Kövess minket!

Médiapiac

Enter!Digital: megdőltek a játék sztereotípiák

A márkatulajdonosok egy jelentős része azt hiszi, hogy a videójáték a pattanásos kissrácok világa, ám ez már rég nincs így. A TNS Hoffmann és az NRC közös kutatása szerint a reklámvaksággal, reklámelkerüléssel kapcsolatos félelmek sem feltétlen helytállóak. A gamerek itthon sem alkotnak egységes csoportot, nemcsak az alapján oszlanak meg, hogy mennyire játszanak sokat, hanem a motivációk szintjén is. Mindez pedig jelentősen befolyásolja, hogy mit várhat egy márka attól, ha a játékokhoz kapcsolódik.

Növekvő érdeklődés, sok sztereotípia

Mára a videójáték-ipar jelentős tényezővé vált, mint Szávuly Krisztián a frissen alakult Gaming Hungary elnöke az Enter!Digital konferencián elmondta: méreteiben, fejlődésében a moziiparral vethető össze. Az sem igaz már, hogy csak a hardcore gamerek játszanának sokat, és a célcsoport is kiszélesedett, azaz a nem tipkusan videójáték rajongónak gondolt idősebbek és nők is rákattantak a szórakozás e formájára.

A gamification trend erősödésével párhuzamosan a reklámipar is egyre inkább felfedezi magának a játékokban rejlő lehetőségeket. Ez nem pusztán azt jelenti, hogy játékokban hirdetnének a márkák vagy játékosan kommunikálnának, hanem hogy igyekeznek megtanulni a gamingből azt, ami arra érdemes. Ilyen a bevonás, a motiválás, a figyelem fenntartása, vagy a fogyasztói hűség megőrzése.

Ugyanakkor a marketingesek nem minden esetben mernek a játékok felé nyitni. Mint Orbán Gábor, a TNS Hoffmann szakembere elmondta: számos olyan sztereotípia él, amely távol tartja a márkákat a gamingtől. Ezek jellemzően a következők:

  • a videójátékok csak a kisfiúkat érdeklik
  • a játékok nem illeszkednek a márka imázsához, így az hozzájuk kapcsolódva infantilissá válna
  • a játékosok olyannyira bevonódnak, hogy nem figyelnek a reklámokra, nem észlelik azokat
  • a játékosok egységesen elutasítják a hirdetéseket, így ha észreveszik azokat egy játékban, akkor a márka nemhogy rokonszenvet nem vált ki, hanem egyenesen utálni fogják.

 

4 millió játékos Magyarországon

A kutatási szakember szerint a magyarországi felmérés nem igazolta ezen állítások igazságtartalmát, legalábbis nem minden játékos csoportra vonatkozóan. A netezők körében készült kutatás szerint valójában a honi netes populáció 85 százaléka játszik valamilyen rendszerességgel, negyedük napi szinten.

Ebben szinte minden célcsoport képviselteti magát, talán az 50 év felettiek kevésbé. Erre a csoportra viszont az jellemző, hogy ha rákap a digitális játékokra, akkor nagyon beszippantja ez a világ. A kamasz srácokról szóló sztereotípia annyiban sem állja meg a helyét, hogy 30 alatt is többségben vannak már a lányok.

A férfiak egy különösen érdekes csoportja a 30-49 éveseké, akik afféle kapuzárási pánikban találják magukat, s második gyerekkoruk megélése érdekében játszanak. Nem egyszer a gyerekük konzoljával, hiszen jó ürügy, hogy neki vették a kütyüt… Ők aztán rengeteg pénzt képesek játékra költeni.

Mivel a kamaszok nem feltétlen számítanak vonzó célcsoportnak a vásárlóerejük alacsony volta miatt, jó hír lehet a hirdetőknek, hogy a gamer közösségen belül igen erősek a magasabb státuszú és végzettségű felhasználói csoportok.

 

Miért játszik a magyar?

A kutatók egy amerikai szegmentációt vettek alapul, s ez alapján vizsgálták a honi játékosokat. Ennek alapján a következő motivációs csoportokat találták:

  • time filler (44%): jellemzően bármikor megszakítható játékokat játszó, 30 alatti, nőies célcsoport, magas reklámelfogadási szinttel
  • guilty pleasurist (27%): 30-39 éves vagy 50 év feletti, magas végzettségű, jellemzően férfi felhasználó, aki azért játszik, mert ki akarja engedni a fáradt gőzt, ez annyiban necces a márkának, hogy e játékos lelkiállapota kérdéses
  • recharger (17%): késő délután, kora este játszó, a játékban feltöltődést, pihenést kereső, inkább nőies, befogadó lelkiállapotú, magas végzettségű és státuszú célcsoport, amely nem zárkózik el alapból a reklámoktól, de nagyon válogatós, s csak a jó reklámokat szereti
  • virtual me (19%): a klasszikus játékos sztereotípia megtestesítője, azaz 15-19 éves fiú, aki nem észleli játék közben a hirdetéseket, vagy ha igen, utálja őket
  • gaming enthousiast (15%): ők is 15-19 éves fiúk, alapvetően nem szeretik a reklámokat, kivéve ha azok valóban nekik szólnak
  • bujkálók (12%): az egyetlen csoport, amelyet vitán felül kerülnie érdemes a márkáknak, mivel ez a csoport ugyan játszik, de nem szereti ezt (kényszerbeteg? menekülő? pótcselekvő?)

