Médiapiac
Ez itt még nem Amerika
Az Internet Hungary konferencia nyitónapján sajátos élményben lehetett része azoknak, akik meghallgatták a népszerű amerikai szerző, Alan Wolk előadását a tengerentúli kábelpiac kihívásairól, majd beültek a hazai szakemberek online televíziós kerekasztalára.
Az amerikai kábeltévés csomagok gyakran 800-nál is több csatornát kínálnak, 100 dollár körüli havidíjért. Ennek oka, hogy a tartalomtulajdonosok csak csomagban szerződnek a kábeltársaságokkal, és a csomagokba szinte minden esetben belekerülnek a magas díjú csatornák, pl. a sportadók is. Ugyanakkor a nézők nem igényelnek ilyen mértékű, áttekinthetetlen kínálatot, miközben terjed körükben az időeltolásos tévézés és az előfizetéses SVOD szolgáltatások használata. Miközben az ESPN egy negyedév alatt 3 millió előfizetőt veszített, a Netflix 60 millió ügyfelével ma már több embert ér el, mint bármely kábelhálózat.
A „tévéújság nélküli” tartalmakat kínáló szolgáltatások élete sem egyszerű: egyrészt rengeteg applikáció küzd a nézők figyelméért, másrészt a külön-külön érkező számlák okozta bonyodalmak (és az egyszerű előfizetési folyamat) miatt hatalmas lemorzsolódással kell számolniuk.
Az amerikai kábeltársaságok válasza a kialakult helyzetre a vMVPD-k (Virtual Multichannel Video Program Distributor), vagy „skinny bundle”-ök (lefogyasztott csomagok) kialakítása. Ezek a csak digitális alapon, minden eszközön elérhető megoldások 35-60 dollár közötti havidíjért a fontosabb 50-150 csatornát tartalmazzák, és hozzájuk lehet csomagolni tetszőleges SVOD szolgáltatásokat is, legyen az HBO, Hulu vagy Netflix, sőt, egyéb mobilappokat is, mint pl. a Spotify. Így minden hozzáférhető, amire a néző vágyik, beleértve az SVOD appokról jellemzően hiányzó élő hír- és sportműsorokat is.
Ráadásul ha egy háztartásnak fizikai kapcsolata is van a szolgáltatóval, sokkal nehezebben mondja le az előfizetését is. A vMVPD-k kialakítása a kis helyi kábelcégeknek is előnyös, ugyanis ha leszerződnek a YouTube-bal vagy a Huluval, az javítja a televíziótársaságokkal szembeni tárgyalási pozíciójukat is. A szabályozási változások eredményeként pedig már diszkriminációmentesen kell sávszélességet biztosítani számukra is, így technikai oldalról sem akadályozhatóak.
Az amerikai opcióbőséget követően a nap végén Baló György vezetésével Bíró Pál (Google), Enyedi András (IKO Digital), Iski István (Invitel), Rajki Annamária (Magyar Telekom), Kozma Zsolt (UPC), Schneider Henrik (Antenna Hungária), Tarr János (Tarr Kft.) és Horváth Norbert (Telenor) beszélgettek az online televíziózásban rejlő kihívásokról és üzleti lehetőségekről.
Miközben nálunk a kábeltévé-előfizetések ára sokkal alacsonyabb, mint a tengerentúlon, hatalmas kérdés, hogy rávehetőek-e a fogyasztók arra, hogy a minőségi tartalomért többet fizessenek. Míg a lemorzsolódástól vagy a lineáris televíziózás mennyiségének csökkenésétől nem tartottak a beszélgetők („a magyar fogyasztó nem koncertre és bulira költ, hanem televízióra”), abban nagyjából egyetértés bontakozott ki, hogy
Ezzel szemben áll a magyar piac kis mérete és a magas fajlagos költségek, vagyis ahhoz, hogy minőségi tartalmakat tudjanak szolgáltatni, alternatív bevételi forrásokat kell találni. Mindezt olyan környezetben, amikor a nagy online versenytársak keresztfinanszírozni tudják a piacaikat, a tartalomgyártók pedig hajlamosak szinte mindent ingyen megosztani online, hogy népszerűsítsék magukat. A tévék pedig a terjesztési díjak piacának felforgatásában sem érdekeltek, hiszen a döntés/performancia-alapú pénzosztással járó kockázatot és felfordulást senki sem meri vállalni. (Ahol már kipróbálták, „volt sírás-rívás”, másodperceken folytatott vita…)
A megoldás megtalálásához egyrészt reklámoldalról szükség lesz a konvergens mérés megteremtésére, másrészt kísérletezni kell, pl. a televíziós tartalomhoz kötődő extra online szolgáltatásokkal, vásárlási lehetőséggel, adatbázisok értékesítésével, a párhuzamos eszközhasználat monetizálásával. Javaslatként felmerült az is, hogy a telco-cégek mintájára, amelyek eleinte tiltani próbálták az alternatív kommunikációs megoldásokat, ennek kudarca után viszont inkább kooperálni kezdtek velük, a tévéknek is érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy küzdelem helyett inkább a keblükre öleljék a nem-hagyományos tartalomfogyasztási szolgáltatásokat. Az valószínűnek látszik, hogy az árbevételek alakulását mutató görbében tapasztalható lesz egy átmeneti visszaesés, a visszarendeződés során az emelkedés egy része pedig már új játékosoknál fog lecsapódni.
Rajki Annamária nem volt ilyen optimista: szerinte nem csupán a piac, de a nézők beállítottsága is távol áll Amerikától. Példaként hozta fel, hogy még a saját csatornasorrendet is csupán 20 százalékuk állítja be a készülékén. Ha nem készítjük fel őket arra, hogy képesek legyenek választani egy hibrid rendszer lehetőségei közül – önállóan vagy tartalmi ajánlók segítségével -, akkor ki fognak esni a rendszerből, nem alakul ki a kritikus tömeg, a kisszámú érdeklődő pedig átnyergel az amerikai szolgáltatókhoz. Kérdés, hogy az edukáció feladatát ki vállalja magára, bár alternatívaként felmerült a mostaniaknál sokkal intuitívabb kezelőfelületek kialakítása és az intelligens, automatikus tartalomfelkínálás lehetősége is.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás