Médiapiac
Fogadj meg egy jó tanácsot és ragaszd le a webkamerád!
Az unalomig ismételgetett digitális átalakulás nem csak a számtalan jóléti előnyt hordozza magában, hanem lehetőséget nyújt arra, hogy egyes fontos és kevésbé fontos minket érő információk illetéktelen kezekbe kerüljenek. A kanadai gyártású Black Code betekintést enged a manipuláció, a megfigyelés és a cenzúra újabb korába és a kibertér uralásáért folyó harcba.
Egy jól elkészített dokumentumfilm húsbavágóbb képet tud adni az aktuálisan taglalt problémáról, mintha csak a híreket olvasnánk, legyen szó környezetvédelemről, háborús helyzetről vagy épp kiugrott szcientológusok által elmesélt történetekről.
Nincs ez másképp a Black Code (Fekete kód) esetében sem, amely egyes dolgok elrejtéséről, egyes dolgok felszínre hozásáról szól. Azt már tudjuk, hogy az e-mailjeinket könnyen fel lehet törni, a webkameráinkon keresztül figyelhetnek minket, de vajon meddig mennek el az illetéktelen behatolók?
Senki sincs biztonságban
– hangzik el az állítás a Jon Karlungtól, a svéd internetszolgáltató vállalat, a Bahnhof elnök-vezérigazgatójától.
A Black Code képsorai szerint márpedig nem nagyon van titkosság egyes helyeken. A produkció elsősorban a szegényebb, zavargások sújtotta régiók országait veszi górcső alá, teszi mindezt úgy, hogy a Citizen Lab munkatársainak szakkommentárjait élvezhetik a nézők.
 |
| Fotó: Citizen Lab meeting – Black Code |
Tibet, a béke szigete?
A film ugyanakkor nemcsak a felsoroltakról, hanem a kiszolgáltatottságról, félelemről és erőszakról is szól. Az első megrázó jelenet a tibeti Golog Jigme-hez fűződik, akit 2008-ban tartóztattak le, mert filmet készített a kínai megszállásról. Elmondása szerint 300 rendőr tört rájuk, majd feldúlták a házukat. Elfogta a félelem, ezért kikapcsolta a telefonját, mert tudta, hogy majd megpróbálják felhívni. A rendőrök fegyvert szorítottak a fejükhöz, majd utasítottak, hogy mindenki vegye elő a telefonját. Golog ekkor bekapcsolta a mobilját, amely hangosan megcsörrent. Ennek következtében a rendőrök gumibotokkal és a puskatussal elverték. Golognak később sikerült Indiába elmenekülnie.
 |
| Fotó: Golog Jigme mesél – Black Code |
Facebook-háború
Hasonló Wjd Dhnie szíriai újságíró története, akinek az egyetlen bűne a Facebook-használat volt. Mivel azzal, hogy kifejezte a rezsimről alkotott negatív véleményét, nem követett el semmilyen törvénybeütközőt, nem tudták letartóztatni. Ugyanakkor kapott egy megkeresést, amelyben azt kérték tőle, hogy „menjen be hozzájuk, szeretnének feltenni pár kérdést”. Elment a kért helyszínre, ahol bekötötték a szemét, majd tovább utaztatták. Ezt követően bemutatták egy „nyomozónak”, aki szembesítette a Facebook-bejegyzéseivel. A későbbiekben egy „repülő szőnyeg” nevet viselő faszerkezetre kifeszítették és megkínozták.
Szerencsés találkozás
A Black Code, amellett, hogy bemutat több az imént leírtakhoz hasonló sztorit, teret enged az aktivisták erőfeszítéseinek is. Brazíliában történt egy szerencsés eset, amely Bruno Teles nevéhez fűződik, aki révén egy komoly rendőri manipuláció lepleződött le. Bruno egy zavargás alkalmával menekülni kényszerült, a hatóság emberei azonban utolérték és sokkolóval a földre kényszerítették. A későbbiekben ezt azzal magyarázták, hogy az aktivista egy molotov-koktélt dobott közéjük. A rendőri fogva tartás során Bruno egy helyre került a Mídia Ninja egyik újságírójával (aki a hasonló eseményeken a telefonján keresztül élő közvetítést biztosít), így felkerült róla az internetre egy videó, amelyben elmondja a valóságot. A sok megosztásnak, rákeresésnek köszönhetően kiderült, hogy az igazi elkövető egy civilruhás rendőr volt, aki a molotov-koktéllal akarta legitimizálni a hatósági beavatkozást.
 |
| Fotó: A Mídia Ninja újságírója – Black Code |
Az érdeklődők a produkciót megtekinthetik a holnap elstartoló Verzió fesztiválon, illetve november 16-én a Corvinus Egyetemen 5 órakor, ahol a témával kapcsolódóan a Tresorit ügyvezetője, Lám István tart előadást. A film előzetese itt tekinthető meg.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás