Médiapiac
„Értékéhesek vagyunk”
Somogyi Endre, az IAB Hungary ügyvezető igazgatója két évet töltött az IAB Europe elnökségében. Nemzetközi tapasztalatairól kérdeztük.
Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap május-júniusi számában, a “Mi újság Digitáliában?” melléklet részeként jelent meg.
 |
| Somogyi Endre, az IAB Hungary ügyvezető igazgatója |
Nem gyakran ül magyar szakember nemzetközi szakmai szervezet elnökségében. Te hogyan kerültél két éve az IAB Europe elnökségébe?
Sok energiát fektettünk Kelet-Közép-Európa piacfejlesztésébe, a keleti IAB-k nyugati, fejlettebb szervezetekkel való integrációjába. A lengyel kolléga, Jarosław Sobolewski hagyatékát vettem át, akinek egy idő után nem jutott ideje a régiós érdekképviseletre. Emellett korábban az IAB Hungary külföldi kapcsolatait vittem, ami szintén előnyt jelentett.
A régiónk érdekeinek képviselete hivatalos titulushoz kötődött az elnökségen belül?
Nem volt hivatalos feladatom a régió képviselete. Az IAB elnöksége több szintből tevődik össze: vannak a legnagyobb piacok, ilyen a brit vagy a német, a közepes méretűek, amilyen a francia, a belga, a dán vagy az olasz, és a legkisebbek. Engem a görög kollégával együtt a legkisebb IAB-k közül választottak be. Ennek megfelelően feladatomnak éreztem, hogy képviseljem őket.
Vannak-e a kis kelet-közép-európai piacoknak olyan speciális érdekei és témái, amelyekre érdemes figyelmet fordítani, amelyek védelemre, fejlesztésre szorulnak?
Szervezeti hasonlóságok vannak a régió kis IAB-i között, amelyekben egy-két ember viszi az ügyeket. A kis létszámból ered, hogy mi értékéhesek vagyunk, mert például egyikünk sem engedheti meg magának, hogy főállású kutatót foglalkoztasson. Ha tehát információkat tudunk gyűjteni európai szinten, és ezeket el tudjuk vinni a nemzeti tagságoknak, az értékes számukra. Nem fenntartható ugyanakkor, ha mi mindig csak kérünk, de soha nem adunk.
Mit tudunk mi adni?
Például Mediascope- vagy Adex-adatokat, amelyek fontosak a fejlettebb piacok számára is. Emellett részt veszünk az európai szervezeti egységek munkájában, és mi is beadjuk a közösbe a magunk kisebb-nagyobb ötleteit, projektjeit.
Az elmúlt két évre visszatekintve melyek azok a számodra fontos ügyek, amelyekben sikerült eredményt elérni?
Azt tűztem ki a célomul, hogy elősegítsem a világ IAB-i közötti tudásáramlást. Ennek van formális és informális része is. Előbbi az elnökök feladata, utóbbiban sikerült viszont nagyot előrelépni. Például az amerikai IAB eseményszervezőit sikerült bekapcsolnom abba a kommunikációs körbe, amelyben a közép-európai IAB-k is mozognak. De becsatornáztam a nemzetközi kommunikációba a latin-amerikai kollégákat is. Az már az igazgatóság szintjén jelent kihívást, hogy ezt a tudásmegosztást, felélénkült kommunikációt formalizálják.
Ez alapján két sikeres esztendőt zártál, mégsem jelöltetted magad további két évre. Miért?
Úgy vélem, hogy amit tehettem, azt megtettem. Másrészt a magyar IAB körüli teendőktől is sok időt vett el az európai elnökségi tagság. Azt gondolom, hogy két ilyen év alatt sokat lehet tanulni, sok értéket lehet hazahozni, és ezt más kollégáknak is érdemes megtapasztalniuk. A régiós érdekeket a lengyel, a román és a török kollégák viszik tovább.
