Médiapiac
Ezt lépi a Brüsszel a roaming eltörlése után: több zene és film jöhet
Az elmúlt két-három évben elég sok helyen, sokat és sokfélét lehetett az Európai Bizottság Digitális
egységes piaci stratégiájáról (angolul: Digital Single Market Strategy, DSMS) hallani, komoly vitákat
váltott ki. A már hatályba lépett rendelet olyan óriások lábára lép, mint a Google vagy a Mozilla, ám
bevezetése épp az IT-szektor érdekeit szolgálja. Nélküle az EU végletesen lemaradhat az USA-hoz
és Kínához képest.
A DSMS nem egy „igen” vagy „nem” témakör. A szerzői jogi szabályoktól joggal várható el, hogy az alkotók, a tartalom-szolgáltatók, végső soron a társadalom egésze számára stabil alapként szolgáljon az alkotómunka ösztönzésére, honorálására, terjesztésére, egyúttal e tartalmak korlátozott, de igenis reális keretek között történő szabad felhasználása számára. A szerzői jognak kell megteremteni a különböző. alkotmányos szinten egyszerre elismert érdekek és értékek közötti egyensúlyt.
Senki sem állítja, hogy ezt az egyensúlyt könnyű lenne megtalálni. |
Az ugyanakkor tény, hogy a szerzői jog digitális környezethez való igazítása, illetve annak hatékony érvényre juttatása nem odázható tovább. Különösen igaz ez azért, mert a hasonló szabályozás – jelentékeny változtatásai ellenére is – a Digital Millennium Copyright Act révén az Egyesült Államokban már 1998 óta létezik.
A szerzői jog digitális környezethez igazítása lehetővé teheti a hatékonyabb határokon átívelő kereskedelmet (lévén az internet eddig sem, és ezután sem áll meg a földrajzi határoknál), sőt még a kultúra erősödését is magával hordozhatja (különösen a tartalmakhoz való szélesebb körű hozzáférés révén). Igaz, arra sincs egyértelmű bizonyíték, hogy a túlharmonizálás kizárólag előnyökkel járna. Legutóbb épp Andreas Rahmatian jelezte, hogy a minden eddiginél mélyebb szerzői jogi harmonizáció az Európai Unió eredeti célkitűzéseivel sincs tökéletes összhangban.
 |
| Mezei Péter |
Épp ezért az sem meglepő, hogy az Európai Uniós jogharmonizáció legnagyobb ellenlábasai sem tagadják, hogy a szerzői jogot a digitális világ kihívásaihoz, a kreatív ipar gazdasági érdekeihez, egyúttal a digitális bennszülöttek igényeihez kell igazítani. Vice versa, az uniós jogharmonizáció legnagyobb támogatói sem értenek egyet a DSMS valamennyi passzusával.
Még az év elején nyílt lehetőségem arra, hogy a Bécsi Egyetem Médiatudományi Kutatóműhelyének a blogján foglaljam össze tömören a DSMS akkori állása szerinti anyagokról a véleményemet. Az írásomban akkor azt jeleztem, hogy a javaslatok között számos időszerű és elkerülhetetlen norma található. Ilyenek voltak a vakok és gyengén látók tartalmakhoz jutását biztosítani igyekvő Marrákesi Szerződés uniós implementálása, a Műhold irányelv – és az abban foglalt vagyoni jogi szabályok – digitális környezethez igazítása, vagy a szöveg és adatbányászat kutatóintézeteknek (azóta már csak könyvtáraknak) biztosított új, szerzői jogi kivétele.
Más szabályokat rendben lévőnek neveztem. Így például „COM(2016) 593 végső” irányelv-tervezet 16. cikkében foglalt azon szakaszt, amely uniós szinten tervezte bevezetni az ún. best-seller klauzulát. Eszerint amennyiben a felhasználási szerződés megkötését követően a felek szolgáltatásának értéke között feltűnő érdekaránytalanság alakul ki (praktikusan például egy kiadó keveset fizet egy utóbb best-sellerré váló könyv szerzőjének), akkor a jogosult bírósági úton kérhet további díjazást (a megemelkedett bevételekből való részesedést). Bármilyen meglepő, ez lehet az uniós szerzői jog első érdemi szerződési szabálya. S bár az Európai Unió – a közös jogkezeléssel kapcsolatos technokrata irányelv egy-egy előírásától eltekintve – mindeddig tartózkodott a kötelmi szabályok harmonizálásától, a rendelkezés uniós szintre emelése önmagában nem elvetendő gondolat, lévén gyakorlatilag valamennyi európai ország ismeri ezt a koncepciót.
Megint más szabályokat úgy jellemeztem, mint amelyeket jobban is elő lehetett volna készíteni. Ilyennek minősítettem a szakmailag ésszerűnek ható, gyakorlati alkalmazhatóságát illetően azonban kétséges elektronikus-oktatási és digitális megőrzéssel kapcsolatos szabályokat [COM(2016) 593 végső 4-5. cikkek]. Hasonlóan belső feszültségeket eredményezhet a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek felhasználásának közös jogkezelési rendszer keretében történő engedélyezése [COM(2016) 593 végső 7-9. cikkek]. Ez a norma ugyanis azt a francia nemzeti szabályozást követte, amelyet nem is olyan rég az Európai Unió Bírósága semmisített meg a Soulier és Doke ügyben.
Végül két olyan rendelkezés is található a DSMS-ben, amelyek teljes mértékben megosztják valamennyi érdekoldalt. Ezek egyike a folyóiratok kiadóinak biztosított jogosultság, amely értelmében a digitális tartalmaikat keresőszolgáltatások révén elérhetővé tevő szolgáltatók (kimondatlanul is a Google News) díjazást kötelesek fizetni, amennyiben a kérdéses tartalmat annak megjelenésétől számított 20 éven belül online kereshetővé és lehívhatóvá teszik [COM(2016) 593 végső 11-12. cikkek].
Hasonlóan komoly vita bontakozott ki az egyes információs társadalmi szolgáltatókat terhelő tartalom-felismerő és szűrő technológiák bevezetését előíró elhíresült szabály [COM(2016) 593 végső 13. cikk]. Az ezzel az előírással szembehelyezkedő – általam is osztott – vélemények ugyanakkor egészen addig mennek, hogy a tartalmak előállítói és azok terjesztői közötti értékszakadék, ún. „value gap”, vagyis a bevételekből való részesedés indokolatlan eltolódása a közvetítők felé, jelenlegi formájában a már hatályos uniós joganyaggal is szembe megy.
Bárhogy alakul is majd a DSMS közvetlen szerzői jogi szabály-tervezeteinek a sorsa, a digitális jogharmonizáció kockája már el van vetve. Egészen pontosan közel két és fél éves előkészítő folyamat végén elfogadásra került az első sarokpontja a digitális egységes piac szerzői jogilag is releváns joganyagainak. A roaming díjak eltörlésével gyakorlatilag egy tőről fakadóan és nagyjából egy utat bejárva született meg Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1128 rendelete (2017. június 14.) az online tartalomszolgáltatásoknak a belső piacon való, határokon átnyúló hordozhatóságáról.
A rendelet a tagállamok kötelezettségévé teszi, hogy biztosítsák a bármely tagállam területén kötött előfizetések más tagállam területén történő használatát.
Egy ország szerzői joga ugyanis hagyományosan csak a saját földrajzi területén alkalmazható. Ebből az következik, hogy ha valaki engedéllyel az interneten keresztül lehívásra hozzáférhetővé tette a jogvédett tartalmakat (például a Spotify-on keresztül a hangfelvételeket, a Netflixen keresztül a filmművészeti alkotásokat) Magyarországon, úgy az az engedély csak Magyarországra nézve érvényes, Finnországra nézve külön gyakorolhatja a jogait a jogosult.
Sokak szemében ez a rendszer logikátlannak tűnik, ám komoly jogi és gazdasági okai vannak a szerzői jog területi jellegének. Ha valaki el kívánja vetni a territorialitás elvét, az szükségszerűen azt várja el az országoktól, hogy azok lemondjanak egy alapvető jogosultságukról, nevezetesen arról, hogy a saját főhatóságuk alatt maguk alakítsák a jogszabályokat. Másrészt a területi jelleg mögött kőkemény üzleti érdekek is nyugszanak.
Végső soron az Európai Bizottság épp abba kívánt belenyúlni, igaz szigorú feltételek mellett, hogy a területi jellegű engedélyezés és a területileg korlátozott hozzáférés gyakorlata („geoblokkolás”) visszaszoruljon. A területi alapokon nyugvó engedélyezési kényszer kiiktatásával ugyanis lehetővé válhat a szélesebb körű műélvezet, amely minden korábbinál hatékonyabban elégíti ki a fogyasztói igényeket a digitális térben. Sőt, további előnye ennek a szabályozási logikának, hogy okafogyottá teszi a geoblokkolt tartalmakhoz VPN szolgáltatások, proxy szerverek segítségével történő nem éppen jogszerű hozzáférést. Végső soron tehát az új rendelet a tudatos fogyasztás erősítésével alkalmas lehet arra, hogy visszaszorítsa a jogellenes magatartásokat. Sőt, a jogász szemével nézve ez a megoldás áll a leginkább összhangban az Európai Unió eredeti célkitűzéseivel is, nevezetesen és különösen a személyek és a szolgáltatások szabad áramlásának eszméjével.
Ahogy azt maga a rendelet is rögzítette az első preambulum-bekezdésében:
A rendelet már a nyáron, 2017. július 20-án hatályba lépett, azonban az alkalmazása csak kilenc hónappal később, 2018. március 20-ával kezdődik. Más szóval a jogalkotó ennyi időt hagyott a szolgáltatóknak arra, hogy felkészüljenek a tartalomszolgáltatás új korszakára. A fejleményekről 2018-ban még tudósítunk!
A szerző a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának habilitált docense, nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettese.
(A cikk rövidebb változata a Médiapiac 2017/9-10. számában jelent meg az NMHH Médiatudományi Intézetének és az Observer Budapest Kft. támogatásának köszönhetően.)
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én
Médiapiac
Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat
Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.
Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.
A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.
A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.
Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.
Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.