Kövess minket!

Médiapiac

Finn kémsorozat rajtol az Epic Dramán

1950-es évek, Finnország a KGB és a CIA frontvonalában, az elnökválasztás előtt – ez az alaphelyzete az anya-lánya írópáros, Kirsti és Katri Manninen új szerzeményének. Az Árnyékvonalak exkluzív premierje Közép- és Kelet-Európa-szerte 2020. augusztus 27-én lesz látható az Epic Drama tévécsatornán.

Az Árnyékvonalak (Shadow Lines) igaz történetekre építve szemlélteti a független, ugyanakkor a hidegháború sarkalatos pontjának számító kis északi ország II. világháborút követő konfliktusait. Az elmés thriller a KGB és a CIA finnországi érdekütközésén alapszik. Amennyiben az ország túl akar élni, meg kell találnia saját útját a két nagyhatalom között.

Az anya-lánya írópáros alkotását Alli Haapasalo mellett a brüsszeli filmdíjas Antti-Jussi Annila (Szauna, Újjászületett harcos) keltette életre.

“Ez a kémthriller olyan, mint egy puzzle, mindemellett szinte már szemtelenül izgalmas, szórakoztató és kegyetlenül szép. A koncepció illik hozzám is, és nézőként sem láttam még ilyet soha” – nyilatkozta a fiatal finn rendezői generáció kiemelkedő alakja, a pazar képvilággal dolgozó Antti-Jussi Annila, aki munkásságáért már a finn nemzeti filmdíjat is bezsebelte.

1955 őszén egy titkos finn hírszerző csoport (a Fist) betört az Egyesült Államok finn nagykövetségére – szigorúan őrzött dokumentumok és dekóder kulcsok megszerzésére utaztak. Küldetésük azonban borzasztóan rosszul alakult: a Fist egyik tagja és egy CIA ügynök életét vesztette. A sorozat során az akciócsoport ténykedését követhetjük. Ők Finnország függetlenségét védik – szemben a KGB-vel és a CIA-val, akik megpróbálnak beavatkozni még az ország belügyeibe, köztük az elnökválasztásba is. A hidegháború legforróbb pontja ugyanis nem Washington, D.C. vagy Moszkva, hanem a keleti és nyugati hatalmak közé eső kis észak-európai főváros, Helsinki. Helena Korhonen (Emmi Parviainen), az Egyesült Államokból frissen visszatért hallgató csatlakozik a Fisthez, múltja azonban olyan titkokat rejt, amelyek összeegyeztethetetlennek tűnnek küldetésével.

Az alkotók számára a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy elszakadjanak a megszokott – és éppen ezért akár már unalmas – skandináv noir stílustól, és helyette egy friss, lebilincselő, akciódús, képvilágban gazdag sorozatot hozzanak. Hogy ez mennyire sikerült, az augusztus 27-étől csütörtökönként 21 órától mindenképpen kiderülhet a magyar nézők számára is!

A három nyelven (angol, finn és orosz) beszélő sorozat kapcsán a FinnAgora kulturális intézet mini nyelvtanfolyamot futtat az Epic Drama csatorna közösségi oldalán, amely során kiderül, melyek a két nyelv leghasonlóbb szavai.

Médiapiac

Megbukott a baloldali lap lejáratási kísérlete

A baloldali média-hazugsággyár egyik képviselője, a 168 Óra újabb gyöngyszemmel jelentkezett a napokban.

Közzétéve:

Borítókép: Az idén Széchenyi-díjjal kitüntetett Merkely Béla kardiológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem rektora. Fotó: MTI/Cseke Csilla

A baloldali propagandalap vasárnap arról cikkezett, hogy bár nézők nélkül rendezik meg az olimpiát, Merkely Béla mégis ott lehet a helyszínen.

A 168 Óránál abból jutottak erre a következtetésre, hogy az elismert professzor vasárnap több fotót is megosztott arról, hogy kint van Tokióban, és a helyszínen szurkol a magyarok sportolóknak. Mint a fényképeken látható, Merkely Béla társaival az úszócsapat sikereiért szorított. 

Csakhogy négy poszttal lejjebb Merkely Béla a Facebook-falán megírta, mit keres a japán fővárosban.  

“Hamarosan újra láthatjuk nagyszerű sportolóinkat versenyezni, most Tokióban, ahova én is elindultam a mai napon, mint a FINA Sports Medicine Committee tagja” – írta a professzor közösségi oldalára, amiből egyértelművé válik, hogy dolgozni ment ki a szigetországba.

A kínos baki után Merkely Béla helyreigazítást kért a 168 Órától, aminek következében a baloldali lap kénytelen volt módosítani a cikkét.

Mint ismert, a népszerű professzornak fontos szerepe van a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, amelynek következtében a baloldali pártok, politikusok, és médiájuk célkeresztjébe került. Vélhetően a 168 Óra lejáratási kísérlete is ennek tudható be – írta az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

6,5 millió embert értek el az NSO hírei a Facebookon az Eb alatt

Újabb kiemelkedő eredményt ért el a Nemzeti Sport Online: 6,5 millióan látták bejegyzéseit a futball-Eb alatt a Facebookon, ami 32 millió aktivitást generált – jelentette be kedden a népszerű sportportál.

Közzétéve:

Borítókép: Magyar szurkolók a 2021. évi labdarúgó-Európa-bajnokság Magyarország-Franciaország meccsén, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az Európa-bajnokság alatt (június 11. és július 11. között) több mint 6,5 millió Facebook-felhasználóhoz jutott el a Nemzeti Sport Online (NSO), az ismert közösségi oldalon ennyien látták legalább egy bejegyzésüket – írják.

Az NSO Facebook-oldalának követői emellett nagyon aktívak is voltak, a reakcióikat, hozzászólásaikat és megosztásaikat számolva összesen 32 millió aktivitás köthető olvasóihoz az Eb heteiben a Magyarországon legnépszerűbb közösségimédia-felületen.

A portál híreire több mint 10 millió átkattintás érkezett az Európa-bajnokság ideje alatt a Facebookról.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon mintegy 6.7 millió Facebook-felhasználó van, az összes magyar nyelvű facebookozó száma pedig mintegy 7.1 millióra tehető, kijelenthető, hogy közülük tízből legalább kilencen (91.55 százalék) találkoztak az NSO valamilyen tartalmával az Európa-bajnokság idején, s akkor még nem említettük például az NSO gyorsan növekvő Instagram-táborának tagjait. “Jószerével tehát majdnem mindenkit elértünk a közösségi médiában, aki jelen van ezeken a felületeken, s a magyarok nagy többsége már ebbe a körbe tartozik” – tették hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megkétszereződött a magányról szóló médiatudósítások száma

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban; Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfői felméréséből.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása – írták.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban.

Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban.

Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.

Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait.

A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából.

A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek – figyelmeztettek.

Tovább olvasom