Kövess minket!

Médiapiac

Érdemes okosan kapcsolódni

Már nemcsak a stadionokban, az utcán és otthon szurkolunk hangosan, hanem érzéseinket a nagy közönség előtt is megosztjuk, és a hazaiak sport szereplése rengeteg embert online aktivitásra is bír. Erről szól a MEC kutatása.

Rengeteg cikk, blogbejegyzés, Facebook, Instagram poszt vagy éppen videó készült a magyar válogatott Európa-bajnokságon nyújtott teljesítményével kapcsolatban.

Az Eb kezdetétől a magyar válogatott kieséséig kimagaslóan sok, több, mint 90.000 említés született a hazai oldalakon és a közösségi médiában a magyar szerepléssel kapcsolatban. Összehasonlításképpen az Eb-t megelőző félévben a magyar futballal kapcsolatos említések száma ennek kevesebb, mint tizede, kb. 7.600 volt. A hazaiak egy emberként álltak a válogatott mögött, az említések legnagyobb része támogató, büszkeséget sugárzó, pozitív tartalom, és elenyésző a bizonytalan vagy negatív véleménynyilvánítások száma.

Az MEC kommunikációs ügynökségnél elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a magyar meccsek ideje alatt mennyire voltak aktívak az interneten a szurkolók, és miről, illetve kikről posztoltak leginkább. Voltak-e érdekes kiugrások, követte-e az események alakulását a felhasználói tartalommegosztás. A vizsgálathoz a SentiOne közösségi média monitoring eszközét használták.

Az említés-volumeneket kifejezetten a magyar vonatkozású meccsek ideje alatt vizsgálták. Az adatok alapján látható, hogy minden meccs előtt egy órával már ugrásszerűen megnőtt a posztok száma, és ez a lendület végig kitartott a meccsek alatt. Nem meglepő módon, a legtöbb említés a Facebookon született (kb. 57.000), érdekesség azonban, hogy a második helyen a hazánkban kevésbé elterjedt Twitter szerepel, igaz, jóval kevesebb, kb. 8.500 említéssel. A témával kapcsolatban sok nyilvánosan elérhető fényképes „bejelentkezés” is született, elsősorban az Instagramon.

Izgalmas eseményekből mind a három csoportkörös meccsre kijutott. Az osztrák-magyar mérkőzésen a második félidőben Szalait és Stiebert kezdték el egyre többen említeni – természetesen lőtt góljaik után. Az Izland-Magyarország találkozón is kiugrás volt látható a góloknál. Ebben az esetben azonban nem a góllövőket emlegették. Az izlandiak 11-ese után az orosz bíró került középpontba, nem éppen pozitív értelemben. A magyar gólnál pedig Böde Dániel neve pörgött fel, holott az (ön)gólszerző Saevarsson volt. A harmadik meccs (Magyarország – Portugália) – ami sokak szerint az Eb legjobb meccse volt – rendkívül gólgazdagra sikerült. Ekkor ismét a gólszerzők említésszáma (Gera és Dzsudzsák) ugrott meg leginkább.

Az Eb ideje alatt a leggyakrabban emlegetett játékos Szalai Ádám volt. Az első meccsen szerzett gólja után jelentősen megnőtt a róla született posztok száma, de tőle vártak megmozdulást, az utolsó (magyar-belga) mérkőzés alatt is. Őt Gera Zoltán és Dzsudzsák Balázs követi.

Közkeletű vélekedés, hogy a foci Eb elsősorban a férfiakat érdekli. A közösségi média monitoring eredményei azonban egyértelműen mutatják, hogy a magyar válogatott Eb szereplése a hazai hölgyeket is lázba hozta. Az említéseket közel azonos arányban írták férfiak és nők, habár látszik, hogy a hölgyeknek leginkább a harmadik meccsre nőtt meg a szurkolói kedvük.

A MEC kutatása szerint a témában a véleményvezérek közül a legnagyobb elérést a Facebookon Majka, Kasza Tibor és Szalai Ádám posztjai eredményezték. A brandek közül pedig a Magyar Telekom és a Túró Rudi emelkedtek ki ebből a szempontból.

A témát a Klikkmánia is megvizsgálta. Kutatásuk a torna alatti rövidtávú trendeket hasonlította össze, egy-egy napi keresési csúcsok alapján.

Médiapiac

A Wikipédia törölné a kommunizmus tömeggyilkosságairól szóló bejegyzést

A „Tömeggyilkosságok a kommunista rezsimek alatt” szócikket „elfogultság” miatt eltávolítanák a platformról.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Telegraph arról számolt be, hogy a Wikipédia egyik bejegyzésénél, amelynél „a kommunista rezsimek alatti tömeggyilkosságokat” részletezik, fennáll a törlés veszélye. A Wikipédia-oldalt, amely az egypárti kommunista rezsimekben, például a Szovjetunióban és Kínában élő emberek millióiról szól, törlésre jelölték.

A Wikipédia egyes szerkesztői állítólag nem értenek egyet azzal, hogy a tömeges népirtásért a kommunista ideológiát okolják.

A szócikk olyan kommunista személyiségek akcióit sorolja fel, mint Mao elnök, Sztálin, Pol Pot és Kim Dzsong Il. A cikket azzal vádolják, hogy elfogult „antikommunista” nézőpontot fogalmaz meg, és az oldal adminisztrátorainak kell dönteniük arról, hogy el kell-e távolítani a cikket.

Az írás főcíme jelenleg: „A cikk semlegessége vitatott”, és „a cikk törlését fontolgatja a Wikipédia a törlési politikájával összhangban”. A cikkről hosszas vita folyik a Wikipédia szerkesztői között. Egyikük a törléssel szemben foglalt állást, és bírálta a kommunista párti szerkesztőket: A Wikipédia védi és lehetővé teszi a nyilvánvaló visszaéléseket és manipulációkat egy maroknyi partizán részéről, akik a történelem átírására törekednek, és más partizán akadémikusokra hivatkozva elfednék a gyilkosságokat. Ha ezt megengedik, ez az egész projekt kudarcot vallott, és a Wikipédiának be kellene zárnia a boltot.”

A cambridge-i Robert Tombs történészprofesszor azzal érvelt, hogy a népirtás és az ideológia közötti kapcsolat lekicsinylése azt eredményezheti, hogy a fasizmus és a gyarmatosítás bűneit is figyelmen kívül hagyják.

Tombs kijelentette:Ez erkölcsileg védhetetlen, legalább annyira rossz, mint a holokauszt tagadása, mert »az ideológia és a gyilkolás összekapcsolása« a lényege annak, hogy miért fontosak ezek a dolgok. Elolvastam a Wikipédia-oldalt, óvatosnak és kiegyensúlyozottnak tűnik. Ezért az eltávolítására tett kísérletek csak ideológiailag motiváltak lehetnek” – olvasható a 888.hu cikkében.

Tovább olvasom

Médiapiac

Elfogadta az NMHH 2022-es költségvetését az Országgyűlés

A hatóság költségvetésének kiadási és bevételi főösszege egyaránt 47,8 milliárd forint.

Közzétéve:

Borítóképünkön az Országház épülete, fotó: Pixabay


122 igen szavazattal, 48 nem ellenében az Országgyűlés kedden elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2022-es költségvetéséről szóló előterjesztést.

A képviselők döntése alapján

a hatóság költségvetésének kiadási és bevételi főösszege egyaránt 47,8 milliárd forint.

Személyi juttatásokra 11,2 milliárd forint, dologi kiadásokra 16,2 milliárd forint, egyéb működési célú kiadásokra 14,3 milliárd forint, beruházásokra 4,1 milliárd forint, a járulékokra és adókra pedig 2 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre.

A hatóság bevételeinek nagy része, 36,2 milliárd forint 2022-ben is a különböző díjakból, elsősorban a 31 milliárd forintos frekvenciadíjból származik, amit 2,6 milliárd forintos állami támogatás és 9 milliárd forintos működési bevétel egészít ki.

Az NMHH Médiatanácsa jövőre 695 millió forintból gazdálkodhat.

Tovább olvasom

Médiapiac

Az MTV hazug lejáratóvideót készített Magyarországról

A legnagyobb zenei televíziós csatorna lejáratóvideót készített Magyarországról. Szándékos és egyértelműen tetten érhető hazugságokkal dúsított videót gyártottak, amelynek elkészültéhez a Budapest Pride egyik szervezője nyújtott segítséget, hívja fel rá a figyelmet a Kontra magyar hírportál.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Budapest Pride egyik szervezője, Radványi Viktória nyerte idén az MTV European Music Awards “Generation Change” nevű elismerését. A díjátadóra Magyarországon, a budapesti Puskás Arénában került sor, a nagyszabású show-t az állami Magyar Turisztikai Ügynökség is támogatta – olvasható a V4NA hírügynökség szemléjében.

A “Generation Change” díj nyerteséről, Radványi Viktóriáról az MTV egy filmet is készített, ami azonban hazug, hamis képest fest Magyarországról, és a magyarországi LMBTQ-közösség helyzetéről, hívta fel rá a figyelmet a Kontra magyar hírportál.

A videóban Radványi Viktória “érzelmes zene mellett mesélt arról, hogy Budapesten nem foghatja meg a barátnője kezét, folyton a háta mögé kell nézzen, mert veszélyben érzi az életét”, írja a Kontra, és hozzáteszik, hogy miközben a Budapest Pride szervezője megpróbáltatásairól beszél, egy videófelvétel képeit láthatják a nézők, amelyen egyenruhások az LMBTQ-közösség tagjait rángatják, inzultálják, sőt egyeseket le is tartóztatnak (a videóban 4:15-től).

Az említett képsoroknak azonban köze sincs Magyarországhoz, azok Grúziában készültek.

Tehát miközben Radványi Budapest utcáin zajló erőszakról beszélt, azt a film készítői a MTV-nél egy másik országban készült felvételekkel szemléltették, nyilvánvalóan azért, mert nem találtak olyan felvételt, ami alátámasztotta volna díjazottjuk állításait. Vagyis, ahogy a Kontra összegez:

A legnagyobb zenei televíziós csatorna lejáratóvideót készített Magyarországról. Szándékos és egyértelműen tetten érhető hazugságokkal dúsított videót gyártottak, amelynek elkészültéhez a Budapest Pride egyik szervezője nyújtott segítséget.

Miután hétfőn napvilágot látott a hír, hogy nemes egyszerűséggel hazug a videó, az MTV megváltoztatta annak a tartalmát. Úgy tűnik, rájöttek, hogy itthon mégse verik az LMBTQ embereket, hiába gondoljuk egyre többen úgy, hogy az apa az férfi és az anya az nő – tette hozzá a Mandiner.

Tovább olvasom