Kövess minket!

Médiapiac

Érdekfeszítő interjúk, izgalmas írások, új vendégszerzők – Megjelent a Médiapiac

A Médiapiac 2019. évi utolsó lapszáma nem téma-, hanem műfajfókuszú: középpontba az interjúk kerültek. Címlapinterjúnkban a Republic Group szakemberei, Zámbó Anna pr-igazgató és Oláh Alexandra, az ügynökség
digital divíziójának vezetője, mutatják meg szakmájuk új generációját.

A Republic Group szakemberei arról beszélnek, hogy hogyan oldja meg a pr és a digital divízió összefonódását a reklámszakma fiatal generációja. Hogyan változtatta meg a pr-t a digitalizáció közeledése, és miért jó, hogy egyre kevésbé statikus a terület? Zámbó Anna és Oláh Alexandra szerint egy kampány sem él már meg enélkül az együttműködés nélkül, még egy olyan klasszikus feladat esetében sem, mint a Párisi Udvar kommunikációs stratégiájának kialakítása.

Gundel Takács Gábor (Fotó: Valuska Gábor)
Gundel Takács Gábor (Fotó: Valuska Gábor)

Nem vagyok betege a televíziózásnak. Sőt, magamban már foglalkozom egy ideje azzal, mi lesz a tévés pályafutásom után

– mondja Gundel Takács Gábor, aki a televíziós pályafutását a Magyar Televízió sportosztályának ügyelőjeként kezdte, majd sportriporterként részt vett olimpiákon, világ- és Európabajnokságokon, később vezetett vetélkedőt, show- és magazinműsorokat. Mint mondja: a televíziózás régen nem tartozik neki.

A dezinformáció nem új jelenség, de a közösségimédia-platformok térnyerésével könnyebbé és gyorsabbá vált a terjedése. Mit tesz az EU, hogy hátráltassa a dezinformáció terjedését? Szerzőnk összeszedett tíz dolgot a tárgyban.

Hadas Kriszta (Fotó: Pozsonyi Roland)
Hadas Kriszta (Fotó: Pozsonyi Roland)

Gyerekként olyan álmaim voltak, mint megfékezni egy elszabadult metrószerelvényt vagy lövészárkokba ugrálni egy háborús övezet kellős közepén

– mondja Hadas Kriszta, akinek  olyan műsorok fémjelzik a pályafutását, mint a Napló, a Keresem a családom, a Jön a baba vagy a Volt egyszer egy Vadkelet. Szerkesztő-riporterként a kezdetektől az emberi történetek és sorsok érdekelték, amelyeket esze ágában sincs stúdióból bemutatni. A dolgok sűrűjében érzi otthon magát

Különböző kis- és nagyvállalkozások világszerte próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy a technológiai óriások több szempontból is versenyellenes magatartást folytatnak. Emiatt ősszel hét amerikai szerkesztőség vezetője lobbizott a Capitol Hillnél, egy olyan törvény elfogadásáért, ami segítene a cégóriások dominanciájával szemben, a digitális tartalomért folytatott harcban. De vajon a törvény valóban segítene a digitális tartalomért folytatott harcban?

Radnai Péter (Fotó: Sándor Katalin)
Radnai Péter (Fotó: Sándor Katalin)

Ahhoz képest, hogy a karrierjét külpolitikai tudósítóként kezdte, Radnai Péter a média majd minden feladatkörében kipróbálhatta magát. Volt képernyős és háttérember, főszerkesztő és beosztott, újító szellemű producer és a régi iskola képviselője. A maximalizmusa és a kíváncsisága változatlan: jelenleg az AMC Networks kreatívigazgatója, a maga területén egyre elismertebb DJ, és van egy zenekara is, a Midlife Crisis, amiben dobol.

Szilágyi G. Gábor, a Tvr-hét főszerkesztője a lap harmincadik születésnapja alkalmából ragadott tollat, hogy elmesélje, milyen hatalmas kihívás műsorújságot készíteni.

Baló Júlia (Fotó: Valuska Gábor)
Baló Júlia (Fotó: Valuska Gábor)

Mindig izgat a lehetőség, hogy felfedezhetem az ezerarcú, sokszor megközelíthetetlen, karizmatikus hősök ezeregyedik arcát, új területeken is kalandozhatok: a lélek rejtelmes világában

– mondja Baló Júlia, akinek magyar és világhírű művészekkel készült interjúi etalonnak számítanak az újságírószakmában. Ahhoz, hogy az alanyai kendőzetlenül őszintén beszéljenek, neki is annak kell lennie. Interjúnk szerzője is bármiről kérdezhette, egyetlen dolgot kivéve…

Korniss Péter (Fotó: Valuska Gábor)
Korniss Péter (Fotó: Valuska Gábor)

Tizenhat országban volt egyéni kiállítása, fotográfiái olyan nemzetközi magazinokban jelentek meg, mint a National Geographic, a Newsweek vagy a Forbes, miközben témái messze vannak a populáristól. A nemzetközi karrier soha nem vonzotta, mint mondja: a hagyományos kultúra érdekli. A Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas Korniss Péter itthon él és alkot, de művészetét világszerte ismerik és elismerik. Interjúnkban azt is elmeséli, mit jelent számára a fotográfia, és miért fontosak számára a kötődések megjelenítése.

A TikTok nevű, Kínából induló videómegosztó applikació alig két éves, de máris meghódította a világot, több mint fél milliárd aktív felhasználója van, ami azt jelenti, hogy minden tizenötödik ember aktívan használja, még úgy is, hogy a userek nagy része 24 év alatti. De vajon honnan jött, és minek köszönhetően tett szert ekkora népszerűségre ilyen viharos gyorsasággal? És a népszerűsége hogyan aknázható ki, és tehető tőkévé? Erre kerestük a választ.

A “fear of missing out”, a kimaradástól való félelem az online térben egyenesen függőséget is okozhat. Az újabb kutatások ezt teszik felelőssé azért, hogy sok fiatal megszállottan figyeli a közösségi platformokat. Egy, az International Journal of Environmental Research and Public Health című folyóiratban megjelent 2018-as tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy azok a fiatalok, akik nagyobb mértékű FOMO-t tapasztalnak, általában sokkal több szociális média platformmal rendelkeznek. Azonban a legtöbb tanulmány arra is figyelmeztet, hogy a FOMO és a szociális média párosa negatív spirálba lökheti azt, aki hajlamos erre a függőségre, ugyanis azáltal, hogy az ember szembesül azzal, mások hogyan élik a mindennapjaikat.

Ugyancsak új szerzőnk Kabai Domokos Lajos, aki cikkében arra világít rá, hogy a kommunikációs tevékenység nem szakítható el attól a társadalmi közegtől, azoktól a társadalmi folyamatoktól, amelyek között zajlik.

Korani Eleni
Korani Eleni

Kevés konzervatívabb területe létezik a művészetnek, mint a klasszikusműkincs-kereskedelem: konzervatív alkotók műveit értékesítik egy konzervatív közönségnek. Hazánk ezen szűk szegmensében visz klasszikus galériát Korani Eleni és férje, Ernst Wastl, akiket idehaza és nemzetközi porondon is a magyar kultúra nagyköveteinek tartanak. Vásárol is tőlük Sasha Baron Cohentől Miranda Richardsonig számos híresség, a Médiapiacnak Korani Eleni árulta el, hogy miért, és milyen szerepet játszanak ebben a kézzel írott karácsonyi üdvözlőkártyák.

Húsz éve foglalkozik kegyelettel Radnainé dr. Fogarasi Katalin. A NÖRI főigazgatójának feltett szándéka, hogy a Fiumei úti sírkert közösségi térré váljon, és hasonlóan népszerűvé, mint párizsi Pére-Lachaise. Milyen hívószavakkal lehet azt embereket temetőbe csábítani? Mit enged meg a téma érzékenysége, a nyugati világ tabusító hozzáállása, és miért mennek a gyerekek séfeket felkutatni a Fiumei útra? Lapunk marketing rovatából kiderül, ahogy az is, miben látják az Operettszínház szakemberei az újra brandingelés sikerének kulcsát, amelynek célja a Nemzeti Dalszínház létrejötte.

Az ország egyik legnagyobb könyvértékesítőjének, a Libri és a Bookline marketingvezetőjéként egyszerre kell minden részletében látnia a marketing-tevékenységüket. Sándor Gabriella többek között erről mesélt lapunknak. B. Csejtei Ildikó, az Independent Media Education Center vezetője pedig Pillanatfelvétel rovatunkban beszél arról, hogy kollégáival együtt nemcsak a fiatalok oktatásában hisznek, de szeretnék terjeszteni az igényt és a motivációt az élethosszig tartó tanulás, fejlődés iránt. Mint mondja, ő maga is 48 évesen kezdett el újra egyetemre járni.

Médiapiac

Egy tweet miatt vették el az „év humanistája” címet

Nem „megfelelően” beszélt a transzokról.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Amerikai Humanista Társaság (American Humanist Association, AHA) hétfőn visszavonta a Richard Dawkins evolúciós biológus professzornak 25 évvel ezelőtt megítélt „év humanistája” díjat, mert véleményük szerint a tudós marginalizált csoportokat alázott meg tudományos értekezés „leple alatt” – írja a The Guardian.

És akkor eljöttek Dawkinsért

Az AHA még 1996-ban Az önző gén, illetve az Isteni téveszme könyvekért jutalmazta Dawkinst a díjjal a tudományos fogalmak tömegek felé való kommunikálásának segítéséért. Úgy tűnik azonban, hogy hétfőn a társaság meggondolta magát.

A döntés hátterében az áll, hogy Richard Dawkins a hónap elején a transznemű embereket Rachel Dolezalhoz hasonlította. Dolezal egy polgárjogi aktivista, aki éveken keresztül egy fekete nőnek tettette magát.

A tudós csak párbeszédet akart

Dawkins reagált az őt ért kritikákra. Azt írta, hogy nem állt szándékában a transzneműek becsmérlése. Kiemelte, hogy a szóban forgó tweetet azzal a szóval fejezte be, hogy „beszéljünk róla”, és sajnálja, hogy ennek ellenére félreértették az üzenetét.

Az Amerikai Ateisták alelnöke, Allison Gill – egyébként egy transz nő – is kritizálta Dawkins üzenetét. Mint mondta, azok ártalmas és veszélyes narratívákat erősítenek meg. A Mandiner szerint hozzátette, hogy reméli, hogy Dawkins professzor megfelelő megértéssel és tisztelettel fogja kezelni a hasonló ügyeket a jövőben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Visszahúzódóban a járvány, csökkent a Netflix-előfizetők száma

Nagy esés tapasztalható a Magyarországon is közkedvelt streamingszolgáltató feliratkozóinak számában az idei év első három hónapját figyelembe véve. Ezzel hivatalosan is lezártnak tekinthető a járványhelyzet okozta növekedéshullám az előfizetők számában.

Közzétéve:

Az amerikai cég beszámolója szerint 2021 első negyedévében négymillió feliratkozóval bővült a repertoár. Ez kétmillióval kevesebb az eredetileg tervezett hatnál — összehasonlításképp az előző év utolsó három hónapjában nyolcmillió új személy fogadta el az előfizetés feltételeit. Érdekességképp, a cég részvényárfolyama 11 százalékos zuhanást produkált ebben az időszakban – számolt be róla a Híradó.hu.

A szolgáltató szerint a csökkenés mértéke várható volt, hiszen a tavalyi járványkitörés óriási pénzbeli nyereséget generált, aminek következtében az elérhető film- és sorozat felhozatal stagnál, az pedig kisebb számú feliratkozóhoz vezet. A vállalat piaci helyzetét a nézőkért folytatott verseny további résztvevői is befolyásolhatják, hiszen ma már a Disney+, a Peacock, az Apple és a Hulu jelenlétével is számolni kell. A Netflix a részvényeseknek írt levelében említi (a levél a Twitter bejegyezésben szereplő linkre kattintva érhető el):

Az előző évi dinamikák hozzájárultak az idei év eddigi szűkebb kínálatához, ami kisebb számú feliratkozót generál. Nem gondoljuk viszont, hogy a konkurenciaharc ennek következtében változna, piaci esélyeinkre mindez nem jelent veszélyt.

2020-ban a Netflix 36 millió előfizetővel lett gazdagabb, aminek köszönhetően átlépte a 200 milliós határt és Hollywood legnagyobb streamingszolgáltatójává lépett elő. Érdekesség, hogy a feliratkozók a negyedik negyedévben ráadásul nagyrészt (83 százalékban) az Egyesült Államokon kívülről jöttek. A társaság árbevétele 24 százalékos növekedést produkál évről évre.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A Facebook nem engedi terjeszteni a botrányt

Ismét cenzúrázza a jobboldali tartalmakat a Facebook, a közösségi oldal most éppen a radikális baloldali Black Lives Matter (BLM)-mozgalom egyik vezetőjének a gyanús ingatlanvásárlási ügyeit feltáró New York Post-cikk megosztását tiltotta le. Ugyanígy járt a hírt átvevő brit Daily Mail is.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közben kiderült, hogy Kentucky állam egyik fekete, demokrata képviselőnője, Attica Scott Breonna Taylor tavalyi lelövése ürügyén most pénzgyűjtést indított az áldozat családja nevében, csak arról éppenséggel a család nem tudott. Breonna Taylor anyja, Tamika Palmer szerint a demokrata politikus a BLM-en keresztül a lánya tragikus halálát kihasználva próbált nyerészkedni.

Ahogy arról az Origo is beszámolt, a múlt hétvégén a konzervatív New York Post kiderítette, hogy a radikális baloldali mozgalom társalapítója, a Black Lives Matter Global Network Foundation (BLMGN) ügyvezető igazgatója, Patrisse Khan-Cullors 1,4 millió dollárért (420 millió forint) vásárolt magának luxusingatlant Los Angeles megye „legfehérebb”, kizárólag gazdagok által lakott részén, Topaga Canyonban.

Ezzel párhuzamosan az is nyilvánvalóvá vált, hogy a vele házasságban élő nő, a fekete kanadai Janaya Khan szintén ingatlanokkal foglalkozik, 

CSAK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN HÁROM LUXUSLAKÁST BIRTOKOL, ÖSSZESEN 3,2 MILLIÓ DOLLÁR (959 MILLIÓ FORINT) ÉRTÉKBEN, A BAHAMÁKON PEDIG A FELESÉGÉVEL KÖZÖSEN RENDELKEZNEK EGY LUXUSVILLÁVAL, AMELYNEK AZ ÁRA A 20 MILLIÓ DOLLÁRT (6 MILLIÁRD FORINT) IS ELÉRHETI.

A vádakra reakcióképpen a BLM egy közleményt adott aki, amelyből sok mindent nem tudhatunk meg, azt viszont igen, hogy értelmezésük alapján „Patrisse Khan-Cullors a jobboldali média, a fehér felsőbbrendűség és a rasszizmus áldozata lett”.

Ennek ellenére a napokban a radikális baloldali szervezet New York-i vezetője, Hawk Newsome vagyonosodási vizsgálatot követelt Khan-Cullorsszal szemben, értékelése alapján a magát képzett marxistának valló nő ingatlanügyei aláássák a BLM hitelességét. 

Az amerikai radikális baloldal fejének a gyanús ingatlanügyeiről és egyre nyilvánvalóbb sikkasztásáról szóló hírek villámgyorsan terjedtek a különböző közösségi oldalakon, épp ezért a Facebook – a BLM-hez való példátlan lojalitásuk miatt nem meglepően –  

LETILTOTTA A NEW YORK POSTNAK A PATRISSE KHAN-CULLORS INGATLANÜGYEIVEL KAPCSOLATOS TÉNYFELTÁRÓ CIKK MEGOSZTÁSÁT, ARRA HIVATKOZVA, HOGY ANNAK TARTALMA SÉRTI A KÖZÖSSÉGI OLDAL ALAPELVEIT. 

Másnap ugyanez történt a brit Daily Mail cikkével is, miután az újság munkatársa megpróbálta közzétenni a New York Posttól átvett információkat. 

A Facebook által alkalmazott nyílt cenzúra téma volt a Fox News Tucker Carlson Tonight című műsorában. Az erről szóló hírt megosztotta Twitter-oldalán Donald Trump volt amerikai elnök legidősebb fia, Donald Trump Jr. is.

Tucker Carlson műsorvezető a New York Posttal szemben alkalmazott cenzúra miatt a Facebookhoz fordult, a közösségi oldaltól mindössze azt a választ kapta, hogy a cikket azért távolították el a platformról, mert az alapelveik mellett adatvédelmi problémák is felmerülnek, szerintük annak tartalma sérti a személyes adatok védelmére vonatkozó irányelveiket.

A Fox műsorában még az hangzott el, hogy már a Facebook Messenger alkalmazásában sem lehet elküldeni a BLM-vezér ingatlanügyeiről szóló New York Post-cikket.

Rendszeresen cenzúrázzák a közösségi oldalak a konzervatív híreket és véleményeket

Az Origo számos alkalommal írt már a nagy techcégek által a konzervatív vélemények és a baloldali politikusok számára kellemetlen hírek letiltásáról, cenzúrázásáról. Ezek közül a leglátványosabb az volt, amikor még 2020 október végén, tehát az amerikai elnökválasztási kampány utolsó napjaiban a Facebook és a Twitter egy hétre letiltották a New York Postnak azon cikkeit, amelyekben az újságírók feltárták Joe Biden akkori demokrata elnökjelölt fiának, Hunter Bidennek a külföldi, korrupciógyanús ügyeit, illetve nyilvánosságra hozták a laptopján talált obszcén jellegű fényképeit, amelyek prostituáltak társaságában készültek.

2021 januárjában, a Capitolium ostromának az ürügyén pedig valamennyi közösségi platform örökre letiltotta Donald Trump volt elnök személyes és politikai jellegű fiókjainak a használatát.

A volt elnök másodszülött fiának, Eric Trumpnak a felesége, Lara Trump márciusban igazolt a Fox Newshoz, mint műsorvezető. Március 31-én az apósával készített egy interjút, de annak a megosztását letiltotta a Facebook, illetve a Facebook tulajdonában lévő Instagram – közölte a Daily Mail.

Néhány napja a Twitter véglegesen törölte a Project Veritas amerikai oknyomozó portál alapítójának, James O’Keefe-nek a profilját, aki az utóbbi időszakban számos felvételt tett közzé arról, hogyan gyártott hazug propagandát a CNN annak érdekében, hogy megbuktassa Donald Trumpot. Ideiglenes jelleggel pedig felfüggesztésre került a Project Veritas oldala is.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

Tovább olvasom