Kövess minket!

Médiapiac

„Értékéhesek vagyunk”

Somogyi Endre, az IAB Hungary ügyvezető igazgatója két évet töltött az IAB Europe elnökségében. Nemzetközi tapasztalatairól kérdeztük.

Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap május-júniusi számában, a “Mi újság Digitáliában?” melléklet részeként jelent meg.

Somogyi Endre, az IAB Hungary ügyvezető igazgatója

Nem gyakran ül magyar szakember nemzetközi szakmai szervezet elnökségében. Te hogyan kerültél két éve az IAB Europe elnökségébe?

Sok energiát fektettünk Kelet-Közép-Európa piacfejlesztésébe, a keleti IAB-k nyugati, fejlettebb szervezetekkel való integrációjába. A lengyel kolléga, Jarosław Sobolewski hagyatékát vettem át, akinek egy idő után nem jutott ideje a régiós érdekképviseletre. Emellett korábban az IAB Hungary külföldi kapcsolatait vittem, ami szintén előnyt jelentett.

 

A régiónk érdekeinek képviselete hivatalos titulushoz kötődött az elnökségen belül?

Nem volt hivatalos feladatom a régió képviselete. Az IAB elnöksége több szintből tevődik össze: vannak a legnagyobb piacok, ilyen a brit vagy a német, a közepes méretűek, amilyen a francia, a belga, a dán vagy az olasz, és a legkisebbek. Engem a görög kollégával együtt a legkisebb IAB-k közül választottak be. Ennek megfelelően feladatomnak éreztem, hogy képviseljem őket.

 

Vannak-e a kis kelet-közép-európai piacoknak olyan speciális érdekei és témái, amelyekre érdemes figyelmet fordítani, amelyek védelemre, fejlesztésre szorulnak?

Szervezeti hasonlóságok vannak a régió kis IAB-i között, amelyekben egy-két ember viszi az ügyeket. A kis létszámból ered, hogy mi értékéhesek vagyunk, mert például egyikünk sem engedheti meg magának, hogy főállású kutatót foglalkoztasson. Ha tehát információkat tudunk gyűjteni európai szinten, és ezeket el tudjuk vinni a nemzeti tagságoknak, az értékes számukra. Nem fenntartható ugyanakkor, ha mi mindig csak kérünk, de soha nem adunk.

 

Mit tudunk mi adni?

Például Mediascope- vagy Adex-adatokat, amelyek fontosak a fejlettebb piacok számára is. Emellett részt veszünk az európai szervezeti egységek munkájában, és mi is beadjuk a közösbe a magunk kisebb-nagyobb ötleteit, projektjeit.

 

Az elmúlt két évre visszatekintve melyek azok a számodra fontos ügyek, amelyekben sikerült eredményt elérni?

Azt tűztem ki a célomul, hogy elősegítsem a világ IAB-i közötti tudásáramlást. Ennek van formális és informális része is. Előbbi az elnökök feladata, utóbbiban sikerült viszont nagyot előrelépni. Például az amerikai IAB eseményszervezőit sikerült bekapcsolnom abba a kommunikációs körbe, amelyben a közép-európai IAB-k is mozognak. De becsatornáztam a nemzetközi kommunikációba a latin-amerikai kollégákat is. Az már az igazgatóság szintjén jelent kihívást, hogy ezt a tudásmegosztást, felélénkült kommunikációt formalizálják.

 

Ez alapján két sikeres esztendőt zártál, mégsem jelöltetted magad további két évre. Miért?

Úgy vélem, hogy amit tehettem, azt megtettem. Másrészt a magyar IAB körüli teendőktől is sok időt vett el az európai elnökségi tagság. Azt gondolom, hogy két ilyen év alatt sokat lehet tanulni, sok értéket lehet hazahozni, és ezt más kollégáknak is érdemes megtapasztalniuk. A régiós érdekeket a lengyel, a román és a török kollégák viszik tovább.

 

A legújabb adatok azt mutatják, a digitális piacok ilyen-olyan mértékben, de kevés kivétellel nőttek tavaly. Vannak ugyanakkor eltérések a mögöttes trendekben. Ezek a piaci különbségek mennyire okoznak összeütközést az érdekek szintjén?

Ez leginkább abban mutatkozik meg, hogy mely piacon melyek a prioritások. A németeknél például jelentős a helyi szabályozási lobbi, a brit piacon ez annyiban más, hogy ott sok energiát fektetnek a brüsszeli érdekképviseletre is. A németek azért figyelnek jobban befelé, mert sok erős piaci szereplő van német tulajdonban, míg a brit piacon számos nemzetközileg meghatározó vállalat működik, amelyek elvárják az európai szintű lobbiban való részvételt is.

 

Érdekes helyzetet teremt, hogy az európai és az Euróban belüli nemzeti IAB-k az amerikai IAB-től kapják a licencet, eközben Amerika és Európa versenyt folytatnak a digitális térben. Sokak szerint az egységes európai digitális piac hiánya versenyhátrányt okoz.

Értelemszerű, hogy minden tag érdekeit szem előtt kell tartani. A magyar IAB-ben is tag a Google ugyanúgy, mint a Sanoma vagy az Origo. Az állandó dilemma, hogy lehet-e, érdemes-e valamilyen szintű piacvédelmet megvalósítani. Úgy vélem, ennek nem az a módja, hogy egy szakmai szervezet szögesdróttal körbekeríti az országot. Ha valaki nem versenyképes, azért nem okolható a versenytárs.

Ami fontosabb: az amerikai törvényhozás sok szempontból liberálisabb, mint az európai, ezért könnyebben meg tudnak erősödni az amerikai vállalatok. Olyannyira, hogy a saját érdekeiket jobban tudják képviselni az európai törvényhozás felé is, ami ténylegesen hátrányba hozza az európai vállalkozásokat. Minden szigorítás tehát az európai törvényhozás részéről például a cookie-k ügyében az amerikaiak számára teremt előnyösebb helyzetet. Nem az európai piac heterogenitása okoz versenyhátrányt, hanem az eltérő peremfeltételek.

 

Mit várnak az IAB-től a tagok a magyar piacon?

A magyar piac szereplői letisztultabb játszóteret szeretnének, a megvalósítás eszközét pedig az IAB-ben látják, legyen szó akár pontosabb számokról, akár szakmai ajánlásokról, akár transzparenciáról. Ahogyan érik a piac, és több pénz áramlik ide, úgy nőnek a kockázatok is, amelyeket mindenki minimalizálni szeretne.

 

Most, hogy több időd jut a hazai ügyekre, mivel fogsz elsődlegesen foglalkozni?

A magyar IAB-vel kapcsolatos teendők mellé május 1-jével bejött a DKT projekt ügyvezetése is. Emellett a nemzetközi kapcsolatrendszert felhasználva most már magyar szemszögből szeretném újra feltérképezni a nemzetközi IAB-hálózatot, az ezt körülvevő rendezvényszervezői, partneri hálózatot és a benne rejlő értékeket.

Médiapiac

Megkétszereződött a magányról szóló médiatudósítások száma

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban; Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfői felméréséből.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása – írták.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban.

Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban.

Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.

Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait.

A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából.

A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek – figyelmeztettek.

Tovább olvasom

Médiapiac

A fél világot magára haragította egy dél-koreai tévétársaság

Az olimpiai megnyitó közvetítése közben fotókkal illusztrálták a bevonuló országokat, de egyik-másik képválasztás meglehetősen sértőre sikeredett.

Közzétéve:

Ukrajnát a felrobbant csernobili atomerőmű képével illusztrálták a dél-koreaiak, fotó: MBC / nemzetisport.hu

Dél-Koreában az MBC nevű tévétársaság sugározza az olimpiát, így természetesen a megnyitóról is ők adtak élő közvetítést. Az pedig olyan „egyedire” sikeredett, hogy az egész világot körbejárta a híre – hívta fel a figyelmet a botrányos esetre a Nemzeti Sport.

A tévétársaságnál ugyanis úgy döntöttek, nem elég, ha a zászlójukkal mutatják be a megnyitó alatt bevonuló országokat, ők többet akarnak adni. Így előbb a világtérképen megmutatták, hol helyezkedik el az adott ország, majd bevágtak egy képet arról, ami elsőként eszükbe jutott az adott olimpiai csapatról.

A dél-koreaiak a nevezetességek helyett ugyanis többnyire tényleg azt vágták be, ami elsőként az eszükbe ötlött:

Ukrajnát például Csernobillal, Olaszországot egy pizzával, Norvégiát egy szelet lazacfilével, Haitit egy polgárháborús fényképpel, Romániát egy Drakula-képpel, Lengyelországot pedig Robert Lewandowski fotójával illusztrálták,

és így tovább…

Miután a közvetítésből kivágott képeik körbejárták a világsajtót, természetesen elnézést kértek a tévések, igaz, mindezt csak saját honlapjukon eldugva, saját nyelvükön tették meg, így nem sokakhoz jutott el.

Magyarország megúszta a dolgot, esetünkben az Országház képével illusztrálták az olimpiai csapatot.

Tovább olvasom

Médiapiac

Dinamikusan nőtt az internetes szolgáltatások árbevétele

A digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

2020-ban az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 326 milliárd forint volt, egy év alatt 8,2 százalékkal nőtt – írja a Központi Statisztikai Hivatal Digitális gazdaság 2020 című legfrissebb kiadványára hivatkozva az MTI.

Ezen belül a legnagyobb, 54 százalékos részaránnyal rendelkező mobilinternet bevétele 11 százalékkal emelkedett. Az árbevétel szintén jelentősen, 20 százalékkal bővült az optikai kategóriában és 2,2 százalékkal a kábeltévéhez kapcsolódó internet-előfizetéseknél, ezzel szemben az xDSL-előfizetésekből származó árbevétel 7,8 százalékkal csökkent.

Magyarországon évek óta magas koncentráció jellemzi az internetszolgáltatók piacát: 2020-ban a 15 vezető (10 ezer feletti előfizetéssel rendelkező) szolgáltató cég a 10 millió előfizető 97 százalékát tudta magáénak. A középméretű (az 1-10 ezer közötti előfizetéssel rendelkező) vállalkozásokhoz az előfizetések 2,0, míg a legkisebb, az ezer előfizetésnél kevesebbel rendelkező szolgáltatókhoz 0,6 százaléka tartozott.

Tavaly az internet-előfizetések száma meghaladta a 10 milliót, 1,6 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál.

A bővülést az optikai csoport 16 százalékos, a vezeték nélküli 1,0 és a kábeltelevízió 1,8 százalékos növekedése határozta meg.

Mint írták,

a digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását.

Tavaly szinte minden hazai vállalkozásnak volt internetkapcsolata (94 százalék), 63 százalékuk rendelkezett saját honlappal. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint a nyilvántartott telefonszolgáltatási jogosultságok száma 2020-ban kismértékben nőtt, ellenben az internetszolgáltatási és műsorelosztási jogosultságoké csökkent egy év alatt. A mobilszolgáltatási jogosultságok száma a telefon- és internetszolgáltatóknál is emelkedett az előző évhez képest.

A mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatás elérését lehetővé tevő SIM-kártyák száma nem változott jelentősen az utóbbi években. Az aktív SIM-kártyák száma az előzetes adatok
szerint 2020 végére az egy évvel korábbihoz képest 1,3 százalékkal, 12,7 millióra nőtt. Az előfizetések száma tartalmazza a több mint 1,3 millió M2M-kártyát is, amely az emberi beavatkozás nélküli kommunikációt jelenti.

A mobilhálózat adatforgalma a kombinált szolgáltatáscsomagok és a havidíjas előfizetések térnyerése miatt egy év alatt több mint másfélszeresére bővült.

Az adatforgalom nagymértékű növekedéséhez hozzájárult az okostelefonok használata és az adatátviteli sebesség technológiai fejlesztése is. Az összes adatforgalom 94 százaléka 4G/LTE-rendszeren, 3,0 százaléka 3G/UMTS-hálózaton keresztül zajlott.

A hazai vállalkozások összes árbevételének 23 százaléka származott elektronikus értékesítésből tavaly, ez 2019-ben is magasabb volt, mint az uniós átlag. A tagállamok rangsorában ezzel a felső harmadba tartozik az ország.

A vezetékestelefon-fővonalak száma az elmúlt években nem változott jelentősen. 2020 végén az előzetes adatok szerint 3 millió 85 ezer vezetékestelefon fővonal működött, 3,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A vezetékestelefon szolgáltatás területén rendkívül magas a koncentráció, 2020-ban három szolgáltatóhoz tartozott a vonalak 94 százaléka. A vezetékes telefonról indított hívások száma és időtartama is csökkent az elmúlt években. Ez alól kivétel a 2020. év, ekkor a beszélgetések száma kisebb mértékben, de tovább csökkent, míg a hívások ideje 7,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Mindez a járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokásokkal függ össze – közölte a KSH.

Tovább olvasom