Kövess minket!

Médiapiac

Felszámolják a Roxy Rádiót

Felszámolják a Roxy Rádiót működtető társaságot – közölte portálunkkal a médiatanács. Több éves késedelem és több, az adót működtető társaság által be nem tartott megállapodás után bontottak szerződést a Roxy Rádióval – áll a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának közleményében.

A Hivatal a tartozás behajtása iránt a műsorszolgáltatóval szemben megindította a felszámolási eljárást is a Fővárosi Bíróság előtt – jelezték érdeklődésünkre. Nem sokkal korábban közleményben hozták nyilvánosságra, mi állt a döntés hátterében.

A Médiatanács nem máról holnapra dönt egyes rádiók szerződésének felmondásáról: a Roxy Rádió több éves elmaradással – majdnem 100 milliós díjtartozással – rendelkezett. A műsorszolgáltatási díj közpénz, ezért a Médiatanács a díjbefizetésekkel kapcsolatban fokozott gondossággal köteles eljárni. A Médiatanács 2010. november 10-én felmondta a Roxy Rádió Kft. műsorszolgáltatási szerződését, mivel a rádió 91.114.108 forint díjtartozást halmozott fel. A tanács minden tartozó esetében a méltányosság és a fokozatosság elve alapján jár el, és csak legvégső esetben alkalmazza a legszigorúbb szankciókat. A Médiatanács számos lehetőséget biztosít a rádió- és televízióadók számára, hogy műsorszolgáltatási díjtartozásaikat részletfizetés vagy más könnyítés útján rendezzék – hangsúlyozzák.

A gazdasági válság hatásainak ellensúlyozására a jogelőd ORTT a frekvenciás helyi és körzeti műsorszolgáltatók 2010. I. és II. negyedévi díját 25%-al csökkentette. A Médiatanácshoz részletfizetési és halasztási kérelemmel lehet fordulni, és a médiahatóság mindig hozzájárul e kérelmek engedélyezéséhez – kivéve, ha a műsorszolgáltató már több, korábbi részletfizetési megállapodást sem teljesített. Különös méltánylást érdemlő esetekben a Testület már több alkalommal döntött egyes műsorszolgáltatók díjának csökkentéséről. Így tett a Roxy Rádió esetében is, amikor 2006-ban felére csökkentette rádió a műsorszolgáltatási díját. A rádió 2009-ben két alkalommal kapott részletfizetési kedvezményt, de egyik megállapodást sem teljesítette. A hatóság több alkalommal biztosított lehetőséget a személyes találkozóra is a helyzet tisztázása érdekében, de a rádió vezetői nem éltek az alkalommal. 2010-ben a Roxy ismét lehetőséget kapott arra, hogy részletekben fizesse ki tartozását, de ezt a megállapodást sem tartotta be, ráadásul június óta a bankgarancia nyújtására vonatkozó kötelezettségét sem teljesítette – jegyzik meg.

A közlemény felhívja a figyelmet: a törvény és a műsorszolgáltatási szerződés értelmében, amennyiben egy rádió vagy televízió 15 napot késik a díj befizetésével, a hatóság a szerződést felmondhatja. A jogelőd testület és a Médiatanács egy esetben sem élt ezzel a lehetőséggel. A Roxy Rádió esetében is csak több éves késedelem és majdnem 100 milliós díjtartozás után döntött úgy, hogy több kedvezményt nem biztosít a rádió számára és a szerződés felmondásáról rendelkezik.

Médiapiac

Megbukott a baloldali lap lejáratási kísérlete

A baloldali média-hazugsággyár egyik képviselője, a 168 Óra újabb gyöngyszemmel jelentkezett a napokban.

Közzétéve:

Borítókép: Az idén Széchenyi-díjjal kitüntetett Merkely Béla kardiológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem rektora. Fotó: MTI/Cseke Csilla

A baloldali propagandalap vasárnap arról cikkezett, hogy bár nézők nélkül rendezik meg az olimpiát, Merkely Béla mégis ott lehet a helyszínen.

A 168 Óránál abból jutottak erre a következtetésre, hogy az elismert professzor vasárnap több fotót is megosztott arról, hogy kint van Tokióban, és a helyszínen szurkol a magyarok sportolóknak. Mint a fényképeken látható, Merkely Béla társaival az úszócsapat sikereiért szorított. 

Csakhogy négy poszttal lejjebb Merkely Béla a Facebook-falán megírta, mit keres a japán fővárosban.  

“Hamarosan újra láthatjuk nagyszerű sportolóinkat versenyezni, most Tokióban, ahova én is elindultam a mai napon, mint a FINA Sports Medicine Committee tagja” – írta a professzor közösségi oldalára, amiből egyértelművé válik, hogy dolgozni ment ki a szigetországba.

A kínos baki után Merkely Béla helyreigazítást kért a 168 Órától, aminek következében a baloldali lap kénytelen volt módosítani a cikkét.

Mint ismert, a népszerű professzornak fontos szerepe van a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, amelynek következtében a baloldali pártok, politikusok, és médiájuk célkeresztjébe került. Vélhetően a 168 Óra lejáratási kísérlete is ennek tudható be – írta az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

6,5 millió embert értek el az NSO hírei a Facebookon az Eb alatt

Újabb kiemelkedő eredményt ért el a Nemzeti Sport Online: 6,5 millióan látták bejegyzéseit a futball-Eb alatt a Facebookon, ami 32 millió aktivitást generált – jelentette be kedden a népszerű sportportál.

Közzétéve:

Borítókép: Magyar szurkolók a 2021. évi labdarúgó-Európa-bajnokság Magyarország-Franciaország meccsén, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az Európa-bajnokság alatt (június 11. és július 11. között) több mint 6,5 millió Facebook-felhasználóhoz jutott el a Nemzeti Sport Online (NSO), az ismert közösségi oldalon ennyien látták legalább egy bejegyzésüket – írják.

Az NSO Facebook-oldalának követői emellett nagyon aktívak is voltak, a reakcióikat, hozzászólásaikat és megosztásaikat számolva összesen 32 millió aktivitás köthető olvasóihoz az Eb heteiben a Magyarországon legnépszerűbb közösségimédia-felületen.

A portál híreire több mint 10 millió átkattintás érkezett az Európa-bajnokság ideje alatt a Facebookról.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon mintegy 6.7 millió Facebook-felhasználó van, az összes magyar nyelvű facebookozó száma pedig mintegy 7.1 millióra tehető, kijelenthető, hogy közülük tízből legalább kilencen (91.55 százalék) találkoztak az NSO valamilyen tartalmával az Európa-bajnokság idején, s akkor még nem említettük például az NSO gyorsan növekvő Instagram-táborának tagjait. “Jószerével tehát majdnem mindenkit elértünk a közösségi médiában, aki jelen van ezeken a felületeken, s a magyarok nagy többsége már ebbe a körbe tartozik” – tették hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megkétszereződött a magányról szóló médiatudósítások száma

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban; Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfői felméréséből.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása – írták.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban.

Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban.

Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.

Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait.

A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából.

A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek – figyelmeztettek.

Tovább olvasom