Médiapiac
Érdekfeszítő interjúk, izgalmas írások, új vendégszerzők – Megjelent a Médiapiac
A Médiapiac 2019. évi utolsó lapszáma nem téma-, hanem műfajfókuszú: középpontba az interjúk kerültek. Címlapinterjúnkban a Republic Group szakemberei, Zámbó Anna pr-igazgató és Oláh Alexandra, az ügynökség
digital divíziójának vezetője, mutatják meg szakmájuk új generációját.
A Republic Group szakemberei arról beszélnek, hogy hogyan oldja meg a pr és a digital divízió összefonódását a reklámszakma fiatal generációja. Hogyan változtatta meg a pr-t a digitalizáció közeledése, és miért jó, hogy egyre kevésbé statikus a terület? Zámbó Anna és Oláh Alexandra szerint egy kampány sem él már meg enélkül az együttműködés nélkül, még egy olyan klasszikus feladat esetében sem, mint a Párisi Udvar kommunikációs stratégiájának kialakítása.
 |
| Gundel Takács Gábor (Fotó: Valuska Gábor) |
– mondja Gundel Takács Gábor, aki a televíziós pályafutását a Magyar Televízió sportosztályának ügyelőjeként kezdte, majd sportriporterként részt vett olimpiákon, világ- és Európabajnokságokon, később vezetett vetélkedőt, show- és magazinműsorokat. Mint mondja: a televíziózás régen nem tartozik neki.
A dezinformáció nem új jelenség, de a közösségimédia-platformok térnyerésével könnyebbé és gyorsabbá vált a terjedése. Mit tesz az EU, hogy hátráltassa a dezinformáció terjedését? Szerzőnk összeszedett tíz dolgot a tárgyban.
 |
| Hadas Kriszta (Fotó: Pozsonyi Roland) |
– mondja Hadas Kriszta, akinek olyan műsorok fémjelzik a pályafutását, mint a Napló, a Keresem a családom, a Jön a baba vagy a Volt egyszer egy Vadkelet. Szerkesztő-riporterként a kezdetektől az emberi történetek és sorsok érdekelték, amelyeket esze ágában sincs stúdióból bemutatni. A dolgok sűrűjében érzi otthon magát
Különböző kis- és nagyvállalkozások világszerte próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy a technológiai óriások több szempontból is versenyellenes magatartást folytatnak. Emiatt ősszel hét amerikai szerkesztőség vezetője lobbizott a Capitol Hillnél, egy olyan törvény elfogadásáért, ami segítene a cégóriások dominanciájával szemben, a digitális tartalomért folytatott harcban. De vajon a törvény valóban segítene a digitális tartalomért folytatott harcban?
 |
| Radnai Péter (Fotó: Sándor Katalin) |
Ahhoz képest, hogy a karrierjét külpolitikai tudósítóként kezdte, Radnai Péter a média majd minden feladatkörében kipróbálhatta magát. Volt képernyős és háttérember, főszerkesztő és beosztott, újító szellemű producer és a régi iskola képviselője. A maximalizmusa és a kíváncsisága változatlan: jelenleg az AMC Networks kreatívigazgatója, a maga területén egyre elismertebb DJ, és van egy zenekara is, a Midlife Crisis, amiben dobol.
Szilágyi G. Gábor, a Tvr-hét főszerkesztője a lap harmincadik születésnapja alkalmából ragadott tollat, hogy elmesélje, milyen hatalmas kihívás műsorújságot készíteni.
 |
| Baló Júlia (Fotó: Valuska Gábor) |
– mondja Baló Júlia, akinek magyar és világhírű művészekkel készült interjúi etalonnak számítanak az újságírószakmában. Ahhoz, hogy az alanyai kendőzetlenül őszintén beszéljenek, neki is annak kell lennie. Interjúnk szerzője is bármiről kérdezhette, egyetlen dolgot kivéve…
 |
| Korniss Péter (Fotó: Valuska Gábor) |
Tizenhat országban volt egyéni kiállítása, fotográfiái olyan nemzetközi magazinokban jelentek meg, mint a National Geographic, a Newsweek vagy a Forbes, miközben témái messze vannak a populáristól. A nemzetközi karrier soha nem vonzotta, mint mondja: a hagyományos kultúra érdekli. A Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas Korniss Péter itthon él és alkot, de művészetét világszerte ismerik és elismerik. Interjúnkban azt is elmeséli, mit jelent számára a fotográfia, és miért fontosak számára a kötődések megjelenítése.
A TikTok nevű, Kínából induló videómegosztó applikació alig két éves, de máris meghódította a világot, több mint fél milliárd aktív felhasználója van, ami azt jelenti, hogy minden tizenötödik ember aktívan használja, még úgy is, hogy a userek nagy része 24 év alatti. De vajon honnan jött, és minek köszönhetően tett szert ekkora népszerűségre ilyen viharos gyorsasággal? És a népszerűsége hogyan aknázható ki, és tehető tőkévé? Erre kerestük a választ.
 |
A “fear of missing out”, a kimaradástól való félelem az online térben egyenesen függőséget is okozhat. Az újabb kutatások ezt teszik felelőssé azért, hogy sok fiatal megszállottan figyeli a közösségi platformokat. Egy, az International Journal of Environmental Research and Public Health című folyóiratban megjelent 2018-as tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy azok a fiatalok, akik nagyobb mértékű FOMO-t tapasztalnak, általában sokkal több szociális média platformmal rendelkeznek. Azonban a legtöbb tanulmány arra is figyelmeztet, hogy a FOMO és a szociális média párosa negatív spirálba lökheti azt, aki hajlamos erre a függőségre, ugyanis azáltal, hogy az ember szembesül azzal, mások hogyan élik a mindennapjaikat.
Ugyancsak új szerzőnk Kabai Domokos Lajos, aki cikkében arra világít rá, hogy a kommunikációs tevékenység nem szakítható el attól a társadalmi közegtől, azoktól a társadalmi folyamatoktól, amelyek között zajlik.
 |
| Korani Eleni |
Kevés konzervatívabb területe létezik a művészetnek, mint a klasszikusműkincs-kereskedelem: konzervatív alkotók műveit értékesítik egy konzervatív közönségnek. Hazánk ezen szűk szegmensében visz klasszikus galériát Korani Eleni és férje, Ernst Wastl, akiket idehaza és nemzetközi porondon is a magyar kultúra nagyköveteinek tartanak. Vásárol is tőlük Sasha Baron Cohentől Miranda Richardsonig számos híresség, a Médiapiacnak Korani Eleni árulta el, hogy miért, és milyen szerepet játszanak ebben a kézzel írott karácsonyi üdvözlőkártyák.
Húsz éve foglalkozik kegyelettel Radnainé dr. Fogarasi Katalin. A NÖRI főigazgatójának feltett szándéka, hogy a Fiumei úti sírkert közösségi térré váljon, és hasonlóan népszerűvé, mint párizsi Pére-Lachaise. Milyen hívószavakkal lehet azt embereket temetőbe csábítani? Mit enged meg a téma érzékenysége, a nyugati világ tabusító hozzáállása, és miért mennek a gyerekek séfeket felkutatni a Fiumei útra? Lapunk marketing rovatából kiderül, ahogy az is, miben látják az Operettszínház szakemberei az újra brandingelés sikerének kulcsát, amelynek célja a Nemzeti Dalszínház létrejötte.
Az ország egyik legnagyobb könyvértékesítőjének, a Libri és a Bookline marketingvezetőjéként egyszerre kell minden részletében látnia a marketing-tevékenységüket. Sándor Gabriella többek között erről mesélt lapunknak. B. Csejtei Ildikó, az Independent Media Education Center vezetője pedig Pillanatfelvétel rovatunkban beszél arról, hogy kollégáival együtt nemcsak a fiatalok oktatásában hisznek, de szeretnék terjeszteni az igényt és a motivációt az élethosszig tartó tanulás, fejlődés iránt. Mint mondja, ő maga is 48 évesen kezdett el újra egyetemre járni.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció