Médiapiac
Értelmet kell adni az adatoknak
A Nielsen global ratings product leader szakemberével, Megan Clarkennel a televíziós és rádiós sales house-okat tömörítő EGTA Budapesten rendezett idei éves közgyűlésén beszélgettünk.
Az a közgyűlésen is egyértelművé vált, hogy a televízió – bizonyos jóslatokkal ellentétben – nem halt meg.
A tévé egyértelműen nem halott. Miről szól a televízió? Nem a hagyományos tévéképernyőről, hanem a professzionális tartalomról. A világ talán legjobb tartalmait a hagyományos televíziós társaságok állítják elő. A tévézés 90 százalékát még mindig az élő adás követése teszi ki, de ez csökkenőben van. A nézők egyre inkább időeltolással, illetve digitális eszközökön televízióznak, és e platformok kihasználása hatalmas lehetőséget jelent a tartalmakat birtokló hagyományos tévétársaságok számára.
 |
| Fotó: Megan Clarken |
Az időeltolás nemzetközi 10 százalékos átlaga hogyan adódik össze? Magyarországon szinte még csak statisztikai hibának tűnik az a szűk 1 százaléknyi réteg, amely nem valós időben nézi a műsorokat, míg a közgyűlésen elhangzott előadások alapján az Egyesült Államokban már komoly kérdéseket támaszt az időeltolás akár a mérést illetően is.
Az trendszerű, hogy a különböző OTT-eszközök – Roku, Apple TV, játékkonzolok –, amelyeket mind lehet tartalomtovábbításra, például Netflix-elérésre is használni, egyre nagyobb teret vesznek el az élő tévézéstől. A Netflixen pedig újra elosztott, eredetileg tévétársaságok által előállított műsorokat és natív, a platformra fejlesztett tartalmakat egyaránt fogyasztanak. Az OTT- és digitális eszközök jóvoltából a fogyasztók ma több videós tartalomhoz férnek hozzá, mint valaha.
A C3/C7 kérdéssel mik a tapasztalatai, mit mutat a tényleges nézői viselkedés, milyen késleltetéssel szokták megnézni a rögzített tartalmakat, és ehhez képest milyen gyorsan várja a piac a nézettségi jelentéseket? (C3: élő + 3 nap mérése, C7: élő + 7 nap mérése – a szerk.)
A C3/C7 mérési szabályokat 2006-ban fogadták el, és annak idején meglehetősen pontosan le is képezték a nézői szokásokat. Ma már azonban változnak a reklámelhelyezések, az emberek hét napon túl is megnézik a felvett műsorokat, sok program pedig eleve nem tartalmaz reklámokat, vagy a tartalom egy része alapvetően digitális fókuszú cégektől érkezik, mint például az Amazon. Mindezek fényében időszerű átgondolni a ratingek rendszerét és új szabályokat vagy nagyobb rugalmasságot adni a rendszernek.
A Nielsen ebben az ügyben azt próbálja biztosítani, hogy mindent képes legyen mérni: minden reklámmal támogatott és reklámmentes tartalmat, valamint magukat a reklámokat, és rugalmasan tudjon adatot szolgáltatni mind a reklámokból, mind az előfizetésből élő műsorszolgáltatók számára. Ezzel párhuzamosan az iparággal is egyeztetünk a szabványok felülvizsgálatáról, kiszélesítéséről, rugalmasabbá tételéről, hogy jobban tükrözzék a változó nézői viselkedést.
A tartalmak és reklámok platformtól független mérését megcélzó Total Audience Measurement (TAM) projekt esetében 18 országra kiterjedő bevezetést említett az előadásában. Mi alapján választották ki ezeket az országokat?
A TAM egyik eleme, a digitális reklámmérés (Digital Advertising Rating) valóban 18 országban indul el. A kiválasztásnál több szempontot vettünk figyelembe. Ezt jellemzően a televíziós mérésen felül indítjuk el, így az a 31 ország, ahol a televíziós piacot mérjük, prioritást élvez. Vannak olyan kivételek is, ahol ugyan nem szolgáltatunk tévés mérést, de a digitális piac nagyon fontos számunkra: ilyen Németország, Franciaország és Brazília.
Mik az ügyfelek első reakciói a TAM kapcsán?
Minden egyes ügyfelünk ugyanazt a kérdést tette fel: nem tudnánk-e gyorsabban haladni? Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a televíziós mérés önmagában már nem jelzi kielégítően a nézettséget.
Milyen tapasztalatokat szereztek a Facebookkal való együttműködés kapcsán? Külső szemmel itt egy régi vágású tévés biznisz és egy dinamikus, digitális vállalkozás találkozott össze.
Ne essünk tévedésbe: a Nielsen is tud dinamikus lenni! Már a kilencvenes évek vége óta mérünk digitális csatornákat, tehát ez is része az üzletünknek. A Facebook igazán kiváló partnernek bizonyult számunkra: ők ösztönöznek minket, és mi ösztönözzük őket. Elképesztő adatmennyiséget birtokolnak, amely hatalmas érték lehet a hirdetők számára, és ezért a Facebooknak is fontos, hogy független, harmadik fél biztosítson átfogó mérést hozzá.
Jól értettem-e az előadásában, hogy a programozott vásárlás új üzleti láb lehet a Nielsen számára: adatokat, szegmensleírásokat értékesítenének?
Igen, már az Experian felvásárlásával is bizonyítottuk, hogy a programozott hirdetésvásárlást és -elhelyezést fontos, nagyon gyorsan növekvő területnek gondoljuk, és gondoskodni szeretnénk afelől, hogy ez a szektor is minőségi adatokhoz férjen hozzá. Az Experian egy olyan, nemzetközi vezető pozícióban lévő platform, amely a hirdetési platformokhoz már megfelelően be volt kötve, és az adatok lehetővé tehetik, hogy még jobban elhelyezett, még jobban időzített reklámokat szolgáltathasson.
Ez a lépés nem jelenti-e azt, hogy hagyományos ügyfeleik, a tévétársaságok versenytársává válnak?
Egyáltalán nem. A hagyományos rendszerben a hirdetésvásárlás kézi üzemben történt. Akkor is a mi adatainkat használták, de el kellett készíteni a riportokat, és azok alapján döntéseket kellett hozni, és üzleteket kellett kötni. A programozott világban a döntéseket gépek és algoritmusok hozzák, de ugyanazon adatok alapján. A mi törekvésünk csupán annyi, hogy az adataink ebben az ökoszisztémában is rendelkezésre álljanak. Az üzleti modell nem változik, csupán más formában szállítjuk az adatokat.
Az Unilever képviselőjének előadásában hangzott el, hogy ők elsősorban a reachben, a hárommilliárd vásárlójuk elérésében érdekeltek. Hogyan viszonyulnak a nagy hirdetők ilyen törekvései az önök egyre pontosabb szegmentációt, egyre mélyebb adatokat biztosító törekvéseihez?
A hirdetésekről azok célját alapul véve kell gondolkodnunk. A céltól függ, hogy milyen platformon, milyen programkörnyezetben és milyen adatok alapján helyezzük el a hirdetést, hogy a megfelelő fogyasztót a megfelelő időben érje el. Ha nagy márkák reklámjáról beszélünk, a tévéképernyő még mindig uralkodó. Sok embert ér el egy időben, kiemelt helyen áll a háztartásban, és a hatékonysága még mindig kimagasló, amit a legszélsőségesebb módon a Super Bowl-reklámok esetében tapasztalhatunk. Ha viszont egy nagyon szűk réteghez, egy jól targetált célcsoporthoz szeretnénk jól specifikált üzenetet eljuttatni, akkor a digitális hirdetés lehet a legjobb választás.
És ennek a döntésnek a meghozatalához meg kell ismerni az elérhető adatokat: kik ülnek az adott képernyő másik oldalán, milyenek a tartalomfogyasztási szokásaik, mit tudunk róluk, ami alapján a megfelelő reklámüzenetet kiválaszthatjuk számukra. Véleményem szerint a legfontosabb, hogy a hirdetők és az ügynökségek meghatározzák a KPI-okat, az elérendő célokat, és ennek alapján tudják kiválasztani a megfelelő csatornát, programkörnyezetet és adatforrást a célok eléréséhez.
Egy számomra meglepő észrevétel is érkezett a közönség soraiból, mely szerint a hagyományos média mérőszámai megbízhatóbbak, mint a digitális mérőszámok. Miközben mindenhonnan azt hallani, hogy a digitális világ a mérésről, az adatokról szól, a televíziós mérést pedig olykor érik kritikák.
A digitális világban olyan sok a mérés, hogy már a bőség zavaráról beszélhetünk, ráadásul az adatok egy része megbízhatatlan forrásokból jön. Tudni kell jól mérni, és nem is minden jó mérés adja meg a jó választ a kérdéseinkre. Úgy vélem, ez okozza a zavart. A Nielsen mérései mindig nagy adattömegen alapulnak, és mindig a panelhez kalibráljuk őket. Szükség van egy reprezentatív mintára, amely értelmet ad a nagy adatmennyiségnek, ami alapján tisztítani lehet az adatokat, és ki lehet javítani a nyilvánvaló hibákat. Tapasztalataink alapján reprezentatív panel hiányában az adattömeg olykor rossz eredményeket ad. A mi üzletünk arról szól, hogy minőségi adatokat kínáljunk, amelyek középpontjában mindig egy reprezentatív minta áll. Így kiszűrhető az adatokban meglévő zaj és hiba. A digitális világban sokszor hiányzik ez a fajta kalibráció, és így a kapott eredmények sem mindig feltétlenül helytállóak.
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én
Médiapiac
Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat
Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.
Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.
A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.
A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.
Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.
Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.