Kövess minket!

Médiapiac

Öt év börtön járhat az álhírek terjesztéséért

„Amikor először bemutatták, a szabadság szimbólumaként emlegették a közösségi médiát, azóta azonban ezek a platformok a modern demokrácia egyik legsúlyosabb fenyegetésévé nőtték ki magukat” – fogalmazott Recep Tayyip Erdoğan a múlt hét végén Isztambulban megrendezett StratCom 2021 nevű kommunikációs konferencia közönségének címzett videóüzenetében

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A török elnök arról is beszélt, hogy a félretájékoztatásból fakadó politikai és társadalmi feszültségek napjainkra globális problémává váltak. Hozzáfűzte: igyekszünk megvédeni népünket, 

különösen társadalmunk kiszolgáltatott rétegeit a hazugságoktól és a félretájékoztatástól, mégpedig anélkül, hogy megsértenénk polgáraink azon jogát, hogy pontos és pártatlan tájékoztatást kapjanak.

Az ankarai kormány egyébként rendszeresen kerül a nyugati bírálatok célkeresztjébe a törökországi médiahelyzet miatt: gyakran megfogalmazott vád például Erdoğannal szemben, hogy egy olyan, egyre inkább elszigetelődő, diktatórikus rezsimet épít, amely elnyomja a független médiát, az ellenzéki hangok elfojtása pedig az egyik leggyakrabban felmerülő akadály a 85 milliós muszlim ország Európai Unióhoz való csatlakozásának évtizedek óta húzódó, mostanra teljesen befagyott folyamatában is. Legutóbb például azzal került Ankara a reflektorfénybe, hogy egy új szabályozással bűncselekménynek minősítené, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná a dezinformáció és az álhírek terjesztését. 

A török ellenzék – és a folyamatokat aggódó tekintettel figyelő Nyugat – szerint azonban a tervezet legalábbis problémás, azáltal ugyanis, hogy értelmezésük szerint a kormánypártok dönthetik el, mi tekinthető álhírnek és mi nem, az új szabályozás könnyen az ellenzéki hangok elfojtásának újabb eszközévé válhat.

Számos jel utal azonban arra, hogy Erdoğan felismerte a mára elsődleges kommunikációs eszközzé váló újmédia csatornáiban rejlő veszélyeket és a Törökországgal szemben ellenséges nemzetközi médiakörnyezet (geo)politikai jelentőségét, illetve annak saját politikai céljaira kifejtett – negatív – hatásait, és mindent megtesz annak érdekében, hogy saját kormányzata tudatos erőfeszítéseket tegyen a Törökországról kialakuló kép stratégiai tervezésében.

A közvetlenül Erdoğan hivatalához tartozó Kommunikációs Igazgatóság által idén nyáron bemutatott Nemzeti Nyilvános Diplomácia Cselekvési Terv mellett ennek bizonyítéka a stratégiai kommunikáció kérdéskörét különböző aspektusokól értelmező konferencia előadóinak impozáns névsora is. Felszólalt egyebek mellett korunk egyik legismertebb propaganda- és nyilvánosdiplomácia-kutatója, Nancy Snow és Matthias Lüfkens kommunikációkutató, a Twiplomacy kutatócsoport atyja is.

A davosi Világgazdasági Fórum korábbi médiaigazgatójaként világhírűvé vált Lüfkens szerint a digitális kor egy új foglalkozást is teremtett, mégpedig a twiplomatát, a mikroblogon való célzott stratégiai kommunikáció nélkül ugyanis ma már aligha lehet egy vezető sikeres. Erdoğan pedig láthatóan ebben is egyre jobban teljesít: 

Narendra Modi indiai kormányfőt, Joe Biden amerikai elnököt és Ferenc pápát követően ugyanis a török elnök rendelkezik a legtöbb követővel a mediatizált diplomácia elsődleges platformjának számító mikroblogon – írta a Magyar Nemzet.

Médiapiac

Médiatechnológiai vállalattal bővül a 4iG portfóliója

Újabb szolgáltatással lép a magyar és nemzetközi piacra az infokommunikációs nagyvállalat.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Róka László

A 4iG Nyrt. adásvételi megállapodást kötött a Honeycomb Hungary és Central Europe vállalatcsoport 75 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról – tette közzé a tőkepiaci társaság a Budapesti Értéktőzsdén.

A Honeycomb rendelkezik a Brisk szoftver és az erre épülő Brisk médiatechnológiai platform kizárólagos felhasználási jogával. A Brisk magas szintű digitális médiaszolgáltatásokat nyújt Magyarországon és Kelet-Közép-Európa több országában.

Az akvizíciót követően a nyugat-balkáni piacon – ahol ilyen, vagy ehhez hasonló szolgáltatás jelenleg még nem elérhető – megkezdődhet a rendszer értékesítése a hirdetői piac szereplői számára, szoros együttműködésben a régió kiemelt televíziós társaságaival

– közölte a 4iG.

A Honeycomb platformja a világ jelenleg egyik legkorszerűbb és legmagasabb fokon automatizált, Magyarországon fejlesztett reklám minőségellenőrző, transzkódoló és továbbító rendszere.

A felhőalapú rendszer a digitális, lineáris vagy nonlineáris televíziós, azaz broadcasting piacra optimalizált, multimédia hirdetési tartalmak minőségellenőrzésére, transzkódolására, archiválására és kijátszási pontok felé történő továbbításra szolgál.

Kiváló megbízhatósága mellett jól skálázható és könnyű illeszkedést tesz lehetővé a régió változatos piacain, amely a 4iG számára vonzó és fontos képességet és értéket képvisel.

A 4iG csoport hosszútávú stratégiájának megfelelően a Honeycomb akvizíciója egy új képességgel gyarapítja a cégcsoport telekommunikációs ágazatát, amellyel a csoport szolgáltatásainak köre is tovább bővül. A képességgel egy olyan szolgáltatási piacra lép be a részvénytársaság, amely kiegészíti a meglévő szolgáltatásait, a cégcsoport üzleti és technológiai hátterével pedig hatékonyan tudja támogatni a rendszer további régiós fejlődését, illetve értékesítését is. Az akvizíció a versenyjogi eljárást követően 2022 végéig zárulhat.

Borítókép: A 4iG Nyrt. informatikai-technológiai vállalat székháza a Szépvölgyi Irodaparkban, a főváros III. kerületében, a Montevideó utca 8. szám alatt

Tovább olvasom

Médiapiac

Jön a Séfek Séfe ötödik évada – várják a jelentkezőket

Bárki megmutathatja főzőtudományát országnak, világnak.

Közzétéve:

Borítókép: Séfek Séfe / Facebook

Végéhez közeledik a Séfek Séfe negyedik évada, pénteken kiderül, ki lesz a végső győztes, de máris itt a lehetőség, hogy újabb vállalkozó szellemű séfjelöltek mutassák meg tehetségüket országnak, világnak – közölték a TV2 gasztrorelityjének készítői. Hamarosan kezdetét veszik ugyanis az ötödik évad előkészületei.

A gasztronómiai tehetségkutató szeptember 4-én indult szériájának egy-egy szeptemberi adását több mint 263 ezren kísérték figyelemmel a 18-59 évesek körében, amihez 14,1 százalék közönségarány párosult. A főzőműsor különösen népszerű a fiatalabb tévénézők között, hiszen a 18-49 évesek körében elért 14,9 százalékos nézői részesedéssel a Séfek séfe átlagosan idősávja legnézettebb műsora lett a korcsoport körében.

“Legyél akár lelkes amatőr vagy profi szakács, ha a gasztronómia szerelmese vagy, és szeretnéd szélesebb körben is megvillantani főzőtudományod, jelentkezz! 2023-ban jön a Séfek Séfe ötödik évada, ne maradj le, főzz le mindenkit, és mutasd meg, mire vagy képes a konyhában!” – buzdítanak közleményükben a tévés produkció alkotói.

Tovább olvasom

Médiapiac

AIPS: Csisztu Zsuzsa a világszövetség, Szöllősi György az európai szövetség alelnöke lett

Köszönik a magyar és a többi, csaknem száz nemzeti sportújságíró-szövetség támogatását.

Közzétéve:

Borítókép: Csisztu Zsuzsa és Szőllősi György a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) tisztújító kongresszusán, fotó: Facebook/MSÚSZ

A Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) közösségi oldalának szerdai beszámolója kiemeli, hogy Csisztu Zsuzsát, az MSÚSZ alelnökét a legmagasabb szavazatszámmal, a lehetséges 102-ből 96 vokssal választották meg a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) alelnöki tisztségére a szervezet római tisztújító kongresszusán.

Mint írják, az AIPS 1924 óta íródó történetében 1944 óta nem töltötte be magyar ezt a pozíciót, Csisztu Zsuzsa az első, aki kiérdemelte a magyar sportújságírók közül. Korábban Vadas Gyula és Mamusich Mihály volt alelnök a szervezetben, és hasonlóan magas tisztséget viselt főtitkárként 1989 és 1992 között Gyulai István.

“Nagyon nagy megtiszteltetésnek és a nemzetközi sportújságíró-világtól kapott hatalmas szakmai elismerésnek érzem, hogy az öt pályázó alelnökjelölt közül engem választott meg legtöbb szavazattal az AIPS globális közössége. Harminc év sportújságírói munkája nyugszik ebben a sikerben, és nagyon örülök, hogy az AIPS alelnökeként a jövőben világszinten is az eddigihez hasonló energiával és elkötelezettséggel képviselhetem a hivatásunkat a nemzetközi közösségben, és segíthetem a legjobb tudásom szerint a magyar sportújságírás és a magyar sportdiplomácia ügyét a globális szintéren”

– mondta Csisztu Zsuzsa.

A megválasztott Csisztu mellett az MSÚSZ elnöke, Szöllősi György megtartotta eddigi pozícióját: Charles Camenzuli elnök javaslatát a végrehajtó bizottság egyhangú döntéssel elfogadta, ami azt jelenti, hogy 2026-ig a posztot 2019 óta betöltő Szöllősi lesz az AIPS Europe egyetlen alelnöke.

“Amikor öt éve bekapcsolódtunk az AIPS vezető testületeinek munkájába, kijelentettük, hogy a régi magyar sportújságírók nyomdokaiba kívánunk lépni. Azóta rendeztünk regionális, európai és világkongresszust, valamint AIPS Sportmédia-díjátadó gálát, továbbá elnyertük az alelnöki megbízatást a kontinentális és a globális szövetségben is. Gratulálok Gianni Merlo és Charles Camenzuli elnök uraknak, Csisztu Zsuzsa alelnök asszonynak a megválasztásukhoz, köszönjük a magyar és a többi, csaknem száz nemzeti sportújságíró-szövetség támogatását”

– nyilatkozta Szöllősi György, aki 2015 óta vezeti az MSÚSZ-t, 2017-ben lett az AIPS Europe vezetőségének tagja, 2019-ben alelnöke.

A kongresszus ötödik ciklusra is elnöknek választotta az egyedüli jelöltként induló olasz Gianni Merlót.

Tovább olvasom