Kövess minket!

Médiapiac

Fogadj meg egy jó tanácsot és ragaszd le a webkamerád!

Az unalomig ismételgetett digitális átalakulás nem csak a számtalan jóléti előnyt hordozza magában, hanem lehetőséget nyújt arra, hogy egyes fontos és kevésbé fontos minket érő információk illetéktelen kezekbe kerüljenek. A kanadai gyártású Black Code betekintést enged a manipuláció, a megfigyelés és a cenzúra újabb korába és a kibertér uralásáért folyó harcba.

Egy jól elkészített dokumentumfilm húsbavágóbb képet tud adni az aktuálisan taglalt problémáról, mintha csak a híreket olvasnánk, legyen szó környezetvédelemről, háborús helyzetről vagy épp kiugrott szcientológusok által elmesélt történetekről.

Nincs ez másképp a Black Code (Fekete kód) esetében sem, amely egyes dolgok elrejtéséről, egyes dolgok felszínre hozásáról szól. Azt már tudjuk, hogy az e-mailjeinket könnyen fel lehet törni, a webkameráinkon keresztül figyelhetnek minket, de vajon meddig mennek el az illetéktelen behatolók?

Senki sincs biztonságban

„Egyik létesítmény sem kijátszhatatlan, mindig megvan az útja, hogy információkat találjanak és kivegyenek. Sokan erre azt mondják, hogy »nincs titkolni valóm, elolvashatják az e-mailjeim, nincs bennük semmi«. A probléma nem itt kezdődik. Ha nincs titkosság, akkor nincs demokrácia. Ha nincs titkosság, akkor nincs piacgazdaság”

– hangzik el az állítás a Jon Karlungtól, a svéd internetszolgáltató vállalat, a Bahnhof elnök-vezérigazgatójától.

A Black Code képsorai szerint márpedig nem nagyon van titkosság egyes helyeken. A produkció elsősorban a szegényebb, zavargások sújtotta régiók országait veszi górcső alá, teszi mindezt úgy, hogy a Citizen Lab munkatársainak szakkommentárjait élvezhetik a nézők.

Fotó: Citizen Lab meeting – Black Code

 

Tibet, a béke szigete?

A film ugyanakkor nemcsak a felsoroltakról, hanem a kiszolgáltatottságról, félelemről és erőszakról is szól. Az első megrázó jelenet a tibeti Golog Jigme-hez fűződik, akit 2008-ban tartóztattak le, mert filmet készített a kínai megszállásról. Elmondása szerint 300 rendőr tört rájuk, majd feldúlták a házukat. Elfogta a félelem, ezért kikapcsolta a telefonját, mert tudta, hogy majd megpróbálják felhívni. A rendőrök fegyvert szorítottak a fejükhöz, majd utasítottak, hogy mindenki vegye elő a telefonját. Golog ekkor bekapcsolta a mobilját, amely hangosan megcsörrent. Ennek következtében a rendőrök gumibotokkal és a puskatussal elverték. Golognak később sikerült Indiába elmenekülnie.

 

Fotó: Golog Jigme mesél – Black Code


Facebook-háború

Hasonló Wjd Dhnie szíriai újságíró története, akinek az egyetlen bűne a Facebook-használat volt. Mivel azzal, hogy kifejezte a rezsimről alkotott negatív véleményét, nem követett el semmilyen törvénybeütközőt, nem tudták letartóztatni. Ugyanakkor kapott egy megkeresést, amelyben azt kérték tőle, hogy „menjen be hozzájuk, szeretnének feltenni pár kérdést”. Elment a kért helyszínre, ahol bekötötték a szemét, majd tovább utaztatták. Ezt követően bemutatták egy „nyomozónak”, aki szembesítette a Facebook-bejegyzéseivel. A későbbiekben egy „repülő szőnyeg” nevet viselő faszerkezetre kifeszítették és megkínozták.

