Médiapiac
„Félni nem félek” – Interjú a 24.hu főszerkesztőjével
Szigeti Péter több mint hat évig volt a Kreatív magazin főszerkesztője, majd négy évig a lapot kiadó PPH Media tartalomfejlesztési vezetőjeként dolgozott. Október 4-én vette át az ország egyik legnagyobb szerkesztőségének irányítását. Az új főszerkesztővel a hazai digitális piacot érő kihívásokról, a 24.hu újrapozicionálásáról, a hírportálépítés nehézségeiről beszélgettünk.
Mennyit gondolkodtál, mielőtt elvállaltad a főszerkesztőséget?
Nagyjából két hetet, viszonylag gyors folyamat volt. Valamivel tovább tartott a munkába állásom, hiszen az előző munkahelyemen kitöltöttem a felmondási időt.
Mi járt a fejedben ez idő alatt?
Elsősorban az, hogy szeretnék-e kimenni a közéleti porondra. Korábban egy niche-lapokat megjelentető szakkiadónál, a Kreatívot is jegyző Professional Publishing Hungary (PPH) Kft.-nél dolgoztam különféle beosztásokban viszonylag hosszú ideig. Persze a Kreatív érintőlegesen foglakozott közéleti kérdésekkel, de nem úgy, ahogy egy klasszikus hírportál.
Mit találtál vonzónak a mai magyar közéletben?
Nem a közélet vonzott, hanem az, hogy részt vegyek egy olyan hírportál működtetésében, fejlesztésében, amely közéleti kérdésekkel is foglalkozik. Az is szerepet játszott a döntésemben, hogy jó helyről érkezett az ajánlat.
Ugyanakkor nincs politikai újságírói gyakorlatod. Mivel a hatalom ma deklaráltan úgy bánik az újságírókkal, mintha ellenzéki politikusok lennének, nem tartottál attól, hogy nem fogod tudni kezelni ezeket a helyzeteket? Hogy aknamezőre tévedsz, akár meg is vezethetnek?
A 24.hu-nál nálam tapasztaltabb szerkesztők és újságírók dolgoznak, megbízom a tudásukban. Jól felépített a döntéshozatali mechanizmusunk, ami segít kiküszöbölni a hibákat, elejét venni annak, hogy aknamezőre fussunk.
Ha a többi közéleti portállal összehasonlítjuk, akkor a 24.hu inkább a kattintásvadászatról, leegyszerűsítve: a cuki vagy éppen megdöbbentő tartalmakról volt híres. A nagy látogatottságot is ezek kontentek hozták, kevésbé a politikával foglalkozó vagy az oknyomozó cikkek.
Sokkal később indult, mint a versenytársai, így aztán kereste a helyét, ha úgy tetszik, a piaci rést. A Hír24, majd a 24.hu elsősorban hírszolgáltatásra és igen, kattintásgyűjtésre jött létre. Majd még az egykori népszabadságos kollégák érkezése előtt megszületett a stratégiai döntés a portálépítésről. Az azóta érkezett szerkesztők, újságírók munkája is azt bizonyította, az irány helyes, van kereslet a közéleti, szeriőz tartalmakra.
Mi a tulajdonosi szándék?
A 24.hu rendszere nagyon jól felépített, szilárd alapokon áll, a szerkesztőség jól működik, a megbízásom részben arról szól, hogy ezt üzemeltessem. Részben pedig arról, hogy a vezetésem alatt a csapat eljusson egy magasabb szintre. A cél az, hogy a 24.hu-nál az elmúlt években tök jól felépült alapot megőrizve hozzunk létre egy integrált hírportált. Mint említettem, ez a folyamat már az érkezésem előtt elindult, ami még hiányzik, az az erős márka. Két évvel ezelőtt váltott nevet a hírportál, lett Hír24-ből 24.hu. Erre mit látok az első nap? A szerkesztőségi ajtón még mindig a régi név szerepel. [Nevet.] Ahogy ezt Varga Zoltán [a kiadó, a Central Médiacsoport Zrt. tulajdonosa – a szerk.] a beszélgetéseink során el is mondta, részben azért keresett meg engem, mert tudta, mivel foglalkoztam a PPH-nál.
