Kövess minket!

Médiapiac

Érthetetlen csodálkozás az újságíró elleni merénylet kapcsán

„Sokkoló és érthetetlen”, így reagált az európai drogállam miniszterelnöke Peter R. de Vries híres bűnügyi oknyomozó újságíró lelövésére.

MTI/EPA/ANP/Evert Elzinga

Pedig az országban évtizedes probléma a drogbandák jelenléte és a szervezett bűnözés, aminek az újságíró is áldozatául esett.

A nyílt utcán lőtték le Peter R. de Vries holland oknyomozó újságírót július elején. Azóta több részlet is kiderült a gyilkossági kísérletről, a Bild szerint a marokkói maffia állhat a háttérben.

De Vries tanácsadóként segítette a rendőrség munkáját a marokkói-holland maffia elleni nyomozásban. A gyanú szerint a bűnszervezet 2015 óta több tonnányi kábítószert hozott be Európába, és több tucat gyilkosságért is felelős.

Mark Rutte kormányfő szerint „sokkoló és érthetetlen”, ami történt.

Pedig a drogbandák jelenléte évtizedes probléma Hollandiában, a rendőrség reménytelen háborút vív a bűnszervezetekkel.

Már két évtizeddel ezelőtt, 2000-ben is írtak a lapok arról, hogy az Europol jelentése szerint Hollandiában komoly problémát jelentenek a kábítószer-kereskedő bűnszervezetek. Akkor azután irányult erre a figyelem, hogy Amszterdamban meggyilkolták Derek Dunne ír drogbárót, néhány hónappal korábban pedig másik három ír férfit.

A holland kikötőváros, Rotterdam és környéke már akkor vonzotta a drogbandákat. A jelentés szerint 39 országból voltak jelen bűnszervezetek a városban és vonzáskörzetében.

2019-ben a BBC helyszíni tudósítója tette fel a kérdést: drogállamá válik-e Hollandia?

Jan Struijs, a legnagyobb holland rendőrszakszervezet vezetője a BBC-nek akkor úgy nyilatkozott, hogy bár Hollandiában nem uralkodnak olyan állapotok, mint Mexikóban, például a gyilkosságokat tekintve, „de ha az infrastruktúrát, a szervezett bűnözők által nyert nagy összegeket, a párhuzamos gazdaságot nézzük”, „akkor drogállamban élünk”. „Ugyan nem lógnak testek a hidakról, de van korrupció a kikötőkben, erőszak ügyvédek ellen, fenyegetett újságírók. (Hollandia) határozottan felmutatja egy kisebb drogállam jellegzetességeit”.

A cikk annak kapcsán jelent meg, hogy Derk Wiersumot amszterdami háza előtt agyonlőtték 2019 szeptemberében, ő volt az ügyvéde Nabil B. koronatanúnak, aki Hollandia két vezető drogbárója ellen készült vallani.

Idén májusban Teun Voeten újságíró hosszú cikkben foglalkozott a holland droghelyzettel és szervezett bűnözéssel. Voeten a BBC cikke után alig két évvel kijelenti: Hollandia drogállam.

A cikkben részletesen ír a média megfélemlítéséről is. Felhívja a figyelmet arra az újságíróra, aki Mocro Maffia címmel írt könyvet a marokkói maffiáról. Őt többször megfenyegették, és bujkálnia kellett. A most lelőtt Peter R. de Vries-t szintén többször megfenyegették korábban. De a cikk arra is rámutat, hogy 2018-ban például több RPG-s támadás is történt épületek ellen, és járműveket is felgyújtottak, miután a The Telegraaf-ban vagy a Panorama-ban publikációk jelenetek meg a témában.

Hollandia szerepe az európai drogpiacon

Hollandia szerepe egyébként évek óta meghatározó az európai drogpiacon. Itt bár legálisak a könnyű drogok, a marihuána és a hasis, a kemény drogok be vannak tiltva és országból tilos kábítószert kivinni, súlyos büntetést von maga után.

Hollandia és mellette Belgium azonban fontos szerepet tölt be az európai kábítószer-előállításban is, ugyanis az amfetamin előállítása Lengyelországon kívül nagyrészt e két országban zajlik, és az MDMA gyártása is Hollandiában és Belgiumban összpontosul. Az Európai Unióban 2017-ben összesen 21 aktív MDMA laboratórium felszámolását jelentették (mindegyik Hollandiában volt), ami a 2016-os adatnak csaknem a duplája. Az országban minden évben felfedeznek néhány illegális metamfetamin gyártó laboratóriumot.

Azon kívül, hogy Hollandiának jelentős szerepe van a kannabisz és az amfetamin-száramazékok előállításában, a kokain és a heroin tranzit-országa is, derül ki a EU Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának elemzéséből. 2017-ben a nyugat-európai országok közül Hollandiában foglalták le a legtöbb heroint, 1110 kg-ot. Kokainból 14629 kg-ot foglaltak le, de még ezzel a hatalmas mennyiséggel is csak a negyedik helyen áll Hollandia Európában. A heroin nagy része Afganisztánból származik és a Balkánon keresztül jut be az országba. Az elmúlt néhány évben azonban heroin-gyártó laborokat is felfedeztek az országban a hatóságok. A kokain főleg Dél- és Közép- Amerikából közvetlenül érkezik az országba – írja a V4NA hírügynökség.

Médiapiac

Nem maradhat egy kézben a két budapesti rádió

öntést hozott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Klasszik Rádió és a 90,9 Jazzy Rádió szolgáltatóinak jogsértő tulajdonosi helyzete ügyében – közölte az NMHH kommunikációs igazgatósága az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A pénteken kiadott közlemény szerint a Budapest 92,1 MHz-en üzemelő Klasszik Rádió és a Dél-Budapest 90,9 MHz-en fogható Jazzy Rádió szolgáltatói

a médiatanács többszöri felszólítására sem szüntették meg a jogsértő állapotot, holott a testület a médiaszolgáltatók által kért intézkedési határidőket rendre elfogadta.

A médiatanács korábban 250 ezer – 250 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltatókkal szemben, mivel azonban a jogsértő állapotot továbbra sem szüntették meg, a testület a fokozatos szankcióalkalmazás törvényi követelményére tekintettel immáron 500 ezer – 500 ezer forint bírságot állapított meg. Továbbá a jogosultságuk gyakorlását 12-12 órára felfüggesztik, emellett kötelezik őket az erről szóló közlemény közzétételére és a jogsértő helyzet megszüntetésére.

A médiaszolgáltatóknak a határozat átvételének napjától számított 14. napon, azaz december 7-én 7 órától 19 óráig kell felfüggeszteniük médiaszolgáltatásaikat.

A médiatanács döntésével szemben bírósághoz fordulhatnak a médiaszolgáltatók – jelezték.

Közölték azt is, hogy az Ozone TV szolgáltatója június 8. és 14. között nem felelt meg a hatósági határozatában vállalt környezetvédelmi tematikának, ugyanis az e kategóriába sorolt műsorszámok nem érték el a napi műsoridő 80 százalékát, továbbá kevesebb közszolgálati műsorszámot tett közzé és nem sugárzott híradást, valamint saját készítésű – képújság és ismétlés nélküli – műsorszámot sem. A médiatanács ezekért a mulasztásokért bírságot rótt ki a szolgáltatóra.

A testület lezárta a Miskolc 101,6 MHz kereskedelmi jellegű rádiós frekvencia pályázati eljárását is, amelynek nyertese az egyedüli pályázó Best Radio Kft., amely jelenleg is használja a frekvenciát, jogosultsága azonban 2023. május 19-én lejár – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Jogosan utasította vissza egy DK-s közlemény kiadását az OS

A Kúria ítélete szerint joga van az Országos Sajtószolgálatnak (OS) minden olyan közlemény kiadását megtagadni, amelyről feltételezhető, hogy az alkalmas lehet más személy személyiségi jogainak megsértésére.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

“A legmagasabb bírósági szerv döntése szerint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény nemzeti hírügynökségre vonatkozó rendelkezéseiből nem következik, hogy az OS szolgáltatás keretében bárkinek joga lenne követelni egy konkrét közlemény közzétételét” – olvasható az MTVA Sajtó és Marketing Irodája által az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben.

Jogosan utasította vissza az Országos Sajtószolgálat a Demokratikus Koalíció egyik közleményének kiadását, mondta ki a jogerős határozatot megerősítő ítéletében a Kúria.

A baloldali párt előzőleg bírósághoz fordult, noha az Országos Sajtószolgálat szolgáltatásának igénybevételekor a közszolgálati médiaszolgáltató közlemény-megtagadási jogosultságát írásbeli szerződésben elismerte – tartalmazza a tájékoztató.

Mint írják, a bírósági döntés értelmében a Demokratikus Koalíció mint felperes köteles megfizetni az eljárási költséget az alperes Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-nek. A Kúria ítélete ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Tovább olvasom

Médiapiac

Balliberális “tényellenőrök” vegzálják a jobboldaliakat is megszólaltató csatornát

– Küldetésünknek érezzük, hogy a kizárólagosságra törekvő uralkodó nézetek és narratívák tekintélyét alternatív értelmezésekkel romboljuk a közéletben – mondta a Médiapiacnak Cs. Király Tamás. Az Ultrahang Youtube csatorna alapítója elárulta, gyakran kap jelzéseket, hogy bizonyos szakértőket ne hívjon meg a műsorába.

Közzétéve:

– A 444 lapcsoporthoz tartozó Lakmusz.hu célkeresztjébe került az Ultrahang nevű Youtube csatornája. Mivel váltotta ki a balliberális lap ellenszenvét? 

– Kicsit zavarban vagyok, mert a Lakmusz.hu újságírója hetekkel ezelőtt küldte el a kérdéseit, határidőt is adott, hogy meddig várja a válaszaimat. A cikk azonban azóta sem jelent meg. Úgy tűnik, hogy a saját magát tényellenőrként definiáló portál még dolgozik azon, hogy az igazság minden részletét kibontsa az olvasói előtt. Állunk elébe. Az már hetekkel ezelőtt feltűnt, hogy

az Ultrahangon rendszeresen megjelenő vendégek személye ellen komoly lejáratási kísérletsorozatok indultak. Hol orosz propagandistának, hol kóklernek, hol háborús bűnösnek minősítették őket. A közönség bizalma azonban töretlen, a Youtube-on nyilvánosak a nézettségi adatok, mindenki láthatja, hogy kire mennyien figyelnek.

Az elmúlt hónapban értük el a százezredik feliratkozót, havonta több millió lejátszással büszkélkedhetünk. A hallgatóink bölcsek, nagyon tájékozott emberek, és ha esetlegesen előfordul a nyilatkozóknál ténybeli tévedés, akkor rengeteg komment érkezik, amelyben felhívják a figyelmet a hibára. Mi pedig fontosnak tartjuk, hogy számos narratíva jelenjen meg vagy akár ütközzön az Ultrahang csatornáján. Az a célunk, hogy amennyire lehet, kipukkasszuk az egyoldalú véleménybuborékokat. 

Cs. Király Tamás, az Ultrahang Youtube csatorna alapítója

– Mi alapján választja meg a vendégeit? 

– Bár időnként kapok ilyen-olyan körökből finom jelzéseket, hogy egyes vendégeket nem kellene hívni, számomra a legfontosabb az, hogy olyan megszólalókat mutassak be az Ultrahang közösségének, akik önálló gondolatokkal és markáns véleményekkel rendelkező emberek. Éppen ezért teret adunk a szabványtól eltérő világértelmezéseknek is.

Az igazságkeresés a kulcsszó, és rendkívül tisztelem azokat a vendégeimet, akiknek a magyarázatuk ellentétes a kanonizált interpretációkkal. Senkire nem akarjuk rákényszeríteni senkinek az álláspontját, de azt fontosnak tartjuk, hogy az emberi méltóságot nem sértő alternatív értelmezések is megjelenjenek.

Küldetésünknek érezzük, hogy a kizárólagosságra törekvő uralkodó nézetek és narratívák tekintélyét alternatív értelmezésekkel romboljuk a közéletben. 

– Önállóan találja ki a műsorai témáját? 

– Az Ultrahang tisztán kül, -és biztonságpolitikai csatorna, ahol a napi eseményeket értelmezzük számos aspektusból. Téma van bőven, hiszen a világunk folyamatosan mozgásban van. Az elmúlt hónapokban talán még nagyobb turbulencia figyelhető meg, mint korábban. Az Ultrahangon nincsenek tabutémák, és senki nem szól bele kívülről, hogy mivel foglalkozhatunk és mivel nem. 

– A Lakmusz kérdőre vonta, hogy miből finanszírozza a műsorait. Előfordult, hogy pénzért vásároltak tartalmat a csatornáján? 

– Voltak időnként szponzori megkereséseink, melyeket pont azért nem fogadtunk el, mert kikötötték, hogy bizonyos témákról nem beszélhetünk. Más esetben a tartalomba ugyan nem szóltak bele, de nem tudtunk azonosulni a reklámozni kívánt termékkel, így ezen lehetőségeket is udvariasan visszautasítottuk. Bár jól jövedelmező ajánlatok voltak ezek, mégis minden esetben nemet kellett, hogy mondjunk. Az Ultrahang a Youtube reklámokból, a hallgatók adományaiból és a csatornán keresztül rendelhető könyvek után befolyt összegekből tartja fent magát. Egy fillér állami támogatás, közpénz nem érkezik hozzánk, ahogyan külföldi alapítványok, „civil szervezetek” sem pénzelnek minket. Szerencsére így sincs okunk a panaszra. 

– Mit akarhattak elérni a kérdőre vonásával? 

– Ezt tőlük kellene megkérdezni, illetve ha lesz cikk, bizonyára kiderül majd, hogy ők miként látják az Ultrahangot. Fontosnak tartom, hogy a sajtó munkatársai a kölcsönös tiszteleten alapulva segítsék egymás munkáját, ezért is válaszoltam két és fél órán belül a legfurcsább kérdésekre is. Azt például nem teljesen értettem, hogy a felekezeti hovatartozásom miért lehet fontos egy tényellenőrző cikk esetén, de mivel büszke vagyok arra, hogy a Hit Gyülekezetéhez tartozom, ezt a pontot sem kerültem ki. A gazdálkodásunkat firtató kérdések is inkább hasonlítottak egy kihallgatási jegyőzkönyv kérdéseire, amit azért is találtam abszurdnak, mert egy fillér közpénz nincs az Ultrahangban. Azonban teljesen mindegy, hogy mit gondolok ezekről a kérdésekről. Mivel a Lakmusznak is vannak olvasói, akik lehet, hogy egyúttal az Ultrahang hallgatói, támogatói is, úgy döntöttem, hogy minden kérdésre válaszolok. Az ügyről egyébként a csatornánkra készítettem egy podcastet is, és nagyon megható volt látni, hogy milyen sokan állnak ki mellettünk. 

– Megváltoztatja a műsorkészítéshez való hozzáállását az utóbbi idők támadásai? 

– Nem érzem magamat áldozati szerepben. A Lakmusz kérdéseit is inkább egy izgalmas jelenségként, mint durva támadásként értelmezem. 19 éves korom óta foglalkozom közéleti újságírással, Szombathelyen kezdtem, ahol a helyi politikai viszonyok között könnyen ütésállóvá vált az ember. Fontosnak tartom, hogy a hallgatóknak gyártsunk műsort, ne a magát véleményvezérnek kikiáltó zárt klubnak, akik időnként valóban szeretnék fölényeskedve megmondani, hogy ki a nagybetűs szakértő és ki nem. Mi erre a vonatra nem kívánunk felülni. 

Hidaskürti Nagy Mátyás

Tovább olvasom