Kövess minket!

Médiapiac

Felhő mögül a nap?

Fontos döntést hozott tavaly november végén az Európai Bíróság. Az európai médiapiacra kiható döntés fő kérdése az volt, hogy a fogyasztó mentheti­-e a felhőbe valamely szabadon hozzáférhető földfelszíni sugárzású tévéadás jeleit? És felelős­e a szolgáltatást nyújtó cég a szükséges antennák, digitális átalakítóberendezések és tárhelyek rendelkezésre bocsátásáért és így a jelek közönséghez juttatásáért?

Az angliai bejegyzésű VCAST cég szolgáltatásának előfizetői bármely televíziós csatorna szabadon hozzáférhető földfelszíni televíziós jeleinek a vételét, digitális jelekké alakítását és személyes tárhelyén történő rögzítését kérhették. Mint oly sok más, digitális technológiák igénybe vételén alapuló újszerű üzleti modell esetén, itt is felmerült annak kérdése, hogy egy ilyen szolgáltatás beilleszthető a hatályos szerzői jog keretei közé.

 

A válasz ezúttal nemleges lett.

 

Az Európai Unió Bírósága (EUB) számos korábbi döntésében megjelenő szigorú értelmezést követve hangsúlyozta, hogy az előzetes engedély nélkül végzett magáncélú másolás hátrányt okozhat a szerzői jogosultnak. S bár a VCAST tárhely-szolgáltatását a bíróság általában véve nem találta jogsértőnek, a cég által alkalmazott technológiai megoldásra tekintettel az EUB elutasította a magáncélú többszörözés szabályainak az alkalmazhatóságát.

Ahhoz ugyanis, hogy a privát tárhelyre a felhasználó másolatot készíthessen, először a földfelszíni jelek vétele és azok szerverekre történő továbbítása volt szükséges. Ez pedig már egy olyan felhasználás, amely nem kizárólag a jogvédett művek többszörözését, hanem azok nyilvánossághoz közvetítését is eredményezte. A Bíróság hangsúlyozta, hogy ez utóbbi jog a közvetítések minden formájára kiterjed, függetlenül az alkalmazott technikai eszköztől vagy eljárástól. Kiemelte a tanács, hogy a földfelszíni jelek internetes jelekké alakítása az eredetitől eltérő, specifikus technikai módja a közvetítésnek, amely engedély nélkül nem valósítható meg. Végül rögzítést nyert, hogy a VCAST szolgáltatását meghatározatlan, de mindenképpen jelentős számú végfelhasználó, más szóval a nyilvánosság bármely tagja igénybe vehette.

A fenti döntés a felhőmegoldások viszonylag szűk, ám jelentőségét tekintve jelentős szegmensét érinti. Az ítélet nem vonatkozik az olyan megoldásokra, amelyek kizárólag tárhely-szolgáltatásban jelennek meg, s ahol a végfelhasználó a jogvédett tartalmakat kizárólag saját belátása és döntése alapján többszörözi (például Dropbox). Általában véve ugyancsak érintetlenül hagyja a PaaS és a SaaS modelleket.

Hasonlóképp helytálló és fontos érvként hangzott el, hogy a felhasználó mindaddig a magáncélú másolás keretei között marad, amíg más szervezet infrastruktúráját veszi igénybe, azonban a másolatkészítést ő kezdeményezi és annak a tárgyát, módját, helyét és idejét is ő választja meg. Ezzel a bírósági értelmezéssel összhangban áll a magyar szerzői jogi Nagykommentár vonatkozó – még a VCAST döntést megelőzően megjelent – része is. Eszerint „[a cloud computing] szolgáltatások rendkívül sokfélék, amely sokféleségnek különösen abból a szempontból van szerzői jogi relevanciája, hogy a szolgáltató mennyire aktívan vesz részt a szolgáltatásban. A magáncélú másolások szempontjából azok a szolgáltatástípusok lehetnek érdekesek, amikor a fogyasztó a szolgáltató aktív közreműködése, sőt tudása nélkül készít másolatot úgy, hogy ahhoz a nyilvánosság tagjai nem tudnak hozzáférni. Az ilyen másolatkészítésre álláspontunk szerint a hatályos törvény szabálya kiterjed, ez tehát szabad felhasználásnak minősíthető.”

Más szóval a tárhely-szolgáltatás továbbra is legális, hasznos szolgáltatásként értékelhető, a passzív, kizárólag többszörözési célokat szolgáló infrastruktúra biztosítóinak nincs mitől tartaniuk a szerzői jogi szabályozás értelmében.

Érdemes egy pillanatra visszalépni az időben, és megnézni, hogy a magyar Szerzői Jogi Szakértő Testület (SzJSzT) miként vélekedett még 2007-ben az IPTV szolgáltatásokkal kapcsolatosan. A testület szakvéleménye szerint a network PVR szolgáltatások olyan komplex számítástechnikai, informatikai rendszert képeznek, amely nélkül nem kerülhetne sor a műsorrögzítésére. Az SzJSzT szerint „ebben az esetben tehát a szolgáltató a puszta tárhely szolgáltatáson felül további szolgáltatást nyújt az előfizető számára, és az előfizető, amennyiben valamely műsort rögzíteni kíván, csupán egy digitális parancsot, utasítást ad a szolgáltató tulajdonában lévő és irányítása alatt álló komplex számítástechnikai rendszernek. Ezt követően pedig a szolgáltató komplex műszaki, számítástechnikai szolgáltatása keretében az előfizető kérésére (parancsára, utasítására) központi szerverei és számítógépes rendszere útján elvégzi az adott – jelen esetben szerzői jogi védelem alatt álló – műsorszám rögzítését.”

Érdekesség, hogy az EuB a fenti szakvéleményben foglaltakkal kapcsolatosan nem foglalt állást, Maciej Szpunar főtanácsnok azonban indítványában ezzel épp ellentétesen a komplex informatikai szolgáltatás nyújtás esetén is a magánszemélyt tartotta a rögzítési folyamat irányítójának. Ugyancsak ütközés mutatkozik az SzJSzT szakvéleménye és a főtanácsnoki indítvány között atekintetben, hogy az IPTV szolgáltató oldalán jelentkező jövedelemszerzési cél kizárja-e a magáncélú másolás alkalmazhatóságát. A magyar szakértők erre igenlő választ adtak, Szpunar főtanácsnok indítványában azonban ezzel ellentétes álláspontot képviselt.

Nem vitathatóan eltérések figyelhetők meg a network PVR és a VCAST kombinált szolgáltatásának technológiai jellegzetességei között, így az idézett uniós és magyar álláspontok sem zárják ki egymás alkalmazhatóságát. Tagadhatatlan azonban, hogy a véleménykülönbség a szolgáltató és a végfelhasználó felhőmegoldások igénybevétele keretében betöltött szerepét illetően általánosságban is eltér. Így az a jövő kérdése marad, hogy a magyar szerzői jogban hozhat-e változást a szemlátomást „felhasználóbarátabb”, ugyanakkor nem kötelező érvényű főtanácsnoki indítvány.

Visszatérve az EUB előzetes döntéséhez, annak talán legfontosabb, helytálló észlelése, hogy az online szolgáltatások több, szerzői jogilag releváns felhasználás ötvözetén alapulhatnak. Ezek vonatkozásában pedig elengedhetetlen, hogy valamennyi részelem (felhasználás) jogszerűen valósuljon meg. Ha a többszörözésnek előfeltétele egy nyilvánossághoz közvetítés, úgy azt is csak engedéllyel vagy valamely korlátozás/kivétel keretei között lehet megvalósítani.

Az EUB korábbi joggyakorlata részletesen rávilágított arra, hogy mely esetekben fogadható el jogvédett tartalmak nyilvánossághoz közvetítése vagy internetes lehívásra hozzáférhetővé tétele. Eltekintve a felhőmegoldások szempontjából egyébkén igen fontosnak tekinthető linkelési modellektől, gyakorlatilag általános jelleggel megállapítható, hogy az eredetitől eltérő szervezet által, az eredeti műsorfolyam technikai átalakításával járó profitorientált továbbközvetítések engedély hiányában jogellenesnek minősülnek. A VCAST üzleti modellje pedig megfelel ezen kizáró körülményeknek.

Érdemes egy pillantást vetni egyébként az InfoSoc-irányelv 5. cikkében foglalt egyéb korlátozásokra és kivételekre. Vajon van-e köztük olyan rendelkezés, amely lehetővé teszi a nyilvánossághoz közvetítés joga alóli szabad felhasználásokat? Az irányelv egyetlen kötelezően átültetendő rendelkezése, az 5. cikk (1) bekezdésében foglalt ideiglenes többszörözés esetköre logikájában közel áll a vizsgált jogesethez, ám ez a bekezdés csak az ideiglenes többszörözés, semmint az ideiglenes nyilvánossághoz közvetítés esetkörét nem fedi le. Más szóval az uniós jog nem teszi lehetővé a közvetítést abból a célból, hogy az adott tartalom utóbb magáncélból másolható legyen.

Az 5. cikk (3) bekezdésében számos olyan korlátozás és kivétel található, amely elvben felhívható felhőmegoldások révén történő közvetítésre is. Ilyen például a viszonylag széles oktatási célú, avagy a fogyatékos személyek részére biztosított kivételek, esetleg a nyilvánosan hozzáférhető könyvtárak, oktatási intézmények vagy múzeumok, valamint az archívumok általi, dedikált számítógépeken keresztül történő lehívásra hozzáférhetővé tétel. Ezen esetkörök – a fogyatékos személyeket segítő szolgáltatások kivételével – ugyanakkor érdemben kizárják a profitorientált felhasználási módokat, így azok széles körben történő elterjedése kevésbé valószínű.

Van azonban egy további pontja a főtanácsnoki indítványnak, ami – nyitva hagyott kérdésként – kiváló zárásként szolgálhat. Eszerint „[a] tárhelyek birtoklását és azok rendelkezésre bocsátását illetően a Bíróságnak a magáncélú többszörözés kivételével összefüggő díjazással kapcsolatos ítélkezési gyakorlata meglehetősen világos sarokpontokat állapít meg. Ezen ítélkezési gyakorlat értelmében ugyanis bár a díjazás fizetésére kötelezett személyek fő szabály szerint azok a felhasználók, akik a többszörözéseket e kivétel keretében végzik, gyakorlati okokból a tagállamok jogosultak arra, hogy ezt a díjazást azoktól a személyektől szedjék be, akik a nyilvánosság számára hordozókat vagy rögzítésre szolgáló berendezéseket bocsátanak rendelkezésre.

Bár ez a rendelkezésre bocsátás leggyakrabban a hordozók vagy berendezések eladásából áll, és a díjazást az eladási ár után szedik be, véleményem szerint semmilyen elvi akadálya nincsen annak, hogy a hozzáférhetővé tétel tárolókapacitásoknak felhőmegoldások formájában történő rendelkezésre bocsátásában öltsön testet. Ezt az álláspontot a Bíróság azon ítélkezési gyakorlata is megerősíti, amely szerint a magáncélú többszörözés kivétele címén történő díjazás olyan többszörözésre vonatkozhat, amelyet magánszemély végez olyan eszköz segítségével, amely harmadik személy tulajdonát képezi.”

Itt Maciej Szpunar főtanácsnok nem mást feszeget, mint az üreshordozó díj logikáján alapuló, magáncélú másolást biztosító felhőmegoldásokra nézve kivetett díjfizetési kötelezettség bevezetését. Hogy e gondolat nem ördögtől való, azt a vonatkozó jogirodalom is kiválóan tükrözi. Mindenesetre a Szpunar által kifejtettek tekinthetők a mindmáig legmagasabb szintről érkező vélemény, amely e kérdésben nyilvánosságra került. Az EUB ezúttal nem látta szükségesnek, hogy ezzel érdemben foglalkozzon, ám ez talán már nincs olyan messze. Igaz, ehhez még számos fontos, különösen joghatósági kérdést kell megválaszolni a távoli számítógépek üreshordozó díjjal való megterhelését megelőzően.

Vigyázó szemünket tehát érdemes továbbra is Luxembourgra vetni.

