Médiapiac
Fókuszban a tematikus tévénézők
A TV2 után az Atmedia televíziós sales house is azzal az üzenettel jelentkezett, hogy nem minden az óriási nézettség. A GfK-val készített kutatás keretében a tévézési motivációkkal, a tartalom vs. csatorna fontosságával, a tartalmakkal szembeni elköteleződéssel foglalkoztak. Emellett azt is megvizsgálták, hogy mely csatornák nézői költenek a legtöbbet FMCG termékekre, s hogyan élik meg a tévézők a reklámblokkokat.
Több néző, mint pénz
A GfK-val közös kutatással jelentkezett a nemrégiben arculatot váltott Atmedia televíziós sales house, melynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mennyiségi tényezőkön túl a minőségiekre is a tévépiacon. A verseny élesedik a legnagyobb médiatípusnál is, s ennek egyik dimenziója az országos és a tematikus tévék küzdelme.
Mostanra a tévés háztartások négyötöde sokcsatornás (az ő körükben készült a felmérés is). A tematikus adók együttesen 2007-ben még csak 33 százalékkal részesedtek a 18-49 évesek körében a nézettségi tortából, ez 2010-re 48 százalékra nőtt. Az Atmediának és a többi tematikus salesesnek az jelent “gondot”, hogy a reklámbevételekből viszont csak 24 százalékkal részesednek. Igaz, ez az arány 2007-ben még csak 15% volt.
Az általa képviselt csatornák összesített kereskedelmi közönségaránya alapján harmadik Atmedia szerint ez a két, egyelőre igen csak távolálló arány akkor közelíthető jobban, ha a médiatervezők, hirdetők figyelembe vesznek bizonyos minőségi jellemzőket is, egyfelől a nézőközönség, másfelől a néző-tartalom kapcsolat szempontjából.
Nem mindenki bambul a képernyő előtt
A GfK három csoportot eredményező szegmentálást végzett a megkérdezett sokcsatornás nézők körében. Eszerint a magyar nézők 43 százaléka hozza a passzív tévénéző sztereotípiáját, aki leül a képernyő elé, különösebb cél nélkül kapcsolgat, a tévé nem a hobbija, inkább csak egy jó időkitöltési eszköz.
Ennél egy fokkal érdekesebbek a szintén sokat tévéző tévérajongók (30%). Ők nemcsak, hogy sokat ülnek a képernyő előtt, de igazán szeretik is azt, amit látnak. Számukra a televízió nem puszta időelütési, menekülési vagy unaloműző eszköz, hanem hobbi, olyasmi, amire jobban figyelnek, mint a passzív csoport.
A hirdetők számára igazán érdekes csoport minőségi értelemben azonban a szelektív tévénézőké lehet. E célcsoport a megkérdezettek 27 százalékát teszi ki. A szelektív nézők sokkal kevesebbet ülnek a képernyő előtt, mint a másik két csoport, s ha már leülnek, azt okkal teszik. Számukra nem a csatorna, annak imázsa számít, hanem a konkrét tartalom, ami miatt nem más szórakozási/tanulási formával töltik az idejük, hanem éppen a tévével.
Az látható, hogy az egyes műsortípusokkal szembeni érdeklődést tekintve általában eléggé hasonló mintázat érvényesül az egyes szegmensekben, vannak ugyanakkor markáns eltérések a tematikus tévék közönségében felülreprezentált szelektív tévénézők esetében. Az átlagnál messze jobban érdeklik őket a hírműsorok, a tudományos és ismeretterjesztő programok, messze átlag alatt vannak viszont a szappanoperák és a valóságshow-k esetében.
NatGeo nyomulás
A megkérdezett sok csatornás nézők elköteleződési listája alapján az látható, hogy nem sok hely jut az országos tévéknek. A teljes megkérdezetti tábor legnagyobb kedvence az r-time értékesítette Discovery, melyet a National Geographic két csatornája követ. Az országosok közül az első tizenötbe itt csak az RTL Klub fért be.
A tévérajongók három kedvence csak sorrendileg tér el: a NatGeo az első, a Discovery a második, és a NatGeo Wild a harmadik. Az RTL Klub itt is egyedül szerepel országosként, s ezen a listán is a kilencedik.
A passzív tévénézők szintén a NaGeo-t tették az első, a NatGeo Wildot pedig a harmadik helyre, a második helyre viszont az Atmedia értékesítette Spektrum került. E listán már két országos tévé is toplistás: az RTL Klub a 6., míg a TV2 a 12.
A szelektív tévénézők a Discovery, Spektrum, NatGeo hármasra esküsznek. Viszont e célcsoport sajátosságából eredően a két országos kereskedelmi tévé a kanyarban sincs, az m1 viszont a 10. helyre tudott becsusszanni.
Dr. Csontot és Gordon Ramsay-t is nagyon szeretjük
A sorozatok toplistáján Dr. Csont (RTL Klub, Cool TV) az első, melyet a Dr. House (TV2, Viasat3, AXN) és a CSI franchise (RTL Klub, AXN, CoolTV, Viasat3) követ. Ezek tehát jellemzően olyan műsorok, amelyeket mind országos, mind tematikus tévék vetítenek. Az első olyan sorozat, amely csak tematikus tévén ment a közelmúltban, a hetedik helyen szereplő Mr. Bean (Comedy Central).
Az életstílus műsorok dobogósaiból kettőt a TV Paprika foglal el: Gordon Ramsay-é az első, Nigelláé a harmadik hely. A második pozíciót szintén főzőműsor, méghozzá a Stahl konyhája szerezte meg.
A szórakozás látványosan a nagy országosok terepe. Az első két helyet az RTL két műsora, az X-Faktor és a Csillag születik hozza el, míg a harmadik helyre egy igazi nagy öreg, a mostanság a Comedy Centralon látható Hofi futott be.
Az sem csoda, hogy a tudományos, ismeretterjesztő és utazási műsorok terén viszont a tematikusok kaszálnak. Az első hely a Hogy készült? című műsoré, melyet A túlélés törvényei és az Állati rekordok követ. Érdekes, hogy a Spektrum magyar gyártású sorozata, a számos díjat elnyert On the Spot csak a tizennegyedik. Az is igaz ugyanakkor, hogy alig van magyar alkotás e listán.
Az országos tévéken lassabban telik a reklámblokk
A megkérdezetteket leginkább a reklámblokkok hosszúsága zavarta (88%), ezt a több blokkban való ismétlés (81%) követte. A szponzoráció a válaszadók számára kevésbé zavaró, mint a klasszikus blokk, ezt 78% állította. Érdekes, hogy 76 százalék érzékelte úgy, hogy a két országos kertévén hosszabbak a reklámblokkok, mint a tematikus csatornákon.
Persze a hossz megítélése leginkább percepciós kérdés, hiszen a két országos tévénél sem ugyanolyan hosszúak a blokkok, ahogy a tematikus tévék is eltérő stratégiákat követhetnek a törvény adta keretek között. A blokkok számával, hosszúságával a tévék időről-időre kísérleteznek, jelentős mértékben épp reklámhatékonysági okokból.
Akár országos, akár tematikus tévékről van szó, a hosszú reklámblokk alatt a válaszadók kb. háromnegyede elkapcsol. Ebben némi különbség van a tematikusok javára, ott “mindössze” 73% vált csatornát, szemben az országosok 73 százalékával. Sokat elmond a reklámok általános eléréséről, hogy még a tematikus tévéken is csak 16% nézi meg a reklámblokkot, ha az hosszú, az országosoknál még kisebb, mindössze 10% az arány.
A rövid blokkoknak jóval nagyobb az esélye, hogy a nézők ott maradjanak, ezt több korábbi kutatás is igazolta (pl. éppen az RTL Klubé). A Gfk friss adatai alapján itt húznak el igazán a tematikus adók: a reklámblokkot megtekintők aránya 51%, szemben az országosoknál mért 21 százalékkal. 38 százalék azonban így is elkapcsol a tematikus adókról, míg az országosoknál 59% e csoport aránya.
Kérdés, hogy azok, akik nem kapcsolnak el, egyáltalán mire emlékeznek. A GfK szerint a két országos kertévé közönsége 22 százalékban tudja beazonosítani a látott márkákat, míg a tematikusoknál ez 32,6%.
A hirdetőknek az is érdekes információ lehet, legalábbis az FMCG szektor márkái számára, hogy a tematikus adók nézői átlagosan többet költenek e termékcsoportokra, mint a piacvezető országos tévé követői, a TV2 ugyanakkor előrébb van, mint a tematikus átlag az elmúlt félév alapján. Igaz ugyanakkor, hogy a különbségek rendkívül kicsik.
További részletek a csatolt dokumentumban!
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.