Médiapiac
Ennyiből gazdálkodhat majd az NMHH és a közmédia
A költségvetési bizottság hétfőn nyújtotta be a médiahatóság és a közmédia jövő évi költségvetését.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 32,4 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodhat jövőre, míg annak Médiatanácsa mintegy 174 millió forintos költségvetési, és 1,5 milliárd forintos költségvetésen kívüli kerettel – írja az MTI.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) jövő évi költségvetési kerete 77,9 milliárd forint, amelyből 71,9 milliárd forint a központi büdzséből származik, több mint 4,6 milliárd forint pedig kereskedelmi és vagyongazdálkodási bevétel – derül ki az NMHH jövő évi költségvetéséről szóló előterjesztésből, amelynek benyújtásáról hétfői ülésén döntött az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottsága. A Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Rádió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. előirányzata 500-500 millió forint.
Baross Gyula, az NMHH főosztályvezetője a testület ülésén elmondta: a médiahatóság kiadásait az idei szintet megtartva vagy annál alacsonyabban határozták meg a jövő évre, míg az MTVA büdzséjét a jelenlegi folyamatok, valamint a piaci viszonyok alapján állították össze. Beszámolt arról is, hogy a pályáztatandó új frekvenciákból több mint 6 milliárd forintos bevétellel számol jövőre a hatóság.
Veres János (MSZP) kifogásolta, hogy az NMHH működési tartalékként csaknem 5, míg a jövő évre további 5,7 milliárd forintot különít el, vagyis a több mint 32 milliárd forintos büdzséjének csaknem harmadát. Ezt nem tartotta elfogadhatónak, mert – mint mondta – ennek felhasználását az ellenzéki pártok nem tudják felügyelni. Bírálta azt is, hogy az NMHH félmilliárd forintot úgy ad át más intézményeknek, hogy annak pontos célja nem derül ki az előterjesztésből. Emiatt az előterjesztés módosítását is kezdeményezte, ám ezt a testület nem fogadta el. Kijelentette azt is: amíg a kormány 1 milliárd forintos plusztámogatást ad egy hétvégi, a közmédia által is közvetített programsorozatnak, addig szinte mindegy a közmédia költségvetéséről vitázni.
Baross Gyula közölte: az 500 millió forintos összeget a Bűvösvölgy nevű, nonprofit kft.-ként működő médiaértés oktatóközpont működésére fordítja a hatóság, valamint egyetemek média-laboratóriumainak felszerelését támogatja abból. A tartalékok elkülönítéséről szólva elmondta: a médiatörvény a bevételek 25 százalékának erejéig lehetőséget ad erre, az összeg pedig ezt a keretet nem lépi át.
Nyikos László, a testület jobbikos elnöke bírálta, hogy a médiahatóság és a közmédia költségvetése az állami büdzsétől elkülönülten, önálló előterjesztésként, és a bizottság által benyújtva kerül a Ház elé. Mint mondta, a költségvetési bizottságnak a 72 milliárd forintról határozó dokumentum megalapozottságának vizsgálatára nincs módja, összefüggéseit nem vizsgálhatja, így azt felelőtlenül terjesztik az Országgyűlés elé. Kijelentette azt is: az NMHH elszámolása nincs auditálva, azt ugyanis nem független könyvvizsgáló ellenőrzi.
Babák Mihály (Fidesz) szerit a médiahatóság költségvetése megfelel a hatályos törvényeknek, és kijelentette azt is: a közmédia biztosabb bevételekkel számolhat, mint korábban. Hozzáfűzte: az ott korábban “eltapsolt” hatalmas összegeknek sosem volt felelőse. Seszták Oszkár (KDNP)visszautasította azokat a bírálatokat, amelyek a nézettség szempontjából ítélik meg a közmédiát, Dancsó József (Fidesz) pedig elismerően szólt a Magyarország szeretlek! – hétvégéről.
A testület végül 17 támogató és 7 ellenszavazattal határozott arról, hogy az előterjesztést benyújtja a parlamentnek. A dokumentumból kiderül, hogy az MTVA költségvetéséből 2,7 milliárd forintot fordítanak támogatásokra, több mint 230 millió forint pedig a Közszolgálati Közalapítványhoz kerül. Az Alap médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenységének kiadásaira 59,2 milliárd forint szerepel az előterjesztésben, a Közszolgálati Kulturális Non-profit Kft.-re több mint 900 millió, a Digitalizációs Műhelyre mintegy 300 millió forint. A Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány 55 millió forintból gazdálkodhat, az MTVA kamatfizetési kötelezettsége pedig 4,9 milliárd forintot tesz ki.
Az NMHH személyi juttatásokra és járulékokra 8 milliárd forintot fordít, dologi kiadásokra 4,8 milliárdot. A médiatanács személyi juttatásai a járulékokkal több mint 100 millió forintos kerettel szerepelnek a dokumentumban. Idén az NMHH 35 milliárd forintból, míg a médiatanács 126 millió forintból, és 4,5 milliárd forintos költségvetésen kívüli keretből gazdálkodhat. Az MTVA 2013-as büdzséje 78,3 milliárd forint. A Magyar Televízió, a Duna TV és a Magyar Rádió 570 millió forintos költségvetéssel, míg a Magyar Távirati Iroda 700 millió forintból gazdálkodik.
(MTI)
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció