Kövess minket!

Médiapiac

Érthetetlen csodálkozás az újságíró elleni merénylet kapcsán

„Sokkoló és érthetetlen”, így reagált az európai drogállam miniszterelnöke Peter R. de Vries híres bűnügyi oknyomozó újságíró lelövésére.

MTI/EPA/ANP/Evert Elzinga

Pedig az országban évtizedes probléma a drogbandák jelenléte és a szervezett bűnözés, aminek az újságíró is áldozatául esett.

A nyílt utcán lőtték le Peter R. de Vries holland oknyomozó újságírót július elején. Azóta több részlet is kiderült a gyilkossági kísérletről, a Bild szerint a marokkói maffia állhat a háttérben.

De Vries tanácsadóként segítette a rendőrség munkáját a marokkói-holland maffia elleni nyomozásban. A gyanú szerint a bűnszervezet 2015 óta több tonnányi kábítószert hozott be Európába, és több tucat gyilkosságért is felelős.

Mark Rutte kormányfő szerint „sokkoló és érthetetlen”, ami történt.

Pedig a drogbandák jelenléte évtizedes probléma Hollandiában, a rendőrség reménytelen háborút vív a bűnszervezetekkel.

Már két évtizeddel ezelőtt, 2000-ben is írtak a lapok arról, hogy az Europol jelentése szerint Hollandiában komoly problémát jelentenek a kábítószer-kereskedő bűnszervezetek. Akkor azután irányult erre a figyelem, hogy Amszterdamban meggyilkolták Derek Dunne ír drogbárót, néhány hónappal korábban pedig másik három ír férfit.

A holland kikötőváros, Rotterdam és környéke már akkor vonzotta a drogbandákat. A jelentés szerint 39 országból voltak jelen bűnszervezetek a városban és vonzáskörzetében.

2019-ben a BBC helyszíni tudósítója tette fel a kérdést: drogállamá válik-e Hollandia?

Jan Struijs, a legnagyobb holland rendőrszakszervezet vezetője a BBC-nek akkor úgy nyilatkozott, hogy bár Hollandiában nem uralkodnak olyan állapotok, mint Mexikóban, például a gyilkosságokat tekintve, „de ha az infrastruktúrát, a szervezett bűnözők által nyert nagy összegeket, a párhuzamos gazdaságot nézzük”, „akkor drogállamban élünk”. „Ugyan nem lógnak testek a hidakról, de van korrupció a kikötőkben, erőszak ügyvédek ellen, fenyegetett újságírók. (Hollandia) határozottan felmutatja egy kisebb drogállam jellegzetességeit”.

A cikk annak kapcsán jelent meg, hogy Derk Wiersumot amszterdami háza előtt agyonlőtték 2019 szeptemberében, ő volt az ügyvéde Nabil B. koronatanúnak, aki Hollandia két vezető drogbárója ellen készült vallani.

Idén májusban Teun Voeten újságíró hosszú cikkben foglalkozott a holland droghelyzettel és szervezett bűnözéssel. Voeten a BBC cikke után alig két évvel kijelenti: Hollandia drogállam.

A cikkben részletesen ír a média megfélemlítéséről is. Felhívja a figyelmet arra az újságíróra, aki Mocro Maffia címmel írt könyvet a marokkói maffiáról. Őt többször megfenyegették, és bujkálnia kellett. A most lelőtt Peter R. de Vries-t szintén többször megfenyegették korábban. De a cikk arra is rámutat, hogy 2018-ban például több RPG-s támadás is történt épületek ellen, és járműveket is felgyújtottak, miután a The Telegraaf-ban vagy a Panorama-ban publikációk jelenetek meg a témában.

Hollandia szerepe az európai drogpiacon

Hollandia szerepe egyébként évek óta meghatározó az európai drogpiacon. Itt bár legálisak a könnyű drogok, a marihuána és a hasis, a kemény drogok be vannak tiltva és országból tilos kábítószert kivinni, súlyos büntetést von maga után.

Hollandia és mellette Belgium azonban fontos szerepet tölt be az európai kábítószer-előállításban is, ugyanis az amfetamin előállítása Lengyelországon kívül nagyrészt e két országban zajlik, és az MDMA gyártása is Hollandiában és Belgiumban összpontosul. Az Európai Unióban 2017-ben összesen 21 aktív MDMA laboratórium felszámolását jelentették (mindegyik Hollandiában volt), ami a 2016-os adatnak csaknem a duplája. Az országban minden évben felfedeznek néhány illegális metamfetamin gyártó laboratóriumot.

Azon kívül, hogy Hollandiának jelentős szerepe van a kannabisz és az amfetamin-száramazékok előállításában, a kokain és a heroin tranzit-országa is, derül ki a EU Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának elemzéséből. 2017-ben a nyugat-európai országok közül Hollandiában foglalták le a legtöbb heroint, 1110 kg-ot. Kokainból 14629 kg-ot foglaltak le, de még ezzel a hatalmas mennyiséggel is csak a negyedik helyen áll Hollandia Európában. A heroin nagy része Afganisztánból származik és a Balkánon keresztül jut be az országba. Az elmúlt néhány évben azonban heroin-gyártó laborokat is felfedeztek az országban a hatóságok. A kokain főleg Dél- és Közép- Amerikából közvetlenül érkezik az országba – írja a V4NA hírügynökség.

Médiapiac

A hírközlési szabályok módosítását összegezte az NMHH

Könnyebb, gyorsabb az internetszolgáltató-váltás, valamint a hozzáférés a korábbi e-mail- és ügyfélfiókhoz – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága hétfőn

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A közleményben kiemelték, hogy a hazai hírközlési szabályok legfontosabb módosításait összegezi az NMHH fogyasztói tájékoztató aloldala, az nmhh.hu/hirkozlesiszabalyok.

Felidézik, a tavaly nyáron életbe lépett változások között szerepel például, hogy

a szolgáltatóknak ingyen, egyszerűen biztosítaniuk kell az utólagos számhordozást, az internetszolgáltatók közötti úgynevezett szünetmentes váltást, és rendszeresen tájékoztatniuk kell előfizetőiket a legolcsóbb díjszabásaikról.

Az új európai uniós hírközlési kódex nyomán a szolgáltatóknak 2021. június 30-ig kellett az általános szerződési feltételeiket (ÁSZF) átalakítaniuk.

A hatóság közleményében hangsúlyozta, nemcsak telefonszolgáltatót lehet már könnyen váltani, hanem

lehetőség van arra is, hogy az előfizető az internetszolgáltatók között is szünetmentesen válthasson, ha az műszakilag megvalósítható.

Ezt csak egyszer és egy helyen kell jelezni: az új szolgáltatónál kell kérni a szolgáltatóváltást, aki intézkedik a korábbi szerződés felmondásáról, és együttműködik az előző szolgáltatóval abban, hogy a váltáskor a szolgáltatás kiesése ne legyen több egy munkanapnál, akkor sem, ha a szünetmentes váltás műszaki feltételei nem adottak – írják a közleményben.

Kitérnek arra, ha a szolgáltató a bekötést késve vagy hibásan teljesíti, a szabályozás kompenzáció fizetését írja elő. A kompenzációt főszabályként az átvevő szolgáltató fizeti az előfizetőnek.

Ha az előfizető az internet-előfizetés mellett e-mail-szolgáltatást is igénybe vesz a szolgáltatójától, és az internet-hozzáférésre vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik, akkor

az előfizető kérésére a szolgáltatónak még legalább fél évig biztosítania kell a hozzáférést a fiókhoz, vagy továbbítania kell az üzeneteket egy, az előfizető által megadott e-mail-címre

– olvasható a közleményben.

Az előfizetői szerződés megszűnése után a szolgáltató köteles még egy évig biztosítani az előfizetőnek, hogy hozzáférjen az előfizetői szerződésével kapcsolatos, elektronikus tárhelyen tárolt információkhoz.

Ha az előfizető felmondja telefonszolgáltatójánál a szerződését, hívószáma megtartását a szerződés megszűnése utáni egy hónapban is kérheti az egykori szolgáltatójától.

Az ilyen utólagos számhordozáskor a volt előfizető a számát ingyen áthordozhatja egy másik szolgáltatóhoz, aminek az ügyintézésében az új szolgáltató köteles eljárni, a régi szolgáltató pedig együttműködni – hívta fel a hatóság közleményében a figyelmet.

Kiemelték azt is, hogy

a hírközlési szolgáltatóknak tájékoztatást kell adniuk előfizetőiknek az elérhető legkedvezőbb díjakról,

az internet- és telefonszolgáltatóknak évente, illetve bármikor az előfizetők kérésére, általában bármely hírközlési szolgáltatónak pedig a határozott idejű előfizetői szerződés lejárata előtti 90 napban három alkalommal.

Valójában nem újdonság, de az új hírközlési kódex egyértelművé teszi, hogy a “díjazás ellenében” fordulat már nemcsak pénzfizetéssel kiegyenlített szolgáltatást jelent, hanem a személyes, vagy más adatok átadásával is “fizet” az előfizető. Tehát a pénzben kifejezve ingyenes szolgáltatás is lehet elektronikus hírközlési szolgáltatás – és vonatkoznak rá a felhasználókat védő szabályok -, ha az egyéb fogalmi feltételek igazak rá – tájékoztattak.

A hírközlési hatóság ellenőrzi, hogy a piaci szereplők frissítették-e az általános szerződési feltételeiket, és az előfizetői tudatosság növelése érdekében rendszeresen tájékoztatja a fogyasztókat azokról az új szabályokról, amelyekre érdemes odafigyelni – közölte a NMHH kommunikációs igazgatósága.

Tovább olvasom

Médiapiac

Az NVB megállapította a politikai reklámok műsoridejét

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésén döntött a népszavazást kezdeményező kormány és a parlamenti frakciók politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló közszolgálati műsoridő felosztásáról.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A népszavazásról szóló törvény szerint országos népszavazási kampányidőszakban politikai reklámot a kezdeményezés szervezői, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok tehetnek közzé.

A jogszabály szerint a politikai reklámok közzétételére rendelkezésre álló időtartam 300 perc. A népszavazási kezdeményezés szervezője és a frakciók rendelkezésére álló időtartamot egyenlő arányban kell felosztani.

A népszavazást a kormány kezdeményezte, az Országgyűlésben pedig hét frakció van (Fidesz, KDNP, Jobbik, MSZP, DK, LMP, PM), vagyis a kormány és a hét frakció egyenként – valamennyi kérdés tekintetében összesen – 37 perc 30 másodperc időtartamban teheti közzé politikai reklámját a Duna Médiaszolgáltató Zrt. lineáris médiaszolgáltatásaiban.

A politikai reklámot a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-nek “a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró médiaszolgáltatásaiban” kell közzétennie.

Tovább olvasom

Médiapiac

A járvány alakulásával együtt változott a hazai mobilpiac is

A Covid-19 járvány és a terjedése elleni védekezés olyan formái, mint a kijárási korlátozások, a távoktatás vagy az otthoni munkavégzés, valamint az átoltottsági arány emelkedésének köszönhető lazulások jelentősen hatottak a hírközlési fogyasztási szokásokra, így a mobiltelefon- és mobilinternet-szolgáltatás piacára is – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, 2017 harmadik negyedévétől 2021 második negyedévéig terjedő mobilpiaci jelentéséből.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A jelentés szerint 2020 közepéhez képest 2021 közepére közel negyedével – 23,8 százalékkal – nőtt az internetforgalom (155 millióról 192 millió Gbyte-ra). Ugyanebben az időszakban 4,3 százalékkal nőtt az indított hívásforgalom, 6,9 milliárdról 7,2 milliárd percre.

A roamingszolgáltatás igénybevételére egyfajta szezonalitás jellemző, ugyanis nyaranta megugrik a szolgáltatás használata. Az indított roamingforgalmak alakulására a szezonalitáson kívül korábban jellemző, folyamatosan növekvő tendencia 2020-ban, különösen annak második negyedévétől kezdődően látványosan megtört.

2021 első negyedévében mindössze 430 ezer SIM-kártyáról indítottak külföldön hívást, ami csak alig több, mint harmada az egy évvel korábban mért 1,2 milliónak.

2021 első félévében újból növekedés volt megfigyelhető, ugyanis 2021 második negyedévében már 687 ezer darab kártyáról telefonáltak a tavalyi azonos időszakban mért 525 ezer helyett. Bár a SIM-kártyák száma csökkent, a készülékekről azonban jóval többet telefonáltak:

míg 2020 első negyedévében átlagban közel 51 percet beszéltek hazai előfizetők külföldön hívást indító SIM-kártyákról, 2021 első negyedévben ez már 127 perc volt.

A külföldi mobilinternetezés trendje is megtört, a 2019 végéig jellemző növekvő tendencia megszakadt. 2020 negyedik és 2021 első negyedévében is alig félmillió SIM-kártyáról neteztek az országon kívül, ez alig 40 százaléka az egy évvel korábbi 1,4 milliónak. A telefonáláshoz hasonlóan ebben az esetben is jellemző, hogy aki külföldről netezett, az sokkal többet tette ezt, mint korábban – állapította meg az NMHH.

A mobilinternet-szolgáltatás piacának két szegmense – a nagyképernyős és az okostelefonos – mind méret, mind használati jellemzők tekintetében jelentős eltéréseket mutat. A nagyképernyős szegmenshez hozzávetőleg félmillió SIM-kártya tartozik (ezeket jellemzően laptopon, tableten vagy asztali gépen internetezők használják), és ezek száma érdemben nem változott a vizsgált időszakban. Az okostelefonos szegmens kártyáinak száma ezzel szemben a teljes vizsgált 4 éves időszakban növekedést mutatott: az időszak során több mint 1,6 millió kártyával bővült és elérte a 7 millió kártyát. Mára az összes mobilinternet-kártya közel 94 százaléka az okostelefonos szegmenshez tartozik. Az okostelefonos SIM-kártyák aránya a teljes piac szempontjából is jelentős: 2021 közepén az összes forgalmat bonyolított SIM-kártya 67,6 százaléka ide tartozott – írták.

A két szegmens felhasználói által bonyolított, átlagos havi internetforgalom jelentősen eltér: az időszak végén a nagyképernyős szegmens esetében az egy SIM-kártyára jutó havi forgalom 28,6 GByte volt, míg az okostelefonos szegmens felhasználói átlagosan 7,2 GByte forgalmat bonyolítottak havonta. A forgalmazásban meglévő különbség miatt még 2021 közepén is a nagyképernyős szegmens részesedése tette ki a teljes forgalom 20,7 százalékát.

A 4G-hálózat igénybevétele mind az internet-, mind a hangforgalomban folyamatosan nő: előbbi 96,1 százaléka, utóbbi 61,6 százaléka zajlott ezen a hálózaton. 2022-ben feltehetőleg jelentősen átrendeződik ez a szegmens, ugyanis a hatóság idén elkezdi a 3G-s technológia kivezetését, amihez mobilkészülékcsere-támogatási programot is indít februártól – írta a hatóság.

Azt is megjegyezték, a teljes, az M2M-szolgáltásról is információkat tartalmazó tanulmány már olvasható a hatóság honlapján .

Tovább olvasom