A legújabb adatok azt mutatják, a digitális piacok ilyen-olyan mértékben, de kevés kivétellel nőttek tavaly. Vannak ugyanakkor eltérések a mögöttes trendekben. Ezek a piaci különbségek mennyire okoznak összeütközést az érdekek szintjén?
Ez leginkább abban mutatkozik meg, hogy mely piacon melyek a prioritások. A németeknél például jelentős a helyi szabályozási lobbi, a brit piacon ez annyiban más, hogy ott sok energiát fektetnek a brüsszeli érdekképviseletre is. A németek azért figyelnek jobban befelé, mert sok erős piaci szereplő van német tulajdonban, míg a brit piacon számos nemzetközileg meghatározó vállalat működik, amelyek elvárják az európai szintű lobbiban való részvételt is.
Érdekes helyzetet teremt, hogy az európai és az Euróban belüli nemzeti IAB-k az amerikai IAB-től kapják a licencet, eközben Amerika és Európa versenyt folytatnak a digitális térben. Sokak szerint az egységes európai digitális piac hiánya versenyhátrányt okoz.
Értelemszerű, hogy minden tag érdekeit szem előtt kell tartani. A magyar IAB-ben is tag a Google ugyanúgy, mint a Sanoma vagy az Origo. Az állandó dilemma, hogy lehet-e, érdemes-e valamilyen szintű piacvédelmet megvalósítani. Úgy vélem, ennek nem az a módja, hogy egy szakmai szervezet szögesdróttal körbekeríti az országot. Ha valaki nem versenyképes, azért nem okolható a versenytárs.
Ami fontosabb: az amerikai törvényhozás sok szempontból liberálisabb, mint az európai, ezért könnyebben meg tudnak erősödni az amerikai vállalatok. Olyannyira, hogy a saját érdekeiket jobban tudják képviselni az európai törvényhozás felé is, ami ténylegesen hátrányba hozza az európai vállalkozásokat. Minden szigorítás tehát az európai törvényhozás részéről például a cookie-k ügyében az amerikaiak számára teremt előnyösebb helyzetet. Nem az európai piac heterogenitása okoz versenyhátrányt, hanem az eltérő peremfeltételek.
Mit várnak az IAB-től a tagok a magyar piacon?
A magyar piac szereplői letisztultabb játszóteret szeretnének, a megvalósítás eszközét pedig az IAB-ben látják, legyen szó akár pontosabb számokról, akár szakmai ajánlásokról, akár transzparenciáról. Ahogyan érik a piac, és több pénz áramlik ide, úgy nőnek a kockázatok is, amelyeket mindenki minimalizálni szeretne.
Most, hogy több időd jut a hazai ügyekre, mivel fogsz elsődlegesen foglalkozni?
A magyar IAB-vel kapcsolatos teendők mellé május 1-jével bejött a DKT projekt ügyvezetése is. Emellett a nemzetközi kapcsolatrendszert felhasználva most már magyar szemszögből szeretném újra feltérképezni a nemzetközi IAB-hálózatot, az ezt körülvevő rendezvényszervezői, partneri hálózatot és a benne rejlő értékeket.
Médiapiac
A Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás – bár néha olyannak tűnik
Így használd a közösségi médiás profilodat – II. rész: Sokkal többet szabad annak, aki kritizál vagy parodizál.
Sokan sok mindent közzétesznek a közösségi médiában, ám a megjelenő tartalmakat nem mindig lehet szabadon elvinni, átvenni. A Facebook és a többi információs közösségi médiafelület tehát nem olyan, mint az utcai lomtalanítás, onnan nem lehet mindent hazavinni, ami csak tetszik. Bizonyos esetekben azonban mégis. Hogy mikor, arról a médiahatóság adott útmutatást.
Mind többször hallani, hogy a közösségi média egyre inkább az álhírek, a hitvány információk és performanszok gyűjtőhelyévé silányul. Ennek ellentmond, hogy megannyi olyan tartalom lelhető fel a különféle platformokon, amelyeket utóbb – bármilyen céllal – idéznénk. De milyen szabályok kötik azt, aki részben vagy egészben átvenné mások bejegyzését? A kérdést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberének, Fáczán Gábornak tette fel a Médiapiac.com.
