Médiapiac
Érthetetlen csodálkozás az újságíró elleni merénylet kapcsán
„Sokkoló és érthetetlen”, így reagált az európai drogállam miniszterelnöke Peter R. de Vries híres bűnügyi oknyomozó újságíró lelövésére.
Pedig az országban évtizedes probléma a drogbandák jelenléte és a szervezett bűnözés, aminek az újságíró is áldozatául esett.
A nyílt utcán lőtték le Peter R. de Vries holland oknyomozó újságírót július elején. Azóta több részlet is kiderült a gyilkossági kísérletről, a Bild szerint a marokkói maffia állhat a háttérben.
De Vries tanácsadóként segítette a rendőrség munkáját a marokkói-holland maffia elleni nyomozásban. A gyanú szerint a bűnszervezet 2015 óta több tonnányi kábítószert hozott be Európába, és több tucat gyilkosságért is felelős.
Mark Rutte kormányfő szerint „sokkoló és érthetetlen”, ami történt.
Pedig a drogbandák jelenléte évtizedes probléma Hollandiában, a rendőrség reménytelen háborút vív a bűnszervezetekkel.
Már két évtizeddel ezelőtt, 2000-ben is írtak a lapok arról, hogy az Europol jelentése szerint Hollandiában komoly problémát jelentenek a kábítószer-kereskedő bűnszervezetek. Akkor azután irányult erre a figyelem, hogy Amszterdamban meggyilkolták Derek Dunne ír drogbárót, néhány hónappal korábban pedig másik három ír férfit.
A holland kikötőváros, Rotterdam és környéke már akkor vonzotta a drogbandákat. A jelentés szerint 39 országból voltak jelen bűnszervezetek a városban és vonzáskörzetében.
2019-ben a BBC helyszíni tudósítója tette fel a kérdést: drogállamá válik-e Hollandia?
Jan Struijs, a legnagyobb holland rendőrszakszervezet vezetője a BBC-nek akkor úgy nyilatkozott, hogy bár Hollandiában nem uralkodnak olyan állapotok, mint Mexikóban, például a gyilkosságokat tekintve, „de ha az infrastruktúrát, a szervezett bűnözők által nyert nagy összegeket, a párhuzamos gazdaságot nézzük”, „akkor drogállamban élünk”. „Ugyan nem lógnak testek a hidakról, de van korrupció a kikötőkben, erőszak ügyvédek ellen, fenyegetett újságírók. (Hollandia) határozottan felmutatja egy kisebb drogállam jellegzetességeit”.
A cikk annak kapcsán jelent meg, hogy Derk Wiersumot amszterdami háza előtt agyonlőtték 2019 szeptemberében, ő volt az ügyvéde Nabil B. koronatanúnak, aki Hollandia két vezető drogbárója ellen készült vallani.
Idén májusban Teun Voeten újságíró hosszú cikkben foglalkozott a holland droghelyzettel és szervezett bűnözéssel. Voeten a BBC cikke után alig két évvel kijelenti: Hollandia drogállam.
A cikkben részletesen ír a média megfélemlítéséről is. Felhívja a figyelmet arra az újságíróra, aki Mocro Maffia címmel írt könyvet a marokkói maffiáról. Őt többször megfenyegették, és bujkálnia kellett. A most lelőtt Peter R. de Vries-t szintén többször megfenyegették korábban. De a cikk arra is rámutat, hogy 2018-ban például több RPG-s támadás is történt épületek ellen, és járműveket is felgyújtottak, miután a The Telegraaf-ban vagy a Panorama-ban publikációk jelenetek meg a témában.
Hollandia szerepe az európai drogpiacon
Hollandia szerepe egyébként évek óta meghatározó az európai drogpiacon. Itt bár legálisak a könnyű drogok, a marihuána és a hasis, a kemény drogok be vannak tiltva és országból tilos kábítószert kivinni, súlyos büntetést von maga után.
Hollandia és mellette Belgium azonban fontos szerepet tölt be az európai kábítószer-előállításban is, ugyanis az amfetamin előállítása Lengyelországon kívül nagyrészt e két országban zajlik, és az MDMA gyártása is Hollandiában és Belgiumban összpontosul. Az Európai Unióban 2017-ben összesen 21 aktív MDMA laboratórium felszámolását jelentették (mindegyik Hollandiában volt), ami a 2016-os adatnak csaknem a duplája. Az országban minden évben felfedeznek néhány illegális metamfetamin gyártó laboratóriumot.
Azon kívül, hogy Hollandiának jelentős szerepe van a kannabisz és az amfetamin-száramazékok előállításában, a kokain és a heroin tranzit-országa is, derül ki a EU Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának elemzéséből. 2017-ben a nyugat-európai országok közül Hollandiában foglalták le a legtöbb heroint, 1110 kg-ot. Kokainból 14629 kg-ot foglaltak le, de még ezzel a hatalmas mennyiséggel is csak a negyedik helyen áll Hollandia Európában. A heroin nagy része Afganisztánból származik és a Balkánon keresztül jut be az országba. Az elmúlt néhány évben azonban heroin-gyártó laborokat is felfedeztek az országban a hatóságok. A kokain főleg Dél- és Közép- Amerikából közvetlenül érkezik az országba – írja a V4NA hírügynökség.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás