Kövess minket!

Médiapiac

Felmérték a többképernyős tévézést

A „TV Plusz” kutatás a tévéműsorok online megtekintésének eszközeiről, gyakoriságáról, tartalmáról és a közönség összetételéről ad átfogó képet.

A Nielsen Közönségmérés 2014. májusi kutatása szerint a hagyományos tévénézést kiegészítve televíziós tartalmat más eszközön, internetes forrásból napi vagy heti rendszerességgel mindössze a tévékészülékkel rendelkező teljes népesség 6%-a fogyaszt.

A tévés háztartásban élő 4 éven felüli személyek 77 százalékának biztosított otthonában az internet-hozzáférés. Az online kapcsolatra alkalmas eszközök közül a legelterjedtebb még mindig az asztali számítógép (52%), laptoppal 42 százalék, tablettel 13 százalék rendelkezik. A smart TV 8 százalékot tesz ki, de a ténylegesen internethez csatlakozó TV-készülék ennél ritkább, a háztartások 6%-ában van jelen. Jóllehet a személyek több mint háromnegyedének van otthon internet-hozzáférése, mégis csak 64 százalékuk használja azt. Filmeket, sorozatokat vagy tévéműsort 28%-uk néz az interneten, magyar csatornák élő vagy archív műsorát pedig 16%. Okostelefonja a vizsgált személyek 35%-ának van.

Mivel az asztali PC és a laptop a legelterjedtebb internetképes eszköz, így nem meglepő, hogy ezeket használják legtöbben online tévénézésre is. A 4 éven felüliek 9%-a szokott asztali számítógépen, illetve 8%-a laptopon magyar tévéműsorokat nézni. A mobileszközökön történő tévés tartalomfogyasztás aránya – a témát övező felfokozott elvárások ellenére – egyelőre szerény: okostelefonon a vizsgált népesség 2%-a, tableten 1%-a szokott tévés tartalmat nézni.

A viszonylag magas internet-ellátottság ellenére a tévés háztartásban élő 4 éven felüliek 84%-a egyáltalán nem néz magyar televíziós műsorokat az interneten. Napi szintű online tévénézőkről is korai lenne még beszélni (1%), ám legalább heti gyakorisággal már a vizsgált személyek 6%-a választja a tévénézés kiterjesztésének ezt a formáját. Ennél valamivel többen vannak azok (11%), akik havonta egy-két alkalommal vagy még ennél is ritkábban néznek tévét az interneten.

Az internetes tévénézők fele 18-39 év közötti, többségük nő, 60%-uk rendelkezik érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel.

A magyar tévécsatornák tartalmát interneten elsősorban a televíziók saját honlapján keresik a nézők. Annak a 16 százaléknyi rétegnek, amely interneten keresztül is tévézik, közel háromnegyede ezt az utat választja, és csak 22% használ erre a célra valamilyen alkalmazást.

Azt, hogy a tévécsatornák tartalmai közül mit néznek az interneten, elsősorban az határozza meg, hogy melyek az adott időszakban a sikeres tévés formátumok. A májusi vizsgálatban az online tévénézők közül a legtöbben a tehetségkutatókat, vetélkedőket említették (54%). Ezt követik a hírműsorok (41%), szappanoperák (36%), showműsorok (35%), valóságshow-k (31%) és a sportműsorok (28%).

A 4 éven felüli személyek mindössze 3%-a él olyan háztartásban, ahol nincs tévékészülék, és ezek kétharmada internet-hozzáféréssel sem rendelkezik. A tévékészülékkel nem rendelkezők egynegyede használja az internetet filmek, sorozatok és más tévéműsorok megtekintésére, tehát a tévével nem rendelkező, de interneten tévés jellegű tartalmat fogyasztók köre jelenleg a teljes népesség kevesebb mint 1 százaléka.

A kutatás módszertanáról

2014. április 30. és június 7. közötti, sztenderd kérdőívvel végzett kutatás, amelynek országos, rétegzett, véletlen háztartási mintája régióra és településméretre reprezentatív. A kutatás 2014 háztartást keresett meg, amelyben 4895 személy él. Az adatokat a Nielsen a 2011. évi népszámlálás adataihoz súlyozta.

Részletek és grafikonok a mellékelt dokumentumban.

Médiapiac

Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik

A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.

Közzétéve:

Borítóképünkön Soros György amerikai milliárdos, fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan

A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.

“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”

fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.

A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.

A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.

Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.

Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).

A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.

A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.

A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom