az esélye, hogy a nézők ott maradjanak, ezt több korábbi kutatás is igazolta (pl. éppen az RTL Klubé). A Gfk friss adatai alapján itt húznak el igazán a tematikus adók: a reklámblokkot megtekintők aránya 51%, szemben az országosoknál mért 21 százalékkal. 38 százalék azonban így is elkapcsol a tematikus adókról, míg az országosoknál 59% e csoport aránya.

Kérdés, hogy azok, akik nem kapcsolnak el, egyáltalán mire emlékeznek. A GfK szerint a két országos kertévé közönsége 22 százalékban tudja beazonosítani a látott márkákat, míg a tematikusoknál ez 32,6%.

A hirdetőknek az is érdekes információ lehet, legalábbis az FMCG szektor márkái számára, hogy a tematikus adók nézői átlagosan többet költenek e termékcsoportokra, mint a piacvezető országos tévé követői, a TV2 ugyanakkor előrébb van, mint a tematikus átlag az elmúlt félév alapján. Igaz ugyanakkor, hogy a különbségek rendkívül kicsik.

 

További részletek a csatolt dokumentumban!

Médiapiac

A közösségi média veszélyt jelent a demokráciára

A Deloitte és az Allensbach Demoszkópiai Intézet közös jelentése szerint a kibertér fejlettsége elért egy olyan szintet, amelyen a rendszerek a demokratikus folyamatokat veszélyeztethetik.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közzétette a Deloitte-tal közösen készített idei kiberbiztonsági jelentését az Allensbach Demoszkópiai Intézet. A jelentés készítői a kibertérben megjelenő valamennyi biztonsági kockázatot igyekeznek feltárni, s bár a tanulmányt kifejezetten Németországra vonatkozóan készítették el, a dokumentumból számos tanulságos következtetést le lehet vonni.

Összességében azt, hogy Németország integritását ma három tényező veszélyezteti a kibertérben: a kibervírusok, a rosszindulatú szoftverek (malware-ek) és az álhírek. Mindeközbena közösségi média platformjain rendszeresen visszaélnek a személyes adatokkal,

de jelentős számban történtek kibertámadások által megvalósított adatlopások és kritikus infrastruktúrák (pl. energiahálózat, kórházak) elleni kibertámadások is.

Nemcsak Németországra, hanem általánosságban is igaz, hogy a közösségi média kimutatható veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra nézve. A közösségi média a világ fejlett részein a mindennapi élet szerves részévé vált. Mint írják az a jelentés készítői, a vállalkozók 58 százaléka esetében a közösségi média használatából eredő előnyök meghaladják az abból adódó hátrányokat, ugyanez a szám a politikusok esetében pedig 60 százalék. 

Ha azonban a politikusok véleményét tágabb kontextusban vesszük alapul, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy – legalábbis a német – politikusoknak több mint 55 százaléka tart attól, hogya közösségi média negatívan befolyásolja a véleményformálást, amely lényegében a demokratikus folyamatok alapja.

Különösen az ilyen platformokon kifejezetten gyorsan terjedő álhírek jelentenek veszélyt.

További, az álhíreknél alattomosabb probléma a közösségi médiával kapcsolatban a platformokon formálódó véleménybuborékok kérdése: aki egy ilyenbe bekerül, jó eséllyel elzárja magától a valódi közbeszédben való részvétel lehetőségétől. Az Allensbach arra jutott, hogy felhasználók egy részét oly mélyen „kebelezi be” ez a véleménybuborék, hogy később nem is képes az azon kívül eső véleményekhez hozzáférni.

A német politikusok túlnyomó többsége úgy véli hogya véleménybuborékok jelentősen veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat. 

Hasonlóan aggasztó jelenséget tárt fel az Allensbach, amikor a gyűlöletbeszéd dömpingszerű terjedéséről értekezett. Az interneten ugyanis sokan az anonimitásuk álcája mögül csaknem tét nélkül tehetnek közzé gyűlöletkeltő tartalmakat. Németországban a vállalati szektor 15, a politikusok közösségének pedig 49 százaléka találta már magát szembe ilyen jelenséggel. Megoldást jelenthetne erre egyfelől az információs hatóság irányelveinek megerősítése, másfelől pedig az állampolgárok tudatosságának növelése e téren.

A jelentés készítői szólnak arról is, hogy az egyre növekvő és gyorsuló digitalizációhoz egyfajta kockázatos függőség is társul az olyan technológiai „nagyhatalmakkal” szemben, mint például az Egyesült Államok.

A kibertechnológia előrehaladásával ugyanis egyre szövevényesebb kapcsolat jön létre a világ különböző részei között, lehetővé téve akár az USA, akár más államok titkosszolgálatainak, hogy kihasználják a függőségi viszonyban rejlő lehetőségeket.

