Kövess minket!

Médiapiac

″Ez a piac száz rádiót bír el″

Az eszkimó épp elég, a fóka lehetne több – összegezhető a hazai piac kisebb szereplőinek helyzete az alapján, amiről Radetzky András, a fennállásának huszadik évfordulóját az év végén ünneplő Helyi Rádiók Országos Egyesületének (HEROE) elnöke beszélt lapunknak.

– Ha az árbevételt nézzük, mekkora a piacról beszélünk?

– Valamivel nagyobb, mint évi kétmilliárd forintos. Ez jócskán elmarad ugyan a válság előtti utolsó békeév 2,8 milliárdjától, de sokkal szebb szám a 2011-12-es 1,6-1,7 milliárdnál. Minden azt mutatja, hogy mostanra a helyükre kerültek a dolgok.

– Ezen ráadásul jóval kevesebben osztoznak, mint 2008-ban.

– Igen,

a szabályozás és a pályáztatások révén a médiapolitika is hozzájárult ahhoz, hogy optimális legyen a szereplők száma. 2010 előtt 150-nél több helyi rádió működött Magyarországon – ez egy embertelenül nagy szám.

Ennyi szereplőnél már a tartalomminőség rovására megy a verseny. Az persze egy médiapolitikai dilemma, hogy virágozzon minden virág, vagy kevesebb, de életképes szereplő működjön. Az igazság itt is valahol középen van.

– Rosszul emlékszem, hogy ’95 végén alakult a HEROE?

– Nem, de a ’96-os volt az első év, amikor nyomot hagytunk a médiavilágon, ezért ezt tekintjük kiindulópontnak. Ráadásul ez az esztendő volt az, amelyben hatályba lépett a médiatörvény. Sok vihart hozott ez a két évtized, de az elmúlt három-négy évben sikerült stabilizálniuk helyzetüket a helyi rádióknak. Előtte viszont egyszerre kellett megküzdenünk a válsággal, a kormányváltás hozta új médiakörnyezettel, tagjaink egyharmadának pedig ebben az időszakban járt le a frekvenciajogosultsága.

– Hogyan vették ezt az utóbbi kanyart?

– A zömük szerencsére túlélte az újabb pályázatot. A HEROE tagjai között többségben vannak azok, akik 20-22 éve kezdték a rádiózást – a mai világban ezek már matuzsálemnek mondhatóak.

– Van erre titkos recept?

– Az elmúlt néhány év tapasztalata azt mutatja, hogy

ebben a pici, de erős szegmensben azok maradhatnak talpon, akik erősen beágyazták magukat a helyi közösségbe. De aki húsz év alatt kapott hideget, meleget, átélt jót és rosszat, az szerzett annyi tapasztalatot, hogy jó eséllyel talpon marad.

Úgyhogy szó sincs arról, hogy a helyi rádiót temetni kellene. Ezt a hirdetők is felismerik lassan, és erre mi is rásegítünk, akár a személyes kapcsolatok, akár a szakmai, érdek-képviseleti munkánk során.

– Erre az idén a médiahatóság előtt is szükségük lesz: újabb tucatnyi tagjuk szerződése jár le, újítaniuk kell.

– Dolgozunk is rajta, hogy a tagrádióink számára egy biztos pályázati környezet alakuljon ki. Fel akarjuk hívni a médiatanács figyelmét arra, hogy mennyire fontos a helyi rádiós piac stabilitása, állandósága. Így az is, hogy

akik törvényesen működtek, nem követtek el rendszeres és visszatérő jogsértést, azok folytathassák a működésüket.

Ez nemcsak a több millió hallgató érdeke, de azé a több ezer családé, is, akik ebből élnek, hazai mikro- és kisvállalkozásokon keresztül. Ez is lehet egy formája a magyar vállalkozók segítésének.

– Ha most belépne az ajtón Dollárpapa, kezében vaskos csekkfüzettel, mivel érvelne, hogy helyi rádióban hirdessen?

– A legfontosabb érvünk, hogy a helyi rádiók erősek: az Inspira piackutató cég két hete nyilvánosságra hozott, nagy mintás, naplós panelvizsgálata szerint Magyarországon a 18-59 éves megyeszékhelyi lakosok 38,5 százaléka hallgat naponta helyi rádiót, míg az országos kereskedelmi adót 29 százalékuk. Ráadásul azt a helyi értéket is hozzáadják, amit egy országos rádió nem tud szolgáltatni – és nem is akar. Van egy egészséges, versengő piacunk, pár kivétellel minden nagyobb városban több rádió működik, és a helyiekkel sokkal célzottabban érhet célba; jelentősen csökkenthető a meddőszórás. Ugyanakkor ma már vannak olyan ügynökségek, amelyek 10-20 helyi adó bevonásával képesek levezényelni egy hatékony országos kampányt. A célzást pedig tovább segíti az új rádiós mérés, amitől sokkal mélyebb adatokat várunk.

– Hova tovább?

– A kisebb adók célja az, bármennyibe kerüljön is ez, hogy kövessék a technológiai fejlődést, és készen álljanak például arra, hogy újabb platformon is megjelenjenek. Tíz év még biztosan benne van az analóg sugárzásban – esetleg több is. Úgyhogy ma is érdemes analóg földi frekvenciára pályázni – mi pedig optimistán nézünk a következő húsz év elé.

Médiapiac

Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik

A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.

Közzétéve:

Borítóképünkön Soros György amerikai milliárdos, fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan

A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.

“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”

fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.

A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.

A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.

Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.

Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).

A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.

A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.

A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom