Kövess minket!

Médiapiac

Érthetetlen csodálkozás az újságíró elleni merénylet kapcsán

„Sokkoló és érthetetlen”, így reagált az európai drogállam miniszterelnöke Peter R. de Vries híres bűnügyi oknyomozó újságíró lelövésére.

MTI/EPA/ANP/Evert Elzinga

Pedig az országban évtizedes probléma a drogbandák jelenléte és a szervezett bűnözés, aminek az újságíró is áldozatául esett.

A nyílt utcán lőtték le Peter R. de Vries holland oknyomozó újságírót július elején. Azóta több részlet is kiderült a gyilkossági kísérletről, a Bild szerint a marokkói maffia állhat a háttérben.

De Vries tanácsadóként segítette a rendőrség munkáját a marokkói-holland maffia elleni nyomozásban. A gyanú szerint a bűnszervezet 2015 óta több tonnányi kábítószert hozott be Európába, és több tucat gyilkosságért is felelős.

Mark Rutte kormányfő szerint „sokkoló és érthetetlen”, ami történt.

Pedig a drogbandák jelenléte évtizedes probléma Hollandiában, a rendőrség reménytelen háborút vív a bűnszervezetekkel.

Már két évtizeddel ezelőtt, 2000-ben is írtak a lapok arról, hogy az Europol jelentése szerint Hollandiában komoly problémát jelentenek a kábítószer-kereskedő bűnszervezetek. Akkor azután irányult erre a figyelem, hogy Amszterdamban meggyilkolták Derek Dunne ír drogbárót, néhány hónappal korábban pedig másik három ír férfit.

A holland kikötőváros, Rotterdam és környéke már akkor vonzotta a drogbandákat. A jelentés szerint 39 országból voltak jelen bűnszervezetek a városban és vonzáskörzetében.

2019-ben a BBC helyszíni tudósítója tette fel a kérdést: drogállamá válik-e Hollandia?

Jan Struijs, a legnagyobb holland rendőrszakszervezet vezetője a BBC-nek akkor úgy nyilatkozott, hogy bár Hollandiában nem uralkodnak olyan állapotok, mint Mexikóban, például a gyilkosságokat tekintve, „de ha az infrastruktúrát, a szervezett bűnözők által nyert nagy összegeket, a párhuzamos gazdaságot nézzük”, „akkor drogállamban élünk”. „Ugyan nem lógnak testek a hidakról, de van korrupció a kikötőkben, erőszak ügyvédek ellen, fenyegetett újságírók. (Hollandia) határozottan felmutatja egy kisebb drogállam jellegzetességeit”.

A cikk annak kapcsán jelent meg, hogy Derk Wiersumot amszterdami háza előtt agyonlőtték 2019 szeptemberében, ő volt az ügyvéde Nabil B. koronatanúnak, aki Hollandia két vezető drogbárója ellen készült vallani.

Idén májusban Teun Voeten újságíró hosszú cikkben foglalkozott a holland droghelyzettel és szervezett bűnözéssel. Voeten a BBC cikke után alig két évvel kijelenti: Hollandia drogállam.

A cikkben részletesen ír a média megfélemlítéséről is. Felhívja a figyelmet arra az újságíróra, aki Mocro Maffia címmel írt könyvet a marokkói maffiáról. Őt többször megfenyegették, és bujkálnia kellett. A most lelőtt Peter R. de Vries-t szintén többször megfenyegették korábban. De a cikk arra is rámutat, hogy 2018-ban például több RPG-s támadás is történt épületek ellen, és járműveket is felgyújtottak, miután a The Telegraaf-ban vagy a Panorama-ban publikációk jelenetek meg a témában.

Hollandia szerepe az európai drogpiacon

Hollandia szerepe egyébként évek óta meghatározó az európai drogpiacon. Itt bár legálisak a könnyű drogok, a marihuána és a hasis, a kemény drogok be vannak tiltva és országból tilos kábítószert kivinni, súlyos büntetést von maga után.

Hollandia és mellette Belgium azonban fontos szerepet tölt be az európai kábítószer-előállításban is, ugyanis az amfetamin előállítása Lengyelországon kívül nagyrészt e két országban zajlik, és az MDMA gyártása is Hollandiában és Belgiumban összpontosul. Az Európai Unióban 2017-ben összesen 21 aktív MDMA laboratórium felszámolását jelentették (mindegyik Hollandiában volt), ami a 2016-os adatnak csaknem a duplája. Az országban minden évben felfedeznek néhány illegális metamfetamin gyártó laboratóriumot.

Azon kívül, hogy Hollandiának jelentős szerepe van a kannabisz és az amfetamin-száramazékok előállításában, a kokain és a heroin tranzit-országa is, derül ki a EU Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának elemzéséből. 2017-ben a nyugat-európai országok közül Hollandiában foglalták le a legtöbb heroint, 1110 kg-ot. Kokainból 14629 kg-ot foglaltak le, de még ezzel a hatalmas mennyiséggel is csak a negyedik helyen áll Hollandia Európában. A heroin nagy része Afganisztánból származik és a Balkánon keresztül jut be az országba. Az elmúlt néhány évben azonban heroin-gyártó laborokat is felfedeztek az országban a hatóságok. A kokain főleg Dél- és Közép- Amerikából közvetlenül érkezik az országba – írja a V4NA hírügynökség.

Médiapiac

A közösségi média veszélyt jelent a demokráciára

A Deloitte és az Allensbach Demoszkópiai Intézet közös jelentése szerint a kibertér fejlettsége elért egy olyan szintet, amelyen a rendszerek a demokratikus folyamatokat veszélyeztethetik.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közzétette a Deloitte-tal közösen készített idei kiberbiztonsági jelentését az Allensbach Demoszkópiai Intézet. A jelentés készítői a kibertérben megjelenő valamennyi biztonsági kockázatot igyekeznek feltárni, s bár a tanulmányt kifejezetten Németországra vonatkozóan készítették el, a dokumentumból számos tanulságos következtetést le lehet vonni.

Összességében azt, hogy Németország integritását ma három tényező veszélyezteti a kibertérben: a kibervírusok, a rosszindulatú szoftverek (malware-ek) és az álhírek. Mindeközbena közösségi média platformjain rendszeresen visszaélnek a személyes adatokkal,

de jelentős számban történtek kibertámadások által megvalósított adatlopások és kritikus infrastruktúrák (pl. energiahálózat, kórházak) elleni kibertámadások is.

Nemcsak Németországra, hanem általánosságban is igaz, hogy a közösségi média kimutatható veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra nézve. A közösségi média a világ fejlett részein a mindennapi élet szerves részévé vált. Mint írják az a jelentés készítői, a vállalkozók 58 százaléka esetében a közösségi média használatából eredő előnyök meghaladják az abból adódó hátrányokat, ugyanez a szám a politikusok esetében pedig 60 százalék. 

Ha azonban a politikusok véleményét tágabb kontextusban vesszük alapul, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy – legalábbis a német – politikusoknak több mint 55 százaléka tart attól, hogya közösségi média negatívan befolyásolja a véleményformálást, amely lényegében a demokratikus folyamatok alapja.

Különösen az ilyen platformokon kifejezetten gyorsan terjedő álhírek jelentenek veszélyt.

További, az álhíreknél alattomosabb probléma a közösségi médiával kapcsolatban a platformokon formálódó véleménybuborékok kérdése: aki egy ilyenbe bekerül, jó eséllyel elzárja magától a valódi közbeszédben való részvétel lehetőségétől. Az Allensbach arra jutott, hogy felhasználók egy részét oly mélyen „kebelezi be” ez a véleménybuborék, hogy később nem is képes az azon kívül eső véleményekhez hozzáférni.

A német politikusok túlnyomó többsége úgy véli hogya véleménybuborékok jelentősen veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat. 

Hasonlóan aggasztó jelenséget tárt fel az Allensbach, amikor a gyűlöletbeszéd dömpingszerű terjedéséről értekezett. Az interneten ugyanis sokan az anonimitásuk álcája mögül csaknem tét nélkül tehetnek közzé gyűlöletkeltő tartalmakat. Németországban a vállalati szektor 15, a politikusok közösségének pedig 49 százaléka találta már magát szembe ilyen jelenséggel. Megoldást jelenthetne erre egyfelől az információs hatóság irányelveinek megerősítése, másfelől pedig az állampolgárok tudatosságának növelése e téren.

A jelentés készítői szólnak arról is, hogy az egyre növekvő és gyorsuló digitalizációhoz egyfajta kockázatos függőség is társul az olyan technológiai „nagyhatalmakkal” szemben, mint például az Egyesült Államok.

A kibertechnológia előrehaladásával ugyanis egyre szövevényesebb kapcsolat jön létre a világ különböző részei között, lehetővé téve akár az USA, akár más államok titkosszolgálatainak, hogy kihasználják a függőségi viszonyban rejlő lehetőségeket.

Éppen ezért a német ipar képviselőinek 82 százaléka,a politikusoknak pedig a 93 százaléka kívánja azt, hogy a kibertechnológia Európát érintő részét a kontinensen fejlesszék tovább. 

Az Allensbach a hatósági felvigyázás és a felhasználói tudatosságnövelés mellett a kiegyensúlyozott szabályozást is fontosnak tartja. Megjegyzendő, hogy nemrégiben került elfogadásra az Európai Unióban a világ legambiciózusabb egyúttal legszigorúbb adatvédelmi rendelete. A jogszabályról épp mostanában derült ki, hogya GDPR érvényesülését pontosan ott akadályozzák az érvényesülését, ahol erre a legnagyobb szükség lenne: Írországban.

Itt van ugyanis a legtöbb globális tech cég (például a Facebook) európai telephelye, vagyis aki Európában a Facebookot bárhogyan is el akarná számoltatni, azt legnagyobb eséllyel Írországban tudná – ha az ottani adatvédelmi hatóság ehhez asszisztálna – írja a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Sorsdöntő tárgyalás következhet Gyárfásék perében

Komoly előrelépés várható a Fenyő-gyilkosság ügyében folyamatban lévő büntetőper keddi tárgyalásán.

Közzétéve:

Borítókép: Gyárfás Tamás az egyik korábbi tárgyaláson, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A vádirat szerint Gyárfás Tamás elsőrendű vádlott először Tasnádi Pétert bízta meg üzleti riválisa megöletésével, aki ezt nem hajtotta végre – írja a Magyar Nemzet. A Nap TV egykori producere ezt követően fordult Portik Tamáshoz, az alvilág egyik meghatározó figurájához.

Az egykori olajbűnöző a szlovák Jozef Roháčot bérelte fel Fenyő János médiamogul megölésére.

Mint köztudott, 1998. február 11-én, nem sokkal este fél hat után Fenyő autójával egy piros lámpánál várakozott a budapesti Margit körút és Margit utca sarkán, amikor egy ismeretlen fegyveres férfi a mögötte haladó autóból kiugrott, és az anyósülés felőli ablakon keresztül 20-25 lövést adott le a vállalkozóra, aki a helyszínen életét vesztette.

Az ügyben indított nyomozás során az már korábban kiderült, hogy Fenyő Jánost egy szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč ölte meg. A férfit ezért 2017-ben jogerősen életfogytiglanra ítélte a bíróság. A felbujtó személy, személyek kiléte ekkor még ismeretlen volt.

Az eljárás akkor kapott újabb lendületet, amikor Gyárfás Tamást ismeretlenek 2018-ban évekkel korábban készített hangfelvételekkel megzsarolták.

A volt producer feljelentést tett, ezt követően a nyomozók a Farkasréti temetőben találták meg azokat az adathordozókat, amelyeken Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetései hallhatók.

Gyárfás és Portik egyelőre tagad, ugyanakkor a bíróság által kirendelt eseti nyelvész szakértői vélemény szerint a rendőrség által a hangfelvételek alátámasztják a vádiratban foglaltakat.

Tovább olvasom

Médiapiac

Széll Tamás a Kossuth Rádió új rovatában is ad konyhai tippeket

Átvitt étterem címmel indul a Főmenü rádiós rovata ma a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A Duna Televízió Michelin-csillagos séfje, Széll Tamás hetente háromszor osztja meg konyhai trükkjeit a hallgatókkal.

Közzétéve:

MTVA

Szeptember 18-án, szombaton nyitott ki ismét a Főmenü konyhája a Duna Televízión. A népszerű gasztroműsor második évadában Széll Tamás, Bocuse d’Or döntős séf új társsal, Böröcz Zsófiával készíti el a fogásokat.

A konyha Átvitt étteremként a Kossuth Rádióban is megnyílik, hogy hétköznap se maradjanak a hallgatók gasztroélmény nélkül. Sőt, a délelőtt hallott tippeket, trükköket hasznosítva akár már este is elkápráztathassák az otthoni vacsoraasztalnál ülőket.

Széll Tamás ugyanis a Kossuth Rádió Napközben című adásában egy héten háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken osztja meg tanácsait, fantasztikus ötleteit

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

A Főmenü házigazdája a rádió riporterének, Babucs Krisztának árulja el például, hogy miként és milyen borokat célszerű használni a főzéshez, de segít eligazodni az olajok világában is. Ezen kívül terítékre kerül rengeteg gyakorlati tipp a fokhagymapucolástól, a tökéletes sült cékla készítésén át az édesburgonya sokszínű felhasználásáig.

Tovább olvasom