Szerencsés találkozás

A Black Code, amellett, hogy bemutat több az imént leírtakhoz hasonló sztorit, teret enged az aktivisták erőfeszítéseinek is. Brazíliában történt egy szerencsés eset, amely Bruno Teles nevéhez fűződik, aki révén egy komoly rendőri manipuláció lepleződött le. Bruno egy zavargás alkalmával menekülni kényszerült, a hatóság emberei azonban utolérték és sokkolóval a földre kényszerítették. A későbbiekben ezt azzal magyarázták, hogy az aktivista egy molotov-koktélt dobott közéjük. A rendőri fogva tartás során Bruno egy helyre került a Mídia Ninja egyik újságírójával (aki a hasonló eseményeken a telefonján keresztül élő közvetítést biztosít), így felkerült róla az internetre egy videó, amelyben elmondja a valóságot. A sok megosztásnak, rákeresésnek köszönhetően kiderült, hogy az igazi elkövető egy civilruhás rendőr volt, aki a molotov-koktéllal akarta legitimizálni a hatósági beavatkozást.

 

Fotó: A Mídia Ninja újságírója – Black Code

 

Az érdeklődők a produkciót megtekinthetik a holnap elstartoló Verzió fesztiválon, illetve november 16-én a Corvinus Egyetemen 5 órakor, ahol a témával kapcsolódóan a Tresorit ügyvezetője, Lám István tart előadást. A film előzetese itt tekinthető meg.

Médiapiac

Csúcsot döntött a telefonálás és az internetezés a járvány második hulláma alatt

A belföldi negyedéves mobilinternet-forgalom 2020 végén túllépte a 126 millió gigabyte-ot (GB), miközben egy évvel korábban még a 100 millió gigabyte-ot sem érte el – derül ki az NMHH mobilpiaci jelentéséből.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága által az MTI-hez eljuttatott felmérési eredménye kapcsán emlékeztettek: az NMHH félévente új adatokkal bővülő mobilpiaci jelentéséhez negyedéves adatszolgáltatási kötelezettsége van a négy saját mobilhálózattal rendelkező szolgáltatónak, valamint azoknak a mobilszolgáltatóknak, amelyek a szolgáltatást saját hálózattal rendelkező mobilszolgáltatóval kötött hálózati szerződés alapján nyújtják. A friss dokumentum a 2017 első negyedéve és 2020 negyedik negyedéve közötti időszakra vonatkozik.

Azt írták: kiugró érték a jelentésben, hogy 2019 végéhez képest 2020 végére a lakossági előfizetők egy SIM-kártyára jutó átlagos havi adatforgalma 42,8 százalékkal – a nem lakossági előfizetőké pedig 12,4 százalékkal – emelkedett.

Mindez a 126 millió GB-os összes belföldi mobilinternet-forgalmat nézve egy év alatt 35,3 százalékos növekedést jelent

– írták.

Hozzátették: a telefonhívások forgalma is csaknem ötödével, 7,1 milliárd percre nőtt, ugyanakkor itt nem volt lényegi eltérés a lakossági és a nem lakossági előfizetők szegmense között. A roamingszolgáltatás növekvő tendenciája viszont 2020-ban, különösen a második negyedévtől látványosan megtört: 2020 negyedik negyedévében mindössze harmadannyi SIM-kártyáról indítottak külföldről hívást és négytizednyiről interneteztek külföldről, mint egy évvel korábban.

Az egy barangoló SIM-kártyára eső havi átlagos roaminghívás- és adatforgalom ugyanakkor drasztikusan megugrott: előbbi csaknem háromszorosára, 40,9 percről 114,7 percre, utóbbi mintegy 3,5-szörösére nőtt 0,8 Gbyte-ról 2,7 Gbyte-ra.

A vizsgált négy év alatt a SIM-kártyák száma érdemben nem változott,

bár a mobilpiacon a forgalmat bonyolító SIM-kártyák száma 2020 első felében átmenetileg enyhén visszaesett. 2020 végén az aktivált SIM-kártyák száma 11,5 millió, míg a forgalmat bonyolító SIM-kártyák száma 10,6 millió körül alakult. Az előfizetéses (úgynevezett post paid) kártyák aránya a 2017 első negyedévi 60,2 százalékról a vizsgált időszak végére 69,5 százalékra emelkedett a feltöltőkártyás (úgynevezett pre paid) SIM-kártyák rovására.

A mobilpiacon belül a mobiltelefon-szolgáltatás piaca telített, a hívásforgalmat bonyolított SIM-kártyák száma a 2020 végi 9,75 millióval érdemben nem változott a bemutatott időszakban. A teljes hívásforgalom 96 százaléka számlás előfizetésről indul.

Az aktivált M2M – tehát az emberi beavatkozás nélkül megvalósított, eszközök közötti kommunikációhoz kapcsolódó – SIM-kártyák száma évi tízszázalékos növekedéssel 1,3 millió fölé emelkedett 2020 második felében.

Tovább olvasom

Médiapiac

A legtöbb hanghívás és az adatforgalom zöme is 4G-n zajlik

A növekedés oka vélhetően nemcsak a hálózatfejlesztés, hanem az is, hogy a felhasználók egyre több 4G képes készüléket használnak.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

A negyedik generációs mobilszolgáltatás, azaz a 4G szerepe folyamatosan nő a hangforgalomban, 2020 végére már a hívásforgalom közel fele – 47 százaléka – zajlott ilyen hálózaton, míg 2019 végén ez az arány csak 25 százalék volt – derül ki a mobiltelefon-, a mobilinternet- és a mobil M2M-szolgáltatások (Machine-to-Machine) főbb mutatóinak alakulását tartalmazó legfrissebb mobilpiaci jelentésből, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tett közzé (NMHH).

Az NMHH Kommunikációs Igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint

a növekedés oka vélhetően nemcsak a hálózatfejlesztés, hanem az is, hogy a felhasználók egyre több 4G képes készüléket használnak.

2020 végére így a 4G-s hívásforgalom meghaladta a 3G-s forgalmat, amely közel 46 százalékos volt. A 2G-hálózatok részesedése a hanghívásokból épp csak meghaladja a hét százalékot, egy százalékponttal csökkenve 2019 végéhez képest – írták.

Hozzátették: a belföldi mobiltelefonálás hívásforgalma is nőtt az elmúlt egy évben:

a számlás előfizetők havonta átlagosan több mint öt és fél órát (339 percet), a feltöltőkártyások több mint fél órát beszéltek készülékeiken

a 2020 negyedik negyedéves adatok szerint. 2019 utolsó negyedévéhez képest 2020 végére az összes küldött SMS 18,8 százalékkal csökkent.

A teljes belföldi mobilinternet-forgalom 95 százalékát 4G-hálózaton továbbították 2020 végére; a 3G 3,6 százalékot, a 2G 1,5 százalékot tett ki. Az elmúlt négy évben az éves mobilinternet-forgalom több mint megháromszorozódott, 2020 végén túllépte az éves 474,4 millió GByte-ot. Ezen belül az összes forgalom kétharmadát kitevő okostelefonos szegmens adatforgalma 2020 utolsó negyedévére 87,2 millió Gbyte-ra bővült, ami az előző év azonos időszakához viszonyítottan 39,5 százalékos növekedést jelent. Egy számlás okostelefonos SIM-kártya 2020 végén havonta átlagosan 4,9 Gbyte adatforgalmat generált, míg egy feltöltőkártyás (pre paid) 1,5-öt – írták.

Közölték azt is, a mobiltelefon-szolgáltatás piacán 2017 eleje és 2020 vége között folyamatosan a Magyar Telekom Zrt. volt a piacvezető a hívásforgalmat bonyolított SIM-kártyák alapján, részesedése 45 százalék körül alakult. A második Telenor Magyarország Zrt. részesedése ez idő alatt 2,4 százalékponttal csökkent, míg a harmadik Vodafone Magyarország Zrt.-é 0,9 százalékponttal nőtt.