Éppen ezért a német ipar képviselőinek 82 százaléka,a politikusoknak pedig a 93 százaléka kívánja azt, hogy a kibertechnológia Európát érintő részét a kontinensen fejlesszék tovább. 

Az Allensbach a hatósági felvigyázás és a felhasználói tudatosságnövelés mellett a kiegyensúlyozott szabályozást is fontosnak tartja. Megjegyzendő, hogy nemrégiben került elfogadásra az Európai Unióban a világ legambiciózusabb egyúttal legszigorúbb adatvédelmi rendelete. A jogszabályról épp mostanában derült ki, hogya GDPR érvényesülését pontosan ott akadályozzák az érvényesülését, ahol erre a legnagyobb szükség lenne: Írországban.

Itt van ugyanis a legtöbb globális tech cég (például a Facebook) európai telephelye, vagyis aki Európában a Facebookot bárhogyan is el akarná számoltatni, azt legnagyobb eséllyel Írországban tudná – ha az ottani adatvédelmi hatóság ehhez asszisztálna – írja a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Sorsdöntő tárgyalás következhet Gyárfásék perében

Komoly előrelépés várható a Fenyő-gyilkosság ügyében folyamatban lévő büntetőper keddi tárgyalásán.

Közzétéve:

Borítókép: Gyárfás Tamás az egyik korábbi tárgyaláson, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A vádirat szerint Gyárfás Tamás elsőrendű vádlott először Tasnádi Pétert bízta meg üzleti riválisa megöletésével, aki ezt nem hajtotta végre – írja a Magyar Nemzet. A Nap TV egykori producere ezt követően fordult Portik Tamáshoz, az alvilág egyik meghatározó figurájához.

Az egykori olajbűnöző a szlovák Jozef Roháčot bérelte fel Fenyő János médiamogul megölésére.

Mint köztudott, 1998. február 11-én, nem sokkal este fél hat után Fenyő autójával egy piros lámpánál várakozott a budapesti Margit körút és Margit utca sarkán, amikor egy ismeretlen fegyveres férfi a mögötte haladó autóból kiugrott, és az anyósülés felőli ablakon keresztül 20-25 lövést adott le a vállalkozóra, aki a helyszínen életét vesztette.

Az ügyben indított nyomozás során az már korábban kiderült, hogy Fenyő Jánost egy szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč ölte meg. A férfit ezért 2017-ben jogerősen életfogytiglanra ítélte a bíróság. A felbujtó személy, személyek kiléte ekkor még ismeretlen volt.

Az eljárás akkor kapott újabb lendületet, amikor Gyárfás Tamást ismeretlenek 2018-ban évekkel korábban készített hangfelvételekkel megzsarolták.

A volt producer feljelentést tett, ezt követően a nyomozók a Farkasréti temetőben találták meg azokat az adathordozókat, amelyeken Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetései hallhatók.

Gyárfás és Portik egyelőre tagad, ugyanakkor a bíróság által kirendelt eseti nyelvész szakértői vélemény szerint a rendőrség által a hangfelvételek alátámasztják a vádiratban foglaltakat.

Tovább olvasom

Médiapiac

Széll Tamás a Kossuth Rádió új rovatában is ad konyhai tippeket

Átvitt étterem címmel indul a Főmenü rádiós rovata ma a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A Duna Televízió Michelin-csillagos séfje, Széll Tamás hetente háromszor osztja meg konyhai trükkjeit a hallgatókkal.

Közzétéve:

MTVA

Szeptember 18-án, szombaton nyitott ki ismét a Főmenü konyhája a Duna Televízión. A népszerű gasztroműsor második évadában Széll Tamás, Bocuse d’Or döntős séf új társsal, Böröcz Zsófiával készíti el a fogásokat.

A konyha Átvitt étteremként a Kossuth Rádióban is megnyílik, hogy hétköznap se maradjanak a hallgatók gasztroélmény nélkül. Sőt, a délelőtt hallott tippeket, trükköket hasznosítva akár már este is elkápráztathassák az otthoni vacsoraasztalnál ülőket.

Széll Tamás ugyanis a Kossuth Rádió Napközben című adásában egy héten háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken osztja meg tanácsait, fantasztikus ötleteit

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

A Főmenü házigazdája a rádió riporterének, Babucs Krisztának árulja el például, hogy miként és milyen borokat célszerű használni a főzéshez, de segít eligazodni az olajok világában is. Ezen kívül terítékre kerül rengeteg gyakorlati tipp a fokhagymapucolástól, a tökéletes sült cékla készítésén át az édesburgonya sokszínű felhasználásáig.

Tovább olvasom