Kövess minket!

Médiapiac

″Ez a piac száz rádiót bír el″

Az eszkimó épp elég, a fóka lehetne több – összegezhető a hazai piac kisebb szereplőinek helyzete az alapján, amiről Radetzky András, a fennállásának huszadik évfordulóját az év végén ünneplő Helyi Rádiók Országos Egyesületének (HEROE) elnöke beszélt lapunknak.

– Ha az árbevételt nézzük, mekkora a piacról beszélünk?

– Valamivel nagyobb, mint évi kétmilliárd forintos. Ez jócskán elmarad ugyan a válság előtti utolsó békeév 2,8 milliárdjától, de sokkal szebb szám a 2011-12-es 1,6-1,7 milliárdnál. Minden azt mutatja, hogy mostanra a helyükre kerültek a dolgok.

– Ezen ráadásul jóval kevesebben osztoznak, mint 2008-ban.

– Igen,

a szabályozás és a pályáztatások révén a médiapolitika is hozzájárult ahhoz, hogy optimális legyen a szereplők száma. 2010 előtt 150-nél több helyi rádió működött Magyarországon – ez egy embertelenül nagy szám.

Ennyi szereplőnél már a tartalomminőség rovására megy a verseny. Az persze egy médiapolitikai dilemma, hogy virágozzon minden virág, vagy kevesebb, de életképes szereplő működjön. Az igazság itt is valahol középen van.

– Rosszul emlékszem, hogy ’95 végén alakult a HEROE?

– Nem, de a ’96-os volt az első év, amikor nyomot hagytunk a médiavilágon, ezért ezt tekintjük kiindulópontnak. Ráadásul ez az esztendő volt az, amelyben hatályba lépett a médiatörvény. Sok vihart hozott ez a két évtized, de az elmúlt három-négy évben sikerült stabilizálniuk helyzetüket a helyi rádióknak. Előtte viszont egyszerre kellett megküzdenünk a válsággal, a kormányváltás hozta új médiakörnyezettel, tagjaink egyharmadának pedig ebben az időszakban járt le a frekvenciajogosultsága.

– Hogyan vették ezt az utóbbi kanyart?

– A zömük szerencsére túlélte az újabb pályázatot. A HEROE tagjai között többségben vannak azok, akik 20-22 éve kezdték a rádiózást – a mai világban ezek már matuzsálemnek mondhatóak.

– Van erre titkos recept?

– Az elmúlt néhány év tapasztalata azt mutatja, hogy

ebben a pici, de erős szegmensben azok maradhatnak talpon, akik erősen beágyazták magukat a helyi közösségbe. De aki húsz év alatt kapott hideget, meleget, átélt jót és rosszat, az szerzett annyi tapasztalatot, hogy jó eséllyel talpon marad.

Úgyhogy szó sincs arról, hogy a helyi rádiót temetni kellene. Ezt a hirdetők is felismerik lassan, és erre mi is rásegítünk, akár a személyes kapcsolatok, akár a szakmai, érdek-képviseleti munkánk során.

– Erre az idén a médiahatóság előtt is szükségük lesz: újabb tucatnyi tagjuk szerződése jár le, újítaniuk kell.

– Dolgozunk is rajta, hogy a tagrádióink számára egy biztos pályázati környezet alakuljon ki. Fel akarjuk hívni a médiatanács figyelmét arra, hogy mennyire fontos a helyi rádiós piac stabilitása, állandósága. Így az is, hogy

akik törvényesen működtek, nem követtek el rendszeres és visszatérő jogsértést, azok folytathassák a működésüket.

Ez nemcsak a több millió hallgató érdeke, de azé a több ezer családé, is, akik ebből élnek, hazai mikro- és kisvállalkozásokon keresztül. Ez is lehet egy formája a magyar vállalkozók segítésének.

– Ha most belépne az ajtón Dollárpapa, kezében vaskos csekkfüzettel, mivel érvelne, hogy helyi rádióban hirdessen?

– A legfontosabb érvünk, hogy a helyi rádiók erősek: az Inspira piackutató cég két hete nyilvánosságra hozott, nagy mintás, naplós panelvizsgálata szerint Magyarországon a 18-59 éves megyeszékhelyi lakosok 38,5 százaléka hallgat naponta helyi rádiót, míg az országos kereskedelmi adót 29 százalékuk. Ráadásul azt a helyi értéket is hozzáadják, amit egy országos rádió nem tud szolgáltatni – és nem is akar. Van egy egészséges, versengő piacunk, pár kivétellel minden nagyobb városban több rádió működik, és a helyiekkel sokkal célzottabban érhet célba; jelentősen csökkenthető a meddőszórás. Ugyanakkor ma már vannak olyan ügynökségek, amelyek 10-20 helyi adó bevonásával képesek levezényelni egy hatékony országos kampányt. A célzást pedig tovább segíti az új rádiós mérés, amitől sokkal mélyebb adatokat várunk.

– Hova tovább?

– A kisebb adók célja az, bármennyibe kerüljön is ez, hogy kövessék a technológiai fejlődést, és készen álljanak például arra, hogy újabb platformon is megjelenjenek. Tíz év még biztosan benne van az analóg sugárzásban – esetleg több is. Úgyhogy ma is érdemes analóg földi frekvenciára pályázni – mi pedig optimistán nézünk a következő húsz év elé.

Médiapiac

Tematikus műsorfolyam a pünkösdi hétvégén a közmédia csatornáin

Sokszínű pünkösdi műsorkínálattal várja nézőit és hallgatóit május 26. és 29. között a közmédia. A Duna élőben közvetíti a csíksomlyói búcsút, a Kossuth Rádió ünnepi műsorokkal, az M5 ismeretterjesztő adásokkal és koncerttel készül a hosszú hétvégére.

Közzétéve:

MTI/Veres Nándor

A közmédia idén is kiemelt figyelmet szentel a pünkösd vallási- és kulturális jelentőségének. A legkisebbek az M2 Gyerekcsatorna Hetedhét kaland című műsorának pünkösdhétfői adásában ismerhetik meg az ünnep hagyományait a pünkösdi királyválasztás szokásán keresztül. A Duna idén is élőben sugározza a minden évben tömegeket vonzó csíksomlyói búcsút. A televízión és a közmédia online felületén – a Médiaklikk.hu oldalon – május 27-én, szombaton 10 órától élőben követhető az esemény, a Duna World 22:05-től ismétli meg az adást. A csatorna pünkösdvasárnap 11 órától pünkösdi evangélikus istentiszteletet közvetít Nagykanizsáról. Az M5 pünkösdhétfő délelőttjén ismeretterjesztő műsorokat ad a témában, 15:10-től Kodály Zoltán Pünkösdölő című művét tűzi műsorra a Pro Musica leánykar előadásában.

Kossuth Rádió vasárnap és hétfőn tematikus adásokkal jelentkezik. A Vasárnapi Újság című reggeli műsorban május 28-án Michael Wallace Banach nuncius, az Apostoli Szentszék követe Járai Judit műsorvezetőnek ad exkluzív interjút. Csíksomlyó: a nemzeti összetartozás szimbóluma címmel 9:05-től a Ferenc pápa által is meglátogatott, nagy múltú búcsújáró hely jelentőségéről beszél Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója, valamint Kovács Gergely, a Magyarországi Mindszenty alapítvány képviselője, okleveles posztulátor. Május 29-én pünkösdi ünnepi zenei műsorral indítja a napot a rádió, majd 13 óra után az egyházi, majd 17:30-tól a néphagyományokról lesz szó. 18:30-tól a Pünkösd előtti hazatérés Ukrajnába – egy gyógyító összefogás története című műsorban egy súlyos beteg asszony gyógyulását és hazatérését ismerhetik meg a hallgatók. Az este pünkösdhétfői adásában 19:05-től a házigazda ezúttal Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője lesz, aki Kubinyi Júlia népdalénekessel beszélget a pünkösdi népszokásokról.

Bartók Rádió május 28-án a 15:05-kor kezdődő Régizenei kalandozások című műsorban Mórocz Tamást, a Bodajki Segítő Szűz Mária Kegytemplom plébánosát látja vendégül, május 29-én 19:35-kor Ton Koopman holland karmester orgonahangversenyét adja. A Dankó Rádió Jöttömbe’, jártomba’ című népzenei műsora vasárnap a Szentendrei Skanzen pünkösdi örökség ünnepének hangulatjelentésével, míg a Táncházban 20 órakor kezdődő adása pünkösdi és csíksomlyói búcsúsénekkel csatlakozik az ünnepi műsorfolyamhoz. A Petőfi Rádió Petőfitt című hétvégi műsora ezúttal a gasztronómia világába kalandozik hagyományos pünkösdi ételekkel.

Borítókép: A labarumot és a kordont viszik a csíksomlyói búcsú szentmiséjére a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti hegynyeregbe Csíksomlyón 2022. június 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

A bíróság is megerősítette a Médiatanács döntését az RTL műsoráról

A Fővárosi Törvényszék szerint is törvénysértő volt az RTL Celeb vagyok, ments ki innen! című műsorszámának október 18-ai adása – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel. Jelezték: a Médiatanács egy rádióra bírságot szabott ki, a Viasat 6 egyik műsorszáma miatt pedig a holland hatósághoz fordult.

Közzétéve:

RTL/Celeb vagyok, ments ki innen

A közleményben azt írták: bejelentések alapján indított eljárást a médiatanács a Celeb vagyok, ments ki innen tavaly október 18-ai epizódja miatt.

Az RTL adásában a műsorvezetők, Vadon János és Sebestyén Balázs megalázó és kiszolgáltatott helyzetbe hoztak egy kolumbiai gyermeket.

A műsorvezető magyarul feltett kérdéseire a gyermeknek minden alkalommal azt kellett felelnie: “Si senor!” (“Igen, uram!”).

A kérdések közül néhány a fiú intim szféráját sértette, illetve a testalkatán gúnyolódott.

A Médiatanács januárban megállapította, hogy

a jelenettel a médiaszolgáltató megsértette a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek öncélú és sérelmes bemutatását tiltó törvényi rendelkezést.

A testület határozatában súlyos jogsértést állapított meg, és kétmillió forintos bírságot rótt ki a szolgáltatóra, ezenkívül a jogsértésről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.

A Magyar RTL Televízió Zrt. a médiatanács döntése miatt bírósághoz fordult. A bíróság egyetértve a Médiatatanács határozatában foglaltakkal, megállapította, hogy a műsorszám a kiskorút megalázó helyzetben mutatta be, mivel a neki feltett kérdésekre nem reagálhatott szabadon, tűrnie kellett a kialakított helyzetet.

Az RTL ezzel a jelenettel olyan üzenetet közvetített a nézők felé, melynek hatására a testsúlyproblémákkal küzdő fiatalok megszégyenítve érezhették magukat, a túlsúlyos embereket kritizáló egyének számára pedig megerősítést adhatott arra, hogy megengedett az ilyen jellegű bántalmazás, nem történt ugyanis korrekció a sértő események elhangzását követően.

Mindezeket figyelembe véve a törvényszék a Magyar RTL Televízió Zrt. keresetét elutasította

– írták.

A közleményben arról is beszámoltak, hogy a szigetszentmiklósi Lakihegy Rádió tavaly december 1-jén sugárzott műsorának hatósági ellenőrzése során több jogsértést is feltárt a médiatanács.

A rádió saját üzleti tevékenységét népszerűsítő információ reklámfőcímek nélkül került adásba, ezenkívül a médiaszolgáltató nem tett eleget a hatósági szerződésben foglalt vállalásainak a közszolgálati célokat szolgáló és a helyi közélettel foglalkozó műsorszámokról, emellett az egyik támogatói üzenetben burkolt reklámot tett közzé.

A szerződéses vállalások megsértése miatt a hatóság bírságot rótt ki, a többi jogsértés miatt pedig figyelmeztette a rádió szolgáltatóját.

Szintén közölték: a holland joghatóság alá tartozó Viasat 6 április 9-én 21 órai kezdettel sugárzott, “Elhajlási engedély” című műsorszámát bejelentés alapján vizsgálta a médiatanács.

A csatornán hat éven aluliak számára nem ajánlott korhatári jelöléssel volt látható a film, holott tartalma alapján azt a 16 éven aluliak számára nem ajánlott kategóriába kellett volna sorolni.

Hozzátették: a Médiatanács a felmerült jogsértésekről értesíti a holland társhatóságot (Commissariaat voor de Media – CVDM), és kéri a szükséges intézkedések megtételét.

Borítókép: jelenet a Celeb vagyok, ments ki innen epizódjából

Tovább olvasom

Médiapiac

Elbukta a közmédia ellen indított perét Cseh Katalin

Jogerős ítélet született.

Közzétéve:

Cseh Katalin, a Momentum képviselője az Európai Parlament strasbourgi épületében 2019. július 16-án, fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Elutasította Cseh Katalin momentumos képviselő sajtó-helyreigazítás iránti fellebbezését is a Fővárosi Ítélőtábla; a bíróság döntése értelmében a baloldali politikus köteles megfizetni a közmédia perköltségét, valamint az eljárási illetéket – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája még az MTI-vel.

A kedden kiadott közleményben azt írták, hogy az ítélet jogerős. A Momentum európai parlamenti képviselője az első fokon eljáró – és szintén a közmédia javára döntő – Fővárosi Törvényszék ítéletét kifogásolva fellebbezett, nehezményezve a “Már van gyanúsítottja annak az adócsalási botránynak, amelyben a momentumos Cseh Katalin is érintett” című, a hirado.hu oldalon megjelent cikkben, valamint az M1 Híradó Youtube-csatornáján elérhető videóban foglaltakat – ismertették.

Hozzátették:

a Fővárosi Ítélőtábla alátámasztottnak találta a közmédia véleményét, miszerint a Cseh Katalin érdekeltségébe tartozó cégnél büntető ügyben zajlott nyomozás, amelyben gyanúsítás is történt.

A bírósági döntés értelmében a baloldali politikus mint felperes köteles megfizetni a teljes perköltséget, vagyis az első- és a másodfokú eljárás költségét is, összesen 444.500 forintot a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-nek, valamint az államnak 48.000 forint fellebbezési és 72.000 forint eljárási illetéket. Az ítélet jogerős, az ellen fellebbezésnek nincs helye – áll a kommünikében.

Tovább olvasom