Lehet, hogy a politikában még kevésbé jártas, az ügynökségi és hirdetői világban viszont – korábbi munkám révén – ismert vagyok.
Mit érzel akkor, amikor az egyik vetélytársatok „ellenzéki propagandaoldalként” minősíti a 24.hu-t?
Kalkuláltam azzal, hogy jönnek majd támadások, és sokáig azt hittem, idegesíteni fognak. |
De nem, nevetek rajtuk, ahogy a kollégáim is. Nem szabad személyesre venni. Ha kommunikációs szempontból nézem, értem, miért csinálják ezt, mi a célja a politikai propagandának, le akarnak járatni minket, bár szerintem ez nagyon nem működik. Ha újságíróként olvasom ezeket a cikkeket, képtelen vagyok értelmezni őket.
Miért éri meg ma Magyarországon a közéleti tartalmak előállításába pénzt fektetni?
Kinek miért. Vannak olyan médiacégek, ahol politikai motivációk húzódnak meg a háttérben. A mi esetünkben viszont azért éri meg, mert úgy látjuk, hogy egy közéleti portál jól illeszkedik a digitális portfólióba, ki tudja egészíteni. A Central zömében olyan magazinokat ad ki, olyan site-okat üzemeltet, amelyek elsősorban a női közönséget célozzák meg. A különféle kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy a közéleti kérdések nagyobb arányban foglalkoztatják a férfiakat. A cég üzleti szándéka, hogy minden célcsoportot elérjen.
Közelítsünk más irányból. Miért éri meg két újságírót egy hétig hagyni dolgozni egy oknyomozó anyagon, ahelyett, hogy napokon keresztül kiscicás vagy balesetekről szóló híreket pakolnának fel az oldalra, amelyek mindent összevetve több kattintást generálnak?
Erre a kérdésre nagyon jó választ ad a 24.hu működése. Nekünk szerencsére nem kell a kettő között választanunk. Profin és hatékonyan működik a bulvárra is építő, sok kattintást hozó hírgyártási folyamat. Ráadásul két forgalomterelő eszközünk is van: egyrészt házon belül a Startlap, másrészt a Facebook, amit az egész Central-portfólió nagyon jól használ. Ha a követők számát, az onnan érkező kattintások számát nézzük, a hírportálok közül talán a 24.hu használja a legügyesebben a Facebookot. Ugyanezt csinálják azonban a nagy versenytársaink is: egyrészt pörgetik a nagy forgalmat eredményező tartalmakat, másrészt próbálnak klasszikus értelemben vett újságírói munkát végezni.
Most nyereséges-e a 24.hu? Azért kérdezem, mert a könyvekben nincs világosan elkülönítve a portál mérlege.
Az, még ha nem is termel óriási nyereséget. És ebből egy dolog következik: ahhoz, hogy több bevételünk, több olvasónk, több és értékesebb hirdetési felületünk legyen, többet kell költeni a tartalomra.
Az év elején azért még arról volt szó, hogy a tulajdonos megválik a digitális portfóliótól, eladja az RTL Magyarországnak.
Harmincszázalékos tulajdonszerzésről volt akkor szó, de közben megváltozott a helyzet. Rajtunk kívül álló okok miatt: közismert, hogy tavasszal a médiahatóság nem engedélyezte az RTL tulajdonszerzését. Ez jóval az én érkezésem előtt történt, ha úgy tetszik, az igazolásom az új stratégia megvalósításának egyik eleme.
A tartalomgyártással nem foglalkozó két globális óriás évről évre nagyobb szeletet vág ki a hazai online reklámtortából. Az olyan hirdetésoptimalizáló technológiák, mint a programmatic, egyre olcsóbbá teszik a „magyar kattintást”. Hogyan látod a piac jövőjét?
