Médiapiac
Fodor Gergely: eloszlatjuk a kételyeket
Az ENPA (European Newspaper Publishers’Association) november 12-én Budapesten, a Ringier új székházában tartotta éves közgyűlését. A szervezésben és a lebonyolításban a Magyar Lapkiadók Egyesülete is közreműködött. A rendezvényen Fodor Gergely, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöki kabinetvezetője előadást tartott az új magyar médiaszabályozásról.
Mire szólt pontosan az ENPA felkérése?
A szervezők azt kérték az NMHH-tól, ismertesse a médiatörvénykezés jelen állapotát. A tájékoztatással alapvetően az volt a célunk, hogy megnyugtassuk a résztvevőket bizonyos téves hiedelmekkel kapcsolatban, cáfoljuk a nemzetközi sajtóban keringő híreket, hogy itt lábbal tiporják a demokráciát, és a sztálinizmus készül visszatérni… A sikert majd a reakciókban tudjuk lemérni. Megpróbáltam ismertetni a törvénykezés folyamatát a júliusi alkotmánymódosítástól az augusztusi salátatörvényen át (amely az intézményrendszer kereteit volt hivatott megteremteni) a pár hete elfogadott médiaalkotmányig és a decemberben elfogadandó részletes médiatörvényig.
Tisztában vagyunk azzal, hogy az ENPA vezetői mind a piacról érkeztek, és ebben a körben minden, az állami médiaszabályozást érintő törvénykezéssel kapcsolatban szkeptikusak szoktak lenni. De bízom benne, hogy ezeket a kételyeket a folyamatos konzultáció és egyeztetés el tudja oszlatni, és a végén meg fogják látni, hogy a decemberben megszülető törvény megfelel az európai elvárásoknak: mind az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló, mind a hírközlésre vonatkozó irányelveknek.
A törvénykezés négy lépcsőben zajló folyamatának a háromnegyede már lezajlott, ezekről tudtunk érdemben beszélni. A médiaalkotmány gyakorlatilag az előszele a részletes médiatörvénynek, és a kettő csak egységben értelmezhető. Magának a törvénynek a parlamenti elfogadása az egyeztetések és a társadalmi párbeszéd miatt húzódik el.
Rengeteg változás történt és van még folyamatban úgy a törvénykezés, mint az intézmények szintjén, napirenden van az új közmédia-vezetők kinevezése. Melyek azok a legfontosabb pontok, amelyet egy ilyen rövid előadásban ki lehetett emelni?
Mivel a hallgatóság nemzetközi sajtócégek vezetőiből ált, elsősorban a médiaalkotmány sajtót érintő szabályairól beszéltem. Az utóbbi hetekben nagyon sok kritika megfogalmazódott például a titkos információgyűjtéssel, az információforrások felfedésével kapcsolatban. Igyekeztem cáfolni az erre vonatkozó tévképzeteket. Pontonként végigmentünk a médiaalkotmány paragrafusain, egyenként megvilágítottuk azokat a kitételeket, amelyek neuralgikus pontok lehetnek, bár mi biztosak vagyunk ezek alkotmányosságában.
Pár hete az IPI (International Press Institute) is közleményben tiltakozott azért, hogy az új médiaalkotmány szerint az oknyomozó újságíróknak fel kellene fedniük a forrásaikat. Ezzel szemben a médiaalkotmányban az az általános jog szerepel, hogy nem kell felfedniük. Egy szakaszban vannak a kivételek, amelyek alapvetően eddig is léteztek a büntető törvénykönyvben, valamit a polgári törvénykönyvben. Megint egy tévhitet kellett eloszlatnunk. Nem új norma született, hanem egy helyre kerültek a korábban is létezett rendelkezések. Ennek kapcsán itt, a közgyűlésen is idéztem az Egyesült Királyságnak egy 1981-es törvényét, ami gyakorlatilag szó szerint úgy fogalmaz, ahogy a mi törvényünk, amit most el akarunk fogadni. Erre felállt az angol képviselő, és közölte, igen, náluk is létezik ez a törvény, de nincsenek vele megelégedve…
Közszolgálati rádiók és tévék vannak szerte Európában, az állami kézben lévő lapkiadók viszont nem jellemzőek, a nyomtatott sajtó alapvetően privátcégek kezében van. Lehetnek mások a mércék, az alapelvek, az elvárások a közszolgálati és a profitorientált médiában?
Óriási tévedés lenne, ha nem azonos mércével mérnénk a közszolgálati és a kereskedelmi médiát. Természetesen vannak speciális rendelkezések, amelyek abból fakadnak, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatások arra az alkotmányos alapelvre épülnek, amely szerint a közérdek bizonyos előjogokkal rendelkezik más érdekekkel szemben. Az információhoz jutás szabadságát mindenkinek biztosítani kell, és a közszolgálati média az egyetlen felület, amelyen keresztül erre vállalkozhatunk, az európai jogszokások és a magyar alkotmányozás felhatalmazása alapján.
A kereskedelmi médiaszolgáltatásokkal kapcsolatban egyébként az új törvénykezés nem tett mást, mint egy helyre gyűjtötte a mindenféle platformra kiterjedő tartalomszolgáltatásra vonatkozó jogszabályok összességét, és az eddig meglévő rendelkezéseket kiterjesztette az új médiaplatformokra.
Magyarországon a sajtót az 1986-os Sajtótörvény, az elektronikus médiát a 1996-os Médiatörvény szabályozza. Lapkiadók tévét, rádiót aránylag ritkán vesznek, viszont online területen igen erős aktivitást fejtenek ki. Lehetséges, hogy a kiadók emiatt érzékenyebbek az internet bármiféle kontrolljára?
Igen, ez érezhető volt a prezentáció során is. De továbbra is azt gondoljuk, hogy nem tehetünk különbséget egy lap kinyomtatott, illetve internetes verziója között. Nonszensz, hogy ezekre különböző szabályok vonatkoznak. Azt is figyelembe vettük, hogy egy tizennégy meg egy huszonnégy éves törvényről van szó, amelyek mellett elment a piac és az idő. Olyan helyzet van, amikor végre a törvényi szabályozás utolérheti a piacot. A jog eddig nem tudott mit kezdeni bizonyos fogalmakkal, például a product placement a reklámszabályozásban már régen túlhaladta a médiatörvényben foglaltakat. Ezekkel kellett kezdeni valamit, hogy a gyakorlatban végbemenő konvergencia és koncentráció a törvények szintjén is jelenjen meg.
Lassan a végéhez közeledik a törvényalkotás, és jön az alkalmazás időszaka. Van-e olyan belső terv, ütemezés, amely alapján valamikor áttekintik, mennyire megalapozottak az aggályok, hogyan vizsgázik a rendszer a gyakorlatban?
Ez a feladat nagyrészt a Médiatanácsra fog hárulni, amely heti rendszerességgel ülésezik, és a döntéseiben, felügyeleti jogkörének a gyakorlása során elvi álláspontokat fog megfogalmazni a törvény alkalmazásával kapcsolatban.
Az NMHH új szervezeti struktúrájában a szabályozás és a felügyelet kapja a legnagyobb hangsúlyt. E két tevékenységnek is állandó összhangban kell lennie. Ami most kőbe vésett jogszabálynak tűnik, az mindenkor módosítható, ha az alkalmazhatóság nem felel meg az elvárásoknak. Vannak olyan – kifejezetten megengedő típusú – rendelkezések, mint például a szerkesztői szabadság a tulajdonosi és a szponzori nyomással szemben, amelyek új, Európában sem annyira ismert elemei lehetnek ennek a törvénynek. Egy flexibilis, emberközpontú hatóságnak az a feladata, hogy lekövesse a folyamatokat a sajtóban, a médiában.
Voltak az előadás után kérdések, reakciók? Sikerült eloszlatnia az ENPA-vezetők aggodalmait?
Nagyon kritikusak voltak az ENPA-képviselők., de mi ezt végtelen megértéssel fogadjuk, mert nekünk a piaccal partnerségi kapcsolatra kel törekednünk. Ennek rendkívül fontos aspektusa, hogy önszabályozó testületekre bízzuk a média tevékenységét. Amin természetesen őrködik egy állam által felhatalmazott szerv. Partnerül hívjuk a piacot, de ehhez szükségünk van arra, hogy a piac is bizalommal figyelje a mi tevékenységünket. Ezért kölcsönösen küzdünk.
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én
Médiapiac
Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat
Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.
Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.
A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.
A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.
Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.
Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.