Kövess minket!

Médiapiac

Enter!Digital: megdőltek a játék sztereotípiák

A márkatulajdonosok egy jelentős része azt hiszi, hogy a videójáték a pattanásos kissrácok világa, ám ez már rég nincs így. A TNS Hoffmann és az NRC közös kutatása szerint a reklámvaksággal, reklámelkerüléssel kapcsolatos félelmek sem feltétlen helytállóak. A gamerek itthon sem alkotnak egységes csoportot, nemcsak az alapján oszlanak meg, hogy mennyire játszanak sokat, hanem a motivációk szintjén is. Mindez pedig jelentősen befolyásolja, hogy mit várhat egy márka attól, ha a játékokhoz kapcsolódik.

Növekvő érdeklődés, sok sztereotípia

Mára a videójáték-ipar jelentős tényezővé vált, mint Szávuly Krisztián a frissen alakult Gaming Hungary elnöke az Enter!Digital konferencián elmondta: méreteiben, fejlődésében a moziiparral vethető össze. Az sem igaz már, hogy csak a hardcore gamerek játszanának sokat, és a célcsoport is kiszélesedett, azaz a nem tipkusan videójáték rajongónak gondolt idősebbek és nők is rákattantak a szórakozás e formájára.

A gamification trend erősödésével párhuzamosan a reklámipar is egyre inkább felfedezi magának a játékokban rejlő lehetőségeket. Ez nem pusztán azt jelenti, hogy játékokban hirdetnének a márkák vagy játékosan kommunikálnának, hanem hogy igyekeznek megtanulni a gamingből azt, ami arra érdemes. Ilyen a bevonás, a motiválás, a figyelem fenntartása, vagy a fogyasztói hűség megőrzése.

Ugyanakkor a marketingesek nem minden esetben mernek a játékok felé nyitni. Mint Orbán Gábor, a TNS Hoffmann szakembere elmondta: számos olyan sztereotípia él, amely távol tartja a márkákat a gamingtől. Ezek jellemzően a következők:

  • a videójátékok csak a kisfiúkat érdeklik
  • a játékok nem illeszkednek a márka imázsához, így az hozzájuk kapcsolódva infantilissá válna
  • a játékosok olyannyira bevonódnak, hogy nem figyelnek a reklámokra, nem észlelik azokat
  • a játékosok egységesen elutasítják a hirdetéseket, így ha észreveszik azokat egy játékban, akkor a márka nemhogy rokonszenvet nem vált ki, hanem egyenesen utálni fogják.

 

4 millió játékos Magyarországon

A kutatási szakember szerint a magyarországi felmérés nem igazolta ezen állítások igazságtartalmát, legalábbis nem minden játékos csoportra vonatkozóan. A netezők körében készült kutatás szerint valójában a honi netes populáció 85 százaléka játszik valamilyen rendszerességgel, negyedük napi szinten.

Ebben szinte minden célcsoport képviselteti magát, talán az 50 év felettiek kevésbé. Erre a csoportra viszont az jellemző, hogy ha rákap a digitális játékokra, akkor nagyon beszippantja ez a világ. A kamasz srácokról szóló sztereotípia annyiban sem állja meg a helyét, hogy 30 alatt is többségben vannak már a lányok.

A férfiak egy különösen érdekes csoportja a 30-49 éveseké, akik afféle kapuzárási pánikban találják magukat, s második gyerekkoruk megélése érdekében játszanak. Nem egyszer a gyerekük konzoljával, hiszen jó ürügy, hogy neki vették a kütyüt… Ők aztán rengeteg pénzt képesek játékra költeni.

Mivel a kamaszok nem feltétlen számítanak vonzó célcsoportnak a vásárlóerejük alacsony volta miatt, jó hír lehet a hirdetőknek, hogy a gamer közösségen belül igen erősek a magasabb státuszú és végzettségű felhasználói csoportok.

 

Miért játszik a magyar?

A kutatók egy amerikai szegmentációt vettek alapul, s ez alapján vizsgálták a honi játékosokat. Ennek alapján a következő motivációs csoportokat találták:

  • time filler (44%): jellemzően bármikor megszakítható játékokat játszó, 30 alatti, nőies célcsoport, magas reklámelfogadási szinttel
  • guilty pleasurist (27%): 30-39 éves vagy 50 év feletti, magas végzettségű, jellemzően férfi felhasználó, aki azért játszik, mert ki akarja engedni a fáradt gőzt, ez annyiban necces a márkának, hogy e játékos lelkiállapota kérdéses
  • recharger (17%): késő délután, kora este játszó, a játékban feltöltődést, pihenést kereső, inkább nőies, befogadó lelkiállapotú, magas végzettségű és státuszú célcsoport, amely nem zárkózik el alapból a reklámoktól, de nagyon válogatós, s csak a jó reklámokat szereti
  • virtual me (19%): a klasszikus játékos sztereotípia megtestesítője, azaz 15-19 éves fiú, aki nem észleli játék közben a hirdetéseket, vagy ha igen, utálja őket
  • gaming enthousiast (15%): ők is 15-19 éves fiúk, alapvetően nem szeretik a reklámokat, kivéve ha azok valóban nekik szólnak
  • bujkálók (12%): az egyetlen csoport, amelyet vitán felül kerülnie érdemes a márkáknak, mivel ez a csoport ugyan játszik, de nem szereti ezt (kényszerbeteg? menekülő? pótcselekvő?)

 

Inkább márkázzák a játékot, mint reklámozzanak

Az tehát nem igaz, hogy egységesen, minden játékostípus elutasítaná a reklámot és a márkák jelenlétét, valójában ezek a felhasználók kisebbségben vannak. Ahogy a kutatás szerint a reklámvakság is limitált: 65% emlékszik arra, hogy látott hirdetéseket a játékban.

Az ugyanakkor korántsem mindegy, hogy milyen jelenléte van egy márkának az adott játékban. A legkisebb elutasítottsága azoknak a játékoknak volt (4%), amelyekben nem szerepelnek klasszikus reklámok, hanem maga a játék márkázott. A hangsúlyos márkajelenlét tehát nem gond, csak a játék folyamatát ne zavarja.

Ha pedig mégis hirdetne a játékban egy márka, akkor jobban teszi, ha a legkevésbé zavaró formátumok mellett voksol. Ilyen például egy sportos játékban a pálya körüli palánkon elhelyezett reklám. Az ilyen hirdetések csak 6 százalékot idegenítenek el, míg a “belemászósabb”, a játék folyamatát nagyobb eséllyel zavaró formátumok jóval többeket.

Médiapiac

Kifakadt a képregényrajzoló az LMBTQ-sított Superman-történet miatt

Otthagyja a vállalatot, elege lett abból, hogy a klasszikus képregényhősöket „érzékenyítik”, liberalizálják, és különféle szexuális kisebbségekhez tartozónak állítják be.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A DC Comics által kiadott Superman-képregények legújabb részén dolgozó képregényrajzoló, Gabe Eltaeb bejelentette: elhagyja a vállalatot. Számára az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor a DC Comics eltávolította Superman sok évtizedes jelmondatából az „amerikai útért” gondolatot, és a helyére „jobb holnapért” került.

„Ami igazán feldühített, hogy az ‘igazságért, az igazságosságért és a jobb holnapért’ lett Superman új jelmondata, pedig a francba is, az ‘igazság, igazságosság, az amerikai út’ volt mindig a mottója. A nagyapám majdnem meghalt a második világháborúban, nincs joguk elpusztítani azokat az elveket, amikért emberek meghaltak. Ez egy baromság. Szerencsére éppen lejárt a szerződésem a DC-vel, már elegem lett abból a sok sz*rból, amivel tönkretették a karaktereket az elmúlt években. Nincs joguk ehhez” – tette hozzá Eltaeb.„Bigottnak és rasszistának neveznek minket, azonban baromira megkérném a rohadt mainstream médiát, hogy találjanak nekem egy olyan könyvet, pólót vagy filmet, ami kimondja, hogy a baloldaliság rossz, a konzervativizmus pedig jó! Nem fogtok egy ilyet se találni, mert nem hagyjátok, hogy az emberek, a többség hallassa a hangját” – fakadt ki Eltaeb.

A képregényrajzoló felháborodásának hátterében az áll, hogy az elmúlt időszakban a DC Comics a klasszikus képregényhősök karaktereit valamelyik szexuális kisebbség vagy a liberalizmus támogatójaként igyekszik beállítani. Így történhetett meg, hogy Superman fia, illetve Robin, Batman segédje is biszexuális „lett”.

Ugyanakkor nemcsak a DC Comics, hanem a Marvel vállalat is elkezdte „progresszívebbé” és „befogadóbbá” tenni a képregényeit, ennek érdekében pedig homoszexuális szuperhőssé változtatta – például – Amerika Kapitányt. Amint arról az Adnkronos is beszámolt, a Marvel képregényeinek 80 éves történetében most először hordja LMBTQ-karakter a szuperhős pajzsát – írja a V4NA hírügynökség.

Tovább olvasom

Médiapiac

Podcast-sorozatot indított az Egyszülős Központ

Podcast-sorozatot indított az Egyszülős Központ az egyedülálló szülők mindennapjainak könnyebbé tételéért.