Előnyben a humorista
A szervezet Online Platformok Főosztályának vezetője azzal kezdte: attól függ, milyen minőségű tartalomról van szó. Ha szerzői alkotásról, vagyis például zenéről, videóról, irodalmi műről, úgy a szerzői jog szabályai alapján feltételezni lehetne, hogy minden esetben engedélyt kellene kérni az eredeti alkotás szerzőjétől, hogy posztolni lehessen a tartalmakat. – Ugyanakkor – mutatott rá a főosztályvezető – akadnak bizonyos kivételek.
A felhasználók mások posztjait engedély nélkül is felhasználhatják, ha kritikát fogalmaznának meg azzal kapcsolatban, ha paródiát készítenének, de akkor is, ha véleményüket fejeznék ki vagy tudósítanak, beszámolnak róla. A kutatás is olyan eset lehet, amikor nem kell beszerezni a bejegyzés eredeti szerzőjének engedélyét.
A főosztályvezető megemlítette, a kérdés kapcsán maga a Facebook is ad iránymutatást arról, miként érhető el, hogy a felhasználó által közzétett tartalom ne sértsen szerzői jogot. Eszerint attól, hogy egy tartalmat megvásárolt az adott felhasználó, vagy az interneten talált egy képet, amit posztolni szeretne, még megsértheti a szerzői jogot. A platform ezért azt tanácsolja, hogy védett tartalom megosztása előtt általában véve tanácsos írásos engedélyt kérni a szerzőtől. – Egy ismert sportolóról készült kép közzététele előtt érdemes tájékozódni, hogy az adott felvétel élvez-e szerzői jogi védelmet. Ha igen, engedélyt kell kérni a fotó eredeti posztolójától – húzta alá Fáczán Gábor.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett, sokan idejük igen jelentős részét töltik ezen a felületen. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, fénykép.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Átadták a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat díjait
A 42. Magyar Sajtófotó Pályázat MÚOSZ Nagydíját Mohos Márton, az André Kertész Nagydíjat pedig Erdős Dénes vehette át csütörtökön Budapesten, a pályázat képeiből rendezett kiállítás díjátadóval egybekötött megnyitóján.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Nagydíját Mohos Márton (24.hu) Fokozódó nyomás a magyar-szerb határon című sorozatával nyerte el, a legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfiáért járó André Kertész Nagydíjat pedig Erdős Dénes (The Associated Press) A lakhatás alapjog című sorozata érdemelte ki. A fotóriporteri életműdíjat Balogh László vehette át.
A kiállítást Karikó Katalin nyitotta meg. A Nobel-díjas kutatóbiológus fontosnak nevezte a fotóriporterek munkáját és a képeket, amelyek üzenetet hordoznak. Karikó Katalin szerint a fotózás és a tudományos kutatás abban hasonlít egymásra, hogy az emberek látják az eredményeket, de nem tudják megnevezni, hogy azt ki hozta létre, kinek a munkája áll mögötte.
Karikó Katalin felidézte, hogy az általános iskola ötödik osztályában a fotószakkör tagja volt, képeket hívtak elő, fixáltak, szárítottak, a tanár fényképezőgépével készítettek fotókat. Nyolcadikos korában az országos élővilág versenyen harmadik helyezést ért el és jutalmul egy Smena fényképezőgépet kapott, amellyel a családról, az iskoláról és a barátokról készített képeket. Ezt a gépet később a Szegedi Tudományegyetemnek ajándékozta – tette hozzá.
Karikó Katalin a megnyitón megkapta Koszticsák Szilárdnak, az MTI/MTVA fotóripoterének fotóját, amely a Nobel-díj átadása előtti napon készült róla és Krausz Ferenc fizikusról a svédországi magyar nagykövetségen.