A mobilinternet-piacon szintén a Magyar Telekom volt a piacvezető, részesedése 41 százalék körül alakult az internetforgalmat bonyolított SIM-kártyák alapján. Mögötte a Vodafone és a Telenor többször helyet cserélt, hasonló, 28 százalék körüli piaci részesedéssel, míg az év végére a DIGI negyedikként elérte a piac közel 2,5 százalékát.

Tovább olvasom

Médiapiac

A baloldali sajtó hazudik a portói nyilatkozatról

Ahogy azt a Magyar Nemzet korábban megírta, a hazai sajtó balliberális oldalán végigsöpört az álhír, miszerint a portói politikai nyilatkozatból „Orbánnak nem sikerült kifúrnia a nemek közötti egyenlőségre utaló kifejezést” azaz a gender equality-t.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A hamis állítás a Hvg.hu-tól származott péntek este, de a hasonszőrű hírportálok még a szociális EU-csúcs vége után is szajkózták a tartalmat: a Mérce.hu szerint is megmaradt a gender equality a zárónyilatkozatban, a PestiBulvár.hu pedig „váratlan zakóról” ír a miniszterelnök portói szereplésével kapcsolatosan. A pontot az i-re viszont ismét a Hvg.hu tette fel már szombat délután, amikor újfent azt írta: „Hiába támadta Orbán, még egy EU-s nyilatkozatba került be a nemek közötti egyenlőtlenség.”

Pénteken írtak egy szombaton elfogadott szövegről

A portói szociális csúcstalálkozón – erre a Hvg.hu is rájött szombatra – négy nyilatkozatot fogadtak el. Péntek este a szociális partnerszervezetek és az EU-intézmények az úgynevezett portói szociális kötelezettségvállalás nevű dokumentumra ütöttek pecsétet, amit a hazai balliberális sajtó hamisan portói nyilatkozat néven hivatkozott le. Míg előbbi dokumentumban szerepel az átideologizált gender equality kifejezés, a portói politikai nyilatkozatban – amely kimondatlanul a csúcsértekezlet legfontosabb dokumentuma – nyoma sincs.

Hogyan is írhatott hírt a Hvg.hu a zárónyilatkozatról péntek este, ha azt szombaton, az EU-csúcs zárónapján fogadták el az országvezetők?

A dokumentum szövegében a magyar és a lengyel kormányok által kifogásolt gender equality, azaz nemek közötti egyenlőség helyett „a társadalmunkban mindenkit megillető egyenlőség” kifejezés szerepel. Ez a Budapest és Varsó által támogatott verzió. Egyébként egy helyen megtalálható az átideologizált gender szó a szövegben, mégpedig a „gender pay gap”, azaz a nemek közötti bérkülönbségek leküzdéséről szóló résznél. Egy kormányzati forrás a Magyar Nemzetnek ezzel kapcsolatban rámutatott:

hazánk ezt nem is kifogásolta, hiszen erre az angol nyelvben nincs más megfelelő kifejezés.

Úgy, ahogy azzal sem volt lényegi probléma, hogy az Indiával közösen aláírt EU-nyilatkozatokban szerepel a gender equality.

A magyar delegáció Portóban sosem küzdött az ellen, hogy szerepeljen az uniós dokumentumokban a nemek közötti egyenlőtlenség kérdése,

az Európai Unió hivatalos nyilatkozatai viszont sokszor az ideológiailag átitatott gender equality kifejezést propagálnák.

Mi a baja a kormánynak a gender szóval?

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Portóban maga is arról beszélt: Magyarország számára alapvető, hogy a nőket és a férfiakat egyenlő bánásmód illeti meg. Keresztényként azonban a problémát a gender mint ideológiailag motivált kifejezés használata jelenti.

– A kifejezés jelentése tisztázatlan, valahol a nő és a férfi megjelölés között mozog

– fogalmazott.

Tovább olvasom