Kövess minket!

Médiapiac

Ez itt még nem Amerika

Az Internet Hungary konferencia nyitónapján sajátos élményben lehetett része azoknak, akik meghallgatták a népszerű amerikai szerző, Alan Wolk előadását a tengerentúli kábelpiac kihívásairól, majd beültek a hazai szakemberek online televíziós kerekasztalára.

Az amerikai kábeltévés csomagok gyakran 800-nál is több csatornát kínálnak, 100 dollár körüli havidíjért. Ennek oka, hogy a tartalomtulajdonosok csak csomagban szerződnek a kábeltársaságokkal, és a csomagokba szinte minden esetben belekerülnek a magas díjú csatornák, pl. a sportadók is. Ugyanakkor a nézők nem igényelnek ilyen mértékű, áttekinthetetlen kínálatot, miközben terjed körükben az időeltolásos tévézés és az előfizetéses SVOD szolgáltatások használata. Miközben az ESPN egy negyedév alatt 3 millió előfizetőt veszített, a Netflix 60 millió ügyfelével ma már több embert ér el, mint bármely kábelhálózat.

A „tévéújság nélküli” tartalmakat kínáló szolgáltatások élete sem egyszerű: egyrészt rengeteg applikáció küzd a nézők figyelméért, másrészt a külön-külön érkező számlák okozta bonyodalmak (és az egyszerű előfizetési folyamat) miatt hatalmas lemorzsolódással kell számolniuk.

Az amerikai kábeltársaságok válasza a kialakult helyzetre a vMVPD-k (Virtual Multichannel Video Program Distributor), vagy „skinny bundle”-ök (lefogyasztott csomagok) kialakítása. Ezek a csak digitális alapon, minden eszközön elérhető megoldások 35-60 dollár közötti havidíjért a fontosabb 50-150 csatornát tartalmazzák, és hozzájuk lehet csomagolni tetszőleges SVOD szolgáltatásokat is, legyen az HBO, Hulu vagy Netflix, sőt, egyéb mobilappokat is, mint pl. a Spotify. Így minden hozzáférhető, amire a néző vágyik, beleértve az SVOD appokról jellemzően hiányzó élő hír- és sportműsorokat is.

A kábelesek nagy előnye a versenyben – a náluk rendelkezésre álló adatok széles körén túl -, hogy helyi monopóliumuk (vagy oligopóliumuk) van egy adott területen, így akár a szélessávú előfizetések árával is játszhatnak a csomagok kialakításakor és népszerűsítésekor.

Ráadásul ha egy háztartásnak fizikai kapcsolata is van a szolgáltatóval, sokkal nehezebben mondja le az előfizetését is. A vMVPD-k kialakítása a kis helyi kábelcégeknek is előnyös, ugyanis ha leszerződnek a YouTube-bal vagy a Huluval, az javítja a televíziótársaságokkal szembeni tárgyalási pozíciójukat is. A szabályozási változások eredményeként pedig már diszkriminációmentesen kell sávszélességet biztosítani számukra is, így technikai oldalról sem akadályozhatóak.

Alan Wolk értékelése szerint a választék bővülésével, a hibrid rendszerek kialakulásával elsősorban a néző fog nyerni, miközben a mérési és egyéb problémákat az iparágnak kezelnie kell majd.

Az amerikai opcióbőséget követően a nap végén Baló György vezetésével Bíró Pál (Google), Enyedi András (IKO Digital), Iski István (Invitel), Rajki Annamária (Magyar Telekom), Kozma Zsolt (UPC), Schneider Henrik (Antenna Hungária), Tarr János (Tarr Kft.) és Horváth Norbert (Telenor) beszélgettek az online televíziózásban rejlő kihívásokról és üzleti lehetőségekről.

Miközben nálunk a kábeltévé-előfizetések ára sokkal alacsonyabb, mint a tengerentúlon, hatalmas kérdés, hogy rávehetőek-e a fogyasztók arra, hogy a minőségi tartalomért többet fizessenek. Míg a lemorzsolódástól vagy a lineáris televíziózás mennyiségének csökkenésétől nem tartottak a beszélgetők („a magyar fogyasztó nem koncertre és bulira költ, hanem televízióra”), abban nagyjából egyetértés bontakozott ki, hogy

a mai csomagok ára nem emelhető, és a beszállítók sem kérhetnek több pénzt a terjesztőktől a tartalmaikért.

Ezzel szemben áll a magyar piac kis mérete és a magas fajlagos költségek, vagyis ahhoz, hogy minőségi tartalmakat tudjanak szolgáltatni, alternatív bevételi forrásokat kell találni. Mindezt olyan környezetben, amikor a nagy online versenytársak keresztfinanszírozni tudják a piacaikat, a tartalomgyártók pedig hajlamosak szinte mindent ingyen megosztani online, hogy népszerűsítsék magukat. A tévék pedig a terjesztési díjak piacának felforgatásában sem érdekeltek, hiszen a döntés/performancia-alapú pénzosztással járó kockázatot és felfordulást senki sem meri vállalni. (Ahol már kipróbálták, „volt sírás-rívás”, másodperceken folytatott vita…)

A megoldás megtalálásához egyrészt reklámoldalról szükség lesz a konvergens mérés megteremtésére, másrészt kísérletezni kell, pl. a televíziós tartalomhoz kötődő extra online szolgáltatásokkal, vásárlási lehetőséggel, adatbázisok értékesítésével, a párhuzamos eszközhasználat monetizálásával. Javaslatként felmerült az is, hogy a telco-cégek mintájára, amelyek eleinte tiltani próbálták az alternatív kommunikációs megoldásokat, ennek kudarca után viszont inkább kooperálni kezdtek velük, a tévéknek is érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy küzdelem helyett inkább a keblükre öleljék a nem-hagyományos tartalomfogyasztási szolgáltatásokat. Az valószínűnek látszik, hogy az árbevételek alakulását mutató görbében tapasztalható lesz egy átmeneti visszaesés, a visszarendeződés során az emelkedés egy része pedig már új játékosoknál fog lecsapódni.

Még nem tudni, hogy ki és mikor fogja szállítani a működő megoldás(oka)t, de arra nem szabad edukálni az embereket, hogy minden ingyen van.

Rajki Annamária nem volt ilyen optimista: szerinte nem csupán a piac, de a nézők beállítottsága is távol áll Amerikától. Példaként hozta fel, hogy még a saját csatornasorrendet is csupán 20 százalékuk állítja be a készülékén. Ha nem készítjük fel őket arra, hogy képesek legyenek választani egy hibrid rendszer lehetőségei közül – önállóan vagy tartalmi ajánlók segítségével -, akkor ki fognak esni a rendszerből, nem alakul ki a kritikus tömeg, a kisszámú érdeklődő pedig átnyergel az amerikai szolgáltatókhoz. Kérdés, hogy az edukáció feladatát ki vállalja magára, bár alternatívaként felmerült a mostaniaknál sokkal intuitívabb kezelőfelületek kialakítása és az intelligens, automatikus tartalomfelkínálás lehetősége is.

Médiapiac

Gyurcsányék szolgálatában a baloldali média

Ugyan napjainkban a baloldal már finomított oltásellenes álláspontján, márciusban több balliberális médium nyílt levélben kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy az újságírókat és forgatócsoportokat engedjék be a kórházak COVID-osztályaira, valamint az oltópontokra. A Századvég feltérképezte, hogy milyen összefüggés lehet a baloldali pártok védőoltásokkal kapcsolatos “pálfordulása” és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok akciója között.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

Álhírek és oltásellenesség

Már 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kezdetekor megfigyelhető volt, hogy a baloldal a felelős járványkezelés támogatása helyett – szavazatszerzési lehetőséget látva a pandémiában – különböző politikai játszmákba fogott – áll a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében.

Ennek egyértelmű jele volt az álhírek, kamuvideók, valamint félrevezető vélemények terjesztése, a rendkívüli helyzet által indokolt különleges jogrendi berendezkedés sorozatos támadása, továbbá a közegészségügyi és gazdasági válsághelyzet okozta kihívások politikai szempontoknak történő alárendelése.

