Kövess minket!

Médiapiac

Ez volt a legolvasottabb internetes újság Magyarországon a múlt héten

A baloldali újságok, portálok meglehetősen alulteljesítettek.

Az elmúlt héten is az Origo volt a legolvasottabb internetes újság Magyarországon – minden magyar nyelvű médium között. A dkt.hu/gemiusAudience alapján, 2022. július 18-24. között, az egyéni olvasószám (RU) tekintetében. A múlt hét tanulsága, hogy a baloldali újságok, blogok (24, hvg, Telex, 444) egytől egyig gyengén szerepeltek. Az Origo rekordmagas, 1 millió 38 ezres napi átlagos olvasószámot ért el – írták.

Nézzük tehát a konkrét olvasottságot a múlt héten, átlagos napi egyéni olvasószám (RU):

A híroldalak sorrendje:

1. Origo     1,038 millió    
2. Index1,015 millió
3. 24767 ezer
4. Telex566 ezer
5. hvg409 ezer
6. 444389 ezer

Az Origo egyébként minden magyarországi internetes újságot megelőzött, így a Blikket is. (A Blikk napi olvasottsága átlagban 997 ezer volt.) 

Az Origo legerősebb napja egyébként hétfőn volt (VII.18.), akkor 1 millió 140 ezer volt a napi olvasottság.

A fenti lista érdekessége, hogy a baloldali tartalmakat gyártó oldalak – egy politikailag aktív héten – meglehetősen gyengén szerepeltek. Visszaesett Varga Zoltán 24 nevű újságja és a Szauer-féle hvg is.

A párszáz fős tüntetésekről tudósítók garmadával, nagy hévvel beszámoló két portál, a volt indexesek Telex nevű honlapja, illetve a 444 összesen, összeadva jóval kevesebb olvasót érdekelt, mint ahány embert az Origo érdekelt, önmagában.

Médiapiac

A külpolitikai újságírásba avat be a Magyar Médiafigyelő legújabb száma

A külföldi tudósítók, a haditudósítók és az ’56-os forradalomról tájékoztató sajtómunkások tevékenységéről is sokat megtudhatunk a folyóirat hasábjairól.

Közzétéve:

Borítóképünkön a Magyar Médiafigyelő című folyóirat borítója

A külpolitikai újságírás világába nyújt betekintést a Transzparens Újságírásért Alapítvány Magyar Médiafigyelő című folyóiratának 2023. évi második száma. A lap cikkei ismertetik a téma elméleti hátterét, a hozzá kapcsolódó szakmai és diplomáciai narratívákat, ezt követően pedig felvázolják a külföldi tudósítók munkájának lényegi elemeit és az elmúlt évtizedekben történt változásokat. Az olvasók bepillantást nyerhetnek a haditudósítás kulisszái mögé is, hogy miként zajlik a különböző katonai műveletekkel kapcsolatos tudósítói tevékenység a háborús vagy egyéb konfliktusövezetekben. A lapszám bemutat néhány híres haditudósítót, majd nyomon követi, hogyan alakult a háborúk tálalása és milyen módon változott az újságírók hozzáférése a kényes információkhoz.

A szerkesztők külön cikket szentelnek azoknak

külföldi tudósítóknak, akik sokszor az életüket, de legalábbis a testi épségüket kockáztatva az 1956-os forradalom sűrűjéből tájékoztatták az általuk képviselt sajtótermékek olvasóközönségét.

Elemzésükben kitérnek arra is, hogy milyen körülmények között végezték munkájukat a forradalom árnyékában, és hogyan látták, majd interpretálták az 1956 októberében lezajlott tragikus eseményeket. A folyóirat következő száma a forradalom külföldi sajtóképének részletesebb rekonstruálásával folytatja majd a téma feldolgozását.

Azt is megvizsgálják, hogy az utóbbi két évtizedben mely országok médiumai rendelkeztek saját magyarországi vagy a szomszédos államok valamelyikében tartózkodó közép-kelet-európai tudósítóval, majd azt is górcső alá veszik, hogy milyen tendenciák fedezhetők fel a hazánkban működő külföldi tudósítói hálózat működésében. Végül azt is bemutatják, hogy kik írják a Magyarországról szóló tudósításokat. A Transzparens Újságírás Alapítvány mottójának megfelelően, miszerint céljuk, hogy „informáljunk azokról, akik informálnak téged”, arra törekszenek, hogy közelebb hozzák az olvasókhoz azon külföldi újságírók személyét, akik a magyar vonatkozású híreket tolmácsolják, munkájukkal pedig önkéntelenül is formálják a Magyarországról alkotott képet.

A folyóirat második száma IDE KATTINTVA érhető el. 

Tovább olvasom

Médiapiac

A Médiatanács jelzésére tett gyermekvédelmi lépéseket a bajor és a cseh médiahatóság

Az Amazon Prime Video és a HBO Max Hungary streamingszolgáltatók kínálatában elérhető filmek közül több alacsonyabb korhatárbesorolást kapott, mint azt a magyar szabályozás megkívánná. A külföldi társhatóságok a magyar megkeresések alapján intézkedtek a szolgáltatókkal szemben.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Médiatanács tájékoztatása szerint a bajor joghatóság alá tartozó Amazon Prime Video műsorkínálatában elérhető tartalmak besorolása több esetben nem felelt meg a magyar szabályozásnak. A bajor médiahatóság a Médiatanács ellenőrzésének eredménye alapján megvizsgálta a műsorszámokat. Arról tájékoztatta a magyar médiahatóságot, hogy

az eljárás nyomán a szolgáltató önkéntesen módosította A bűn éjszakája, a Jason Bourne, az Assassin’s Creed és a Széttörve című műsorszámok korhatár-megjelölését.

A Médiatanács megkeresésére reagálva a cseh médiahatóság felhívta az HBO MAX Hungary Csehországban bejegyzett médiaszolgáltatóját, hogy tegyen eleget a magyar jogszabályban meghatározott szigorúbb klasszifikációs követelményeknek. Ahogy arról korábban hírt adtunk, a streamingszolgáltató több filmet is a hazai követelményeknél alacsonyabb korhatár-megjelöléssel tett elérhetővé.

Az HBO Max kifogásolt műsorszámai: A kaptár: Raccoon City visszavár, a Démonok között: Az ördög kényszerített, az Eleven kór, a Röfi – Malacka ésa Mortal Kombat című filmek voltak. Ezek a magyar korhatár-besorolási szabályok szerint 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok, míg a szintén a HBO Maxon elérhető Mátrix: Feltámadások című film a IV. korhatári kategóriába tartozik, azaz 16 éven aluliak számára nem ajánlott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Eljárás indul a Dikh TV és két helyi rádió szolgáltatójával szemben

Termékmegjelenítésre vonatkozó szabály be nem tartása és hatósági határozatban megállapított, műsorstruktúrával kapcsolatos követelmények nem megfelelő teljesítése miatt indul eljárás a Dikh TV országos kereskedelmi televízió és két helyi rádiócsatorna szolgáltatójával szemben is – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa az MTI-vel.

Közzétéve:

Flickr

A Dikh TV országos vételkörzetű kereskedelmi televízió május 11-17. közötti adáshetét vizsgálva a Médiatanács megállapította, hogy a médiaszolgáltató nem tett eleget az általa vállalt szórakoztató zenei tematika arányára vonatkozó vállalásának, valamint nem tartotta be a közszolgálati műsorszámok közlésére szánt minimális műsoridőt sem.

Ezenfelül május 12-én a televízió egyik délutáni műsorának tartalma nem felelt meg a termékmegjelenítés szabályainak. A Médiatanács tehát eljárást indít az országos kereskedelmi televízió szolgáltatójával szemben.

A Budaörs Rádió műsorainak hatósági ellenőrzése alapján a június 26-án sugárzott délelőtti – a médiaszolgáltató jelzése alapján termékmegjelenítést tartalmazó – műsorszámban olyan direkt rekláminformációk hangoztak el, amelyek alkalmasak lehettek arra, hogy közvetlenül felhívják a hallgatókat az ismertetett szolgáltatás igénybevételére. Ezért a vizsgálat nyomán a helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió szolgáltatója ellen hatósági eljárás indul.

Az Eger 100,7 MHz-en sugárzó 100,7 – BEST FM néven működő helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió július 22-28. közötti adáshetének vizsgálata alapján a médiaszolgáltató nem tett eleget a közszolgálati célokat szolgáló, a helyi közélettel foglalkozó tartalmak, valamint a szöveg és zene arányára vonatkozó hatósági szerződésben megállapított vállalásának. A Médiatanács közigazgatási hatósági eljárást indít a szolgáltatóval szemben.

A Médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – közölte az NMHH.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom