Kövess minket!

Médiapiac

Eredetiség-vizsgálat

A szerzői jog a szórakoztatóipar erős bástyája: a kreatív alkotómunka jogi oltalma garantálhatja a befektetések megtérülését. Kérdéses, hogy ez a védelmi szint milyen mértékű kreatív munkával érhető el. Azaz milyen védelmet élveznek az egyes elemek, amelyek révén például egy vetélkedő jól felismerhető, jellegzetes, azaz másolhatatlan műsor lesz?

Legutóbb az RTL és a TV2 között zajló A Fal vs. A Piramis vita mutatta meg, hogy a szerzői jog nemcsak néhány egyetemi oktatót, jogászt foglalkoztató unalmas tudomány, hanem a milliárdokat termelő médiavállalkozások alfája és ómegája.

A szerzői jogot egyébként egyre szélesebb körben hívják segítségül a piaci szereplők. A rádiós és televíziós műsorformátumok jogvédelme is beszédtéma, mióta a médiaalapú szórakoztatás sorozatjelleget öltött. Így nem csupán egyedi hangfelvételek és hírek hallhatók a rádióban, és a televíziós műsorfolyamban sem csak filmek, hírek, élő közvetítések érhetők el, hanem jól beazonosítható, brandjelleget tükröző műsorszámok is. Például a reality show-k, a vetélkedők, a tehetségkutatók esetén a legapróbb részletekre is figyelő formátumok, szinopszisok és forgatókönyvek készülnek. Ezeknek a célja elsődlegesen a műsor felismerhetőségének a biztosítása, az állandóság megteremtése, ami védjegyszerű kivitelezéssel is párosul.

A műsorformátumok gazdasági jelentősége vitathatatlan. Ez azonban nem jelent automatikus szerzői jogi védelmet. A központi kérdés ugyanis az, hogy a televíziós (és kisebb részben a rádiós) műsorformátumok átlépik-e a jogvédelem vízválasztóját: megmaradnak-e ötlet szintjén a koncepciózus elemek, vagy egyéni, eredeti alkotássá válnak? A leírt anyag (script) részesül-e védelemben, vagy csak az annak alapján megvalósított konkrét műsor (a képi/hangi világ)? A szerzőijog-védelem jelentősége pedig óriási, hiszen a szerző halálától számított hetvenéves védelmi idő – ha nem is a teljes időtartamra, de akár évtizedekre – jelentős bevételi forrást biztosíthat  az alkotóknak a különböző engedélyek révén.

A műsorformátumok jogvédelmével kapcsolatos elemzés kiindulópontja a műsorszám fogalma. A hatályos médiatörvény szerint a műsorszám a „hangok, illetőleg hangos vagy néma mozgóképek, állóképek sorozata, mely egy médiaszolgáltató által kialakított műsorrendben vagy műsorkínálatban önálló egységet alkot, és amelynek formája és tartalma a rádiós vagy televíziós médiaszolgáltatáséhoz hasonlítható”. Ennek a jogforrási helye is mutatja, hogy a műsorszám nem szerzői jogi fogalom. A definíció része a részelemek szerkesztettsége, ami a szerzői jogban mind az egyéni, eredeti jelleget megalapozó kreatív mozgástérrel, mind a gyűjteményes művekkel kapcsolatba hozható.

A jogvédelem fennállása (vagy épp hiánya) sosem automatikus, mindig eseti jelleggel vizsgálandó kérdés. Ennek megértésében segíthetnek a Szerzői Jogi Szakértő Testület (SZJSZT) jól dokumentált és nyilvánosan is hozzáférhető szakvéleményei, melyekből ezen a területen mindeddig hat született: öt televíziós és egy pedig rádiós területen.

Egy konkrét műsorszám szerkesztettsége több részelem fennállását feltételezi, és ezek szerzői jogi védelme külön-külön és együttesen is elképzelhető. Így a műsorformátum, a (jellegzetes) cím, a (jellegzetes) karakterek, a mindezek alapján összeálló szinopszis, forgatókönyv mind olyan elemek, amelyek létezésükkel járulnak hozzá a műsor sikeréhez. Hogy a jogvédelem fennállásának választóvonalát hol húzzuk meg, eseti vizsgálatot igényel. Általánosan elfogadott tény, hogy minden alkotómunka feltételez egy bizonyos fokú alkotói mozgásteret. Ha a választási lehetőségek köre szűk, akkor a kreatív döntések lehetősége is csökken. Más szóval minél funkcionálisabb egy alkotás, annál kevésbé valószínű, hogy a szerzői jogi védelem tárgya lehet. Ez a műsorformátumok esetén jól igazolható. Ahogy arra egy 2008-as szakvélemény is utalt: egy gépjárművek tesztelésével kapcsolatos televízió-műsornak vannak kötelező elemei/feladatai (a motor, az erőátviteli berendezések, a csomagtér, az ülések, a kényelmi berendezések, a kormányozhatóság stb. bemutatása), ám sajátos arculati, grafikai, vizuális elemek révén ki lehet törni a funkcionalitás köréből. Összességében irányadó a szakvélemény azon álláspontja, miszerint „a szerzői jogi védelem határait elmosná, ha kizárólagos jog védhetné egy tematikus műsor felépítését, sémáját, elvét, részletes elgondolását”.

Ha a műsorformátum önmagában nem is részesülhet jogvédelemben, számos olyan eleme lehet, amely átlépi a jogvédelem minimumküszöbét. Ilyen lehet egy jellegzetes cím, jellegzetes karakterek választása, a kidolgozott szinopszis és a megvalósított audiovizuális tartalom.

A címvédelmet illetően a vonatkozó joggyakorlat egységes: azt megszorítóan kell értelmezni, és csak a jellegzetes, nyelvi leleményeket tartalmazó címek részesülhetnek védelemben. Az SZJSZT szerint a magyar nyelv sajátosságait frappánsan kihasználta az Álomépítők televíziós sorozat címe, mivel „sanyarú sorsú családok »álmának építésére« éppúgy utal, mint arra, hogy álomszerűek az építők, akik megjelennek és megvalósítják a család álmait”. Ezzel ellentétben az a2 AUTO2 nem tekinthető jellegzetes címnek. Az Álompár sem egyszerű fordítása a testület szakvéleménye szerint a Love Letters és a Traumhochzeit címeknek, az utóbbiak nem testesítenek meg jellegzetes címet.

A szinopszis annyiban több az előzőeknél, hogy mint leírt, rögzített tartalom elvileg írói műként állhat védelem alatt. Ez azonban továbbra is attól függ, hogy a szinopszis készítője megfelelő mozgástér mellett kellően kreatív tartalmat alkotott-e. Sok éve a szakértők úgy találták, hogy a Heti Hetes és a Péntek Esti Vigadó műsorleírásai megmaradtak az ötlet szintjén, és az Álompár című műsor technikai jellegű utasításokat tartalmazó vázlata sem érte el a jogvédelem minimumát.

Az SZJSZT szerint a Péntek Esti Vigadó „szappanopera” részében szereplők leírása „nem elég részletes és nem elég egyéni ahhoz, hogy mint jellegzetes és eredeti alakok védelem alatt állhatnának”. Sok függ attól tehát, hogy milyen nagy mértékben szerkesztett az adott műsor, és mennyire részletes a leírása, bemutatása. Az SZJSZT pár éve helyesen utalt arra, hogy a szinopszison felül a műsorterv alapján készült konkrét műsor alkotói szerzői és/vagy kapcsolódó jogi oltalomra is számot tarthatnak. Ezért helyesnek tűnik az SZJSZT-28/2000/1-2-es számú szakvéleményhez csatolt különvélemény, miszerint az eredeti holland és német televíziós műsorok lényeges elemeit a magyar Álompár jogsértést eredményező mértékben vette át. Egy másik, szintén 2000-ben született szakvélemény szerint ugyanakkor a Heti Hetes négy részének leírása között nem volt olyan szerves kapcsolat, ami kiemelte volna a műsort a „kabaréprogramok szokásos variációi” közül. Végül az SZJSZT 24/08-as számú szakvéleménye szerint „az erős arculati elemek, a műsorvezető sajátos stílusa, az ismétlődő rovatok, a témák feldolgozási módja, az ismeretterjesztő és reklám jellegű sajátos vetélkedő önmagában nem minősíti az egész műsorszámot gyűjteményes művé”.

Médiapiac

Elhunyt Szabó Ferenc, a Vatikáni Rádió magyar adásainak szerkesztője

A jezsuita szerzetes, író, költő, műfordító, teológus 92 éves volt – közölte a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya hétfőn az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítókép: Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, a Parma fidei - Hit pajzsa díj idei kitüntetettje a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott ünnepségen a Jezsuita Rend Párbeszéd Házának dísztermében 2019. február 23-án, fotó: MTI/Kovács Tamás

Szabó Ferenc a Zala megyei Kálócfán született 1931-ben paraszti családban. 1950-ben érettségizett, majd egy-egy évet tanult az egri és a szombathelyi papi szemináriumban. A jezsuita rendbe a szerzetesrendek 1950-es feloszlatása után, már az illegalitásban lépett be 1953-ban.

Budapesten francia és magyar irodalmat tanult az Idegen Nyelvek Főiskoláján, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán.

Az 1956-os forradalom leverése után, novemberben elöljárója kérésére távozott az országból. Rendi tanulmányait a belgiumi Eegenhoven jezsuita főiskoláján végezte 1957 és 1963 között, közben 1962-ben Brüsszelben pappá szentelték. 1966-ban teológiai doktorátust szerzett a párizsi Institut Catholique-on, disszertációját Szent Ambrus krisztológiájából készítette.

1967-től a Vatikáni Rádió magyar műsorának szerkesztője, majd 1972-től vezetője lett. Római évei alatt filozófiai, teológiai és irodalmi ihletettségű munkáival a nyugati szakirodalomtól elzárt magyarországi hallgatók és olvasók számára hozzáférhetővé tette a kortárs szellemi élet legértékesebb irányzatait. Emellett nagy szerepe volt abban, hogy a II. vatikáni zsinat tanítása eljusson Magyarországra – írták.

Húszéves rádiószerkesztői, kultúraszervezői munkája során valóságos intézménnyé vált az emigráns és az Olaszországba látogató magyarság körében.

Több pápával személyesen találkozott, tolmácsa volt a Vatikánba érkező magyar politikai vezetőknek, és 1991-es magyarországi látogatása előtt ő segítette II. János Pált a magyar kiejtés elsajátításában.

1992-es hazatérése után a Távlatok című jezsuita folyóirat főszerkesztője lett. 1993-1994-ben a Magyar Rádió felügyelőbizottságának, 1994-től pedig a Magyar Katolikus Püspöki Kar médiabizottságának tagja volt. 2000 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció szakán óraadó tanárként adott elő, 2011-ig a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán tanított.

Rendkívül termékeny író volt, számtalan filozófiai, teológiai, irodalomkritikai tanulmány, monográfia, műfordítás és költemény fűződik nevéhez.

Kiemelkednek közülük a Pázmány Péterről és Prohászka Ottokárról, a francia egzisztencialistákról írt művei, verseskötetei, valamint a magyar, köztük üldözött jezsuiták életéről szóló Anima Una-könyvsorozata.

1991-ben Pro Cultura Hungarica emlékplakettet kapott, 1996-ban a Magyar Pen Club Illyés Gyula-díjjal tüntette ki műfordítói munkásságáért. Irodalmi tevékenységét 2001-ben Stephanus-díjjal, újságírói pályafutását 2002-ben Táncsics Mihály-díjjal ismerték el. 2007-ben a Széchenyi Társaság díját, egy évre rá Pro Cultura Christiana-díjat, 2011-ben  Magyar Örökség Díjat, 2012-ben Mindszenty-emlékérmet és Prokop Péter-díjat, 2016-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét, 2019-ben a Hit Pajzsa-díjat, 2020-ban pedig Fraknói Vilmos-díjat kapott.

Szabó Ferenc augusztus 6-án ünnepelte pappá szentelésének 60. évfordulóját.

Temetésének időpontját a rendtartomány később közli.

Tovább olvasom

Médiapiac

Bezárnak harmincöt fővárosi postát

Alacsony forgalmú egységekről van szó – közölte a Magyar Posta pénteken.

Közzétéve:

A bezárandó posták utolsó nyitvatartási napja október 7-e, péntek.

A Magyar Posta Zrt. hangsúlyozta: a jogszabályi kötelezettség alapján előírt 66 posta helyett a bezárást követően is 112 posta áll az ügyfelek rendelkezésére Budapesten.

A mostani szankciók okozta európai energiaválságban mindenkinek, a lakosságnak, az állami és nem állami fenntartású intézményeknek, munkahelyeknek is fontos energiatakarékosságban tudatosabban gondolkodnia, cselekednie

– fogalmaztak.

A közlemény szerint a vállalat számára továbbra is elsődleges szempont a szolgáltatások elérhetősége. Éppen ezért az elmúlt időszakban számos olyan fejlesztés valósult meg, amelyekkel a postai szolgáltatások már nem csak személyesen, hanem digitális úton is elérhetők. Emellett a postai szolgáltatások a rendelkezésre álló szolgáltatási helyeken a változások után is magas színvonalon maradnak elérhetőek a budapesti ügyfelek számára – írta a Magyar Posta.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új szereplővel bővül a közmédia tartalomgyártása a Petőfi-emlékév kapcsán

A jövőben a közmédia megrendelésére a Petőfi Media Group gyártja a Petőfi-platformok tartalmait.

Közzétéve:

Borítóképünkön Petőfi Sándor portréja Orlai Petrich Soma festményén, forrás: Wikipedia

A korábbinál is szorosabb együttműködésre lépett a közmédia, valamint a Petőfi-emlékév megvalósításában kiemelt szerepet vállaló Petőfi Media Group (PMG) – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel pénteken.

Tavaly márciusban, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára indított közös projektet a közmédia, valamint a bicentenárium koordinálásáért felelős szervezetek. Közös irányítás alá került a Petőfi Rádió és a Petőfi TV, továbbá a hozzájuk kapcsolódó online felületek. A másfél éve megkötött együttműködés tartalma október 1-től tovább bővül:

a jövőben a közmédia megrendelésére a Petőfi Media Group gyártja a Petőfi-platformok tartalmait

– írták a közleményben.

“A közmédia célja, hogy az együttműködésnek köszönhetően a Petőfi-emlékév eseményei a leghatékonyabb tartalom-előállítási módok alkalmazásával a fiatalok legszélesebb körét elérjék” – áll a közleményben.

“A klasszikus tartalom-előállítási módok mellett ma már elengedhetetlen az új eszközök, platformok teljes körű használata. A két szervezet közötti stratégiai partnerség lehetőséget biztosít a közmédia számára, hogy ezeket a megoldásokat a lehető leghatékonyabban vonja be a tartalomkészítésébe amellett, hogy a műsorok továbbra is képviselik a közmédia által támasztott magas elvárásoknak megfelelő minőséget”

– emelte ki a közleményben Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója.

Lóczi János, a Petőfi Media Group Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: a Petőfi-bicentenárium méltó megünneplése jegyében az MTVA és a PMG közötti együttműködés közös célja, hogy a kulturális élet meghatározó szereplőinek, alkotóművészeinek olyan adáskoncepciókban biztosítsanak megjelenési lehetőséget, amely szélesebb célcsoportokhoz juttat el kulturális edukációt.

A PMG kiemelt és elsődleges célja a gyártás során, hogy a nemzeti kulturális minőség megtartása mellett olyan hibrid adáskoncepciókat alkosson meg, amely speciális formanyelvi eszköztára mellett elősegíti a megjelenések online térbe való beágyazását, promotálását – közölte a közmédia.

Tovább olvasom