 

A cikk eredetileg a Médiapiac legfrissebb számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

 

Médiapiac

Újabb tehetséggondozó kurzust indít a Mediaworks

A program során a résztvevők a magyar konzervatív sajtó kiemelkedő szereplőiből összeállított előadókkal és mentorokkal dolgozhatnak együtt.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Mediaworks Hungary Zrt. gyakorlatorientált tehetséggondozó képzése kiállta a gyakorlat próbáját, ezért a sikeres első kurzus után idén is meghirdeti azt hazánk egyik legnagyobb médiavállalata – közölték a szervezők pénteken. Mint írták, a program Facebook-oldalának posztjai többek között azt is elárulják, milyen jó hangulatban folyt a közös munka, az a tény pedig szintén beszédes lehet, hogy a képzést sikeresen elvégzők közül összesen kilenc ifjú tehetséges növendék kapott állásajánlatot a cégtől, így

az itt végzettek legtöbbje immár kolléga, hiszen rájuk a Magyar Nemzet, az Origo, a Világgazdaság, a Nemzeti Sport és a Mediaworks Központi Online Szerkesztősége is számot tartott.

Aki tehát csatlakozik a tehetséggondozó programhoz, hogy a médiaismereteit gyarapítsa, s magát gyakorlott újságíróvá képezze, a program Facebook-oldaláról már jó előre pontosan feltérképezheti, mire számíthat, milyen ismeretekkel gazdagodhat.

Íme a részletek

Ha valakit érdekel a média világa, szeret írni, de nincs még szerkesztőségi gyakorlata, publikációs rutinja, vagy netán az elméleti tudása már megvan, de a gyakorlati médiamunka még hiányzik, akkor a Mediaworks Tehetséggondozó Programja most őt is megszólíthatja.

A tehetséggondozóra felvett jelentkezők méltányos és versenyképes díjazásban részesülnek. Döntően a 22 és 30 év közötti, még a karrierjét építő korosztályt várják, de nincs meghatározott korhatár a jelentkezés során.

A Mediaworks Tehetséggondozó Programjára jelentkezhetnek

  1. alapszinten azok, akiket érdekel a média világa, de még nincs szerkesztőségi gyakorlatuk,
  2. illetve azok, akik már részt vesznek valamilyen egyetemi kommunikációs képzésben. Ebben az esetben a tehetséggondozáskor a gyakorlati médiamunka tapasztalatainak megosztása kerül előtérbe, az elméleti háttéranyagok megismertetésével szemben.

A szervezők döntően a társadalompolitikai és gazdasági érzékenységű fiatalok érdeklődését szeretnék felkelteni, azokét, akik kíváncsiak a politika és a gazdaság nagy rendszereinek működésére, s nem idegen tőlük az adatalapú újságírás, valamint a társadalmi-gazdasági tényfeltárás gondolata.

Itt megtanulhatják, hogy milyen politikai motivációk és gazdasági szükségletek mozgatják körülöttünk a hatalmi struktúrákat, s milyen hálózatok rezdüléseire érzékenyen lehet megérteni a társadalmi és pénzügyi változások mélyebb összefüggéseit.

A Mediaworks Tehetséggondozó Programja valóban a tehetség egyéni kibontakoztatására figyel, így hát az arra érdemeseknek lehetőségük lesz a rovatok szerinti és a platformok szerinti specifikációra is.

A program támogatja az egyéni multimédiás, rádiós és tévés aktivitásokat is – híven ahhoz, hogy a képzés Magyarország legnagyobb kiadóvállalatának hátterére hagyatkozhat.

Jelentkezési feltételek

  • Már folyamatban lévő, a diploma megszerzéséhez közeledő egyetemi képzés vagy egyetemi diploma.
  • Önéletrajz.
  • A haladó szintű tehetséggondozásra jelentkezőktől publikációs lista, az alapszintre jelentkezőktől egy legfeljebb 3000 karakteres, aktuális belpolitikai témában születő véleménycikk.
  • Motivációs levél, amelyben szerepel egy legfeljebb kétperces motivációs videó, amelyben a jelentkezés okát kell ismertetnie a jelentkezőnek. A videóanyagot egy zárt YouTube-csatornára kell feltölteni. (A zárt Youtube-csatornára feltöltött anyagot a jelentkező kezeli, azt nem veszik át adatkezelésre, hanem csak a döntést előkészítő háttéranyagnak tekintik. A felvételi eljárás végén a videó természetesen bármikor törölhető.)
  • A magas szintű nyelvismeret előnyt jelent a programban.

A válogatás két körben történik: a beküldött írásos anyagok alapján a kiválasztottaknak még egy írásos felvételi teszten és egy felvételi interjún is részt kell venniük. Csak ezek után kaphatják meg az ajánlatot a szerződés aláírására.

A jelentkezés határideje: 2022. október 15.

A jelentkezést és az esetleges kérdéseket erre a címre kell elküldeni: tehetseggondozas@mediaworks.hu.

További információ a program közösségi oldalán, a leggyakoribb kérdések és a rájuk adott válaszok pedig ide kattintva érhetők el.

Tovább olvasom

Médiapiac

Politikai támadást intéztek a 444 „tényellenőrei” Orbán Balázs ellen

A Transzparens Újságírásért Alapítvány elemzése szerint a Lakmusz nevű úgynevezett „tényellenőrző” portál nem szakmai alapon, hanem politikai célok mentén támadja a politikust.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Neil Hall

A Transzparens Újságírásért Alapítvány legfrissebb elemzésében megvizsgálta Lakmusz nevű úgynevezett „tényellenőrző” portál Orbán Balázs posztjával kapcsolatos írását, amelyből az látszik, a portál nem szakmai alapon, hanem politikai célok mentén támadja a politikust.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szeptember 1-én kelt, „Európában Magyarországon a legalacsonyabb a lakosságot sújtó infláció” című Facebook bejegyzésében egy IMF által készített elemzést osztott meg arról, hogy Európában Magyarországon a legalacsonyabb a lakosságot sújtó infláció, kiemeli azt is, hogy a kutatás 2022 első negyedévi adatokkal számol. A bejegyzés egyik alaptétele, hogy hazánk a rezsicsökkentés miatt mindez alól kivételt képez: „az alsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartásokat valamivel kevésbé érinti az infláció mértéke, mint a leggazdagabb egyötödöt.” Orbán hozzátette, hogy „A rezsicsökkentés megóvásával pedig biztosítottuk, hogy az átlag alatt fogyasztóknak ezután se kelljen egekig érő fűtésszámlát fizetniük a téli hónapokban.”

A 444.hu-hoz tartozó, Lakmusz nevű úgynevezett „tényellenőrző” oldal hosszú cikket írt arról, hogy ellenőrizték a bejegyzés valóságtartalmát. „Tényellenőrzésükben” kifogásolták Orbán Balázs bejegyzését.

A Transzparens Újságírásért Alapítvány elemzése megjegyzi, hogy a „tényellenőrzés” kifejezés önmagában megkérdőjelezhető: hiszen a tényt nem ellenőrzik, hiszen a tény azért tény, mert az igazságtartalmát már bebizonyították, ennek hiányában hipotézis, vagy vélemény.

Az alapítvány szerint a Lakmusz „tényellenőrző bizottsága” szinte kizárólag a bejegyzés első mondatára reagál, azt állítva, hogy „nem igaz, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a lakosságot sújtó infláció”. Szerintük a „Nemzetközi Valutaalap valójában arról írt, hogy nálunk járultak hozzá a növekvő energiaárak a legkevésbé az inflációhoz” majd hozzátették, hogy „mindezt májusi adatok alapján, még jóval a magyar rezsiárak emelése előtt számították ki.”

A Transzparens Újságírásért Alapítvány szerint ezzel az a probléma , hogyOrbán Balázs bejegyzésében kiemelte, hogy az elemzés az első negyedévre vonatkozott, és a teljes bejegyzés az energiaárak inflációra gyakorolt hatását veszi alapul.

A 444.hu kötelékébe tartozó Lakmusz nevű tényellenőrző portál tehát fact-checkelte Orbán Balázs egy Facebook-bejegyzését, de úgy tűnik, csak a címre koncentrálnak. Amennyiben mégsem, akkor súlyosabb az eset: szövegértési problémák állnak fenn a Lakmusz művészettörténész tényellenőrzőjénél – fogalmaz az elemzés. 

Lyukra futottak a 444 „tényellenőrei” – de ki ellenőrzi őket?

Orbán Balázs egy szeptember 20-i bejegyzésében reagált is a „tényellenőrök” vádjaira. Kritikával illeti az ellenőrzést: 

„A 444 » független tényellenőr« csapata szerint nagyot hibáztam, mert nem hívtam fel a figyelmet egy szeptember eleji bejegyzésemben arra, hogy a hivatkozott adatok korábbi időszakból valóak. Nézzük, akkor mi is szerepel a bejegyzésben szó szerint: »2022 ELSŐ NEGYEDÉVI adatokkal számoló IMF-elemzés«”.