Kőrösi Orsolya, a 42. Magyar Sajtófotó Kiállításnak helyet adó Capa Központ ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy tavaly ünnepelte fennállása 10. évfordulóját a fotográfiai központ, és az alkalomból megnyílt a Robert Capa munkásságát bemutató állandó kiállítás is. Az első emelet termeit is felújították, így a sajtófotó-kiállítás is megszépült környezetben várja a látogatókat – mondta.
Kitért arra is, hogy jövő szerdán Burger Barna-emlékkiállítás nyílik a Természettudományi Múzeumban a 2017-ben elhunyt fotóriporter Kék vándor című könyvéből.
A Magyar Sajtófotó Pályázatra ebben az évben 250 fotográfus 2470 pályaművel, összesen 6801 képpel nevezett – hangsúlyozta Bánkuti András, a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztályának elnöke, hozzátéve: Az év fotói 2023 című évkönyv a kiállítás megnyitójával egy időben jelenik meg.
Bánkuti András átadta a sajtóban dolgozó fotóriporterek teljesítményét, életművét elismerő Arany Kamera-díjakat is, amelyet minden évben hárman kapnak meg. Idén Balázs Attila fotóriporter (MTI/MTVA), Révész Tamás fotóművész, fotóriporter és Szlukovényi Tamás fotóriporter, kurátor, a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat zsűrijének elnöke kapta meg az elismerést.
A csütörtöki eseményen átadták a sajtófotó pályázat tizennégy kategóriájának első három díját és számos különdíjat is, amelyeknek nyerteseit már februárban nyilvánosságra hozták.
A Magyar Sajtófotó kiállítás június 2-ig tart nyitva a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.
Borítókép: A díjazottak a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat eredményeit ismertető sajtótájékoztatón a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában 2024. február 15-én
Médiapiac
VIP különkiadással indul a Zsákbamacska április 27-én
Új műsorvezető párokkal és új játékokkal tér vissza a TV2 képernyőjére a Zsákbamacska. A második évadban Szente Vajk és T. Danny, valamint Marics Peti és Pető Brúnó garantálják a jó hangulatot.
Április 27-én szombaton VIP adással indul a Zsákbamacska második évada a TV2-n. Az évtizedek után tavaly visszatért műsor sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2023-as év legnézettebb műsora volt a tavaly március 12-én adásba került Zsákbamacska nyitóepizódja mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, A18-49, A4+).
A teljes lakosság körében ez 1,3 milliós átlag nézettséget (AMR) jelentett.
A mostani különkiadásban Demcsák Zsuzsa, Stohl András, Sydney van den Bosch, Ördög Nóra, Krausz Gábor, Lékai-Kiss Ramóna, Gáspár Győző és Gáspár Bea, valamint Tilla és a Kincsvadászokból ismert műtárgykereskedő, dr. Katona Szandra játszanak majd, és az első évadhoz hasonlóan jelmezben érkeznek. A fergeteges hangulatú adásban nem csak alkudozás lesz, hanem zrikálás is rendesen, még egy pofon is elcsattan a sztárok között – derül ki a TV2 közleményéből.
A megújult game-show április 29-én folytatódik minden hétköznap este, ezúttal is közel 60 féle játékot próbálhatnak ki a szereplők. A régi jól beváltak mellett olyan látványos és izgalmas próbatételek is lesznek, mint például az óriás társasjáték, ahol a játékos maga a bábu, aki lépked a pályán, de lesz pénzlapátolás bekötött szemmel, és egy különleges golyóderbi, ahol minden a száguldó golyókon múlik, na meg a szerencsén.
Szente Vajk és T. Danny, valamint Marics Peti és Pető Brúnó folyamatosan hozzák a buli hangulatot, de nemcsak ők, hanem a játékosok is, hiszen énekes, táncos performanszokból ezúttal sem lesz hiány. Ahogy értékes nyereményekből sem: több autó is gazdára talál az új évadban, de egyéb értékes tárgynyereményekkel és akár milliós pénznyereménnyel is hazatérhetnek a szerencsések.
A műsorvezetőket most is egy-egy hölgy segíti a vetélkedőben: Kárpáti Rebeka és Stana Alexandra.