Közzétéve:

Pixabay

A rendszeresen jelentkező adások segítséget nyújtanak az élet minden területén, szó lesz hétköznapi hasznos praktikákról, jogi kérdésekről és a lélek dolgairól is. Körbejárják például majd a tartásdíjak behajtásával kapcsolatban január elsejétől életbe lépő törvényi változásokat.

Októberben a központ elindította a pénzügyi coachingot és a Pénzügyekről okosan című szolgáltatását, amelyek az egyedülálló szülőknek segítenek a pénzügyi kérdésekben eligazodni. Ezekhez kapcsolódva a megélhetés rendezésével és a jövő pénzügyi megalapozásával is foglalkoznak majd.

A sorozat első részében az egyszülős létről beszélget Nagy Anna, a központ vezetője és Győri Ildikó pszichológus. Az adásban olyan kérdésekre keresik a választ, hogy nehéz-e egyedülálló szülőnek lenni, hogyan lehet könnyebben megbirkózni a hétköznapokkal vagy lehet-e boldog, kiegyensúlyozott a gyermek ebben az élethelyzetben.

A második rész középpontjában az elvált szülők kapcsolata szerepel, a beszélgetésből kiderül, szükséges-e a harc, lehet-e és ha igen, hogyan együttműködni.

Az adások az Egyszülős Központ honlapján, a www.egyszulo.hu/aktualitasok/1-szulo-1-podcast oldalon érhetők el.

A budapesti Egyszülős Központ 2018 májusában nyílt, hogy gyakorlati segítséget és közösséget nyújtson azoknak a családoknak, amelyekből hiányzik az egyik szülő. Azóta a központ több mint hetvenféle szolgáltatásával mintegy 22 ezer egyszülős családot ért el. Magyarországon ma több mint félmillió gyereket egyetlen szülő nevel, az egyszülős családok száma körülbelül 300 ezer.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Megbírságolta a Tilos Rádiót és vidéki rádiókat vizsgált a Médiatanács

Korhatár-besorolási büntetést kapott a fővárosi adó.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteki közleménye szerint a fővárosi Tilos Rádió szolgáltatójára 75 ezer forint bírságot rótt ki a Médiatanács, mert a 7térítő című műsorban elhangzott, következetesen trágár kifejezések ellenére nem 16-os korhatár-besorolással és nem a 21 és 5 óra közötti idősávban, hanem besorolás nélkül, reggel 7 és 9 óra között sugározta a vitatott műsort.

A grémium a szerződéses vállalások betartását vizsgálta több vidéki rádiónál. A nyíregyházi Karc FM 102,6 kevesebb magyar zenét, a dunaújvárosi Rádió 24 kevesebb hírt és közszolgálati, valamint a helyi közélettel foglalkozó, a mindennapi életet segítő műsort, míg a békéscsabai Csaba Rádió kevesebb szöveget és helyi közéleti műsort, valamint több zenét tett közzé, amiért a testület figyelmeztette a rádiók szolgáltatóit.

“A Médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét” – hangsúlyozták.

Bejelentés alapján olyan műsorokat is vizsgált a grémium, amelyeknél nem indít eljárásokat. Júniusban a TV2 Családi titkok című sorozat egyik epizódjában homoszexuális témával foglalkozó tartalmat sugároztak. A Médiatanács döntésénél elsősorban arra volt figyelemmel, hogy az elbírálásnál még a szigorúbb gyermekvédelmi szabályok nem alkalmazhatók, tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás csak később lépett hatályba.

A testület az Úgytudjuk nevű sajtótermék augusztusi számában látható “Szerelem a Gayer parkban” című tartalom kapcsán sem indít eljárást, ugyanis az a kiskorúak védelme szempontjából ártalmas elemet nem tartalmazott.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt közölték, a Médiatanács megállapította, hogy a Szeged 87,9 MHz körzeti frekvencia kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat eredménytelen, ugyanis az egyedül pályázó Radio Plus Kft. alakilag érvénytelen ajánlatot adott. A testület ugyanakkor a médiaszolgáltatási lehetőség újrapályáztatásáról döntött, és elfogadta a pályázati felhívás tervezetét. A Médiatanács emellett véglegesítette a körzeti Nyíregyháza 100,5 MHz pályázati felhívását.

A testület elvégezte a Tapolca 101,8 MHz, a Veszprém 94,6 MHz és a Tatabánya 107,0 MHz pályázati felhívásaira benyújtott egy-egy ajánlat alaki vizsgálatát: előbbi kettőnél nyilvántartásba vette a Katolikus Rádió Zrt.-t, míg utóbbinál a Karc FM Média Kft.-t.

A testület a szolgáltató kérelmére 60 napos ideiglenes hatósági szerződést köt a kisközösségi Gyöngyös 92,4 MHz használatára a Mátra Média Kulturális Egyesülettel – áll a közleményben.

Tovább olvasom