Szerintem a nagyon nagy portáloknak és a szűk célközönséghez szóló kis site-oknak lesz jövőjük. |
Valószínű, hogy mi a jövőben sem elsősorban a szeriőz tartalmakkal generáljuk majd azt a látogatottságot, ami a nyereséget termeli. Ahhoz azonban, hogy igazán széles közönséget elérő portál legyünk, bővíteni kell a portfóliót, aminek a 24.hu az egyik eleme, a szeriőz tartalom pedig ezen belül egy értékes és fontos részelem. Nemcsak közéleti tartalmakra gondolok itt egyébként, hanem kultúrára, életmódra, sportra is, és nem csupán szövegekre, hanem például videókra is. A Facebook és a Google az egész hazai médiapiac számára óriási kihívás. Ha tudnám, mi a megoldás, lehet, hogy már én lennék a világ egyik leggazdagabb embere. [Nevet.] Megjegyezném, a programmatic valóban jön fel, de a natívra és a branded contentre is egyre többet költenek a hirdetők, ami jó hír a kiadóknak, hiszen erre van ráhatásuk.
Ám e téren is a YouTube a meghatározó. Egy-egy influencernek – akinek nem kell 80–100 fős szerkesztőséget fenntartania – álompénzeket fizetnek ki cégek, csakhogy pár másodpercre feltűnjön egy-egy márka a videójukban.
Úgy gondolom, hogy tartalom nélkül a reklám nem létezhez, és a tartalomgyártáshoz a jövőben is a médiacégek fognak érteni igazán; az a kérdés, hogy mennyire rugalmasak, képesek-e gyorsan alkalmazkodni. A Central ezen a téren is időben lépett, van influencer marketinggel foglalkozó, branded contentet gyártó részlege.
Mivel a natív hirdetések lényege a szerkesztőség és a hirdető együttműködése, mi lesz a szerkesztőséget védő tűzfallal?
A tűzfal most is megvan, elsősorban az olvasót kell védenie. |
Őt nem szabad átverni, világossá kell tenni számára, hogy amit lát, az szerkesztőségi tartalom-e vagy hirdetés.
Nem erről a tűzfalról beszélek, hanem arról, amelyik az újságírót védi attól, hogy a bevételeit féltő kiadó letiltson bizonyos hirdetői érdekeket sértő, ám közérdekű cikkeket.
Nem vitás, továbbra is garantálni kell az ilyen esetekben, hogy a szerkesztőség akarata érvényesülhessen, a médium hitelességét semmi ne kezdhesse ki. Persze nem akarok mellébeszélni, tisztában vagyok vele, hogy az egész világon arrébb mentek a határok. A The New York Times nem divíziót, hanem külön céget hozott létre a natív és a branded content gyártására. Mert tényleg a lét a tét. Jelenleg három útja van egy médium finanszírozásának: a reklámok, az olvasók és a politika. Az utóbbi egészségtelen és nálunk teljességgel kizárt, online pedig – miután idehaza nem működnek a fizetős megoldások – az olvasó csak a figyelmével tud fizetni. Ebben a tekintetben a Central még a szerencsésebbek közé tartozik, mert a portfóliójában számos olyan nyomtatott kiadvány van, melyet boldogan vesznek az emberek.
Belépésed előtt lehetett olyan cikkeket olvasni, hogy kirúgások, cserék lesznek a 24.hu-nál.
Ezeknek a cikkeknek egy része a fent említett lejárató kampány része volt. Leépítések nincsenek és nem is lesznek. Volt fluktuáció, voltak, akik még a belépésem előtt elmentek, ám csak olyanok távoztak eddig, akiknek ez szándékukban állt. És többen érkeztek, mint ahányan elmentek.
Az előző főszerkesztő, Kustánczi Norbert augusztusban adott egy interjút a Kreatívnak, amiből kiderült, hogy meglepetésként érte a leváltása, és rossz szájízzel távozott.
Erről őt kell megkérdezni, ehhez tényleg nem tudok mit hozzáfűzni. Kiegészítve az előbb mondottakat: amikor beálltam, két alapelvet fogalmaztam meg. Az egyik: minden vezetőnek joga van eldönteni, kivel akar dolgozni. A másik: viszont előnyt élveznek az itt lévő kollégák, adjunk időt számukra, nézzük meg, tudunk-e együtt dolgozni. Kinevezésemkor az egyik rovatnak nem volt vezetője, egy másik éléről pedig időközben távozott a rovatvezető. Az új szerkesztőktől pont ugyanazt kértem, mint amit magamnak is alapelvként megfogalmaztam.
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én