Médiapiac
Felmérés az üzleti döntéshozók internethasználati szokásairól
Az NRC Piackutató 2008 első félévében végzett vizsgálatából kiderült, a vállalati döntéshozók 95%-a rendelkezik otthoni internet hozzáféréssel. A menedzserek körében magas a mobilinternet-használat, mobiltelefonján csaknem 25 százalékuk internetezik, laptopon pedig valamivel több, mint 20 százalékuk használ mobil szélessávot.
Az internetes tevékenységek között az ügyfelekkel és partnerekkel való kapcsolattartás mellett fontos szerepe van a versenytársak figyelésének és a hírek közötti tájékozódásnak is.
A mindennapos informálódásra használt honlapok rangsorát toronymagasan az origo és az index vezeti. Az üzleti döntéshozók közel 80 százaléka látogatja ezeket a weboldalakat. A domináns szerepű világháló mellett ugyanakkor helyt kapnak az offline médiumok; havi- heti- és napilapok is. A gazdasági hetilapok rangsorában első helyen szereplő HVG-t a döntéshozók közel 60 százaléka olvassa rendszeresen. Az üzleti, gazdasági jellegű honlapokat látogató döntéshozók többsége regisztrált tagsággal is rendelkezik az olvasott weboldalon, az oldalak hírlevelére feliratkozók aránya pedig eléri a 45 százalékot.
A legtöbben a pénzügyi (több mint 80 százalék) valamint a politikai hírek (közel 60 százalék) iránt érdeklődnek. A rangsorban az előbbieket a technikai rovat, majd a tőzsde és devizaárfolyamok követik. Jól látható tehát, hogy az üzletemberek fontos szerepet szánnak a tájékozódásnak és időt szentelnek a pénzügyi és politikai helyzet követésére.
Az üzleti portálok többsége a hírek közlése mellett egyéb hasznos szolgáltatásokat is kínál a látogatóknak. A mikrovállalkozások menedzserei ezek közül az adózási információkat böngészik legnagyobb arányban (60 százalék). A kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalati döntéshozók 56, illetve 57 százaléka a vállalati híreket olvassa szívesen. A rangsorban olyan szolgáltatások is szerepelnek, mint a makrogazdasági adatszolgáltatás, pályázatfigyelő, pénzváltó, angol szakszótár, csak hogy néhányat említsünk. A weblapokon használható kalkulátorok közül a bér kalkulátor, a valutaváltó és az SZJA kalkulátor a legnépszerűbbek.
Míg a 18-69 éves internetezők 65 százaléka próbálta már ki az internetes vásárlást, addig az üzleti döntéshozók körében ez az arányszám 90 százalék felett van. A 18-69 éves netezők 40 százaléka legalább alkalmanként rendel online, míg az üzleti döntéshozók közel 80 százaléka. A világhálón keresztül beszerzett termékek köre változatos. A menedzserek közel 45 százaléka vásárol online módon műszaki cikkeket. A rangsorban másodikként – 30 százalékos értékkel – a számítástechnikai termékek szerepelnek, de az üdülés, szállás valamint a repülőjegy internetes lefoglalása is a döntéshozók közel 30 százalékára jellemző.
Az online fizetés tekintetében is kezdeményezőbbek a döntéshozók. A mikrovállalatok menedzsereinek 58, a kis- és középvállalati, valamint nagyvállalati döntéshozók több mint 60 százaléka próbálta már ki az interneten keresztüli fizetést.
A döntéshozókra jellemző nyitottság az online banki szolgáltatások igénybevételében is megmutatkozik. Míg az internetezők 33 százaléka él ezzel a lehetőséggel, addig a menedzserek több mint 70 százaléka választja pénzügyei intézéséhez az internetet. Az online vásárlás és átutalások alkalmazásának ilyen magas arányú különbsége a célcsoportok életvitelének eltéréséből is adódik. Az üzletemberek mindennapi operatív feladataik elvégzéséhez gyors és praktikus megoldásokat keresnek. A vásárlások lebonyolításakor és hivatali ügyintézésekhez is rutinszerűen alkalmazzák az internet kínálta lehetőségeket.
Forrás: Lapkiadás
Médiapiac
Egy tweet miatt vették el az „év humanistája” címet
Nem „megfelelően” beszélt a transzokról.
Az Amerikai Humanista Társaság (American Humanist Association, AHA) hétfőn visszavonta a Richard Dawkins evolúciós biológus professzornak 25 évvel ezelőtt megítélt „év humanistája” díjat, mert véleményük szerint a tudós marginalizált csoportokat alázott meg tudományos értekezés „leple alatt” – írja a The Guardian.
