Kövess minket!

Médiapiac

Fog-e fizetni a hírekért a Google?

Tavaly ősszel még úgy látszott, a digitális újságírást védő szabályozási javaslatával az Európai Bizottság megmentheti a sajtó jövőjét. Mostanra azonban megdőlni látszik a terv.

A szeptember közepén nyilvánosságra hozott bizottsági javaslat (COM(2016)594; a vezetői összefoglalót lásd csatolt dokumentumként) célja az lett volna, hogy az internetes óriások – mint a Google, a Facebook vagy a LinkedIn – fizessenek az európai kiadóknak az oldalaikon megjelenő hírtartalmakért. Nem kétséges, hogy ha a tervet keresztülviszik, a világ más tájain is hasonló követelések fogalmazódnának meg. Mostanra azonban bizonytalanná vált, hogy a terv többségi támogatást kap-e az Európai Parlamentben.

Egyes érdekeltek nem csupán azt vonják kétségbe, hogy a javaslat-e a legjobb megoldás a kiadók digitális technológiákkal szembeni aggályainak kezelésére, de azt is megkérdőjelezik, hogy a Bizottság javaslata valóban csupán ezekre a kételyekre korlátozódna

– mondta a POLITICO-nak Therese Comodini Cachia, a javaslatot gondozó máltai javaslattevő (a leadképen).

Egyes kis online kiadók attól félnek, hogy a bonyolult szabályozás következtében a nagy szereplők nem foglalkoznának velük, így megszűnne a forgalomterelés az oldalaikra, miközben a „linkadó” nem segítene megoldani a rossz üzleti modellek problémáját.

Holland, brit és észt diplomaták is hangoztatták fenntartásaikat, miközben Mathias Döpfner, az Axel Springer vezérigazgatója és a német lapkiadók egyesületének elnöke szerint a szellemi tulajdonjogok rendezése nélkül a kiadóknak nincs esélyük a digitális jövőben, és „aki ennek ellenkezőjét állítja, az hazudik vagy félrevezet”.

 

A Springer egyébként a spanyol Vocento kiadói csoport mellett a javaslat legelkötelezettebb támogatói közé tartozik. A kontinens nyomtatott sajtója 2010-2014 között 14 milliárd euró bevételtől esett el, és ebből csupán 4 milliárdot hozott vissza az online; az olló pedig a jövőben még tágabbra nyílhat. (Ennek oka részben az a téves meggyőződés volt, hogy az ingyen kínált online tartalmakkal bevonzott olvasók elegendő reklámbevételt eredményeznek majd. Mindeközben az olyan bevételi források, mint a programajánlók vagy az apróhirdetések, más online szolgáltatókhoz vándoroltak.) Kérdés, hogy a mostani javaslat mennyivel járulna hozzá a bevételekhez. A becslések 10 százalék körüli gyarapodásról szólnak, ami ugyan nem elhanyagolható, de nem is oldaná meg a problémákat.

 

Jogaik védelmében a kiadók régi szövetségeseikhez, a politikusokhoz is fordulhatnak. A demokrácia védelmét zászlajukra tűzve a Springer és a német kereszténydemokraták közötti hagyományosan jó kapcsolatokat, vagy a spanyol miniszterelnök és az El Pais-t kiadó PRISA közötti szálakat is fel tudják használni. Az egyes országokon belül a sajtótermékek közötti ideológiai törésvonalak, illetve a Brexit nyomán a kontinens egyik legbefolyásosabb sajtópiaca érintettségének megszűnése azonban nem lendíti előre az ügyet.

Comodini Cachia jövő hónapban terjeszti be jelentését a javasolt változtatásokkal együtt a Parlamentnek. Az Európai Néppárt a javaslat mögött áll, csakúgy, mint a szocialisták és a demokraták közel fele, országok szintjén azonban eddig csupán Franciaország, Olaszország és Spanyolország nyilvánította ki egyértelmű támogatását. Ez kevésnek bizonyulhat az internetes aktivisták és Szilícium-völgyi lobbisták ellentámadása közepette.

A Parlamentben a javaslat leghangosabb ellenzője a zöldpárti, a Kalózpárt színeiben a testületbe került Julia Reda, aki szerint a hírlapok problémái nem a szellemi tulajdonjogok körül keresendők. A Google pedig azzal érvel, hogy a javaslat mindenki számára hátrányos lenne, beleértve a fenntartható online üzleti modelleket tervező európai startupokat is. Nem beszélve a kiadókról, akikhez ők forgalmat terelnek, miközben a hírek mellett nem is jelentetnek meg reklámokat. Az EU adatai szerint ugyanakkor a felhasználók többsége csupán a címet és a Google találatai között megjelenő leadet olvassa el, át már nem kattint a teljes cikkekre. Amikor Spanyolországban hasonló szigorítást vezettek be, a Google lekapcsolta a News szolgáltatást, és ezt elsősorban a kisebb kiadók sínylették meg. A valamivel enyhébb német szabályozás esetében is károkat szenvedtek azok a kiadók, akik nem járultak hozzá, hogy ingyen megosszák tartalmaikat a keresőóriással. Ugyanakkor egy szigorú, európai szintű szabályozás akár elég hatékony eszköz is lehet az online behemótok ellen.

Médiapiac

Újabb tehetséggondozó kurzust indít a Mediaworks

A program során a résztvevők a magyar konzervatív sajtó kiemelkedő szereplőiből összeállított előadókkal és mentorokkal dolgozhatnak együtt.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Mediaworks Hungary Zrt. gyakorlatorientált tehetséggondozó képzése kiállta a gyakorlat próbáját, ezért a sikeres első kurzus után idén is meghirdeti azt hazánk egyik legnagyobb médiavállalata – közölték a szervezők pénteken. Mint írták, a program Facebook-oldalának posztjai többek között azt is elárulják, milyen jó hangulatban folyt a közös munka, az a tény pedig szintén beszédes lehet, hogy a képzést sikeresen elvégzők közül összesen kilenc ifjú tehetséges növendék kapott állásajánlatot a cégtől, így

az itt végzettek legtöbbje immár kolléga, hiszen rájuk a Magyar Nemzet, az Origo, a Világgazdaság, a Nemzeti Sport és a Mediaworks Központi Online Szerkesztősége is számot tartott.

Aki tehát csatlakozik a tehetséggondozó programhoz, hogy a médiaismereteit gyarapítsa, s magát gyakorlott újságíróvá képezze, a program Facebook-oldaláról már jó előre pontosan feltérképezheti, mire számíthat, milyen ismeretekkel gazdagodhat.

Íme a részletek

Ha valakit érdekel a média világa, szeret írni, de nincs még szerkesztőségi gyakorlata, publikációs rutinja, vagy netán az elméleti tudása már megvan, de a gyakorlati médiamunka még hiányzik, akkor a Mediaworks Tehetséggondozó Programja most őt is megszólíthatja.

A tehetséggondozóra felvett jelentkezők méltányos és versenyképes díjazásban részesülnek. Döntően a 22 és 30 év közötti, még a karrierjét építő korosztályt várják, de nincs meghatározott korhatár a jelentkezés során.

A Mediaworks Tehetséggondozó Programjára jelentkezhetnek

  1. alapszinten azok, akiket érdekel a média világa, de még nincs szerkesztőségi gyakorlatuk,
  2. illetve azok, akik már részt vesznek valamilyen egyetemi kommunikációs képzésben. Ebben az esetben a tehetséggondozáskor a gyakorlati médiamunka tapasztalatainak megosztása kerül előtérbe, az elméleti háttéranyagok megismertetésével szemben.

A szervezők döntően a társadalompolitikai és gazdasági érzékenységű fiatalok érdeklődését szeretnék felkelteni, azokét, akik kíváncsiak a politika és a gazdaság nagy rendszereinek működésére, s nem idegen tőlük az adatalapú újságírás, valamint a társadalmi-gazdasági tényfeltárás gondolata.

Itt megtanulhatják, hogy milyen politikai motivációk és gazdasági szükségletek mozgatják körülöttünk a hatalmi struktúrákat, s milyen hálózatok rezdüléseire érzékenyen lehet megérteni a társadalmi és pénzügyi változások mélyebb összefüggéseit.

A Mediaworks Tehetséggondozó Programja valóban a tehetség egyéni kibontakoztatására figyel, így hát az arra érdemeseknek lehetőségük lesz a rovatok szerinti és a platformok szerinti specifikációra is.

A program támogatja az egyéni multimédiás, rádiós és tévés aktivitásokat is – híven ahhoz, hogy a képzés Magyarország legnagyobb kiadóvállalatának hátterére hagyatkozhat.

Jelentkezési feltételek

  • Már folyamatban lévő, a diploma megszerzéséhez közeledő egyetemi képzés vagy egyetemi diploma.
  • Önéletrajz.
  • A haladó szintű tehetséggondozásra jelentkezőktől publikációs lista, az alapszintre jelentkezőktől egy legfeljebb 3000 karakteres, aktuális belpolitikai témában születő véleménycikk.
  • Motivációs levél, amelyben szerepel egy legfeljebb kétperces motivációs videó, amelyben a jelentkezés okát kell ismertetnie a jelentkezőnek. A videóanyagot egy zárt YouTube-csatornára kell feltölteni. (A zárt Youtube-csatornára feltöltött anyagot a jelentkező kezeli, azt nem veszik át adatkezelésre, hanem csak a döntést előkészítő háttéranyagnak tekintik. A felvételi eljárás végén a videó természetesen bármikor törölhető.)
  • A magas szintű nyelvismeret előnyt jelent a programban.

A válogatás két körben történik: a beküldött írásos anyagok alapján a kiválasztottaknak még egy írásos felvételi teszten és egy felvételi interjún is részt kell venniük. Csak ezek után kaphatják meg az ajánlatot a szerződés aláírására.

A jelentkezés határideje: 2022. október 15.

A jelentkezést és az esetleges kérdéseket erre a címre kell elküldeni: tehetseggondozas@mediaworks.hu.

További információ a program közösségi oldalán, a leggyakoribb kérdések és a rájuk adott válaszok pedig ide kattintva érhetők el.

Tovább olvasom

Médiapiac

Politikai támadást intéztek a 444 „tényellenőrei” Orbán Balázs ellen

A Transzparens Újságírásért Alapítvány elemzése szerint a Lakmusz nevű úgynevezett „tényellenőrző” portál nem szakmai alapon, hanem politikai célok mentén támadja a politikust.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Neil Hall

A Transzparens Újságírásért Alapítvány legfrissebb elemzésében megvizsgálta Lakmusz nevű úgynevezett „tényellenőrző” portál Orbán Balázs posztjával kapcsolatos írását, amelyből az látszik, a portál nem szakmai alapon, hanem politikai célok mentén támadja a politikust.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szeptember 1-én kelt, „Európában Magyarországon a legalacsonyabb a lakosságot sújtó infláció” című Facebook bejegyzésében egy IMF által készített elemzést osztott meg arról, hogy Európában Magyarországon a legalacsonyabb a lakosságot sújtó infláció, kiemeli azt is, hogy a kutatás 2022 első negyedévi adatokkal számol. A bejegyzés egyik alaptétele, hogy hazánk a rezsicsökkentés miatt mindez alól kivételt képez: „az alsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartásokat valamivel kevésbé érinti az infláció mértéke, mint a leggazdagabb egyötödöt.” Orbán hozzátette, hogy „A rezsicsökkentés megóvásával pedig biztosítottuk, hogy az átlag alatt fogyasztóknak ezután se kelljen egekig érő fűtésszámlát fizetniük a téli hónapokban.”

A 444.hu-hoz tartozó, Lakmusz nevű úgynevezett „tényellenőrző” oldal hosszú cikket írt arról, hogy ellenőrizték a bejegyzés valóságtartalmát. „Tényellenőrzésükben” kifogásolták Orbán Balázs bejegyzését.

A Transzparens Újságírásért Alapítvány elemzése megjegyzi, hogy a „tényellenőrzés” kifejezés önmagában megkérdőjelezhető: hiszen a tényt nem ellenőrzik, hiszen a tény azért tény, mert az igazságtartalmát már bebizonyították, ennek hiányában hipotézis, vagy vélemény.

Az alapítvány szerint a Lakmusz „tényellenőrző bizottsága” szinte kizárólag a bejegyzés első mondatára reagál, azt állítva, hogy „nem igaz, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a lakosságot sújtó infláció”. Szerintük a „Nemzetközi Valutaalap valójában arról írt, hogy nálunk járultak hozzá a növekvő energiaárak a legkevésbé az inflációhoz” majd hozzátették, hogy „mindezt májusi adatok alapján, még jóval a magyar rezsiárak emelése előtt számították ki.”

A Transzparens Újságírásért Alapítvány szerint ezzel az a probléma , hogyOrbán Balázs bejegyzésében kiemelte, hogy az elemzés az első negyedévre vonatkozott, és a teljes bejegyzés az energiaárak inflációra gyakorolt hatását veszi alapul.

A 444.hu kötelékébe tartozó Lakmusz nevű tényellenőrző portál tehát fact-checkelte Orbán Balázs egy Facebook-bejegyzését, de úgy tűnik, csak a címre koncentrálnak. Amennyiben mégsem, akkor súlyosabb az eset: szövegértési problémák állnak fenn a Lakmusz művészettörténész tényellenőrzőjénél – fogalmaz az elemzés. 

Lyukra futottak a 444 „tényellenőrei” – de ki ellenőrzi őket?

Orbán Balázs egy szeptember 20-i bejegyzésében reagált is a „tényellenőrök” vádjaira. Kritikával illeti az ellenőrzést: 

„A 444 » független tényellenőr« csapata szerint nagyot hibáztam, mert nem hívtam fel a figyelmet egy szeptember eleji bejegyzésemben arra, hogy a hivatkozott adatok korábbi időszakból valóak. Nézzük, akkor mi is szerepel a bejegyzésben szó szerint: »2022 ELSŐ NEGYEDÉVI adatokkal számoló IMF-elemzés«”.

Válaszolt arra is, hogy a Lakmusz kifogásolta, hogy a háztartások által érzékelt inflációval kapcsolatban a politikus nem hangsúlyozta eléggé, hogy az IMF az energiaárak által befolyásolt inflációt elemzi. Orbán Balázs szerint azonban ha „elolvassuk a teljes bejegyzésemet, egyértelműen kiderül, hogy az egész bejegyzés az energiaárakról szólt.” Végül felteszi a kérdést:„Ha ilyen »alapos« munkát végez a 444 művészettörténész végzettségű »tényellenőre«, akkor vajon hogyan viszonyuljunk egy »mezei« 444 újságíró felkészültségéhez?”

A Transzparens Újságírásért Alapítvány korábban részletes elemzésben mutatta be a 444.hu által, az Európai Bizottság támogatásával életre hívott Lakmusz nevű tényellenőrző hírportál működését. Öndefiníciójuk szerint azért hozták létre az oldalt, hogy ellenőrizzék azokat az információkat, amelyek sok emberhez jutnak el, és érdemben befolyásolhatják az életüket – fogalmaz a cikk. Az Alapítvány szerint jellemzően 5 újságíró ír cikkeket a Lakmuszra. A főszerkesztő Zöldi Blanka, aki a Direkt36-nál dolgozott. Diószegi-Horváth Nóra, aki a Mércénél tevékenykedett, valamint éveken át menetkísérő koordinátorként segítette a Budapest Pride szervezését.

Szintén a Mércénél dolgozott Kárpáti Jakab is, aki a Lakmuszhoz kerülése előtt a Partizán csatorna szerkesztőségében tevékenykedett. Neuberger Eszter pedig írt cikkeket a hvg.hu, a 2019 végén megszűnt Abcúg és a 444 felületeire is.

A szóban forgó tényellenőrzést Német Szilvi művészettörténész, médiakutató, 2019-től az ELTE Film-, média- és kultúraelméleti doktori programjának hallgatója jegyezte.

Tovább olvasom

Médiapiac

Trump hamarosan visszatérhet a Facebookra – ha „jól viselkedik”

Január elején lejár a korábbi amerikai elnök két évre szóló kitiltása. Egy szakértői csoport előbb megvitatja, milyen kockázatok és esetleges károk származhatnak a sajátos nézeteket valló, egyedi stílusban kommunikáló politikus-üzletember online rehabilitációjából.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Cristobal Herrera

Néhány hónap múlva újra a Facebook közönsége elé léphet Donald Trump bukott amerikai elnök, aki még az elveszített elnökválasztást követően, a Capitolium 2021. januári ostroma során tanúsított megkérdőjelezhető magatartása miatt tiltottak ki a közösségi médiafelületről.

Az eredetileg két évre szóló kitiltás 2023 elején jár le, így akár már jövő januárban feloldhatják a volt elnökre vonatkozó Facebook-tilalmat – erről Nick Clegg, a Meta Platforms – a Facebook anyacége – globális ügyekért felelős elnöke beszélt egy interjúban a MarketWatch beszámolója szerint.

A korlátozás visszavonásáról azt követően dönt majd a vállalat, hogy egy szakértői csoporttal megvitatja, milyen kockázatok és esetleges károk származhatnak a sajátos nézeteket valló, egyedi stílusban kommunikáló, 76 éves multimilliárdos politikus-üzletember rehabilitálásának az online térben.

Ha azt látjuk, hogy olyan tartalom van a platformunkon, amely valós fizikai károkat okozhat, akkor egyértelmű felelősségünk, hogy fellépjünk ellene

 – nyomatékosította Clegg a Semafor hírportálnak.

Trumpot 2021. január 7-től kezdődően két évre tiltotta ki a Facebook saját, valamint az ugyancsak a médiaóriáshoz tartozó Instagram-felületéről, hozzáférését pedig ezt követően is csak bizonyos feltételek teljesülése mellett állítják vissza.

Az Egyesült Államok 45. elnökét a 2020-as elnökválasztáson elszenvedett vereségét követő hónapokban a Facebook mellett több más közösségi médiaplatformról, köztük a Twitterről és a Snapchatről is kitiltották – számolt be róla a vg.hu.

Tovább olvasom