 

Inkább márkázzák a játékot, mint reklámozzanak

Az tehát nem igaz, hogy egységesen, minden játékostípus elutasítaná a reklámot és a márkák jelenlétét, valójában ezek a felhasználók kisebbségben vannak. Ahogy a kutatás szerint a reklámvakság is limitált: 65% emlékszik arra, hogy látott hirdetéseket a játékban.

Az ugyanakkor korántsem mindegy, hogy milyen jelenléte van egy márkának az adott játékban. A legkisebb elutasítottsága azoknak a játékoknak volt (4%), amelyekben nem szerepelnek klasszikus reklámok, hanem maga a játék márkázott. A hangsúlyos márkajelenlét tehát nem gond, csak a játék folyamatát ne zavarja.

Ha pedig mégis hirdetne a játékban egy márka, akkor jobban teszi, ha a legkevésbé zavaró formátumok mellett voksol. Ilyen például egy sportos játékban a pálya körüli palánkon elhelyezett reklám. Az ilyen hirdetések csak 6 százalékot idegenítenek el, míg a “belemászósabb”, a játék folyamatát nagyobb eséllyel zavaró formátumok jóval többeket.

Médiapiac

Ki ellenőrzi a tényellenőröket? Már Brüsszel is foglalkozik az üggyel – 2. rész

Tisztázatlan feltételrendszer alapján jutott komoly uniós pénzekhez egy magát függetlennek mondó tényellenőr csoport. Azonban kiderült, hogy egyáltalán nem függetlenek, ráadásul előfordult, hogy hamis állítást tettek. A V4NA levélben fordult a támogatást kiosztó Európai Bizottsághoz, hogy megtudja, ki ellenőrzi a tényellenőröket, egyáltalán mit neveznek “függetlennek”.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Ahogy arról cikksorozata általunk is közölt első részében a V4NA hírügynökség beszámolt, az Európai Bizottság korábban gyanús körülmények között ítélt oda néhány millió euró támogatást különböző tényellenőrző csapatok felállítására, egy-egy ilyen csapatnak akár több százezer euró juthatott, az azonban tisztázatlan és bizonytalan, hogy pontosan milyen kritériumrendszer szerint. Az egyik ilyen együttműködést az Agence France-Presse, vagyis az AFP hírügynökség vezeti, amely Magyarországon a 444.hu internetes hírportál kiadójával, a Magyar Jeti Zrt.-vel kötött stratégiai együttműködést. Ennek eredménye lett a Lakmusz nevű mikroblog létrehozása.

Elég csak rápillantani, az máris kiderül, hogy a Lakmusz „tényellenőrei” egytől egyig a balliberális sajtó munkatársai, a tanácsadói testület tagjai pedig ezer szállal kötődnek az amerikai oligarcha, Soros György hálózatához.

Ráadásul kiderült, hogy az európai adófizetők pénzéből fizetett „tényellenőrök” hamis állításokat tettek.

A Magyar Nemzet hívta fel a figyelmet arra, hogy egy cikkében a Lakmusz hamis állításokat tett a V4NA hírügynökségről. Azt állították, a V4NA „bizonyítékként” mutatott be egy videót arra vonatkozóan, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az Ukrajnának szánt fegyverek a fekete piacon kötnek ki.

A Lakmusz vádjai
Forrás: V4NA

Erről azonban szó sincs, a V4NA cikke külön felhívta a figyelmet arra, hogy nem bizonyított, hogy az interneten terjedő videót a fegyverekről mikor és hol vették fel. A hírügynökség jelezte azt is, hogy cikkét részben a szerb televízió híradója alapján írta. Ezzel együtt is a V4NA leírta, hogy vannak fenntartásai a videóval kapcsolatban.

A V4NA eredeti állításai
Forrás: V4NA

Ennek kapcsán felmerül a kérdés: az állítólag független tényellenőrök ha egyszer már tettek hamis állításokat, akkor máskor is megteszik-e ezt? Vagy már meg is tették talán több esetben is? – firtatja a V4NA hírügynökség, amely kérdésekkel fordult az Európai Bizottsághoz, ahonnan a francia AFP-n keresztül a Lakmusz jelentős támogatást kapott. Arról érdeklődtek, hogy

ki ellenőrzi azokat a „tényellenőröket”, akiket az európai adófizetők pénzéből finanszíroznak.

A V4NA azt is megkérdezte, hogy milyen következményei vannak annak, ha kiderül, hogy a tényellenőrök tényeket hamis színben tüntetnek fel, hiszen legalább egy esetben ez már megtörtént.

Amiként kíváncsi volt arra is, hogy pontosan mi alapján kap milliókat egy szerkesztőség olyan európai uniós forrásból, amely 27 tagállam adófizetőitől származik. A hírügynökség megkérdezte azt is, milyen kritériumrendszernek kell megfelelni ahhoz, hogy ezeket a milliókat megkapja egy szerkesztőség. De azt is meg akartja tudni, hogy a kiválasztottaknak hány tényt kell ellenőriznie egységnyi idő alatt ahhoz, hogy megszolgálják ezt az összeget. Ahogy az is kérdés a V4NA szerint, hogy a brüsszeli pénzosztók vajon miért bújtatták el ezeket a csoportokat a AFP mögé. Talán így könnyebb volt ellenőrizetlenül pénz folyósítani? – firtatja a hírügynökség kérdéssora.

Az Európai Bizottság azt jelezte a V4NA számára, hogy foglalkozik az üggyel. Ha a hírügynökség válaszokat kap, közzéteszi.

A V4NA sorozata következő részében részletesen bemutatja, hogy pontosan kik állnak a „független” Lakmusz mögött, honnan, milyen érdekek mentén jutnak pénzekhez az Európai Bizottság forrásain kívül.

Tovább olvasom

Médiapiac

A Partizánt is segítette a baloldalnak kampánytámogatást nyújtó amerikai szervezet

A YouTube-csatorna a választási roadshowjához szükséges 98 ezer dollárt a National Endowment for Democracytól kapta, a könyvelésüket pedig ugyanaz végzi, aki a DatAdat-ügyben is érintett.

Közzétéve:

Borítókép: A Partizán logója, forrás: Facebook/Partizán

A baloldal, egész pontosan a közös kormányfőjelöltet adó Mindenki Magyarországa Mozgalom választási kampányát Amerikából milliárdokkal finanszírozó Action for Democracy (AfD) – a minap nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentés alapján – egyértelműen kapcsolatba hozható azzal a National Endowment for Democracyval (NED), amelyről most az Origo cikkezett, ám korábban a Mandiner írt először. Mégpedig annak kapcsán, hogy a szervezet egyébként a Partizánt is támogatja. Erről maga a csatorna számolt be korábban – emlékeztet cikkében a Mandiner.

Gansperger: Bajnai a külföldiek embere

Az amerikai politikai döntéshozók a második világháború végén titkos eszközökhöz folyamodtak, tanácsadókat, pénzt küldtek európai médiumok, pártok megsegítésére. Az 1960-as évek végén azonban kiderült, néhány szervezetet titokban a CIA finanszírozott, ezért a Johnson-adminisztráció úgy döntött, inkább egy köz-, valamint magánadományokból működő mechanizmuson keresztül támogatja az Európában végzett tevékenységet. Így, a CIA-finanszírozás kiváltására született meg a NED is, amely elsősorban az amerikaiak által meghirdetett demokráciaexportot, az abba illeszkedő kezdeményezéseket és szervezeteket pénzeli más országokban.

A Partizán pénzügyi beszámolójából kiderül, a választási roadshowjának finanszírozását 98 ezer dollárnyi adományból oldották meg, a pénzt pedig a NED-től kapták. 

Gulyás Mártonék azt sem tagadták, hogy a YouTube-csatorna együttműködött a Bajnai Gordonhoz köthető kampánytechnológiai vállalattal, a DatAdattal. A volt kormányfőről pedig az őt a Wallis-csoportból jól ismerő Gansperger Gyula mondta, hogy a külföldiek embere, a vállalkozó azt is kijelentette, „Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött – én azt gondolom – külföldi erők és finanszírozók állnak”.

Bajnai mellett egyébként az üzlettársai, bizalmasai is feltűntek a kampányban, így például Ficsor Ádám és Szigetvári Viktor a DatAdattal, Korányi Dávid pedig az Action for Democracyval (AfD), amely a tengerentúlról küldte a pénzt Márki-Zay mozgalma, illetve ezzel közvetve a baloldal választási kampánya számára. Így aligha véletlen, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje gyakori vendége lehetett a Partizánnak, aminek többször köszönetet is mondott, más kérdés, hogy Márki-Zay szereplése mennyiben segítette a baloldalt a választáson.

Tóth Józsefné, az univerzális könyvelő

S nemrégiben kiderült még néhány felettébb érdekes összefonódás is. Az Ezalényeg nevű, egyértelműen baloldali kampánycélokat szolgáló portálról – amelynek kiadója, az Oraculum 2020 Kft. több mint egymilliárd forintot kapott az AfD-től – derült ki, hogy ugyanaz a Tóth Józsefné a könyvelője, mint a Bajnai Gordon-féle DatAdat-nak, az adóhatóság Szegiben, egy mindössze 300 lelket számláló Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kis faluban talált rá a cég könyvelési adataira.

Majd a Partizán Facebook-oldalán jelent meg egy poszt, amiben Gulyás Márton elismerte, az általa ügyvezetett Partizán Alapítvány, illetve az MFG Kft. könyvelését is Tóth Józsefné látja el. A könyvelő egyébként amellett, hogy azt a céget vezeti, amely a DatAdatnak könyvel, közben a DK-nak jelenleg számlázó cégnek korábban volt az ügyvezetője. A vállalkozás a Legal and Finance Kft., amelyDobrev Klára európai parlamenti adatlapja alapján kvázi kifizetőhelyként üzemel. 

Gulyás igyekezett megmagyarázni az egybeesés okát, azt, hogyan került kapcsolatba Tóth Józsefnével. A YouTube-csatorna vezetője azt írta, a DatAdat környékén is feltűnő Szigetvári Viktor, az azóta már megszűnt Együtt politikusa – aki végigülte a tárgyalását, amikor a Sándor Palota megdobálása miatt bíróság elé került – ajánlotta a figyelmébe a könyvelőt, amikor szakembert keresett. Gulyás szerint Tóthné törvényes szolgáltatást biztosít, a rosszindulatú, lejárató szándékú értelmezésekkel pedig nem tudnak mit kezdeni. Az egykor a szocialista pártban tevékenykedő Szigetvári egyébként Bajnai Gordonnal közösen politizált az Együttben, így a szálak teljesen összeérnek.

Tovább olvasom

Médiapiac

Elon Musk “amnesztiát” hirdetett – feloldják a korábban felfüggesztett Twitter fiókokat

“Amnesztiát” hirdetett a Twitter tulajdonosa csütörtökön a közösségi oldal korábban felfüggesztett felhasználóira vonatkozóan.

Közzétéve:

MTI/EPA/Alexander Becher

Elon Musk az általa meghirdetett szavazás eredményére hivatkozva azt írta, hogy ez a “nép hangja”, illetve hogy “Az emberek szóltak. Az amnesztia jövő héten lép életbe.”

A fiókok feloldására a választ adók 72 százaléka voksolt igennel a közösségi médiaoldalon.

Az intézkedés azokra vonatkozik, akiknek kizárását nem törvénysértő, vagy kirívó tartalom közlése előzte meg – tette hozzá a cégvezető.

Média tartalomfigyeléssel foglalkozó civil csoportok a lépés nyomán arra hívták fel a figyelmet, hogy a jövőben megnövekedhet a gyűlölködő megnyilvánulások száma a közösségi médiumon, részben, mert a cégtől az elmúlt hetekben elbocsátott, vagy önként felmondást választó alkalmazottak egy része tartalommoderátorként dolgozott. Ugyanakkor Elon Musk múlt héten saját Twitter-oldalán azt írta, hogy a vállalt új politikája a szólás szabadsága, de nem az elérés szabadsága, azaz a gyűlöletkeltő és negatív megnyilvánulásokat kivonja.

A Twittert október vége óta tulajdonosként irányító milliárdos üzletember szerdán azt is kilátásba helyezte, hogy nyilvánosságra hozzák a Twitter 2020 októberi döntésének hátterére vonatkozó információk részleteit, amellyel az elnökválasztás előtt néhány héttel letiltotta Joe Biden akkori elnökjelölt fia, Hunter Biden számítógépének tartalmáról szóló, és a jelenlegi elnökre kényes sajtóértesülés közlését. Elon Musk érve szerint erre a lépésre a közbizalom helyreállítása érdekében lenne szükség.

Elon Musk a múlt hétvégén arról döntött, hogy visszaállítja két ismert személyiség, és egy szatirikus kiadvány fiókját. Újra elérhetővé tette a konzervatívokhoz közel álló jól ismert kanadai pszichológus Jordan Peterson, valamint Kathy Griffin humorista, színésznő fiókját. Mellettük a Babylon Bee internetes oldal is ismét követhetővé vált.

Múlt pénteken Elon Musk Donald Trump 2021 januárjában felfüggesztett fiókjának sorsáról indított szavazást a Twitter felhasználói között, és a válaszadók túlnyomó többsége egyetértett az előző elnök fiókjának feloldásával is.

Donald Trump erre reagálva azt közölte, hogy nem tervezi ismét igénybe venni a Twitter kommunikációs csatornáját, de saját fiókját nem törölte.

Borítókép: Elon Musk

Tovább olvasom