És akkor eljöttek Dawkinsért
Az AHA még 1996-ban Az önző gén, illetve az Isteni téveszme könyvekért jutalmazta Dawkinst a díjjal a tudományos fogalmak tömegek felé való kommunikálásának segítéséért. Úgy tűnik azonban, hogy hétfőn a társaság meggondolta magát.
A döntés hátterében az áll, hogy Richard Dawkins a hónap elején a transznemű embereket Rachel Dolezalhoz hasonlította. Dolezal egy polgárjogi aktivista, aki éveken keresztül egy fekete nőnek tettette magát.
A tudós csak párbeszédet akart
Dawkins reagált az őt ért kritikákra. Azt írta, hogy nem állt szándékában a transzneműek becsmérlése. Kiemelte, hogy a szóban forgó tweetet azzal a szóval fejezte be, hogy „beszéljünk róla”, és sajnálja, hogy ennek ellenére félreértették az üzenetét.
Az Amerikai Ateisták alelnöke, Allison Gill – egyébként egy transz nő – is kritizálta Dawkins üzenetét. Mint mondta, azok ártalmas és veszélyes narratívákat erősítenek meg. A Mandiner szerint hozzátette, hogy reméli, hogy Dawkins professzor megfelelő megértéssel és tisztelettel fogja kezelni a hasonló ügyeket a jövőben.
Médiapiac
Visszahúzódóban a járvány, csökkent a Netflix-előfizetők száma
Nagy esés tapasztalható a Magyarországon is közkedvelt streamingszolgáltató feliratkozóinak számában az idei év első három hónapját figyelembe véve. Ezzel hivatalosan is lezártnak tekinthető a járványhelyzet okozta növekedéshullám az előfizetők számában.
Az amerikai cég beszámolója szerint 2021 első negyedévében négymillió feliratkozóval bővült a repertoár. Ez kétmillióval kevesebb az eredetileg tervezett hatnál — összehasonlításképp az előző év utolsó három hónapjában nyolcmillió új személy fogadta el az előfizetés feltételeit. Érdekességképp, a cég részvényárfolyama 11 százalékos zuhanást produkált ebben az időszakban – számolt be róla a Híradó.hu.
A szolgáltató szerint a csökkenés mértéke várható volt, hiszen a tavalyi járványkitörés óriási pénzbeli nyereséget generált, aminek következtében az elérhető film- és sorozat felhozatal stagnál, az pedig kisebb számú feliratkozóhoz vezet. A vállalat piaci helyzetét a nézőkért folytatott verseny további résztvevői is befolyásolhatják, hiszen ma már a Disney+, a Peacock, az Apple és a Hulu jelenlétével is számolni kell. A Netflix a részvényeseknek írt levelében említi (a levél a Twitter bejegyezésben szereplő linkre kattintva érhető el):
Az előző évi dinamikák hozzájárultak az idei év eddigi szűkebb kínálatához, ami kisebb számú feliratkozót generál. Nem gondoljuk viszont, hogy a konkurenciaharc ennek következtében változna, piaci esélyeinkre mindez nem jelent veszélyt.
2020-ban a Netflix 36 millió előfizetővel lett gazdagabb, aminek köszönhetően átlépte a 200 milliós határt és Hollywood legnagyobb streamingszolgáltatójává lépett elő. Érdekesség, hogy a feliratkozók a negyedik negyedévben ráadásul nagyrészt (83 százalékban) az Egyesült Államokon kívülről jöttek. A társaság árbevétele 24 százalékos növekedést produkál évről évre.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A Facebook nem engedi terjeszteni a botrányt
Ismét cenzúrázza a jobboldali tartalmakat a Facebook, a közösségi oldal most éppen a radikális baloldali Black Lives Matter (BLM)-mozgalom egyik vezetőjének a gyanús ingatlanvásárlási ügyeit feltáró New York Post-cikk megosztását tiltotta le. Ugyanígy járt a hírt átvevő brit Daily Mail is.
Közben kiderült, hogy Kentucky állam egyik fekete, demokrata képviselőnője, Attica Scott Breonna Taylor tavalyi lelövése ürügyén most pénzgyűjtést indított az áldozat családja nevében, csak arról éppenséggel a család nem tudott. Breonna Taylor anyja, Tamika Palmer szerint a demokrata politikus a BLM-en keresztül a lánya tragikus halálát kihasználva próbált nyerészkedni.
Ahogy arról az Origo is beszámolt, a múlt hétvégén a konzervatív New York Post kiderítette, hogy a radikális baloldali mozgalom társalapítója, a Black Lives Matter Global Network Foundation (BLMGN) ügyvezető igazgatója, Patrisse Khan-Cullors 1,4 millió dollárért (420 millió forint) vásárolt magának luxusingatlant Los Angeles megye „legfehérebb”, kizárólag gazdagok által lakott részén, Topaga Canyonban.
Ezzel párhuzamosan az is nyilvánvalóvá vált, hogy a vele házasságban élő nő, a fekete kanadai Janaya Khan szintén ingatlanokkal foglalkozik,
CSAK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN HÁROM LUXUSLAKÁST BIRTOKOL, ÖSSZESEN 3,2 MILLIÓ DOLLÁR (959 MILLIÓ FORINT) ÉRTÉKBEN, A BAHAMÁKON PEDIG A FELESÉGÉVEL KÖZÖSEN RENDELKEZNEK EGY LUXUSVILLÁVAL, AMELYNEK AZ ÁRA A 20 MILLIÓ DOLLÁRT (6 MILLIÁRD FORINT) IS ELÉRHETI.
A vádakra reakcióképpen a BLM egy közleményt adott aki, amelyből sok mindent nem tudhatunk meg, azt viszont igen, hogy értelmezésük alapján „Patrisse Khan-Cullors a jobboldali média, a fehér felsőbbrendűség és a rasszizmus áldozata lett”.
Ennek ellenére a napokban a radikális baloldali szervezet New York-i vezetője, Hawk Newsome vagyonosodási vizsgálatot követelt Khan-Cullorsszal szemben, értékelése alapján a magát képzett marxistának valló nő ingatlanügyei aláássák a BLM hitelességét.
Az amerikai radikális baloldal fejének a gyanús ingatlanügyeiről és egyre nyilvánvalóbb sikkasztásáról szóló hírek villámgyorsan terjedtek a különböző közösségi oldalakon, épp ezért a Facebook – a BLM-hez való példátlan lojalitásuk miatt nem meglepően –
LETILTOTTA A NEW YORK POSTNAK A PATRISSE KHAN-CULLORS INGATLANÜGYEIVEL KAPCSOLATOS TÉNYFELTÁRÓ CIKK MEGOSZTÁSÁT, ARRA HIVATKOZVA, HOGY ANNAK TARTALMA SÉRTI A KÖZÖSSÉGI OLDAL ALAPELVEIT.
Másnap ugyanez történt a brit Daily Mail cikkével is, miután az újság munkatársa megpróbálta közzétenni a New York Posttól átvett információkat.
A Facebook által alkalmazott nyílt cenzúra téma volt a Fox News Tucker Carlson Tonight című műsorában. Az erről szóló hírt megosztotta Twitter-oldalán Donald Trump volt amerikai elnök legidősebb fia, Donald Trump Jr. is.
Tucker Carlson műsorvezető a New York Posttal szemben alkalmazott cenzúra miatt a Facebookhoz fordult, a közösségi oldaltól mindössze azt a választ kapta, hogy a cikket azért távolították el a platformról, mert az alapelveik mellett adatvédelmi problémák is felmerülnek, szerintük annak tartalma sérti a személyes adatok védelmére vonatkozó irányelveiket.
A Fox műsorában még az hangzott el, hogy már a Facebook Messenger alkalmazásában sem lehet elküldeni a BLM-vezér ingatlanügyeiről szóló New York Post-cikket.
Rendszeresen cenzúrázzák a közösségi oldalak a konzervatív híreket és véleményeket
Az Origo számos alkalommal írt már a nagy techcégek által a konzervatív vélemények és a baloldali politikusok számára kellemetlen hírek letiltásáról, cenzúrázásáról. Ezek közül a leglátványosabb az volt, amikor még 2020 október végén, tehát az amerikai elnökválasztási kampány utolsó napjaiban a Facebook és a Twitter egy hétre letiltották a New York Postnak azon cikkeit, amelyekben az újságírók feltárták Joe Biden akkori demokrata elnökjelölt fiának, Hunter Bidennek a külföldi, korrupciógyanús ügyeit, illetve nyilvánosságra hozták a laptopján talált obszcén jellegű fényképeit, amelyek prostituáltak társaságában készültek.
2021 januárjában, a Capitolium ostromának az ürügyén pedig valamennyi közösségi platform örökre letiltotta Donald Trump volt elnök személyes és politikai jellegű fiókjainak a használatát.
A volt elnök másodszülött fiának, Eric Trumpnak a felesége, Lara Trump márciusban igazolt a Fox Newshoz, mint műsorvezető. Március 31-én az apósával készített egy interjút, de annak a megosztását letiltotta a Facebook, illetve a Facebook tulajdonában lévő Instagram – közölte a Daily Mail.
Néhány napja a Twitter véglegesen törölte a Project Veritas amerikai oknyomozó portál alapítójának, James O’Keefe-nek a profilját, aki az utóbbi időszakban számos felvételt tett közzé arról, hogyan gyártott hazug propagandát a CNN annak érdekében, hogy megbuktassa Donald Trumpot. Ideiglenes jelleggel pedig felfüggesztésre került a Project Veritas oldala is.
A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!