Miután egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus legyőzésének a kulcsát a védőoltások jelentik, Gyurcsány Ferenc és partnerei kommunikációjában – a korábban követett stratégiájuk egyenes folytatásaként – megjelentek az oltásellenes, egyes vakcinák iránti közbizalom rombolását célzó hangok. A szakmai szempontok zárójelbe tételét jelzi, hogy a balliberális tömb annak ellenére indított hadjáratot a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinákkal szemben, hogy a szóban forgó oltóanyagok hazai alkalmazását engedélyező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több mint 70 éve garantálja a magyar gyógyszerbiztonságot, a hatóság gyakorlata pedig világszínvonalúnak tekinthető.

A magyarok bíznak a vakcinákban

A baloldali pártok által remélt népszerűségnövekedés azonban elmaradt, politikai üzeneteik nem találkoztak a magyar választók döntő többségének elvárásaival. Ennek magyarázata több tényezőre vezethető vissza. Ahogy a Századvég márciusi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása rámutatott,

a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy a koronavírus-járvány alatt egy politikus vagy más közszereplő oltásellenes legyen, továbbá a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy politikusok vakcinák ellen kampányolnak, és megkérdőjelezik a magyar szakhatóság által jóváhagyott oltóanyagok hatékonyságát.

Tovább árnyalja a képet, hogy a magukat beoltatni tervezők, vagy a már beoltottak 71 százaléka elfogadná illetve elfogadta a felajánlott orosz vagy kínai vakcinát. Ezen felül valószínűsíthető, hogy a választópolgárok többsége érzékelte, hogy a baloldal koronavírussal kapcsolatos prognózisaira a valóság rendre rácáfol, amely tovább rombolta az amúgy is hitelességi problémákkal küzdő ellenzéki erők tekintélyét.

E fejleményeket felismerve egy régi recepthez nyúlt a Gyurcsány-szövetség. A 2018-as országgyűlési választások előtt a baloldal igyekezett palástolni a tényt, hogy 2015-ben a migrációs krízis kirobbanásakor hevesen támadták a nemzeti kormány által felépített biztonsági határzárat (amely azóta is kulcsszerepet játszik az illegális migránsok kontrollálatlan beáramlásának megakadályozásában), napjainkban pedig az oltásellenességük elkendőzésébe kezdtek bele, látva az eddig követett irányvonaluk politikai eredménytelenségét. Gyanítható ugyanakkor, hogy e „pálfordulás” nem az oltásellenes, illetve a hatékony védekezés hátráltatására irányuló nézeteik valódi feladását jelenti a balliberális erők részéről, hanem a staféta átadásának kísérletét a hozzájuk közel álló médiumoknak.

A Gyurcsány-lista a baloldali média segítségével hátráltatná a hatékony járványkezelést

Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a baloldali sajtó – a balliberális pártok segédhadaként – aktívan részt vett a politikai napirend alakításában, a kormányellenes politikai agenda népszerűsítésében. Miután sajtóorgánumok nem mérettetik meg magukat a választásokon, kockázat nélkül felvállalhatják olyan közéleti álláspontok, üzenetek közvetítését, amelyek a baloldali politikusok népszerűségét hosszú távon megtépáznák. Ezek alapján

feltételezhető, hogy a balliberális médiumok korábban említett terve (amely a kórházakban és oltópontokon történő kamerázást célozza) nem más, mint a Gyurcsány-lista tehermentesítése, a hatékony járványkezelést hátráltató politikai magatartás újságírók általi folytatása, méghozzá a politikai népszerűségvesztés esetleges kockázata nélkül.

E húzásnak köszönhetően a balliberális politikusok tehát úgy igyekeznek lerázni magukról az oltásellenességet, hogy ezt politikai értelemben nem számonkérhető szereplők, a baloldali média képviselői folytatják tovább.

Ennek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal emberéleteket és munkahelyeket veszélyeztető politikai hazárdjátéka nem ért véget, legfeljebb átalakult. A baloldali tömb számára a hatalom megragadásának szándéka továbbra is felülírja a koronavírus legyőzésének, és Magyarország mielőbbi talpra állásának szempontját.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH

És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.

Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.

A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.

A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.

Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.

A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom