Kövess minket!

Médiapiac

Facebook Nyrt: reflektorfényben a közösségi oldal kulisszái

Miután hivatalossá vált, hogy Mark Zuckerbergék még az idei évben bevezetik a világ legnagyobb közösségi hálózatát működtető céget a tőzsdére, az is részleteiben ismertté vált az amerikai tőzsdefelügyeletnek leadott dokumentációból, hogy miből él a Facebook. A befektetők néhány lehetséges kockázatról is értesülhettek.

A nagy érdeklődés miatt összeomlott az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC honlapja, amikor azon megjelent a Facebook tőzsdei bevezetésének dokumentációja. Aztán nem sokkal később feltették a dokumentumot a Scribd nevű ismert dokumentummegosztóra, ám hamarosan ez a jobban skálázott oldal is leállt. (Azóta mindkét weboldalon úja elérhetővé vált a dokumentum, méghozzá itt és itt.) Már csak ebből is érzékelni lehet, mekkora érdeklődés és mekkora forgalom várható a börzén, ha mindenki előtt megnyílik az út, hogy részvényese legyen a cégnek. Aminek működését illetően mostanáig inkább csak találgatások, félinformációk álltak rendelkezésre, ám a tőzsdére lépéssel a cég kénytelen transzparenssé válni. Ennek első lépése az a tőzsdei bevezetést megelőző dokumentáció, ami alapján immár a konkurencia is beleláthat a cég üzleti modelljébe.

Azt eddig is tudni lehetett például, hogy a site-on megjelenő online hirdetések mellett jelentős bevételt hoz a Facebook számára a Zynga nevű közösségi online játékfejlesztő cég, amelynek leghíresebb terméke, a FarmVille felhasználók millióit mozgatja meg nap mint nap. Arról viszont mostanáig kevés információ volt, hogy ez konkrétan mekkora tételt is jelent az “Arckönyv” bevételei között. Nos, a már említett SEC-es dokumentáció alapján a Zynga a Facebook bevételeinek 12 százalékát adja. Mindez nem kevés, és rögtön rá is világít a cég részvényeiből való vásárlás egyik kockázatára: ha a Facebook esetleg elveszíti ezen partnerét, vagy csak csökkennének a tőle származó bevételei, a befektetők máris aggódhatnak majd az osztalékuk nagysága (és ezen keresztül a részvények árfolyama) miatt, hiszen a Facebook túlságosan is kitett egyetlen ügyfelének.

Persze a dolog közel sem ilyen súlyos, hiszen egyelőre a konkurens Google közösségi oldala, a Google Plus még közel sem olyan sikeres, így a Zynga valószínűleg még jó ideig marad a Facebook jelentős megrendelője. Ráadásul a függőség kétirányú, hiszen a Facebook jelentős számú felhasználót szállít a Zyngának, vagyis utóbbi részéről sem várható, hogy egyik napról a másikra ott hagyja a Facebookot. A tőzsdei dokumentum mindenesetre így ír erről a partnerségről és az ezzel járó kockázatról: “Ha a Zynga játékok használata a platformunkon csökkeni kezd, vagy ha a Zynga más platformon dobja piacra játékait, vagy esetleg megromlana jó kapcsolatunk a Zyngával, akkor nem csak egy jelentős fejlesztő partnercéget veszítenénk el, de ez esetleg a pénzügyi eredményeinken is érzékelhető lenne”.

Egyébként a Facebook tájékoztatója szerint bevételei 2011-ben 3,71 milliárd dollárt tettek ki, vagyis a Zynga majdnem 500 millió dollárt hagyott a Facebooknál. A pénz ilyenkor elsősorban abból adódik, hogy a felhasználók virtuális termékeket és szolgáltatásokat vásárolnak a játékhoz a Facebook Payments segítségével, a Facebook pedig jutalékot kap a tranzakciók után. Emellett a Zynga hirdetéseket is vásárolt a Facebookon, hogy így népszerűsítse játékait.

A Zynga amúgy a fentieken túl még egy dolog miatt fontos a Facebook számára. Azok a felhasználók ugyanis, akik a közösségi oldalon játszanak, többet használják a közésségi oldalt, így potenciálisan több hirdetéssel is találkoznak, vagyis további bevételhez is juttatják a Facebookot.

Általánosságban véve a Facebook bevételei két forrásból származnak: az első a hirdetések kategóriája, míg a második a fizetések és egyéb díjak. Utóbbi kategóriába tartozik a virtuális áruk és szolgáltatások vásárlása (mint amilyen a Zynga), de például azok a bevételek is, amelyek üzletfejlesztési tranzakciókból és mobil operátoroktól származnak. Sajnos ezeket a tételeket Facebook anyaga nem részletezi kategóriánkénként, csak azt mondja, hogy a Facebook Paymentsen keresztül érkező díjak messze a második legnagyobb kategóriát képezik a bevételeken belül, míg a további díjak (például a mobilszolgáltatóktól) jelenleg elhanyagolhatók. (Ilyen mobil operátori együttműködésre egyébként Magyarországon is találunk példát a T-Mobile Magyarország és a Facebook együttműködése kapcsán.)

Nem mellesleg mindkét bevételi forrás növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években. A hirdetési pénzek például a 2009-es 764 millió dollárról 3,154 millárd dollárra növekedtek 2011-re. A tranzakciós díjakból származó bevételek meredek emelkedésére pedig talán az utal a legjobban, hogy míg 2010-ben 106 millió dollárja származott ebből a Facebooknak, 2011-ben ennek már több mint ötszöröse, 557 millió amerikai dollár. Ez az óriási növekedés annak köszönhető, hogy a Facebook a közösségi oldalon lévő applikációk gazdáit 2011 júliusától arra kötelezte, hogy a tranzakciókhoz a Facebook Payments felületét használják.

Van még néhány további érdekesség is, ami kiderült a Facebook tőzsdei dokumentációjából. Az egyik ilyen például, hogy a Paramount a Transformers film népszerűsítése érdekében képes volt egyetlen nap alatt 65 millió felhasználót – vagyis a Facebook valamennyi userét – elérni hirdetéseivel. Az is érdekes, hogy a Facebook új típusú hirdetési bevételeket is szerzett. Azt például vajon hányan tudják, hogy ha valaki bejelentkezett a Facebookon valamelyik Starbucks kávézóból (check-in), akkor a globális kávélánc fizetett azért, hogy erről az illető felhasználó valamennyi ismerőse értesüljön a hírfolyamon keresztül.

Végül még egy fontos tény, nem csak a leendő Facebook-részvényeseknek: hiába a cég nemzetközi jellege, ma még erősen kitett az amerikai piacnak, még ha függősége egy év alatt csökkent is. 2010-ben 62 százalékot képviseltek az amerikai partnerek, ami 2011-ben 56 százalékra csökkent. A Facebook magyarázata szerint ennek több oka is van. Az egyik ezek közül az, hogy gyorsabban nő a nem amerikai felhasználók száma, illetve a Facebook is egyre intenzívebben nyit “külföld” felé szolgáltatásaival.

Az érdekességek sora persze ezekkel még közel sem ért véget… Érdemes tanulmányozni a teljes dokumentumot az imént már említett weboldalakon, ahol választ kaphat arra is, hogy kik a Facebook jelenlegei részvényesei, hány felhasználó aktív a közösségi oldalon, és hány Like érkezik egyetlen nap alatt.

Médiapiac

2021 legnézettebb gyerekcsatornája lett a JimJam

A csatorna közönségaránya 2021-ben a 18-49 éves lakosság körében a Nielsen Közönségmérés adatai szerint 1,06 százalékot ért el, így megelőzve valamennyi hazánkban sugárzott gyermekcsatornát ebben a célcsoportban.

Közzétéve:

Az említett célcsoportban előkelő első helyre került a JimJam a gyerekcsatornák között nem csak az év elején, hanem egész 2021 folyamán. 

Nagyon örülünk a JimJam eredményének, hogy a ráfordított figyelem és következetes befektetések révén a kisgyermekes családoknak egy igazán értékes csatornát kínálhatunk. Boldogan tapasztaljuk a kiugró érdeklődést a tartalmaink iránt, köszönjük a gyerekek lelkesedését és a szülők bizalmát” – mondta Radóczy Katalin, az AMCNI programigazgatója.

A JimJam 2006-os indulása óta mára több, mint 100 országban van jelen. Elsősorban a legfiatalabb, vagyis 2-5 éves korosztály igényei szerint készül mind a programstruktúra, mind a csatorna arculata. Népszerűsége annak köszönhető, hogy a bájos és szerethető karakterek – mint például az ovisok ikonikus kedvencei a Bing nyuszi vagy Tesz-Vesz város hősei – észrevétlenül tanítják a gyerekeket, és segítenek felfedezni, megérteni a körülöttünk lévő világot a legkisebbeknek is. A mesék lassabb tempójúak és kevésbé vibrálók, emellett teljes mértékben agresszió mentesek, így abszolút biztonságos környezetet biztosítanak, csak úgy, ahogy a csatornán látható családi filmek, melyek mind reklámmegszakítások nélkül élvezhetők.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Cenzúrázták a lelkészt, mert szerinte csak két nem létezik

A YouTube gyűlöletbeszédre hivatkozva elkezdte cenzúrázni a protestáns lelkipásztor prédikációit, miután kijelentette, hogy csak két emberi nem létezik.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A cenzúrázott protestáns lelkész, John MacArtur a Los Angeles-i Grace Community templomból vasárnap tartott beszédében, a bibliai szexualitásról prédikált, a YouTube azonban gyűlöletbeszédnek minősítette a prédikáció videóját – írja a V4NA hírügynökség.

szószéken állva MacArthur azt mondta: „Te XX vagy XY vagy, mert Isten férfinak és nőnek teremtette az embert, ez genetikailag és fiziológiailag is meghatározott. A tudomány pedig a valóságot mutatja” – mondta, hozzátéve: az ezzel ellenkező álláspont hazugság és megtévesztés, amelynek „annyira káros, pusztító, megrontó és elszigetelő hatása van, hogy muszáj szembenéznünk vele, azonban a konfrontáció nem fogja megoldani a problémát”

A YouTube nem sokkal a feltöltés után eltávolította MacArtur prédikációját a platformjáról, mivel az szerintük sérti a gyűlöletbeszédre vonatkozó irányelveiket.

Jenna Ellis, a Thomas More Society különleges jogtanácsosa is felszólalt az ellen, hogy a YouTube elkezdte cenzúrázni MacArthur prédikációit. Úgy fogalmazott: „A technológiai oligarchák (…) őrült törvényeket akarnak végrehajtani az igazság és a Biblia tanításának cenzúrázásával. Ha az amerikaiak nem állítják meg őket, ez az új rezsim megkerüli az alkotmányt, nem garantálja a szólásszabadsághoz és a vallásgyakorláshoz fűződő alapvető jogainkat, aminek a hatása pusztító lesz.”

Tovább olvasom

Médiapiac

Beszállt a választási kampányba az USA-ból vezérelt „Szabad” Európa

A magát függetlennek, objektívnek és pártatlannak valló Szabad Európa is beszállt a választási kampányba – derült ki a Magyar Nemzet szerkesztőségének birtokába jutott levélből. A dokumentum tartalma szerint az Egyesült Államokból vezérelt médium kiemelten elemzi az Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, valamint a 2022-es választásokig vezető utat is végigköveti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Politikai tartalmú podcastcsatornáit reklámozza a Szabad Európa, amely 27 év után 2020 szeptemberében multimédiás weboldal formájában tért vissza Magyarországra.

Bár a Szabad Európa azt hangoztatja, hogy célja független, objektív és pártatlan tájékoztatást nyújtani Magyarországról, a lap birtokába jutott dokumentum teljesen másról tanúskodik. 

A levélben ugyanis több olyan hetente vagy kéthetente jelentkező  sorozatról is szó esik, amely kifejezetten a Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, és azokat a folyamatokat vesézi ki, amelyek az elmúlt évtizedben a magyar társadalmat alakították.

A műsorban pedig szakértőket kérdeznek meg egyebek mellett a demográfiáról, a vezérelvű politikáról, az önkormányzatiságról, a külpolitikáról vagy a gazdaságról – írta a Magyar Nemzet.

A Szabad Európa emellett a közelgő választási kampánynak, valamint az áprilisi országgyűlési választásoknak is külön sorozatot szentel.

A kéthetente jelentkező Konstruktív bizalmatlanság című sorozatban a műsorvezető Vovesz Tibor Ruff Bálint ellenzéki kommunikációs szakemberrel a 2022-es választásokig vezető utat követi végig.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy a Szabad Európa immár multimédiás honlapként történő megjelenésekor a PestiSrácok arról számolt be, hogy az egykor rádióként működő médium visszatérésre az amerikai támogatók 750 ezer dollárt szántak, hazánkban pedig egy irodát is nyitottak.

Tovább olvasom