Kövess minket!

Médiapiac

Ezek a lapkiadás globális trendjei

Több éves érési folyamat után most elérkezett az alapvető változások ideje a napilapok üzleti modelljeiben, állítja a szervezet jelentése. Most először haladták meg a globális terjesztési bevételek a hirdetésből származó pénzek nagyságát.

A hirdetők helyett a fogyasztók lettek a fő ügyfelek

A hírmédiumokat tömörítő WAN-IFRA kutatása szerint ebben az évszázadban először a világszerte terjesztett napilap példányokból származó bevételek nagyobbak, mint a hirdetési bevételek.

Az alapvető töltet a hírmédia üzleti modellben – a támogatás, amit a hirdetők kínáltak a hírtartalmak mellé – megszűnt. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az olvasóközönség a kiadók legnagyobb bevételi forrásává vált

– mondta Larry Kilman, a WAN-IFRA főtitkára a 67. World Newspaper kongresszus illetve, a 22. World Editors Forum és a 25. World Advertising Forum keretében.

2014-ben a napilapok 179 milliárd dollárra becsült forgalmat generáltak a terjesztési és hirdetési árbevételből – magasabbat, mint a könyvkiadók, a zene vagy film iparágak. Kilencvenkét milliárd dollár származott a print és digitális formában terjesztett példányokból és 87 milliárd a hirdetésekből a felmérés szerint.

Ez egy szeizmikus előrelépés egy erős B2B hangsúlyú modellből – a kiadók és a hirdetők üzleti kapcsolatából – egy növekvő klasszikusan fogyasztó hangsúlyos, kiadók az olvasóknak modell felé

– tette hozzá Larry Kilman.

A 20. század során a hirdetési bevételek néhány piacon a bevételek 80 százalékát is elérték. Az arány piacról-piacra változó: néhány európai és ázsiai piacon, a hirdetési pénzek a bevételek 40 százalékát tehetik ki. A felmérés azonban megmutatta, hogy a napilapok hirdetési bevételei szinte mindenhol csökkennek, miközben a terjesztett példányszámokból származó bevételek viszonylag stabilak.

A print egy volt a néhány hagyományos marketingcsatorna közül, amelyet legszélesebb körben elterjedten alkalmaztak márkaépítésre, egy logikus választás volt minden piaci szereplő számára. Ez a fajta kölcsönös függésen alapuló közvetlen kapcsolat többé nem létezik. A hirdetők manapság több mint 60 féle hirdetési médiacsatorna közül választhatnak.

Mindazonáltal az egyértelmű, hogy a napilap iparág nem csak mélységekből, magaslatokból és hanyatlásból áll. A napilapok világszerte sikeresen bizonyítják a hirdetőknek azt, hogy értékesek a fokozódó verseny ellenére is. Új piacokat fedeznek fel, új üzleti modelleket, amelyek éppen annyira alkalmasak hírközlésre, mint a hirdetés és példányszám eladásokból származó bevételek előteremtésére. Print napilap vállalatokból, igazi multi platform hírmédia vállalatokká alakultak

Bár a napilapokat most is széles körben olvassák minden médiaplatformon, elérésük és hatásuk mérése továbbra is megragadt a 20. században. A mérések eredménye nagyban függ a terjesztett print példányszám adatoktól és számos, különálló, nem-sztenderdizált digitalis elérés számítási módszertől. Az a kihívás jelenleg az iparág számára az, hogy meg tudja mérni a napilap tartalmak eléréseit az összes platformon, új mérési módszerrel, áll a kutatásban.

Alább a főbb megállapítások olvashatóak az idei éves jelentésből.

A mobil a jövő

  • 10 okostelefon-felhasználó közül 8 ébredés után, 15 percen belül megnézi telefonját. Harc folyik az olvasóközönség figyelméért és a mobil ennek a harcnak komoly részese.
  • Nemzetközi szinten, a fogyasztók átlagosan közel 2,2 órát töltenek mobilmédiával, mobilozással naponta (97 percet) és táblagépezéssel (37 percet), melyek összesen 37 százalékát teszik ki a a teljes médiára szánt idejüknek, megelőzve a televíziót (81 perc) az asztali számítógépet (70 perc) és a rádiót (44 perc), illetve a printet (33 perc), derül ki az InMobi mobil média fogyasztási tanulmányából.
  • Az applikációk használata közel a felét teszi ki a mobilokkal töltött időnek, a vezető médiacégek azzal szembesülnek, hogy havi olvasóközönségük 30 százaléka kizárólagosan a mobilplatformokról érkezik.
  • Most először az asztali számítógépek közönségének száma esik. Az okostelefonok használatára fordított idő meghaladja a számítógépekét az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban. A 25 top amerikai napilap weboldala közül 19 weboldal mobilforgalma megelőzte az asztali számítógépekét legalább 10 százalékkal, a Pew Research szerint. A Newspaper Association of America egyik tanulmánya szerint azoknak a száma, akik csak mobil eszközöket használnak a napilapok digitális tartalmainak fogyasztására 53 százalékkal növekedett 2015 márciusára, az elmúlt év azonos időszakához képest.

Új bevétel témában, az elmúlt tíz évben folyamatosan a mobil évéről beszéltünk. Most végre valóban megtörtént. 2014-ben, az asztali számítógépen való internet használat csökkent a mobil javára, illetve a mobil applikáció használat egyre inkább meghatározó az összes digitális média aktivitás között az USA-ban

– mondta a WAN-IFRA főtitkára.

A print forgalom “keleten kel, és nyugaton nyugszik”

A digitális forgalom viszont nő.

  • Világszerte közel 2,7 milliárd ember olvas print napilapot, több mint 770 millió asztali digitális platformon. Mindennek ellenére növekvő számú bizonyíték van arra – azokból az országokból, ahol fejlett és stabil mérések működnek -, hogy a print és a digitális együtt növeli a napilapok olvasóközönségét világszerte. Ausztrál adatok mutatják például, hogy a felnőtt lakosság közel 86 százaléka olvas napilapot valamilyen platformon. Az Egyesült Királyságban ez az adat 83 százalék. Chilében közel 82 százalék.
  • A print példányszám emelkedett 6,4 százalékkal nemzetközi szinten 2014-re az előző évhez képest, öt év alatt az emelkedés 16,5 százalék. Ez nagyban, az Indiában és más ázsiai piacokon történő emelkedések eredménye; a napilap ágazat még mindig Indiában a legegészségesebb a világon. A naprakész adatok melyek Indiából érkeznek jelentősen befolyásolták a globális képet, ez részben a növekvő számú indiai kiadványnak köszönhető.
  • A terjesztett példányszám 9,8 százalékkal nőtt Ázsiában 2014-ben az előző évhez képest, 1,2 százalékkal a Közel-Keleten és Afrikában; csökkentek 0,6 százalékkal Latin Amerikában, 1,3 százalékkal Észak Amerikában, 4,5 százalékkal Európában és 5,3 százalékkal Ausztráliában és Óceániában. 5 év alatt a napilap példányszám 32,7 százalékkal emelkedett Ázsiában, 3,7 százalékkal a Közel Keleten és Afrikában és közel 3 százalékkal Latin Amerikában; 8,8 százalékkal Észak Amerikában; 21,3 százalékkal Európában és 22,3 százalékkal Ausztráliában és Óceániában.
  • Az érett piacokon a lapok új stratégiákat adoptálnak annak érdekében, hogy több bevételre tegyenek szert kevesebb előfizetővel is. Ezek magukban foglalják az eladási ár emelését, illetve a költségek csökkentését is azáltal, hogy csökkentik a megjelenés gyakoriságát. Ezek a gyakorlatok azonban azzal a kockázattal járnak, hogy bevételeik növeléséért cserébe elidegenítik olvasóközönségük néhány szegmensét.
  • A fizetett, digitálisan terjesztett példányszám 56 százalékkal emelkedett 2014-ben és több mint 1420 százalékkal az elmúlt öt évben a PwC szerint. Egy tíz országot magában foglaló, a Reuters Institute Digital által végzett News Report felmérésben, tízből egy ember azt nyilatkozta, hogy fizet a digitális tartalomért. Az arányok a brazil 22 százalék és az egyesült királysági 7 százalék között mozognak.

A print még mindig jövedelmező

  • Globálisan a napilapok összbevételeinek 93 százaléka még mindig a printből származik és a print továbbra is meghatározó bevételi forrás marad még sok-sok évig. Ugyanakkor a lapok világszerte egyre innovatívabbak, rengeteg erőt fektetnek a kétdimenziós modellből a multi dimenziós modellre való áttérésbe.
  • Miközben a digitális hirdetések kis szeletét képezik a teljes napilap bevételeknek, továbbra is emelkedést mutatnak, 8 százalékos növekedést 2014-ben és 59 százalékot öt év alatt, a PricewaterhouseCoopers szerint. A fő haszonélvezői a digitális költéseknek azonban továbbra is a közösségi média és a technológiai cégek. A Google rendelkezik a legnagyobb részesedéssel, 38 százalékkal (19,3 milliárd dollár) a digitális bevételekből. A Facebook 10 százalékot tudhatott magáénak 2014-ben és ő a legfőbb címzettje a mobil hirdetési bevételeknek is.

A TV kapta a legnagyobb falatot a hirdetésekből, de az internet és a mobil is jól hasít

  • A televízió továbbra is a legnagyobb részese a globális hirdetési bevételeknek, éppen csak 40 százalék alatt. Őt követi az asztali számítógépes és a mobilinternet több mint 24 százalékkal, a napilapok 15 százalékkal, a magazinok 7,3 százalékkal, az outdoor és a rádió közel 7 százalékkal és a mozi fél százalékkal.
  • A printhirdetések világszerte estek 5,17 százalékkal 2014-ben az egy évvel korábbihoz képest és 17,51 százalékkal öt év távlatában. Az 1990-es évekbeli indulása óta az internetes hirdetések (az asztali számítógépes és mobil) száma meghatározóan nőtt a print rovására.
  • A print napilaphirdetések nőttek 4,86 százalékkal Latin-Amerikában 2014-ben, az egy évvel azelőttihez hasonlítva és 2,21 százalékkal a Közel-Keleten és Észak-Amerikában. Zuhantak azonban minden más régióban: 6,54 százalékkal Ázsiában és a csendes óceáni régióban, 7,5 százalékkal Észak Amerikában és 5,01 százalékkal Európában. Öt év alatt a print napilaphirdetések nőttek 27,68 százalékkal Latin-Amerikában. Estek 28,22 százalékkal Észak-Amerikában 23,1 százalékkal Európában, 22,11 százalékkal a Közel-Keleten és Afrikában és 7,3 százalékkal Ázsiában és a Csendes-óceáni régiókban.
  • Az internetes költések megelőzték a napilapokban és a magazinokban költött teljes reklámköltést 2014-ben. Tíz év alatt az internet hirdetések részesedése a teljes globális költésből 4 százalékról 24 százalékra emelkedett. Ugyanebben az időszakban a napilapok részesedése a globális költésből a felére csökkent, 30 százalékról 15 százalékra, miközben a magazinok visszaestek 13 százalékról 7,3 százalékra.
  • A napilapok digitális hirdetési bevételei nem helyettesítik a magas hozamú print bevételeket, de meghatározóan nőnek. A napilapok digitális hirdetései 8,5 százalékkal nőttek 2014-ben és közel 60 százalékkal öt év alatt.

 

További részletek alább a kapcsolt prezentációban.

    Médiapiac

    Elhunyt Sződy Szilárd rendező, dramaturg

    Vasárnap, hosszú betegség után, családja körében halt meg.

    Közzétéve:

    Elhunyt 81 éves korában Sződy Szilárd rendező, dramaturg, tanár, a Magyar Rádió Rádiószínházának egykori dramaturgja – közölte a család hétfőn.

    Sződy Szilárd 1940. július 16-án született Budapesten. 1963-ban az ELTE Bölcsészettudományi karán magyar-történelem szakon diplomázott. Ezután Pécsen egy technikumban, majd a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán tanított, ahol adjunktusi címet szerzett. 1970-ben doktorált historiográfiából.
    1963-tól rendszeresen foglalkozott versmondókkal, vezette a Városi Színpadot, ahol több ősbemutatót és saját dramatizálást mutatott be. Több amatőr színházi fesztiválon nyert fő és egyéb díjakat. Éveken át megyei színjátszó szakreferensként dolgozott.

    1979 és 1982 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet szakát. Az 1980-as években országos jelentőségű versmondóműhelyt vezetett a Fővárosi Művelődési Házban. 1982-től az akkori Művelődési Minisztérium Színházi Osztályára került, ahol főelőadóként dolgozott. Többek között részt vett a Játékszín és a Rock Színház megalapításában.

    Az 1980-as évektől a Dunaújvárosi Bemutatószínpadnál, a székesfehérvári Vörösmarty Színháznál, a győri Kisfaludy Színháznál és a tatabányai Jászai Mari Színháznál dolgozott külsős dramaturgként. Az 1970-80-as években több elemző kritikája jelent meg a Színház című folyóiratban. 1987-től 2002-ig a Magyar Rádió Rádiószínházánál dolgozott, különböző drámákat alkalmazott a rádióra, hangjátékok dramaturgja és rendezője volt. 1992 és 1997 között megszakításokkal a Nemzeti Színház Színiakadémiáján dramaturgiát és műelemzést tanított, évekig vezette is az akadémiát.
    2005-ben Csokonai Vitéz Mihály alkotói díjjal jutalmazták.

    Az elmúlt években a Budaörsi Játékszínben és többnyire saját társulattal nem rendelkező színházakban dolgozott. Budaörsi Játékszín 1998-2008 címmel jelent meg könyve 2008-ban.

    Tovább olvasom

    Médiapiac

    Vastag Tamás válaszolt Vágó István vádjaira

    A médiatudatosság erősítésének érdekében Vastag Tamás kávézásra hívta Vágó Istvánt.

    Közzétéve:

    Varju László, a DK alelnöke és Vágó István, a párt elnökségi tagja Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke 2016-os évértékelõ beszéde elõtt. MTI Fotó: Marjai János

    Vágó István közösségi oldalán írt arról, hogy Vastag Tamás összehasonlította, hány cikk jelent meg a kormányoldalakon Cseh Katalin ügyéről, és hány a nem kormánypárti médiumokban a Pegasus-botrányról. A Demokratikus Koalíció politikusa nehezményezte Vastag Tamás elemzését, és nem is értette, „mi Cseh Katalin bűne”.

    A Transzparens Újságírásért Alapítvány nevében Vastag Tamás válaszolt Vágó István vádjaira. Mint Vastag írta, Vágó bejegyzésében „több valótlan állítást tett, hamis következtetést vont le és érvelési hibát vétett”. Egy politikusnál sosem tudhatjuk, hogy ez szándékos megtévesztés vagy felületesség-e, ezért fontosnak éreztem azt, hogy ezekre reagáljak”

    – fogalmazott Vastag Tamás. 

    Hozzátette: Vágó állításával ellentétben „nem vontunk le olyan következtetést, miszerint minden rendben lenne”. Vastag Tamás kiemelte azt is:„mi sehol nem mondtuk azt, hogy a két ügyet azonos fajsúlyúnak tartjuk. A műsorban azt mondtam, hogy mi ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk, nem minősítjük ezeket az ügyeket”.

    A médiatudatosság erősítésének érdekében Vastag Tamás a bejegyzés végén kávézásra hívta Vágó Istvánt – számolt be róla a Mandiner.

    Tovább olvasom

    Médiapiac

    Kamala Harrist hívták segítségül a lengyel liberális aktivisták

    Nyílt levélben figyelmeztetik a lengyel aktivisták Kamala Harris amerikai alelnököt arra, hogy Lengyelországban egyelőre nem hosszabbították meg az amerikai Discovery társaság tulajdonában lévő TVN24 hírtelevízió hamarosan lejáró működési engedélyét – közölte csütörtökön a lengyel sajtó.

    Közzétéve:

    Marta Lempart, a Nõk Sztrájkja nevû feminista mozgalom vezetõje egy kormányellenes demonstráción Varsóban 2021. január 20-án. Fotó: MTI/EPA/PAP/Piotr Nowak

    Az eredetileg a hat lengyel női aktivista, köztük Agnieszka Holland neves filmrendező, valamint a lengyelországi feminista tüntetések szervezője, Marta Lempart által jegyzett, szerdán közzétett levelet egy nap alatt több mint ötezren írták alá a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap szerint.

    A magukat a demokrácia védelmezőinek nevező aláírók azt hangoztatják: fel akarják hívni Harris figyelmét arra, hogy Lengyelországban veszélyben van a szólásszabadság.

    Utalnak a lengyel médiatörvénynek az alsóházba benyújtott törvénymódosítási tervezetére. Ez megváltoztatná azokat a szabályokat, melyek alapján a külföldi részesedésű médiának odaítélik a működési engedélyeket. Az új szabályzat úgy pontosítana az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban bejegyzett cégekre jelenleg is korlátozódó engedélyeztetési jogosultságon, hogy ezen alanyok nem függhetnek az EGT-n kívüli jogi személytől.

    A levél szerzői szerint a módosítás célja megakadályozni a TVN24 hírtelevízió működési engedélyét. Hasonló véleményt fogalmazott meg az utóbbi napokban több lengyel ellenzéki politikus is.

    Az amerikai Discovery tulajdonában lévő, de hivatalosan Hollandiában, az amsterdami Schiphol repülőtér területén bejegyzett, Polish Television Holding BV nevű cég által felügyelt TNV24 működési engedélyéről múlt héten szavazott a magán rádió- és tévécsatornák regisztrálásáról döntő és a szólásszabadság felett őrködő lengyel országos rádió- és televíziótanács (KRRiT).

    A szavazás eredménye döntetlen lett, sajtóértesülések szerint a testület kétségeit éppen a TVN24 tulajdonosi viszonyai ébresztették. Az engedélyeztetési eljárást bejelentések szerint folytatni fogják. A TVN24 működési engedélye szeptember 26-án jár le, meghosszabbítását a cég tavaly februárban kérvényezte.

    Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kedden úgy reagált a médiatörvény tervezett módosítását érő kifogásokra: a javaslat célja kivédeni azokat a kockázatokat, melyeket a lengyelországi média megszerzése jelentene például oroszországi vagy kínai cégek által.

    A lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) tervezetét az ellenzék mellett nem támogatja az egyik kisebb koalíciós partner, az Egyetértés sem. A párt szerint a lengyel médiapiacot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai – ezen belül az Egyesült Államok – számára is meg kellene nyitni.

    Tovább olvasom