Kövess minket!

Médiapiac

Erősödött a közszolgálati televízió

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2015 harmadik negyedévében a tévézők nagyobb arányban választották az általános szórakoztató és közszolgálati csatornákat, mint az előző év azonos időszakában, miközben az országos kereskedelmi csatornák részesedése kis mértékben csökkent.

2015 harmadik negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 26 percet töltött a tévékészülékek előtt, pontosan ugyanannyit, mint az előző év ugyanezen időszakában. A 4-17 évesek tévénézéssel töltött ideje 3 óra 16 volt, a 18-49 éves korcsoporté pedig 3 óra 31 perc, az 50+ éveseké pedig 5 óra 54 perc volt, ami a gyerekek esetében 4 perces, az 50 felettieknél pedig 9 perces növekedést jelentett tavalyhoz képest, míg a 18-49 évesek 9 perccel kevesebb időt töltöttek a televízió előtt, mint egy évvel korábban.

2015 harmadik negyedévében az általános szórakoztató csatornák részesedése 17,8%-ról 19,7%-ra nőtt, de hasonló a helyzet az életmód és ismeretterjesztő csatornák esetében is, melyek közönségaránya egyaránt 0,4 százalékponttal emelkedett tavalyhoz képest. A zenecsatornák 2,8%-os részesdésükkel 0,3 százalékpontos növekményt könyvelhettek el, míg a filmcsatornák 9,5%-os illetve a hírcsatornák 3,6%-os részesedése egyaránt 0,2 százalékpontos növekedést jelentett, ugyanakkor a gyerekcsatornák 5,4%-a pontosan megegyezett a 2014-es arányukkal.

Az időszak „nyertesei” leginkább a két országos kereskedelmi csatornától vontak el nézőket, melyek együttes részesedése 28%-ról 24,2%-ra csökkent. A közszolgálati csatornák együttes közönségaránya 16,5%-ról 18%-ra nőtt.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) irányuló kutatások szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,1%-át, átlagosan 2,8 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2015 harmadik negyedévében.

A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének egyaránt 1,3 százalékát töltötte késleltetett tévés tartalom fogyasztásával, míg továbbra is az 50 év felettieknél a legalacsonyabb ez az arány, mindössze 0,8%.

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10,6%-os volt, míg a műsorfogyasztás 16,0%-át tette ki. A sugárzáshoz képest több mint háromszoros arányban fogyasztották a nézők a „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematikájú műsorokat, de másfélszer nagyobb volt az érdeklődés az „információs” műsortípusok esetében is. A sugárzáshoz képest harmad akkora arányban tekintették meg a művelődéssel, tudománnyal, kultúrával kapcsolatos műsorokat, de hasonló a helyzet a „sport”, a „zene”, valamint az „egyéb” (pl. reklám, műsorajánló) műsortípus esetében is.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában nem történt változás az előző negyedévhez képest: az első helyre ismét a sör került, második a puding, tejalapú desszert, a harmadik helyen pedig a szénsavas üdítő termékosztályának televíziós hirdetései állnak a harmadik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján. A top 20 hirdetőcsoport reklámjai összesen 31 százalékkal magasabb GRP-t értek el, mint az előző év azonos időszakában. (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)

(A részletes adatokat és grafikonokat a mellékelt dokumentum tartalmazza.)

Médiapiac

Lemondott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke

Október 31-től távozik posztjáról Karas Mónika.

Közzétéve:

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A híradó információi szerint Karas Monika az Állami Számvevőszék alelnökeként folytatja munkáját.

Az M1 úgy tudja, hogy Karas Monika utódja a médiahatóság élén Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora lesz.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága a híradónak megerősítette a Karas Monika lemondásáról szóló hírt.

Borítókép: Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság volt elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Nyerteseket hirdettek két vidéki és két fővárosi rádiós frekvenciapályázaton

A Mór 89,0 MHz és a Szekszárd 102,5 MHz frekvenciát a KAtolikus Rádió, a Budapest 100,3 MHz és a Budapest 105,9 MHz frekvenciát a Roma Rádió kapta meg.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Nyertest hirdetett a Mór 89,0 MHz és a Szekszárd 102,5 MHz helyi, valamint a Budapest 100,3 MHz és a Budapest 105,9 MHz körzeti vételkörzetű médiaszolgáltatási lehetőségek közösségi jellegű használatára kiírt pályázati eljárásokban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa – tájékoztatta az NMHH pénteken az MTI-t.

A közlemény szerint a két vidéki médiaszolgáltatási lehetőségre irányuló pályázati eljárás nyertese az egyedül pályázó Katolikus Rádió Zrt., míg a fővárosiakat a szintén egyedül pályázó Roma Rádió Kft. és az LBK Sport Kft. nyerte.

A testület a Dunaújváros 99,1 MHz, a Dunaföldvár 104,1 MHz, a Kalocsa 94,5 MHz és a Székesfehérvár 106,6 MHz helyi vételkörzetű médiaszolgáltatási lehetőségek közösségi jellegű használatára benyújtott ajánlatok alaki vizsgálata során a dunaújvárosi pályázati eljárásban hiánypótlásra szólította fel, míg a székesfehérvári pályázati eljárásban nyilvántartásba vette az egyedül pályázó Karc FM Média Kft.-t.

A Dunaföldvár 104,1 MHz és a Kalocsa 94,5 MHz pályázati eljárásában nyilvántartásba vette az ugyancsak egyedül pályázó Katolikus Rádió Zrt.-t. A Szeged 87,9 MHz körzeti vételkörzetű médiaszolgáltatási lehetőség kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat alaki vizsgálata során viszont a grémium megtagadta az egyedül pályázó Radio Plus Kft. nyilvántartásba vételét, ugyanis alakilag érvénytelen volt a pályázata – írták.

Közölték, a médiatanács ugyanakkor véglegesítette az Esztergom 92,5 MHz helyi vételkörzetű, közösségi jellegű, a Debrecen 104,6 MHz és a Nyíregyháza 91,1 MHz körzeti vételkörzetű, kereskedelmi jellegű, továbbá a Gyöngyös telephelyű kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség elvi használatára szóló pályázati felhívásokat.

A testület az X AND A Kft. kérelme alapján 180 napra szóló ideiglenes hatósági szerződés megkötéséről döntött a körzeti vételkörzetű Budapest 92,9 MHz tekintetében – olvasható az NMHH közleményében.

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírságolt és figyelmeztetett a médiatanács

A szerződéses vállalások és a termékmegjelenítésre, támogatásra vonatkozó szabályok megszegése miatt szabott ki bírságot, valamint figyelmeztetett műsorszolgáltatókat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa.

Közzétéve:

Az NMHH Kommunikációs Igazgatósága által pénteken az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a grémium a szerződéses vállalások betartását vizsgálta több vidéki rádiónál.

A velencei 90.4 Best FM kevesebb magyar zenét, míg a kiskunfélegyházi Rádió Smile kevesebb szöveget, magyar zenét, illetve a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsort, továbbá közszolgálati műsorszámot tett közzé, e tekintetben megsértette a vonatkozó törvényi rendelkezést is, valamint több zenét, ismétlést és reklámot tett közzé a megengedettnél, amiért a testület figyelmeztette a rádiók szolgáltatóit.

A kaposvári 99,9 Rádió 1 szolgáltatójára és vezető tisztségviselőjére összesen 20 ezer forint bírságot rótt ki a tanács, mert az adó kevesebb zenét sugárzott szerződéses vállalásaihoz képest – írták.

Közölték, a médiatanács 100 ezer forint bírságot szabott ki a Balaton Televízió szolgáltatójára és figyelmeztette a Somogy TV-t. Előbbi médiaszolgáltató az egyik áprilisi, termékmegjelenítést tartalmazó műsorában olyan reklámértékű információkat közölt egy bemutatott termékről, amelyek közvetlen vásárlásra ösztönözhették a nézőket. Egy másik adásban pedig a műsort támogató cég termékeinek bemutatása ugyancsak vásárlásra buzdító hatású lehetett, amit a jogszabályok nem tesznek lehetővé.
Utóbbi szolgáltató a vizsgált augusztusi adáshéten nyolc alkalommal elmulasztotta közzétenni a termékmegjelenítésről szóló tájékoztatást a műsorszámok végén, emellett két esetben a műsorszámot támogató vállalkozások termékeiről reklámértékű információkat tett közzé – olvasható.

A közleményben kiemelték, a médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét.

Közölték: bejelentés alapján olyan műsorokat is vizsgált a grémium, amelyeknél nem indít eljárásokat.

Augusztusban az RTL Klub Survivor – Celebek a civilek ellen! című műsor egyik epizódjában, valamint a TV2-n sugárzott Bohém rapszódia című filmben nem volt olyan tartalom, amely indokolta volna első esetben a 12-esnél magasabb, 16-os, míg a második esetben a 16-osnál magasabb, 18-as korhatár-besorolást.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete eljárása nyomán, amely állampolgári bejelentésre indult a Magyar Nemzet online felületén februárban megjelent cikkel kapcsolatban, a médiatanács hatósági eljárást indított – írták a kommünikében.

.

Tovább olvasom