Válaszolt arra is, hogy a Lakmusz kifogásolta, hogy a háztartások által érzékelt inflációval kapcsolatban a politikus nem hangsúlyozta eléggé, hogy az IMF az energiaárak által befolyásolt inflációt elemzi. Orbán Balázs szerint azonban ha „elolvassuk a teljes bejegyzésemet, egyértelműen kiderül, hogy az egész bejegyzés az energiaárakról szólt.” Végül felteszi a kérdést:„Ha ilyen »alapos« munkát végez a 444 művészettörténész végzettségű »tényellenőre«, akkor vajon hogyan viszonyuljunk egy »mezei« 444 újságíró felkészültségéhez?”

A Transzparens Újságírásért Alapítvány korábban részletes elemzésben mutatta be a 444.hu által, az Európai Bizottság támogatásával életre hívott Lakmusz nevű tényellenőrző hírportál működését. Öndefiníciójuk szerint azért hozták létre az oldalt, hogy ellenőrizzék azokat az információkat, amelyek sok emberhez jutnak el, és érdemben befolyásolhatják az életüket – fogalmaz a cikk. Az Alapítvány szerint jellemzően 5 újságíró ír cikkeket a Lakmuszra. A főszerkesztő Zöldi Blanka, aki a Direkt36-nál dolgozott. Diószegi-Horváth Nóra, aki a Mércénél tevékenykedett, valamint éveken át menetkísérő koordinátorként segítette a Budapest Pride szervezését.

Szintén a Mércénél dolgozott Kárpáti Jakab is, aki a Lakmuszhoz kerülése előtt a Partizán csatorna szerkesztőségében tevékenykedett. Neuberger Eszter pedig írt cikkeket a hvg.hu, a 2019 végén megszűnt Abcúg és a 444 felületeire is.

A szóban forgó tényellenőrzést Német Szilvi művészettörténész, médiakutató, 2019-től az ELTE Film-, média- és kultúraelméleti doktori programjának hallgatója jegyezte.

Tovább olvasom

Médiapiac

Trump hamarosan visszatérhet a Facebookra – ha „jól viselkedik”

Január elején lejár a korábbi amerikai elnök két évre szóló kitiltása. Egy szakértői csoport előbb megvitatja, milyen kockázatok és esetleges károk származhatnak a sajátos nézeteket valló, egyedi stílusban kommunikáló politikus-üzletember online rehabilitációjából.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Cristobal Herrera

Néhány hónap múlva újra a Facebook közönsége elé léphet Donald Trump bukott amerikai elnök, aki még az elveszített elnökválasztást követően, a Capitolium 2021. januári ostroma során tanúsított megkérdőjelezhető magatartása miatt tiltottak ki a közösségi médiafelületről.

Az eredetileg két évre szóló kitiltás 2023 elején jár le, így akár már jövő januárban feloldhatják a volt elnökre vonatkozó Facebook-tilalmat – erről Nick Clegg, a Meta Platforms – a Facebook anyacége – globális ügyekért felelős elnöke beszélt egy interjúban a MarketWatch beszámolója szerint.

A korlátozás visszavonásáról azt követően dönt majd a vállalat, hogy egy szakértői csoporttal megvitatja, milyen kockázatok és esetleges károk származhatnak a sajátos nézeteket valló, egyedi stílusban kommunikáló, 76 éves multimilliárdos politikus-üzletember rehabilitálásának az online térben.

Ha azt látjuk, hogy olyan tartalom van a platformunkon, amely valós fizikai károkat okozhat, akkor egyértelmű felelősségünk, hogy fellépjünk ellene

 – nyomatékosította Clegg a Semafor hírportálnak.

Trumpot 2021. január 7-től kezdődően két évre tiltotta ki a Facebook saját, valamint az ugyancsak a médiaóriáshoz tartozó Instagram-felületéről, hozzáférését pedig ezt követően is csak bizonyos feltételek teljesülése mellett állítják vissza.

Az Egyesült Államok 45. elnökét a 2020-as elnökválasztáson elszenvedett vereségét követő hónapokban a Facebook mellett több más közösségi médiaplatformról, köztük a Twitterről és a Snapchatről is kitiltották – számolt be róla a vg.hu.

Tovább olvasom